Az Ujság, 1962 (42. évfolyam, 1-48. szám)

1962-08-16 / 29. szám

! OLDAL AZ ÚJSÁG AUGUST 16, 1962 IMBOLYGÓ FÉNY — Megmondtam a magamét, kisasszony — keskeny ajka lassan, nyomatékosan formálta a szavakat. — My­­iady nagyon kellemetlen tud lenni, ha ellentmondanak neki. —í Bizonyára személyes tapasztalatból beszél Tay­­lorné - feleltem felháborodástól remegve, de elhatá­roztam, hogy a végletekig küzdők jogaimért. — Köszö­nöm aj takácsát, de nem fogom követni. Lady, Desmond egyetlén szóval sem irta elő, hogy hogyan töltsém a szabad: időmet, igy nem is volt még alkalmam ellent­mond ajui neki. Ha megtiltaná, hogy sétálni menjek, a­­míkoi kedvem úgy tartja: illő tisztelettel magyarázatot kérnék; az öreg hölgytől. Ezen nincs mit tovább vitat kozni- Megértett, ugyebár? — Tökéletesen! — mondta Taylorné és kiment a szobátíól. Nén tudom, miért mnte annyira az idegeimre ez a tö­kéletesen“. |Az ajtóhoz futottam... miért is futottam az ajtónoz? Utána akartam futni a szemtelen teremtésnek meg akartam kérni, hogy vonja vissza ezt a szót.... eny­hítse mérsékelje....? Mit tudom én! Szerencsére nem vesztettem el teljésen a fejemet, elengedtem a kilincset, nem került rá a sor, hogy megalázkodjam előtte. Ó,j ha; tudtam volna, hová menjek, akkor.... akkor bizonyara nagy ostobaságot csinálok! De az a tudat, hogy tsi ndössze huszonöt lira van a zsbemben, alaposan kijózanított. A' komorna ugylátszik, mindent megpróbál, hogy a papucsa alá kerüljek, hogy aztán kénye-kedve szerint egzeciiáitasson. Azt akarja, hogy megfogadjam a taná­csát hjogy összejátszak evle, igy akar a hatalmába keri­­tc-rii! Csakhogy erre én nem vagyok kapható, hiányzik belőlem a hajlandóság, vagy perig nem vagyok hozzá elég ostoba. Lüktető halántékkal, berzenkedve kezdtem öltöz­ködni,) hogy mielőbb sétálni menjek, öltözködés közben dot! kitűnő gondolatom támadt: benézek lady Desmond hoz, mielőtt elmegyek és mindjárt megbeszélam vele a dolgot! Kétségtelenül ez a leghelyesebb, legőszintégg eljárás. Dj ha nsakugyan olyan elavult nézeteket vall, mint ahogy a komorna mondja és megtiltja, hogy egyedül sétáljak mi lesz akkor? Akkor nem rparadhatok a házában, még ma elma­­gyek, mert a holnapi naptól fogva már szerződés köt ide. Ma még a vendége vagyok, igaz hogy megfizetett az ék­szerrel, de az ékszert visszaadhátom neki. Zsebkendőt tettem a táskámba, véletlenül hozzáér­tem a pénztárssámhoz,amelyben mindössze huszonöt di­ja volt- Mi volna, ha egy hónapig eltűrném az igát és a keservesen megszolgált ötszáz lírával zsebemben kere­sek uj állást? Addig mig találok valamit, majd csak el­tengődöm valamelyik lacikonyha főztjén, hiszen annyi olcsó kis kifőzés van Rómában! így ingadoztam a nyomor paarnesoló szava és sza­badságérzetem lázadozó tiltakozása között, mint lefelé haladtam a melléklépcsőn, ahol Pfifferling tegnap be­vezetett és egyszehrfe csak ott' álltam az előszobában, lady Desmond szalonjának ajtaja előtt, (jyorsan átgon­doltam mégegyszer mindent és bekopogtam. Hangot hallottam a szobából, izgatottságomban azt'h’ttefn, hogy odabentröl engedelmet adtak a belépésre. Bizonyára lévedtem, mert lady Desmond; nem volt a szalonban idegen ifjú