Az Ujság, 1962 (42. évfolyam, 1-48. szám)
1962-06-21 / 25. szám
JUNE 21, 1962 AZ ÚJSÁG 3 OLDAL Megyororszóg Története Ausztriai és dinasztiái szempontból mégis fontoson ikép fejtik ki az uj törvények káros hatását a monarchiára nézve. A magyar hadügy teljes elkülönítése elszakadáshoz vezethet. Több helyütt, de különösen Frankfurtban, nyilvánu t törekvés Magyarországot közvetlen érintkezésbe hozni a külfölddel, noha a törvény nem ismer magyar külügyminisztert- A magyar pénzügymirdszter intézkedései a vám, a hitelügy és papírpénz dolgában nemcsak az egységet sértik, hanem egyenesen sérelmesek Ausztriára nézve. Az április 7-iki leiratnak az á'lamadósság fedezete egy részének elvállalása iránt nem volt semmi foganatja. Mindent összefoglalva, a magyar kormány egész eljárásában azt az igyekvést látia: Magyarország teljes elszakitását minden módon előkészíteni. De legjobban bizonyítja ezt a julius 11-iki határozat. Kétszázezernyi sereg csakugyan kicsit sok a belső béke fenntartására. Követeli, «hogy a magyar kormány által 1848 március óta tett intézkedések, az összes monarchia szükségeihez és a pragmatica sanctio szavaihoz és értelméhez képest változtatandók és az osztrák-német minisztériumnál egyetértőleg oly készületek teendők, melyek által a monarchia egysége biztosittassék, a pragmatica sanctio céljai elérésének és az egyesült felső . statusigazgatás újra felállittassék.» Ezen utolsó követelésben kell látnunk a lényeget.1 Ausztria és Magyarország I voltakép egyenlő ranguak, a dualiémus régebbi 1867-nél.j De 1723-1847-től tényleg j volt mind a két ország fölött ál'ó birodalmi igazgatás me-l lyet az uralkodó inkább osztrák érdekben és szel-, lemben vezetett, mint magyarban. Ez felső igazgatás aztán, a bécsi kormány számítása szerint, ismét osztrák befolyás alá juttatja nemcsak a had- és a külügyet. hanem a pénzügyet és a kereskedelmi rendszert is. Battyány és Kossuth túlságos keveset 'törődött a pragmatica sanctióval. mikor az olasz háborúról volt szó. Az osztrák kormány, fordulván a kocka, most sok mindent magyaráz belé, mire alkotói nem is gondolhattak. Kellő jóakarattal és belátással már akkor meg lehetett volna találni a békés megoldást. De ennek az idő, mely a szenvedélyeket felkorbácsolta, nem kedvezett, és az osztrák kormány mindenesetre kevés békeszeretetről tett tanúságot, midőn nemcsak hogy kétségbe vonja Magyarország egész törvényes állapotának , a’apját, hanem egyenesen védelembe fogadja azt, ki eddig egyedül harcolt nyíltan ellene: a horvát bánt. Az engedés, nem lényeges ügvekben egyáltalában nem vo't kizárva- Még uj volt minden, még senki sem élte magát belé igazán a teljes füfwetlenség - bHtojkába. A- meHett kétségtelen, hogy loyalis, királyát szerető volt ez a nép. Senki még Kossuth sem hihette akkor komoran az összeütközés lehetőségét a dinasztiával. Amint az osztrák kormány a magyar királyt elválasztotta a magyar kormánytól, ugv választotta el a magyar érzés Ferdinándot az osztrák korín ánvtól. Ausztria igenis kimutatta rosszakaratát és voltakép már a julius 11-iki nagy jelenetnek az Ausztriával való szakítás, lehetősége adja meg történeti hátterét. De a királvt,. a dinasztiát nem csak kötelessége, haKossuth legbizalmasabb barátai is azt hitték, hogy ő testőrséget szervez magának és kész a nádort vagy elfogatni, vagy magyar királynak kikiáitatni. A lényeges az: hogy a minisztérium többi tagjai gyöngének érzik Magyarországot I és hajlandók a megalkuvás. ra. Kossuth ellenben túlbecsüli ezt az erőt, a forradolmi eszme erejét és kész inkább megvívni, mint a reakciónak átengedni a küzdőteret. Igazi forradalmi levegő, tele gyanuva1, bizalmatlansággal, és árulás-félelmével, mindama erkölcsi és fizikai aggodalommal, mely szélső eszközök megragadására * Készt. Kossuthot fentartja tevékenysége, idegessége,- a egnagyobb magyarnak pá-: ratlan elméje megtört a csüggeteg várajj) zásban. Nem bírta elviselni, hogy a loyalitás összeférhetetlenné vált a honszeretettel. »Kossuth csillagzata tüzes fénnyel borította el az eget.