Az Ujság, 1962 (42. évfolyam, 1-48. szám)

1962-03-29 / 13. szám

>L/JAL AZ ÚJSÁG MARCII 29, 1962 IMBOLYGÓ FÉNY —REGÉNY — Hiszen éppen ez a bökkenő! -— robban l-i belőlem. — ötszáz lira havifizetést Ígért! ! Havi ötszáz lírát! — Mi-it? Hatezer lírát egy évre?—kiáltotta a konzul — Talán rosszul értette, kisasszonyom? — Nem, nem tévedek! Először én is azt hittem, hogy évi ötszáz lírát kínál, de kétszer is megismételte,, hogy a havi fizetésem lesz ennyi, mert sokat kell majd ruhára költenem. Ha nagyobb toalettekre lesz szükségem, azt lady Desmond külön fizeti. — Ejnye.... a dolog kezd igen érdekessé válni — mondta az ablak mellet't ülő ur és odalépett hozzánk. — Mindnyájan tudjuk, hogy az emberkben az egézséges, fi­­ncm ösztönt elfojtja, elnémítja a pénz. Kedves konzul ur, ön talán túlzott bizalmatlanságnak tartja, ha vaaki azért kérdezősködik, mert úgy látja, hogy szolgálatai­ért túlságos magas összeget ajánlanak fel neki. Én ezt ösztönnek nevezem. Végtelenül érdekel, ha ilyen finom megérzéssel találkozom, mert igen ritkán fordul elő az é­­letben. Az embeek vakon rohannak a pénz után. Érzé­keny, tulfinomult lényeknél ezt a esztelen rohanást né­ha meggátolja valami, aminek nem tudunk nevet adni, amit nem tuduuk megmagyarázni. Józan emberek egysze­rűen becsületességnek vagy előérzetnek nevezik. Bocsá­­son meg ezért a kitérésért — fordult oda hozzám Enged­je meg, hogy vadidegen létemre tanácsot adjak önnek. Helyes volt az ösztöne! Vigyázzon! Ne menjen ahhoz a bőkezű hölgyhöz! Mit felel erre? Annak ellenére, hogy a vadidegen ur el fogja olvas­­j-am, milyen rökonsenves benyomást tett rám mingyárt az első pillanatban. Az ember nem felelős érte, ki iránt érez rokonszenvet és megmagyarázni sem tudja ezt az ér­zést. A kereeztanyám mindig azt mondta, hogy az ember­nek le kell küzdenie az ellenszenveit. Én azt hiszem, hogy ennek rsak kárát vallnók, mert nem hiába szólal meg lelkűnkben az intő szó, amit a ‘vadidegen’ ur ösztönnek nevezett. , Az idegen urnák különös átható szürke szeme volt és mégis végtelen kedves s mégis végtelen jóság s kbd­­vosség volt a tekintetében, amnt rápillantottam. Az egész lénye bizalomgerjesztő, magam sem tudom miért. — Ezt felelem önnek: ha valaki kényszerhelyzetben van. nem hallgathat a helyes ösztönére, — feleltem min­den vonakodás nélkül. — Három nap múlva kint leszek az uccán. Most csak az a kérdés, lehet-e pénz keresni rajta és.... megkockáztatni a dolgot.... Nem hiszem, hogy zsiványok karmai közé kerülök, ahonnan nincs menekü­lés, bármi rossz hire is legyen a Pallazzo Chiarának — Nagy bátorság kell hozzá, hogy ezt kipróbálja. — A szükség bizony bátorrá teszi az embert, aztán; az Uhlenhusok különben sem igen ijednek meg a saját árnyékuktól: — feleltem bizakodva. — Miért jött akkor ide? — Tudakozódni akaram Desmond lady felől. És ta­nácsot akartam kérni, mit tegyek; egyúttal a követsé­günk védelme alá helyezem magamat. — Rendben van! Az ember a legritkább esetben ta­lálkozik nőnemű lényekkel, akik- teljesen tisztában van­nak a cselekedeteik indító okaival. Ezt bóknak kell fel­fognia, kérem, nem pedig- gorombaságnak. Nevet? Akkor nemcsak személyes és erkölcsi ‘ bátorsága van, hanem mindenekelőtt humor iránt való érzéke, igen, igen. Na­gyon érdekel az esete bárónő. Valami titokzatos mellék­­zöngéje van az egész ügynek.. — Ugyan, kedves doktor ur- csak nem azt akarja ez­zel mondani.... — szakította félbe a beszélőt a konzul, a ki eddig mosolyogva hallgatta. — iSemmitsem mondtam, én csupán megfoghatatlan és valószínűleg teljesen átalmatlan dolgokról beszélek. Hivatásomhoz tartozik ttitkokot felfedezni, megérezni.... no feledkezzék meg róla!