hölgyet láttam, háttal állt egy asztalka mel­lett és valami papirt tartott a kezében. Hosszú, uszá­­ilos, nagyon szép, empirszabásu pongyola volt rajta; aranyszínű, pompás bársonyból, velencei csipkével dí­szítve. Vörös haja, úgy csillogott, mint a kifényesített réz; magasra nyúlt, karcsú termete volt, klaszikusan széphaj lásu, hófehér nyaka. Amint beléptem, az idegen nő felém fordította fi­nom, sápadt profilját, majd könnyedén meghajtva fe­jét, lassan elhaladt előttem és kiment a kandalló balol­dalán levő ajtón, amejy lady Desmond belső szobáiba vezet, a hálóba, meg aj?- öltözőbe, mint ahogy tegnap mondta nekem. Nagyon meglepődtem. Az idegen nő— hogy is fejez zem ki Helyesen? — Valami imbolygó volt a járásában, homályosan emlékeztetett valakire; ott álltam az ajtó­ban és utána néztem. jNem is annyira a jelenléte lepett meg mint a merész sztfihatás, hogy sárga ruhát viselt ra­gyogóan vörös hajábo|. Még mindig az ajtóban áll­­cam, amikor azon az áj tón át, ahol az idegen nő eltűnt? belépett a komorna­— Lady Desmon^nak vendége van, nem fogadhat­ja most a kisasszonyt — mondta halkan. — Megbízott, hogy adjam át ezt a hévsort, a látogatások jegyzékét és arra kéri a kisasszonyt, szíveskedjék lemásolni. Tessék minden név melleit annyi helyet hagyni, hogy jegyzete­ket lehessen i'rht jiellSje. V 4 | Ezzel átadott néhány teleirt papírlapot és tiszta iveket. Ila jól láttam; ebédig ezzel teljesen elintéztek. — Sajnos, nem V|>lt elég alkalmam közölni mylady­■vel, hogy a kisasszon^ sétálni akar menni — folytatta a komorna. — Peddig szívesen mondtam volna egy jó szót az érdekében_ — Erre semmi szükség, kérem! — szakítottam félbe dühösen. —■ Nem kelti nekem semmiféle protekció. Le kell ráznom, rendre Ítéli utasítanom ezt a nőt, különben már az Fl^o; nap lehetetlenné válik a helyzetem a ház­ban és teljesen ki vjjgyok szolgáltatva a nselédségnek. Azért jóttéih le, hogy^személyesen beszéljem meg a dol­got my lady vei; nagyim leköteeznn Táylorné, ha tartóz­kodna mindennemű l$özvetitéstől. Nagyon hálás vagyok a szives jóindulatáért de megszoktam, hogy magam in­tézzem el az ügyeimet, nem szeretek másoknak a háta mögé bújni- j No, ezt alaposan)} megmondtam, legalább tudja ki vagyok és hánadán v^n velem. Nem vagyok az az aka­­ratnélkűli báb, akineljs tart. Hála Istennek,, csakhogy ki­mondottam ! Megfordultam, hQgy kimenjek, de a komorna gyor­sabb volt, kinyitotta plőttem az ajtót és követett. — Kisasszony, öi? büszke és meggondolatlan — sut­togta halkan és halszeme különösen fénylett. — Ne rázzon le engem, nem teszi helyesen. Nagy befolyásom van van lady Desmondra, igen nagy befolyásom, csak bölcsen ki kell várnn, m\g eljön az én időm. És aki en­gem eilaszit, hiába keres, ha majd szüksége lesz rám.... — Fenyegetés akar ez lenni— — szakítottam félbe lesújtó tekintettel. : Épnek a nőnek vastag a bőre. Harcsaszáját még szé­lesebbre húzta, vagyis mosolygott. — Hová gondol?! Dehogy fenyegettem én meg a kisasszonyt! — mondta fejcsóválva- — Távol áll ez tö­­letfr. Tisztában vagyok én, kérem, a helyzetemmel; í-csak figyelmeztetem, hogy jól gondolja meg. A Santa chiara Palotában sikamlós és forró a talaj. Ajánlatost