Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)

1961-07-27 / 30. szám

JULY 27, 1961 AZ ÚJSÁG 3 OLDAL Magyarország Története A feudálies rend újjászervezése « Az Árpádház kihaltát köve­tő hé;téves trcjnviszály után a kiskirályok garázdálkodása már tűrhetetlenné vált. Szük­ségessé vált a királyi hatalom helyreállítása. A pápai követ megnyerte a magyar urak egy részét, a nápolyi Anjou család egyik tagját, Károly Róbertét.. 1308-1342 hívták meg a magyar trónra. Károly Robert az uralkodó osztály egy részével szövetkezve le­győzte az ellenálló leghatal­masabb „jurákat, megerősí­tette a központi királyi ha­talmat és egyben a hűbéri rendet. A legyőzött urak bir­tokait saját híveinek adomá­nyozta, ezzel királyhü nagy­­birtokos osztályt alakított ki, hűbéri alapon újjászervezte a hadsereget, növelte a királyi kincstár bevételét. Akkoriban az európai aranytermelés leg­nagyobb részét, évi 15—16 mázsát, Magyarország szol­gáltatta. Fellendült az ország külkereskedelme is, amit töb­bek között az is bizonyit hogy a vám jövedelem hama­rosan a királyi kincstár e­­gvik legfőbb bevételi forrása lett. Fia és utóda, I. Nagy Lajos 1342—1382 folytatta apja erős­­kezű politikáját, uralkodása céljának azonban nem az or­szág belső fejlesztését, hanem a külső hódítást tekintette- Már Károly Róbert megpró­bálkozott Havasföld meghó­dításával, később Csehország­gal és Lengyelországgal szö­vetkezett. Lajos két ízben ve­zetett háborút Nápolyban meggyilkolt öccse megbosszu­­lására. Velencétől ^elhódítot­ta Dalmáciát, átmenetileg meghódította Szerbia, Bosznia és Bulgária egyes részeit, hű­béresévé tette Havasföldet. I. Lajos seregei az Aldunánál legyőzték ugyan a törököket, de a király nem ismerte fel a török veszedelem nagyságát, nem tett ellene semmit, sőt hóditó politikájával meghiúsí­totta a veszélyeztetett népek összefogását a török ellen-A nagybirtokosok hatalma a XIV. században is nőtt, s egyaránt veszélyeztette a ki­­rárt' hatalmat és a kisebb nemesi birtokosokat. A kisebb birtokosok érdekében újítot­ta m% I. Lajos 1351-ben az Aranybullát, s ki is bővitet­te néhány újabb rendelkezés­sel; igy az úgynevezett ősisé­gi törvényben kimondotta, hogy a nemesi birtokok nem adhatók el, a család kihalta u­­tán pedig a királyra szállnak vissza. Ezzel védte a kisbirto-! kosokat az elszegényedés el-( len, megakadályozta a birto­kok elidegenítését és feldara­bolását. Másik törvénye u-j gyancsak a kisbirtokosokat, védte: egységesen egy tized­ben, a kilencedik tizedben, a tizedik tized ugyanis már az egyházé volt, — szabta meg a jobbágyok termény-szolgál­tatását; eizel megakadályoz­ta, hogy a földesurak nagyobb jövedelem ígérgetésével ma­gukhoz csábítsák mások job­bágyait, s igy megmüveletlen Fmí.viu pezgő és többféle High Ball» RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Whysky - T7odka - Scotch - Gin - Bout-on - Rum kapható üvegekben kivitelre 1«. 50-nél többféle rör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, ná link »agy kedve» kiöli > drt maradjon a kisebb birtoko­sok földje. A jobbágyság nem sok hasznát vette a mezőgaz­daság 'fellendülésénels uj szolgáltatások sora sújtotta. A központi hatalom mege­rősödésében jelentős szerepet sódésében jelentős szerepet játszott az uralkodó városfej­lesztő politikája. A kézmű­ves lakosságú városok a me­zőgazdaság és az ipar közti munkamegosztás eredménye­képpen már a XIII. században megjelentek , Magyarorszá­gon; a XIV. században az u­­ralkodók nagyban támogat­ták fejlődésüket. A városlakók akkor már többnyire csak kézműves iparral és kereske­delemmel foglalkoztak, váro­sokon