—felelte az idegen. Mini mond­tam, nagyon érdekel az esete — fordult ismét hozzám. — Hogy mi jogon? Azt is megtudja majd idővel. Tehát kockáztassa csak meg a dolgot. Igaza van, ez az egyetlen helyes álláspont az ön helyzetében. De amíg meg nem győződött róla, hogy egy teljesen ártalmatlan, bogaras öreg milliomosnővel van dolga, aki a ‘házikisasszonynak’ évi hatezer lírát és még külön estélyiruhát fizet, aján­lom, hogy megbizható emberekkel fedezze a visszavonu­­iását. A konzul úrral meg énvelem, például. Szokott-e naplót irnil Nem? Rendben van — általában osztom a nézetét. Ebben az esetben azonban igen hasznos volna Tudja mit? írjon a számomra egészen pontos és részl­­■ eies helyzetjelentéseket, amelyek tájékoztatnak mind­arról, amit a Palazzo Chiarában lát és hall és tapasztal! Mi erről a véleménye? — Szokatlan .. de nem bánom — mondtam s úgy néztem a férfire, mint aki álmodik. — Ha helyesen ítélem meg, önt jobban csábítja a rendkívüli, mint az, ami egyhangú, megszokott — felelte az idegen mosolyogva. — Helyesen Ítélt meg — mondtam felélénkülve. De az életkörülményeim megváltoztaval bőségesen volt al­kalmam rendkívüli dolgokat megélni, úgyhogy érdeklő­désem egy időre alaposan ki lett elégítve. —Hirtelen meg világosodott bennem valami. — Igaz, ebből a helyzetből csakis valami rendkívüli dolog húzhat ki! — mondtam. —Odafent kezdődött a Villa Borgheseben és én nem fo­gom útját állni az eseményeknek. Naplószerü jelentése­ket fogok írni önnek, bár nem is tudom voltaképpen ki­csoda ? — Windmuller Franz dr. vagyok, —mutatkozott be az idegen. — Most sem tud sokkal többet, mint ezelőtt. — Dehogynem! —- kiáltottam izgatottan. — Hallot­tam már a nevét. De hol? Mikor? Tudom már, a pen­­..iómban! Egy hölgy lakik ottt, gyakran látja vendégül rnagána! a diplomáciai kar tagjait. A szalonban ültem is olvastam és ez a hölgy egy másik hölggyel, valami követségi tanácsos feleségével csevegett, úgy, hogy alig jir.:am figyelni arra, amit olvasok. Eltűnt levelekről be­leltek és az idegen hölgy azt mondta: ‘Ha valaki meg­oldja ezt a rejtélyt, az csak Windmüller doktor lehet! — Nekem feltűnt a név, mert mert nem héttköznapi Müller . — Hanem a rendkívüli Müller vagyok, — fejezte be nosolyogva, hogy elakadtam. — Az idegen hölgy, meg­tisztelő bizalma teljesen indokolt., Mint látja, bárónő nekem az a mesterségem, hogy rejtélyeket és rejtvénye­iét oldjak meg, amelyekben emberek szerepelnek. Az lsetek egyharmadában ezt olyanok megbízásából te­gzem, akik kissé gyöngék a talányok megoldásában, vagy j valamely téves megoldásba gabalyodtak bele. — Az esetek kétharmadában azonban azért teszem, nert érdekelnek a szereplő személyek és érdekel maga íz eset; ilyenkor teljesen a magam jószántából, saját fe­­elősságemre és veszélyemre csinálom. Ha nem érek el uedményt — és néha ez is megtörténik — legalább érte­­ces barátságot kötök munkám közben, amit sokkal több­­•e becsülök, mint az anyagi ellenszolgáltatást vagy. a -endjelekea. De visszatérve az ön esetére, bárónő: szá­llíthatók rá, hogy naplószerü jelentéseket ir számomra? •__ Ezer örömmel! Ennek a napíóirásnak minden­ísetre van értelme — feleltem, bár még nem igen lát­­am, hogy mi is ttulajdonképpen Windmüller doktor hi­­-atása. — Sürgönystilusban fogalmazzam a jelenté­seimet? __ Szó sincs róla! Aprólékosan, részletesei Írjon