dolog, ha az embernek barátai vannak. | — Honnan tudja, hogy nekem nincsenek barátaim? — Nem tudtam visszatartani ezt a kérdést. Nár csak az­ért is megmondani, nehogy az az undok nő azt gondolja, hogy szeemcsetlen, elhagyatott lélek vagyok, akivel sen­ki sem törődik,, barát; támasz; segítség nélkül teljesen ki van szolgáltatva a kénye-kedvének. — Nem, ezt igazán nem tudhatom — felelte és kilé­pett mögöttem az előszobába. — Csakhogy vannak ám az életben pillanatok, amikor az sem segít az emberen; he egy tucat jóarát ja van; mert ninnsenek a közelében. — Csakhogy nálam ez kissé másként van..., tudok egy varázsszót, amint kimondom, rögtön itt terem mel­lettem egy jóbarát — mondtam kacagva, fölényesn, mert Wmdmüller doktorra gondoltam, meg Pfifferling közvetítő szerepére. Faképnél hagytam Taylornét és felmentem a szo­bámba A hálószobámban a szobaleány áppen az ágya­mat verette be. ■ Diadalmas érzés fogott el, hogy sikerült leráznom Taylorné igáját, de a heyzet mégis az volt, hogy itt kell ülnöm a szobában a lemásolandó listával. Viszont ez hoz­zátartozik a szolgálathoz, nem tekinthetem vereségnek. Hozzáláttam a munkához, de közben mindenféle gondo­latom támadt,, ami fejtörést okoott. Táyloné már a második személy ebben a házban; a ki óvamt a myladytól. Nem tanácsolta? hogy hagyjam itt az állást; mint ahogy a titkár tette; de burkoltan is az volt az intelme; nem érthettem félre. Miért akarna1 ezek az emberek megszabadulni tőlem? Attól félnek; hogy befolyásolom úrnőjüket? Féltékenyek rám? Micso­da sárkány lehet e az öregassszony? Lehet; hogy az csak a kellő pillanrot várju hogy rámrontson és szőrös­től bőröstől felfaljonN Ostabaság. De mit tegyek? Ha ma nem megyek, egy egész hóna­pig keli maradnom. No, egy hónap nem olyan nagy idő: majd csak kirorom. Poroszt Dráma — REGÉNY — IRTA: ABONYI LAJOS — Nem’ nem; csalárd asszony nem nézhet igy; : szólt Marczi magában és barátságosan szólott hozzá: — Hallgatom; édes sógorasszony! A sógoraszony igy kezdte: — Asógor nekem egy ajánlatot tett; azt mondta; hogy feleségül akar venni­— Meg is tartom! felelt tüzesen Marczi; most is a­­mondó vagyok. — .Jó! tehát én meg határozottan mondom; hogy hozzá megyek. Hanem előbb valamit kell tudtára ad­nom. nőm. Azt; hogy ezzel egyszersmind életemet is meg-Marczi csodálkozva nézett reá. Megint érthetetlen lett a dolog előtt. — Hallgassa; sógor türelemmel. Egy históriát be­szélek el. Hogy nem mese; mutatja az; hogy én mon­dom el. Búcsún voltam egyszer; — sötét éj idején- Mi­kor zöld erdőben aludtam; nagy árvíz lepett meg; mely sodort, vit ragadott magával. Eszméletem elhagyott, lelkem talán már közel járt az ongyalok mennyországá­hoz. Rémültemben egy íatárzsre ájultam, mellyel egy­ütt vitt az. Ez a fa nem hagyott elmerülni, vit messze és segített azon, hogy némély jó emberek megmentse­nek. Másnap idegen, ismeretlen vidéken voltam, idegen, .sillereden megmentőin között. Marczi reszketve figyelt. —»—::ryztf Jöjjön Közénk Családjával Együtt! BIZTOSÍTSA be magát és családját A mi Élet- Baleset- Kórházi- Betegsegély, Iskoláztatást- Otthont- Családot- és Jövedelmet védő biztosítási módozataink teljes védelmet és