« Utoljára babonás összeköttetést állított fel a lánchid tizenkettedik és utolsó nagy láncának beiPesztése és hazája sorsa közt. A lánc elszakadt — hazafias roham veit rajta erőt, csak nagy nehezen lehetett őt visszatartani az öngyilkosságtól. Gcégen-i gyógyintézetbe vitték Bécs mellé hol hátralevő éveit töltötte. Szomorú je’’e a .köztisztesség qiökkenénésének, hogy e gyászos esetben is színlelést látott egy radikális újság. Kossuth cselekedett. Nemcsak izgatott és szervezett pihenés nélkül, hanem végét akarván vetni a türelmet’enségig feszült helyzetnek, világosságot, bizonyosságot akart. Szeptember 4-én azt indítványozta, hogy az országgyűlés a király akaratának, határozatának megtudása végett deputácict küldiön Bécsbe, nehogy a törvények megerősítésének halogatása megbénítsa a honvédelmet. Beszédében még erős a hűség kijelentése, de azt is mond:a hogv ocsmány játék űzetik velünk, és szükségesnek tartja az ármány 7eleplezését, Európa népeihez intézendő nyilatkozat által. A deputaciót a képviselőház elnöke, Pázmándy Dénes vezette Minő más volt ezen küldöttség hangulata, mint azé, mely a ig egy félévvel ezlőtt a trón elé vitte egy lelkes, boldog nép kívánságát! Akkor, egyetértésben a királlyal, elérhetőnek ’átszőtt a nemzet minden törekvése; most kétségben forgott ismét nemcsak a már-1 ciusi napok vívmánya, ha-1 nem a nemzeti állam léte is. | már- ellentétbe jut a haza-j már ellentétbe jut a hazasze- j retettel, Pázmándy beszéde,1 melyen az udvarmester sokat javított, mielőtt azt elmondhatta vo’na, ezt az aggódó félelmet igy is k:fejezi. Kimondja, hogy a minisztérium, ha az ország kérését nem teljesiti a király, képtelen lesz a törvényes álla- Dotot fentartani. A király válasza még egészen törvényes. Meg fogia vizsgálni a törvényjavas'atokot és ha nem is szentesíti mindjárt, ne magyarázzák ezt arra, mintha a meglevő törvénveket. sem akprná megtartani. (Folytatjuk) Hudák Testvérek Rádió Órája .finden VASARNAP. a leg Jobb időben, 12-től 1 éráig WTMO — 1490 állomásra Hirdetések és üdvözítek tt gyében hívja. Uj telefonjaink: 292-7529 és 292 - 6899 James L, Hudák .Igaagaié Hudák Ernő bemondó és . Steve Hudák, pénztárnok A Duhaj Földesur Gyermekei Daczó Gábor, a perjési puszLa t atai földesura meg áhította a két párolgó vasderest a vén udvarház oszlopos tornáca előtt s a gyep löt a hátul gubbasztó kocsisnak vetve leszökkent a bakföldhöz ragadt szegény ment föl a lépcsőkön, fejét kevéiyen felvetve, keményen összeszoritott szájszélén egy rándulás sem árulta el, hogy mi viharzik ott belül a lelkében. A cselédek előtt nem mutatja fájdalmát s ha megszakadás-'g fáj is a szive nem szabad arról tudni senkinek. Pedig most legalább úgy érezte, — az ő szive, fáj, Vagy talán nem is a fájdalom az, anv't érez, hanem szégyen. Ez az! Ez az igazi { neve. Megalázták. Porig alázta őt, a gazdag urat egy földhöhz ragadt szegény leány, őt, az erős kevély férfit, egy gyönge törékeny nő, Csathó Manci, a tanitókisasszonv. Ez a szomorú arcú, halavány szőke leány, ez a kékszemü, csupasziv