cserélték ki készítmé­nyeiket a falu mezőgazdasági termékeivel. A legjelentő­sebb városok árumegállitó jogot kaptak a királytól. Az árumegállitó joggal rendelke­ző városok a rajtuk keresztül­haladó kereskedőket megállít­hatták és kötelezhették, hogy cikkeiket a városban bocsás­sák áruba, vagy meghatáro­zott vámot fizessenek.. Az i­­parból és kereskedelemből meggazdagadó, erősödő váro­sok a kulturális élet központ­jává is váltak. A gótikus épí­tészet és szobrászat számos ér­tékes emléke maradt fenn ebből a korból, többek közt a budai Várban, Sopronban és Felsőörsön. Az I. Lajos halála után be­következő trónviszályból La­jos veje, a Luxemburgi-ház­ból származó Zsigmond 1387- 1437 került ki győztesen. Az ő idejében a megerősödött fő­urak ligákba tömörültek, s hadjáratokat vezettek egy­más és a király ellen. A gyen­­gekezü király játékszer lett a ligák kezében, fél évig bebör­tönözve is tartották, királyi jövedelme megcsappant. U- gyanakkor megjelentek az or­szág határán a Bulgáriát és Szerbiát már meghódító tö­rökök, s Nikápolynál Zsig­mond kereszteseit is meg­verték. Zsigmond ekkor a cseh trón és a német-római császárság megszerzésére fordította min­den gondját: 1414-ben már ő elnökölt mint császár a kon­­stanzi zsinaton, amely Húsz Jánost máglya halálra ítélte. Zsigmond elzálogosította a királyi jövedelmeket, és ki­váltságokat adott a városok­nak, csakhgy biztosítsa a kincstár bevételeit. Uralko­dása alatt a nagybirtokosok hatalma k megerősödött, u­­gyanakkor mindjobban rom­lott a parasztság sorsa. A pa­rasztokat sújtotta a főurak sok pártharca, a számos tö­rök betörés, a sorozatos pénz­cserével kapcsolatos pénz­romlás is. A romló helyzete miatt egyre jobban elidegen­­kelő parasztság körébe nagy visszhangja támadt a huszita mozglomnak. A husziták for­radalmi, antifeudális tanítá­sai egész Magyarországon el­terjedtek és fegyveres ellen­állásra mozgósították a pa­rasztságot. 1437-ben nagyará­nyú parasztfelkelés tört ki Erdélyben, s a rosszul felsze­relt parasztok legyőzték az úri seregeket. A megijedt fő­urak Kolozsmonostoron e­­egyezséget kötöttek a parasz­tokkal, akiket Bud'ai Nagy Antal vezetett. A kisnemesek azonban, akik eleinte támo­gatták a mozgalmat, később elpártoltak a parasztságtól, a­­mely meggyengült, s nem birt a kolozsmonostori egyezményt megszegő főurak újabb tárna dásaival. A birtokosok ször­nyű bosszút álltak a felkelő parasztságon. A magyar tör­ténelemnek ez az első nagy­szabású parasztfelkelése vl lágosan mutatja a kor jobbá­gyainak helyzetét és a közép­­j kori parasztfelkelések korlá­táit. Egykor és Most — TÁRCA — Irts: SIPULVS Életemnek egyik igen bol­dog napja volt, amikor 1910- ben a szerkesztő megkérdez­te tőlem: —- Van-e kedve Amerikába menni? — Hogyne volna. — Akkor ön fogja lapun­kat képviselni a chicagói ki­állításon. Szerezzen magá­nak utleveletet. Ekkor jutott eszembe, hogy mit fogok csinálni a feleségemmel? Etelka na­gyon ideges, sok olyan re­gényt olvasott, melyekben az emberek hajótörést szenved­nek s az amerikai viszonyok­ról sincsenek tiszta fogal­mai. Azt tudja, hogy Kolom­­busz fölfedezte, de a követ­kező esztendőkből már csak néhány skalpirozásra s iszo­nyú szerencsétlenségekre em­lékezett. őt gondosan elő kell készítenem. Első sorban tehát a felesé­gem nagybátyjához, Guszti bácsihoz mentem, őt szemel­tem ki '7. előkészítő szerep­re. ,A teleségem előtt nem | szólhattam, mert tudtam, hogy időnek előtte kikoty­­tyantja a dolgot. Intettem tehát a öregnek s félrehiv­­tam a dolgozószobájába. — Kedves bácsi, egy ké­nyes ügyben valami szíves­ségre