biztonságot nyújtanak & SÍ (G> & 89 & IP­BIZONYTALANSÁGAIVAL SZEMBEN Bölcs ember és jó családfő a*, aki szeretteivel együtt tagjaink sorába lép... Intézményünk minden magyarnak - Test vérsegltö je- és ©ágasát (éáí& TAGJAINAK VÉDELME ÉS GONDVISELŐJE A mi Közösségünk; az Amerikai Magyarságot Immár 65 év óta szolgáló, olyan Testvérsegitő Intézmény, amely árva és öreggondozást Is ad... AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET 1346 CONNECTICUT AVENUE, N.W. DUPONT CIRCLE BUILDING, SUITE 1201 WASHINGTON 6, D.C. FrarkJa pezgő és többféle High Balls» RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenu* Tel. WO 1-9586 Whysky - ^odka - Scotch * Gin - Bourdon - Rum kapható üvegekben kivitelre is. iO-nél löbbiéle rör van mindig készenlétben Ha party van a házénál, ni' rank nagy keavenm ínnyel kiáll i Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat- kapje* Orbán s Flowers l tűm | 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 j hiitrilnited rétiti BOSTON LOS ANGELES LONDON CHICAGO AKÖRZETI IRODA CÍME: 11213 BUCKEYE RD.. CLEVELAND 4. OHIO BENEDEK JÓZSEF. VARGÓ ELEMÉR lz'óivetési felügyelő kerületi szervező ARNOSKY JÓZSEF kmzsíi szervező _ Interesting Accurate Complete International News Coverage The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order. □ 1 year $22. □ 6 months $11 □ 3 months $5.50 Name Address City Zorte--------- --: ^ ' Stot« P3+16 teiyes vagy telefon rendelésére. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. RENDELJE MEG A VAJDA ALBERT szerkesz­tésében LONDONBAN megjelenő FAKUTYÁ-T A világ egyik legjobb magyar vicclapja. Megrendelhető: 65 Mortimer Sí. London, W. 1 England, Europe vagy az Egyesült Államokban: 146 BRIDGE ARCH, SUTTON WALK, Waterloo LONDON, S. E. 1 Telefon: WAT 7W3 Egyes szám ára 20c — Előfizetési ára félévre $2.40 egy évre $4.80 Megjelenik havonta kétszer 1-én és 15-én. TETŐ — CSATORNA és KÉMÉNY JA VITAS ART'S RESIDENTIAL ROOFING UJ TELEFONUNK: 247-7722 ART SEGEDY, tulaj, házi lel. KIngswood 3-4403 MINDEN MUNKÁÉRT SZAVATOLUNK. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozz?, a VÉGTISZTESSÉGADAS minden tervéi — a család jóváhagyásával. Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyá­szoló család zavartalanul adhassa át magát az utol­só búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár A. Lajos ÉS FIA, IFJ. LAJOS 3929 Lorain Ave ME 1-3075 Temetésrendezőkés Balzsamozók —- Fél évig nyomorultul betgen fentrengtem élet és halai között. De megmentjőim akkor sem hagytak el, hajlékuKban hűségesen ápoltak. Mikor felgyógyultam, gyenkén bár, de nagy erős lelkj vágyódással elindultam uaza, falum felé, hol szerető férjet és egy kedves árvát hagytam- Faluról-íalura mentem, kéregetve, mint egy koldusasszony. Falunkban nem találtam meg szerettei­met, mentem tovább, hideg tél volt, rongyos voltam, éheztem és fáztam, mentem tovább és megtaláltam fér­jemet, de istenem, mily kin várt reám, mily fájdalom! FF Férjemnek már uj felesége volt,, ő maga mondta ezt nekem, Hideg, sötét éjjelen. Mintha nem is a világ, ha­nem a halál borzasztósága lett volna, amit éreztem; megfagyott a lelkem; mentem tovább. Mi sorsa van