teremtés, akit a faluban galambkisasszonynak hívtak- Ped’g a kezét ajánlotta föl neki. A két szobás kis tanitólakásból a pazarul berendezett udvarházat ajánlotta cserébe. Meg uradalmát kis rezedás kertje helyett ... Döngő léptekkel járt felalá kényelmes, nagvuri fény üzéssel bútorozott dolgozószobájában. Ki-kinézett az ablakon a hervadó kertre, a nark lombhullató hársaira. A kanyargó utakat sárga 'evél borította s amint egv kis gyönge szellő neki-nek1 Vndtilt, zörögve, zizegve suhantak odább a rőt levelek. A levelüket nagvjára elhul'ftott fák ávai között utolsó| sugarait köldötte a nap. Az ablakon keskenv pószmákban ragvovtak be az aranv<">s sugrákévék. Egv langvmeleg sugárcsomó énn az arcára esett. Bosszankodva lénett el az ablaktól. Bántotta a sugár, melynek enyhe melege bizsergette az arcát. M'ntha noha női kéz simogatná-Leült az Íróasztal mellé. Rákönyökölt az asztal laniára s unott arccal fordult orra fele. amerre a sugárkéve ragyogott. A felesége arckénét világította be. Azt az életnagvságu festményt, melvben menyasszonyi ruhában volt lefestve az az élettől duzzadó barna asszony, aki még fél évvel ezeőtt a felesége volt. Nagy beszédes szemei egészen az ő szemébe néztek, nedves piros aikai mintha szóra akartak volna nvilni. Még az a picike ránc is ott ült a két szemöldöké-közt, ami soha sem maradt le az első asznvonv homlokáról, ha félig tréfából, féh'g komolyan dorgálta az urát valami legénykedő kiruccanásért. Mert arra is volt eset néhanapján. A hevesvérű Daczó még háazssága hetedik évében is kiugrott a hámból a mulató r\ft i+ások kedvéért. ak:k ugratok. hogv panucs alatt van. Olvanko*. aztán parázs miiéit rendezett az Aranvsasban. cigány és nezsgő mellett, aminek a vége rendesen az lett, hogv ur és cigány egykép az asztal alá ázott. Daczó kivételével. Mert ő rajta nem fogott a bor- Győzte, mint a száraz homok. És mikor az egész komnánia csunván elázva aludta mámorát a bUliárt asztalok tetején, meg a pam la<roW>r> ő lovára vetette i magát és egv vágtában robogott ki a pusztára az asz szonvához. Ott aztán szépen elmesélte a feleségének a mulatság legapróbb részleteit is és kacagva fogadta az asszony korholása;t. Sok'.fc ugyan nem adott rá, mere az asszonyok úgy sem értik meg, hogy micsoda feneketlen gyönyörűség az egy férf.nek, ha tiz-tizenöt embert meg egy cigánybandát az asztal alá ihat. Meghallgatta a feleségét de nem vette komolyan. Olybá vette a feleségét, mint egy duruzsoló cicát, akit meg-meg simogat a hize!kedéséért, de a karmolását fricskával előz: meg. Ment a maga utján, a maga feje szerint. Sokszor hónapok teltek el, mig egv-egy duhaj murit rendezett; máskor meg napokig elmaradt a vadászcimborák. mulató atyaiak körében. Az asszony lassan beletörődött a változtatlanba s feledést, vigaStalást keresett a két kis gyermeke nevelésében. Daczónak egsszen ked vére volt a dolgok ilyetén változása. Hagyta a feleségét, hadd teljék a kedve-A vig életnek egyelőre a kanyaró vetett véget, mely a kis Dudit ágyba fektette. Akkor nrntha észre tért volna Daczó, sohasem maradt el hazulról. Aztán még inkább fészkéhez kötötte az asszonv. A beteg asszony. Mert Daczóné, aki éjjel-nao pal a kis fiú betegágyánál ült, megmentette - ugyan a gyermeket? de ő maga elkapta a ragályt. És hiába sok m;nden tudománva az orvosoknak. h:ába ápolta io-azán önfeláldozó kitartással az ura, a szegénv asz«zonv nap-nap után fogyott. Szinte szrevehetőleg haladt azon az utón. amelyről nincs visszatérés. Deczó Gábor kétségbeesésében erős fogadási- W* hogv lemond mmden