kérném.... — No, mi az? — Amerikába készülök.... Az öregnek a szájában na­gyot roppant a szopóka. — Mi a gutát? — Igen, a kiállításra .. Tudja., az útnak megvannak a maga veszedelmei, de hát ' Sz^noanos Rádié A legnagyobb amerikai maoyar rádió proqram MINDEN VASARNAP d. u. 1-2:39-ig WDOK - 1260 ke. LO 1-5524 SZAPPANOS RECORDINGS 3046 EAST 123rd Street Minden vasárnap délután 4:30-tól 5-ig hallgassa meg KÁLLAY ELEMÉRNÉ válogawtl Magyar Pv.igram Iát W D O L (1280) Hirdetés vagy üdvözlet avag^f egyleii bejelentés ügyében HÍVJA: Tel. RA 1-0146 Lakcím: 2861 East 112nd P* Hungarian Radio PROGRAM DR. HALLER M. ISTVÁN igazgató vezetésével MINDEN VASÁRNAP délelőtt 10-től 10:30-ig WDOK — 1260 DM IIRDETÉSEK, — ÜDVÖZLET TKK és KÖSZÖNTŐK ügyében hívja fel e számot GA 1-3443 2527 E. 126th Street én szembe szállók— Csak a szegény feleségemet sajná­lom.... ő nem is sejti__ Guszti bácsi halálsápadtan ült előttem. Odaugrottam. — Mi baja, bácsi? Hozzak egy pohár vizet? — Nem, ne bántsd. Mennyi időre mégy ki ? — Nem tudom. Azt hiszem két hónap alatt megteszem az utat. — Úgy? — No ugy-e, bácsit, lesz szives Etelkát előkészíteni az útra-, ő olyan ijedős.... — Hát őt is viszed? — Dehogy viszem. — Menj holnap a belügy­minisztériumba ott majd el­intézik az útleveled. Másnap ott voltam a bel­­ügymniszteriumban, ahol egy fiatalember fogadott és felvette személyi adataimat. Név, foglalkozás, mind ment szép rendben, mikor megkérdezte, hová tetszik, örömrepesve kiáltottam: — Amerikába. A fiatalember úgy fölug­rott, mintha megcsípték vol­na. Szembe állt velem és jól megnézett. — Akkor nem nem lehet. — Miért? —Tessék illetőségi bizo­nyítványt és rendőri igazol­ványt hozni. — De borzasztó időbe ke-l rül, mig én azt megkapom, f — Nincs ösmeretsége itt a j belügyminisztériumban? Ha van, tessék azokhoz fordulni.! Három ösmeretségem is volt: egy méltóságos, egy nagyságos és egy tisztelt ur. Az első engem tegezett, a másodikkal kölcsönösen te­geztük egymást, a harmadi-] kát én tegeztem. Legelőször is a méltóságos urat keres­tem fel. — Szervusz! Miben lehe-: tek szolgálatodra? Mindig" szívesen állok segítségedre. — Egy kis protekcióért e­­sedezném. — Hivatal? Hm., hm.... — Oh, nem. — Segély a lapnak? Hm.... — Legkevésbbé se. Csak erkölcsi protekció.... — ,Ah, nagyon jól van. És mi az? , — Igazolni kell a személy­­azonosságomat. Ő méltósága arca kiderült s tüstént fogta a kalapját. — Gyerünk le az útlevél­­osztályba. Azonnal eligazí­tom. — Lementünk a földszint­re. A folyosón már az ajtó előtt igy szól méltóságos ba­rátom : — Hová is akarsz tulaj­donképpen menni? — Amerikába. — Úgy? Hm.. Ezzel megállt, nyakig be­gombolta a kabátját, zsebre rakta a kezeit s vontatott hangon mondá: — Nagyon messze van. — Az igaz. — Van rendőrségi igazol­ványod? — Nincs. Hudák Testvérek Rádió Órája /Einden VASÁRNAP, a leg jobb időben, 12-től 1 óráig WJMO — 1430 állomáson Hirdetések és üdvözítek ü gyében hívja. Uj telefonjaink: 292-7529 és 292 - 6899 James L. Hudák .igazgató Hudák Ernő bemondó és . Steve Hudák, pénztárnok — Hja, barátom, anélkül én nem tehetek semmit. E- lőbb szerez egyet. Azzal otthagyott fakép­nél. Bámulva néztem utána s bementem az én nagyságos barátomhoz. Igen szívesen fogadott, leültetett, szivar­ral kínált s végre megkér­dezte, hogy mit akarok. Ki­rukkoltam vele s ő azonnal föltette a hímzett házisapká­ját, hogy majd lejön velem az utlevélosztályba. Taná­csosnak véltem azonnal ki­rukkolni, hogy Amerikába u­­tazom. — Amerikába? — kér s az íróasztalhoz csapta a há­­zisapká j át. Egy darabig mormogott magában, azután hange ~an igy szólt: — Magam nem igazolha­tom a személyazonosságot. Keressen még valakit. (Tiz év óta per-tu-k voltunk.) Hamar leszaladtam a tisz­telt úrhoz, aki távoli roko­nom volt. Amint a fiú meg­hallotta, hogy miről van szó, azonnal izgatottan közbevá­gott — Kérem, én pályám kez­detén vagyok, ne avasson be­le engem ilyesmibe. Én sem­mit se láttam, semmit se hal­lottam. Menjen a rendőrség­re. Azt hittem, hogy a boldog­talan fiatalember meghábo­rodott. Ott is hagytam rög­tön ezt a furcsa hivatalt és mentem át egyenesen a fő­kapitányhoz. ő meghallga­tott, fölvette az adatokat, behivatott egy fogalmazót, suttogott vele, miközben többször rám mutatott s vég­re elbocsátott. A kapuban két civilember rel ütköztem össze. Hazafelé menet még kétszer találkoz­tam velük s többször láttam őket ablakaim alatt elsétál­ni. Mit akarnak ezek? A nap hátralevő részé nyu­godtan telt el. Másnap reg­gel még édesdeden szunyad­­tam, mikor betoppannak hozzánk apósom és anyósom. Öleltek, csókoltuk bennün­ket. Anyósom sirt is egy verset. Az apósom pedig, a­­mint felöltöztem, azonnal be vonszolt dolgozószobámba. — Károly! — szólt, — mennyi összegről van szó? S lehet-e még pótolni? — Nem értem. — Két-háromezer forintot hoztam. Még ugyannyit ösz­­sze tudok szedni ... — De minek? Az ég szerel­mére, magyarázza meg rej­télyes szavait. Ő zsebébe nrsalt s a követ­kező táviratot mutatta: .... Károly Amerikába ké­szül. Az Istenért, siessetek Pestre megmenteni őt. Guszti. így készítette elő Guszti bácsi a — feleségemet! Falrengető hahotára fa­kadtam. Apósom nyugtala­nul vizsgált. — De kérem, ugyan, hogy gondolhatnak ilyet. Becsület szavamra mondom, hogy nem sikkasztottam.... — “Becsületszavadra?’ — kérdé apósom gúnnyal és bi­zonyosan idézőjelek közé rakta e szót. — De hisz nem kezelek én pénzt, közel se jutok hozzá.... Tekintetem az utcára té­vedt: ott állt, szemét abla­komra függesztve, az én teg­napi két emberem. Világos, ezek titkos rendőrök. Ennek fele se tréfa. Apósommal e­­lőször is a szerkesztőhöz si­ettem s tettem neki a követ­kező nyilatkozatott — Uram, nem utazom. Le­hetetlen. Egész életemben nem tudnám kiheverni, hogy Ameri’-ában jártam. Aztán elmentünk a főkapi­tányhoz és leráztam a két titkos rendőrt a nyakamról. Máshoz nem mentem, de mélységesen hallgattam ar­ról, hogy volt életemnek oly huszonnégy órája, amely­ben Amerikába készültem. Valahányszor méltóságos nagyságos és tisztelt bará­­taimmal találkoztam, min­dig meglepetve néztek rám.. Hát ez még mindig Európá­ban van? Ez 1910-ben volt. Hajh, de nagyot fordult azóta a vi­lág s a nagy világfelfordulás engem is kirőpitett Ameri­­ká s ha ma visszaemlékszem barátaimra, szomorúan gon­dolom : És ezek még mindig Európában vannak? — VÉGE — HUMOR kívánok. — Adj Isten, — felel a plébános. — Szerencsés jó reggelt kí­vánok, — szól újra a rigány. — Fogadj Isten! — viszon zá a plébános. — Serencsés jó reggelt kí­vánok, — ismétli a cigány. — Adj Isten! —válaszol a plébános. — Serencsis jó reggelt kí­vánok, — folytatta tovább. — Megbolondultál? — hi­szen már negyedszer mon­dod ! — Ahun la! Tisztelendő sent atyaságának má a nigy kesentés izs sok. Hát ázs Ur istennek nem les sok minden nap azs a húsz Miatyánk? teletes uram, — szól a gaz­da. — hanem a jó istent lel­­kemuől sajnálom, mert bi­zony-bizony meggyűlik vele a baja. HOGY MERTE MEGVER­NI AZ ÉRSEKET? Haynald érsek középisko­láit Vácon végezte. Kutserik Sándor tanára, ki őt a gym­­náziumban tanította, megér­te azt az időt, midőn tanítvá­nya a kalocsai érsekség tró­nusába ült Egy ízben épp akkor láto­gatta meg Haynaldot, midőn a bécsi nuncius Kalocsán i­­dőzött A tanítvány igy mutatta be mesterét: — Ez az én tanárom, ki engem néha jól elnáspán­golt. — Ugyan, hogy merte meg verni az érseket? — kérdezte tréfásan a nuncius. — Azért, hogy érsek le­gyen belőle. — válaszolt büszkén az öreg tanár. SOK’SE VÁLOGASSON! Egy alföldi község papja, hogy hívei az Őszieket elvet­hessék, esőért imádkozott. A mint azonban a könyörgés­nek ezt a részét mondja: ‘jAdjál Uram nékünk egy áldásdus csöndes esőt!....’ Nagy sebbel-lohbül közbeki­ált az egyik gazda: — Soh’se válogassa, tisz­­teletes uram. Akármilyen e­­sőt adjon ő szent felsége, csak adjon. GYANÚS SZEMLÉLTETÉS SAJNÁLJA NEM LESZ SOK Meggyónt a cigány; de, úgy látszik, hosszú bünlajst­roma lehetett, mert a plébá­nos penitencia gyanánt két héten kereztül naponta busz Miatyánk elmondására köte­lezte. — Nem les azs sok? — kér di a cigány. — Kevesebb nem lehet. — válaszol a gyóntató. Másnap beállít a cigány a plébánoshoz és köszön: — Szerencsés jó reggelt WHEN BUYING OR SELLING A HOUSE Use our Escrow Service Protect both parties in the deal ■UIIEt fllEMl BEFOSII Volkswagen Plymouth Valiant nagyon méltányos áron __ kapható A PARMA MOTORS . megbízottja és képviselője Molnár Károly 7115 BROOKPARK ROAD SH 9-2525 Jó használt autók nagy választékban HA NINCS, AKI FőZÖN és önmaga sem főzhet vagy pihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt kiván élve­vettel és egészséggel elfo­gyasztani, amilyent otthon főznek, akkor keresse fel a RICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE HOAD Finom eledelek HAZA VI­TELRE is kaphatók. Elizabeth Kish, tulajdohos Vigasztalja a pap, a meg­özvegyült gazdaembert. — Már csak nyugodjál meg, fiam, Isten szent aka­ratában, ki megboldogult fe­leségedet magához vette. — Megnyugszom én, tisz­'P'UttfacL itt: BOSTON, LOS ANGELES LONDON . .A falusi iskola., vizsgáján megjelent a főúri pátrónus is Az ekzámen megkezdődvén, a nyelv és mondattani elem­zéssel kapcsolatban, a be­széd és értelemgyakorlat, helyesebben a szemléltetés is szőnyegre került. A szemléltetés tárgyául felvett olvasmány épp az is­kola leírását tartalmazta. — Mi az iskola? — kérdi a mester egyik jóképű, értel­mes tanítványától. — Az iskola a tanulás ás művelődés hajléka, — hang­zott a felelet. — Nagyon jól van. Mik az iskolának a. kellékei? — Az iskolának a kellé­kei : a tágasság, csendesség, világosság, üde levegő, tisz­taság. A furfangos tanitó itt for­dít egyet a dolgon, s azt kér­dezi: — Milyen a mi iskolánk? — A mi iskolánk — fújja a betanított gyerek, — szűk, zajos, sötét, nyirkos, pené­szes, vakolatlan és meszelet­­len. — Úgy van, igaz. Beszélj mosf már arról, hogy mik egy rendes iskolának a sze­relvényei? — Egy rendes iskolának.... — Jól van fiam, — vág közbe a pátrónus,—elég lesz a szemléltetésből. Gyerünk át a geográfiára. A tanitó mégis elért any­­nyit, hogy a gróf lelgalább ki meszeltette az iskolát. Interesting Accurate Complete International News Coverage The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order. □ 1 year 522. □ 6 months $11 0 3 months $5.50 Name Address City Zone State PB-1Í A NAGY SIKER — Nézze csak Bruck ur, ez az én feleségem. Senkinek se kellett, s én mégis megkap­tam. Gyógyszereket az óhazába cso ó a SAJÓ PATIKÁVÁ! küld ü ni SAJÓ SÁNDOR old*v4)M GYÓGYSZER ÁSZ 3824 Lorain Av® Telefon: WO 1-848* TELEFONUNK: GAR. 1-8658. FA 1-1154 Molnár KákMy > HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTÁNYOSABB díjszabások mellett Ifj. Riczó J. János Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 175Ö4 Harvard SK 1 8900

Next

/
Oldalképek
Tartalom