le nindent! — felelte. — Figyeljen meg maga körül min­iéit, ne feldkezzen meg semmiről, ami feltűnt önnek, is tartson semmitsem jelentéktelennek arra, hogy meg­­mlitse. És vigyázzon, nehogy jegyzetei avatatlan kezek-* 1 * 3-i be kerüljenek. Feltűnő volna, ha nap-nap után a postá­­j ra szaladna vele, tehát gondoskodnunk kell valami más ! módról.... hm.... Majd kitalálunk valamit. Ugy-e, csak akkor foglalja el az állást, ha a penzióban előre kifize­tett idő letelt? Úgy? Ez lady Desmond kívánságától függ? Próbálja meg halogatni az időt, amennyire csak iehet. Holnap reggel küldöncömmel elhozatom a jegy­zeteit, amelyben beszámol találkozásáról lady Desmond­­dal. Küldöncöm a névjegyemmel fogja igazolni magát. Ha holnap el kell mennie a Palazzo Chiarába bemutat­ni az okmányait, kérem, ne Írjon alá semmiféle szerző­dést, mielőtt nem ismerném annak a tartalmát. Ha azt kívánják, hogy azonnal Írja alá a szerződést, kérjen j rövid gondolkodási időt. Ha lady Desmond nem egyezne bele.... de biztosra veszem, hogy belegyezik. — Nem tudom, hogy megtegyem-e? — vitatkoztam. —Nem gondolja, hogy emellett a hercegi fizetés mellett Desmond lady bőven válogathat a pályázókban és nem fog arra várni, hogy az utéáról felszedett ismeretlen le­ány e’fogadja-e a feltételeit vagy sem? — Tökéletesen igazat adnék, ha.... nem önről volna szó ebben az esetben — felelte Windmüller doktor. — Hogyhogy? — kérdeztem kíváncsian. — Csak nem gondolja, hogy ez a bőkezű lady csupán a szép szemeim kedvéért belemegy minden kívánságomba, mikor még csak ajánlóleveleket sem tudok hozni? / — Hm ! — mondta Windmüller doktor és egy gyors pilantást váltott a' konzullal. — Az a benyomásom, hogy lady Besmondnak igen fontos volna megnyerni segítsé­gül egy fiatalt lányt, aki ügyesen támogatná őt társa­dalmi kötelezettségei teljesítésében és akinek nincsen madárijesztő külseje. Csupán a ‘szép szeme’ azonban még nem felelne meg Lady Desmond céljainak. De Uh­­lenhus Oliva bárónő teljes életnagyságban mindenesetre előnyben részesül a Palazzo Chiarában az összes többi jelenlkező közül! Ezt mondta Windmüller doktor. Szórol-szóra. A kon­zul helyes oen bólintott. Talán mégis igazuk volt otthor az embereknek, akik az örökségemre való tekintettel ag godalmaskodttak, hogy tulcsinos vagyok ahhoz, hogy e gyedül utazzak az idegenben?.. H;szen tudom, hogy nem vagyok csúnya. Művészet­­történt» tanulmányaim folyamán megtanultam megkü­lönböztetni, hogy mi a szép, és mi a rut. Igaz, hogy talán kissé túlságosan ragaszkodom a görög szépségideáihoz de ha a tükröm elé állok; látom, hogy jogosan számítom magam a szépleányok közé. Nemcsak azért, mert az Uh­­lenhusoknak jellegzetesen szép kezük és lábuk van, ha­nem mert hamvasszőke hajamhoz, amely szinte hehér­nek hatna, ha az árnyék benne nem volna aranyos, sötét szemet, sötét pillákat és söttét szemöldököt adott az Ur isten, ami elég ritka és feltűnő. A szemem tulajdonkép pen szürke, csak azért tetszik sötétnek, mert nagyon nagVj a pupillám. Orrom sasorrnak indult, de túlságos rövid a szájam, meg tulnagy ahhoz, hogy szépnek volnamond­­ható. De a fogsorom kifogástalan, szívesen is mutatom mert nagyon sze,retek nevetni. ooldogságnak találták, mellyel meg lehet elégedni az .életben. Ha mindenki nagy barátságot és szeretetet tanusii­­ott is iránta a háznál; de úgy érzéssel, mint tettel, még sem volt hozzá senki oly nagy barátsággal, mint Ágne3 néni. i— Ez megelőzte még a gondolatait is. elhalmozta [gyeimével, észrevette ruháján még a legkisebb szaka­idat is, szives készséggel ajánjlkozott, nem hagyott bé­­.ét addig, mig a szakadozott ruhát meg nem varrhatta Készített neki egy pár uj fehér ruhát is. — a világ­ul elhagyottat, aki már magát is elhagyogatta, újabban endre szoktatta. Gyöngéden tudtára adta. hogy koránál ogva még ülendő magát nem annyria a világ, mint a isztaság miatt helyre egyengetni. Ruhái mosását ezentúl i vette gondjaiba. Mindezek következménye pedig az lett, hogy Marczi nemcsak leligmeddig, — habár nem lakott is ottan, a .lázhoz tartozóvá vált, — hanem az is, hogy Marczi ezu­­án rendesen mosdott, nyiratkozott fésülködött. Nem lagyta el, hanem helyre egyengette magát, tiszta ruhá­ban járt. S bár bubánatos halaványsága még mindig ár­vaságára. szomoruagglegénységére vallott, még sem volt többé oly ágról szakadt, mint azelőtt. Marczit ugyan a világnak netlán bekövetkezendő beszéde miattt. kissé zavarba hozta az, hogy Ágnes néni izvegy asszony és pedig szemrevaló, gyermektelen öz­vegy asszony volt. Nem magáért, hanem Ágnes néniért e't. Rcstelte volna hirbe hozni és pedigi az ő személye miatt már elkerülhetetlen nevetséges hirbe. De mivel látta, hogy a háznál nem sokat törődnek a dologgal, sőt hogy tetszik is némileg, megnyugodott, sőt szó a mi szó, furcsákat is gondolt. Először mosolygott ezeken a gon­dolatokon, azután megharagudott magára, hogy ilyesmi­ket nem átall a fejébe venni. Azonban ezeket a gondolatokat olyannak vehetjük, mint mikor a téli bor-us égen a nap egy pillanatra kisüt, olyannak, mint mikor sötét komor pusztaságon egyetlen pereecskérAe bolygó-fény villan meg. Nem váltak ezek Marcinál még csak fontolgatás tárgyává sem. mivel hogy csakhamar más, fontosabb dolgok foglalták el. Ámbár Pollácskához nem köthette semmi a világon más, mint az a rokonszenv, melyből a ház népével kelet­kezett barátság származott, mégis komolyan jogot for­mált magának aggódni, gondolkozni a leányka jövője, sorsa felett. És ha netalán bizonyos híreik valóra váltak i'olna, kész volt határozotttan is is beleavatkozni á do­logba. Szörnyen bántotta egy bizonyos dolog, rendkívül megbosszank'odott felette és feltette magában, hogy vé­cére fog járni a valóságnak. S ha csakugyan van valami íz egészben, ö lesz az. aki megmutatja, hogy nem lesz ibból semmii Nem azért viseltetett ő mindig szeretettel i leányka iránt, hógy holmi gézengúznak hagyja a kezé­­e kerülni. —• Van még elég becsületes legény a faluban, d ezt a jó leányt megérdemli. Az egész, amiért Marczi oly nagiyon haragudott, s a ni annyira ielfoglalta, nem volt egyéb, mint hogy hire iáit, hogy Polbicskára a szomszéd-legény, a korcs öreg Patyolat Miskának szintén hires fia, Ifjabb Patyolat Miska vetette a szemét. Miska sokszor szóba állt vele a terítésen keresztül, esténként furulyázgatoTf néki. A le­gény jó termetű, délceg, gavalléros, betyáros legény olt, szép perge bajuszocskája volt és bolonditóan szép ürtös barna haja, mely olyan könnyen megveszi'a leá­­ívok szivét. Az akasztófavirág gyönyörűen tudott da­­olni, beszéde^ mézes-mázos volt a csábitáiban gyakorla­­ot szerzett magának a falu könnyelműbb fehérnépe közt. így szólott Marczi magában: a leány szive olyan, nint a tapló a szikrát hamar megkapja; a leányféle oly >olond fajta, mint a pille, örömest repked a tűz körül, nely azután vesztét okozza. — Hanem ott leszek én, s a­­nint belekap abba a taplóba a tűz, a két újammal ki liiom onnan morzsolni. Ki morzsolom abból a leány­­zivbő! is a belekapott sziirát. , Hogy valaminek kellett a dologban lenni azt onnan 3 gyanitotta, mert az őre; Patyolat Miska széltében hi­­esztelto a faluban a fiára várakozó szerencsét. Az igaz, logy az öreg Patyolat Móka maga volt a megtestesült tazugság, az egész faluban alig akadt valaki, a ki va­­amely mondásának hitet adott volna. A patyolat név s onnan ragadt rá, hogy bár a jámboron mindig a leg­­astagabb kallótlan vászm ruha volt és az is rongyos olt, mégis nemcsak a Húggal, hanem saját magával is 1 akarta hitetni, hogyAthon ládája tclisdeli van patyo­­at nemű vei. Ez annyin kedvenc rögeszméjévé vált, hogy egkedvtsccbb borozó nlaja is az volt: Ttyolat, patyolat; nenyecske a szűr ala;. HA NINCS, AKI FÖZÖN és önmaga sem főzhet vagy pihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt kíván élve­vettel és egészséggel elfo­gyasztani, amilyent otthon főznek, akkor keresse fel a RICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE BOÁD Finom eledelek HAZA VI­TELRE is kaphatók. Elizabeth Kish, tulajdonos Paraszt Dráma —REGÉNY— IRTA: A HŐNYI LAJOS Volt egy háznép a faluban, ki úgy nézte, mint atya­fiát, akinek megjelenése rendesen .örömöt okoz. Donát János k: sokkal vidorabb lett mint azelőtt volt, örömest elpipázgatctt és beszélgetett vele. Pörzsi asszony lelké­nek pedig könnyeb volt, ha agyon kínálta az ünnep tisz­tességére készített süteményekkel. Nem volt bodag, máié rétes a háznál melyből Marczi ne részesült volna. A bo­rocska Is kijárt mellé, de még hevitőbb volt az a meleg szívesség amellyel kínálták. Marci élénken tapasztalhatta, hogy a szeretetnek csak egy kis jele is egész szeretet-világot képes terem­teni. Mig csak a háznál volt. Pollácska le nem vette róla a szeméit. Oly édesen, szeretettel tudta nézni, mintha c ak nem rég meghalt édes anyját nézte volna. Marczi eddig csak a keserűségét érezte a tréfáknak, most érez­hette a tréfás beszédeknek édességét is. Itt mindenkitől csak szeretetet és barátságot tapasztalt; ennyi szeretet és barátság között Marczi egyszer csak végre megnyugo­dott a világban, s szerény körű vágyai mindezt akkora • * . Q gazdaságos Gaz ^zantoval A Gáz négy nyalábot tavaszi frissességgel szárit más tüzelő anyagot használó szárítók egy nyaláb szárításának áráért. A Gázzal csak növekszik és növekszik a takarékoskodása . . .nyalábbal nyaláb után. A színek megmaradnak vi rulásukban, a kelengyék is megőrzik fri­­sességüket, amikor a Gáz pehely könnyűséggel kívánatossá szárítja azokat.. Néz­ze meg e hires Gáz szárítókat: Duracrest • Easy • Frigidaire • Hamilton • Maytag Norge • PMco • RCA Whirlpool é Sears-Keamore <>. Speed Queen THE IAST 0HÍO 6AS COMPANY Good Reading for the Whole Family •News • Facts • Family Features Th« Christian Scienc« Monitor On« Norway St., Boston 15, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check er money order. I year $18 0 . 6 months J9 □ 3 months $4.50 □ Nom« Address Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER 3097 Ash wood Rd. SK 1-1479 A csatornát ásás nélkül VILLANYGÉPPEL tisztítjuk Uj munkát és javítást «gyarinl vállalunk \ l"B5tr~ ra-u HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉGADÁS ipinden tervét — a család jóváhagyásával. Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyá­szoló család zavartalanul adhassa át magát az utol­só búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár A. Lajos ÉS FIA, IFJ. LAJOS 3929 Lorain Ave ME 1-3075 Temetésrendezőkés Balzsamozók kt« « w r.rewrrrrr rrrweerrrrrrrrrrjr

Next

/
Oldalképek
Tartalom