kedvtelséről. nem iszik, felhagv a kártyával, otthonülő igazi mintaférj, kifogástalan családapa lesz, csak a felesége egészségét adja vissza az Isten. Hanem az, ak’‘től jő„ az élet és halál máskép végzett. Negyedik nete volt ép az nap, hogv ágvba esett Da— ezóné- Már hajnalodott s Daczó még mindig a beteg ágya mellett ült. Csak szaggatott, lázas pihegése árulta el, hogy még él az aszszony. Beesett halovánv arca sápadt volt m;nt a viasz. Rajta volt a halál pecsétje. Daczót is elnvomta az álom. Bóbiskolva ült az ágy szélén. És mikor felserkent szondergéséből, egész valóiában megrendülve érezte, hogv a halott h;deg kezét tartia a kezében.. Hat hónapja, hogv eltemették az asszonvt. Már a gyerekek' ' is ~nv: n d égv re r:tkábban emegették a kis mamát, legalább apjuk előtt, taki újra legénykori kedvtelései után járt. Mulatott és cigányozott kártyára de: 1 üre borúra- Az apróságo| Kát meg egészen az öreg I dajkára bízta. Vesződjék velük, azért fizeti. Más apa is igy tesz, ha özvegységre jut, azért mégis fejődnek a gyerekei s senkinek sem jut eszébe, hogy elitélje érette Csak vele eshetik meg ilyen szégyen. Pedig komoly szándékkal közeledett Csathó Mancihoz. Már régebben figyelte ezt a komoly, érdekes arcú leányt. És lassanként megérlelődött fejében a gondolat, ' hogy megkéri a kezét. Biztosra vette, hogy a leány két kézzel kap az alkalmon, hogy megszabadulhasson a kócos gyerekektől s ne legyen kénytelen a csekély fizetéséből tengődni. Még hálás is lesz hozzá, aki megszabad;totta a napi gondoktól s újra abba a társaságba visszi, mely születése és műveltsége révén megilleti. Teljesen kizártnak tartotta, hogy kosarat kapjon. És azt kapott! De még milyen kosarat! Mikor kezét felajánlotta a leánynak, a kis tanítónő igen komolyan és igen röviden végzett vele-Azt mondta: — Nézze Daczó! Én tudom, hogy maga mit gondol. De én nem vagyok oiyan, amilyennek maga tart engem. Nekem a fizetésem elég, hogy függetleségemet áruba ne kelljen bocsátanom. És szeretem azokat a kócos gyerekeket,- -ezt-- anyers anyagot, akikből Isten •tán embert kell faragnom. Megszoktam a küzdést az éiettel. Tudom, hogv kényelmesebb volna nagyságos asszonynak lennem, mint '-anitókisasszonynak; de nehm elveim vannak. Én ha férjhez megyek is valaha, 'sak e<zész emberhez megyek 4s csak jó emberhez. Dacm közbe akart vágni, de a leánv leintette. — Ne igyekezzék megcáfolni. Azt akarja mondani, hogv maga e kelléknek meg felel- Kénytelen vagyok kiielenten1, hogv csalódik. Keservesen csalódik. Maga kaszinói értelemben véve kifogástalan úri ember, de az TANULJA MEG í a aéakocsi vezetést OHIO ÁLLAM SAFETY DE-! PARTMENTÉTŐL ENGE- ' DÉLYEZETT , ACCURATE ' DRIVING SCHOOL ELŐKÉSZÍT , ideiglenes engedély (temporary Permit) vizsgájára 1 Vállal MAGÁNOKTATÁST) Dupla Ellenőrzésü kocsik TELJES BIZTOSÍTÁS én szememben egy kis árnyéka is van. Aki a feleségének tett Ígéretét be nem tartja, aki á gyermekeivel nem törődik, az én előttem nem jó ember. És én csak egész embernek és jó embernek lehetnék a felesége. Azért nem leszek a magáé.. Daczónak még mindig a fülébe zúgtak a lány szava7 s amint felesége képét nézte, úgy rémlett előtte, mint ha az asszony ajkai megnyíltak volna. Még a szavát is hallani vélte. — Igaza van a tanitó-kisasszonynak, teljesen igaza van! — Eh nincs igaza! — dörmögte bajusza alatt Daczó. írok neki. Becsületszavamat kötöm le, hogy végkép felhagyok ezzel az élettel- És nőül veszem. Hozzám kell j önnie! Idegesen turkált íróasztalán Egy boríték akadt a kezébe. Nem volt lezárva. S girbe görbe gyerek Írással ez a cim volt rajta: Aranyos kis mamának Az égben. Akis lányának, Katinkának az írása. Az ő verébfej betűi. Mit akar ez a gyermek? Kivette a levelet a borítékból és olvasni kezdte: Aranyos kis Mamácskánk! A dada aszonta, hogy te a zégben vagy a jézuskánál és onnan láccz nr’nket és vigyázol ránk mint azelőtt. ’ÉS' ha igaz amit a dada mond akkor kérünk szépen aranyos kis mamácskánk légy oj szives és vigyázzál apácskára is mert ő sokszor éjei gyön haza és a dada ászt mongya, hogv akkor részeg és a rossz barátyai csábityák a kocsmába és olyankor ki is törheti a Nyakát. Édes kis anyuskánk igen szépen kérünk gvere haza és kérd meg a jézuskát, hogy engegyen haza mert úgy sajnáljuk szegény apát és nekünk sincs senkink, akivel jácunk mióta te a zégbe mentél, mert a dada nem tud olyan sok játékot mint te és meséin' sem tud. Gyere haza édes és szid meg a dadát, amért aszonta hogv rósz ember az apuska hogy nem gondol velünk- És ugye nem is igaz mert apuska jó csak sok a dolga és a rossz Barátyai akarják hogy ő is rosz legyen és ha te hazajösz akkor minden jó lesz. A jézuskának is meg neked is kezeid csókolják kicsi báránykáid Kató meg Dundi. U. i. És ird meg hogy mikor gyösz hogy kocsit külgyünk érted es a felöltődet is mert hideg van. Puszil Kató Még 1 u. i. És ha nem maradhatnál is velünk, akkor gyere el. értünk és vigyél magaddal, az égbe kis mama mert meg szakad a szivünk utánad, pacsi Dundi. Daczó Gábor nézte a levelet. Valami elbirhatatlan tener ülte meg a lelkét. A torka meg összeszorult, mintha fojtogatná.valaki. ,S leborult az asztalra. Az a szilaj, erős ember fudoklő zokogással borult a két karjára és sirt.... sirt.... talán gyermekkora óta először. A könnyek enyhülést, szereztek neki. S mialatt zokogása csöndes, halk, pihegő sirás°a ment át, észre sem vette, hogy megnyilt az ajtó s a két csöppség kimenésre öltözve ijedten áll meg az ajtóban. Kató meg Dundi lélegzetüket is visszafojtva tétováznak a küszöbön. Moccanni sem mertek, nehogy apjukat megzavarják. De Dundi nem állja ki soká Odatipeg Daczóhoz s lábujhegyre csipiskedve néz föl reá. Aztán sirásra hajló hangon szólt Katónak. — •Kató!:... kis Kató.!-., gyere hamar apuska sir! És ő is elpitveredik. Daczó meg ölbe kapja a két gyermeket és mig összecsókolja pufók arcocskájukat oda viszi a felesége képe elé őket és olyan szerető, ősz'nte hangon, amelyből ki érzik, hogy erős mint az es| kü, mondja a képnek: — Soha többét, soha töbj bet nem szegem meg igére- I temet rendes ember leszek. Be is tartotta szavát s mikor egy év muva újra megkérte a tanító-kisasszony kezét s kérte, hogy nacsak felesége, de Watónak és Dundinak szerető anyja is le-' (gyen. Csathó Manci ‘igen’-t mondott a megjavult férfinek-Hallgassa meg Donó-Halmos Rádió Programját minden szombaton este 6:30-tól 7 óráig -az 1490 diaion MINDENKI JEGYEZZE MEG Ha kisebb vagy nagyobb baj* van a Televisionnal bármely gyártmány Is, teljes garancia mellett megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV iskolázott és vizsgázott, izakkéozett television javító. 2656 EAST 126th ST. Szaooanos Rádió A legnagyobb amerikai magyar rádió program MINDEN VASÁRNAP d. u. 1-2=30-10 WDOK - 1260 ke LO 1-5524 SZAPPANOS RECORDINGS 3046 EAST 123rd Street Minden vasárnap délután 4:30-tól 5-ig hallgassa meg kAllay elemérné válogatott Magyar Pisgramját WDOK (1280) Hirdetés vagy üdvözlet avagy ^jyleii bejelentés ügyében HÍVJA: Tel. RA 1-0146 Lakcím: 2861 Eaat U2nd 7*. 2663 West 30th St. Telefon: AT 1-6737 Változatos program, amelyen Donó András angolul, Halmos j Margit magy&rul végzi el a ÍJVVf 1 -4544 RA 1-0567 leadásokat. Élő prograltiszámok! Ha hirdetést vagy köszöntőt kiván leadni, hivja fel: O 1-0824 LO 1-3155 A nyomda és lap teleofnja: GA 1-5658 Az Önnön telefonja: FA 1-1154 HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTANYOSABB díjszabások mellett Ifi. Bicié J. János Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed- KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 1 \ 12519 Bv ckeve Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 1 B900 nem legnagyobb érdeke fűzi a hü magyar nemzethez. Kossuth egész történeti I szerepe a régi, most feltámadó ausz; triai rendszer elleni küzdelemben a törvényes függet- I lenség biztosításához van ! kötve. A minisztérium töbí bi tagjai talán engedhetnek, neki hűnek kell maradnia a 48-iki törvények ama érte’mezéséhez, hogy azok csakis a dinasztia közösségét állapítják meg. Ezért mondá, hogy kész megalkudni a pokollal még Jellasichcsal is, de a Magyarország önállását megnyerni akaró reakcióval — soha, ezerszer soha. Az államirat, de más nyilatkozatok is, egyenesen az ő személyéhez kötötték már akkor is az elszakadás eszméjét. De ez a dinasztiára nem vonatkozott. Jól érezte, mit jelent ez Magyarországra nézve és midőn attól kel1 ett tartania, hogy a magyar király Innsbruckban vagy Bécsben ellenséges befolyás alá jut, termékeny agya abban keresett orvosságot hogy Ferenc József jöjjön mint ifjabb kirá’y Budára. »Isten hiván bizonyságul én azoknak sorába állok kik Ő Felsége magyar trónja sérthetetlenségéért életüket készek feláldozni.« De a körülmények olyanok, hogy e cé hói a király segedelmére, közremunkálására szükségünk van. Más segedelmet nem kérütnk, mint azt, hogy köztünk legyen hü népe fölöt Budáról uralkodjék Innsbruckból nem lehet országolni. Bécs Frankfurttó függ, egy ilyen alárendeli trón nem lehet urunk királyunk hatalmának centruma. Urunk királyunk csak Budán teljesen souverain. Mi nem kacérkodunk az ausztriai pénz- s hadügyi tárcákkal, de ha az asztriai minisztérium azt mondja, hogy ezeknek a magyar tárcákkal egy kézben kel1 lenni, nem kellene csudálkoznia. ha valakinek eszébe jutsa hogy tehát Budán,, hogy magyar kézben legyen. Mert Magyarország legnagyobb U- runk országai közt. És lesz urunknak két birodalma. E- gyik, hol teljesen souverain s me’ynek központja Buda, másik, melyben Frankfurttól függ, s ennek központja Bécs. — »A magyar nemzet királysági érzelmű. A magyar nemzetnek Budán királyra van szüksége, joga van, hogv királya Budán legyen. Hozza Isten körünkbe Ő Felségét.« De ha ez nem lehetne, a legitimitás biztositására küldje el »ama kedves herceget. Ferenc Józsefet« Budára, ifjabb királynak. —• E nemzet, mint győzhetetlen óriás fogja őt védeni a poklok ellen is. — És az ausztriai ház jövendője biztosítva lesz. De a magyar Budán akarja tiszte’ni királyát. Két hónappal azelőtt e felszólításnak még lehetett volna s'kere, de Radetzky győzelme óta már nem- Bécs! már hatalmasabb volt Frank-1 furtnál és az egységes Ausz-1 tria legkevésbbé engedhette j vo’na meg a dinasztikus tekintély ilyetén megoszlását. Ha pedig a királyi család akkori naey bajában magára hagyja Magyarországot, le! mond arról az őszinte ra- I gaszkodásról melv itt minden lelket e’töltött. És ha a legfőbb biztosítás nincs meg, kérdésbe jő az egész állapot. Egyrészt a rekació, másrészt a revolució réme már testet ölt- Általános a gyanú és a bizalmatlanság, lehetetlenség a helyzet nyugodt felfogása. Kossuth és Széchenvi I éltöket féltik egymástól.