ezu­tán meg a koidusasszonnynak? Megy íaluról-falura, xazva, d:deregve kéregetni,de megóvja azoknak az éle­tét, akiket szeret. Marczi szeme könybe lábadtak, mindent megértett. — Azonban a szegénykoldusasszonyra mégis újra szép szép idők virradtak. A feldni nem tudó férj addig keeste, amíg megtalált. Levettette rongyait, boldog és szerető háánép körébe vitta, itt éltek azután évekig bol­dogul. Az uj asszony nem gyűlölte őt, keblére vonta a szenvedőt, hogy az isten áldja meg és soha semmi kese- i őségét sem éreztetett vele, mint ahogy nem éreztetett az árvával, akinek anyja helyett anyja volt. A két asz­­szony szerette egymást és éltek mind a hárman béké­­oen, k 'zösen őrizve féltett titkukat-Marczi elerzékenyült, nem bírta megállni, hogy sír­va ne fakadjon. De a másik kettő is sirt. — — Egy rossz gonosz leány lakik a szomzédban, ki azon öiüi, ha másnak fájdalmat okozhat. Ez kileste a tit­kot, s nem is gondolva arra, hogy mily veszélybe dönt­­neti ama nyomorultakat, nemcsak szégyennek, hanem lalán még a halálnak is áldozatává teheti; e nyomorult féreg e titkot kész felfedezni, ha csak a mindég mások báján járó gondolatait valami uton-módon megcsalni nem sikerül. Marczi büszkén felkelt e szavakra, minden világos lett előtte, s határozottan odanyujtjotta kezét s szólót: — Elveszem sógoasszony, örömest leszek a meg­mentőjiík. ;< V Arczán amely ragyogott a feláldozás örömétől, lát­­szot, hogy e lépésre, melyre most jó szive ösztökéli, büszke-és boldog,-6—í Tudtárh, hog^y nemcsalódunk benne, szól szinte büszkén Égnes náni, Marczi kezét megfogva. — Most már félre a búval, szólt Pörzsi asszony. — Mikorra határozzuk az esküvőt? — Bár mikor meglehet, mert a keresztlevél is ott van a láda fiában, szólt János. — De mindent szint meg kell ám adni a dolognak- Kendő -lakást is kell tartani. — Es pedig mindjárt most, szólt Ágnes nagy se­lyem kendőjét elővéve. — Én hozzá látok a sütéshez, főzéshez, szólt Pör­zsi asszony. E pillanatbon hangos zokogás hallatszott az ablak alatt. Aki ott sirt, hiába iparkodott fájdalmát elfojta­ni. Pailácska volt ez, ki na nem hallott is mindent, de látta az utóbbi dolgokat, s azokból látta, hogy minden reménye elveszett. — Mi az? kérdezték kiváncsia mindannyian. — Miért sírsz? kérdezte Pörzsi asszony kisietve az ablak ala és kézen fogva, magához huzva Pollácskát. A lány csak sirt keservesen, mintha valami nagy bánat érte volna. — Mondd meg már szentem, miért sirsz? kérdezte nyájasan az asszony­— Hogyne sírnék, felelt zokogva a leányka, — az ablakon át láttam, hogy Ágnes néni nagy kendőt adott Pali bácsinak. — Hát miért sirsz azért, hiszen nem viszik messze Ágnes nénit. — Nem is azért sírok én, felelt szemérmes őszinte­séggel a leány, hanem azért, hogy Pali bácsi éppen Ág­nes nénit veszi el. TISZTELETTEL BEJELENTJÜK: UJ, JOBB HELYISÉGBE KÖLTÖZTÜNK A régi helyen mindent eladtunk, UJ HELYÜNKÖN MINDEN UJ Ha nincs is szándékában vásárolni és csak lá­togatni tér be uj üzletünkbe, akkor is nagyon szí­vesen fogadjuk, a FISCHERÉK BARÁTSÁGÁVAL Fischer Furniture 12603 Buckeye-S s s s s s s s s s s s s s s < s s s s s s s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom