Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)
1961-05-25 / 21. szám
i OLDAL AZ ÚJSÁG MAY 2S, 1961 Szerelem és Érdek —REGÉNY— IRTA: E. KÖNIG — Es vannak utak, kisleányom, amelyeket virág szegélyez és mégis szakadékba visznek — felelte Hansen komoly intő hangon. — Mondd kislányom, mi dolog ez! Olyan ember széptevésére hallgatsz, akinek betevő falatja sincsen, levelezel vele és elhiszed mindazt a badarságot, amit valami regénytből tanult meg és most füledbe suttogja; mindezt tapasztalt nagyapád háta mögött teszed, akinek pedig egyetlen gondolata, hogyan tegyen téged boldoggá! Kivette zsebéből a levélcsomagot és maga elé tette. Ellen falfehér lett, már tudta, hogy nagyapja ismeri édes titkának minden részletét. A szobaleány éppen ebben a pillanatban hozta be a tortát és jó ideig tartott, amig leszedte a többi tálat és tányért. Ellenek ilyen módon ideje volt arra, hogy kissé öszszeszedje magát. — Nagyon csúnyán jártál el, nagyapa! — mondta haragosan — ezek a levelek az én Íróasztalomban voltak.... — Abban a fiókban, amelyet tegnap nyitva felejtettél!! — vágót szavába az öregur. — Véletlenül megláttam a kézírást és azonnyomban megismertem. Természetesen Kiváncsi lettem, Mit irhát neked az én pénztárosom. Ne tégy szemrehányást, egyszerűen kötelességemet teljesítettem és szent meggyőződésem, hogy egyszer majd hálás leszel nekem. Szentséges Úristen, micsoda nevetséges érzelgős versek és elcsépelt szóvirágok L Én azonban tudom, hogy ezek, sajnos, arra is alkalmasak, hogy elcsavarják az ilyen fiatal, tapasztalatlan leány fejét. Nem akarok semmit a szemedre vetni Ellen de meg kell Ígérned, hogy abbahagyod ezt az egész dolgot és kivered fejedből ezt az ostobaságot. — Ostobaság, nagyapa?! — mondta Ellen felháborodva, de nem volt annyi bátorsága, hogy nagyapjára nézzen. — Úgy van, ostobaság! Vagy talán valóban azt hiszed, hogy valaha is beleegyezem abba, hogy ehhez az éhenkórászhoz menj feleségül? Ez kellene még! — De ha ezzel boldoggá kimondhatatlan boldoggá tehetsz? — kérdezte Ellen és hevesen dobogó szivére szorította a kezét. —Ugyan, képzelődés! Az a fickó hitette csak el veled! Kimondhatatlanul boldoggá? Üres fecsegés, gyerme keni zavartalan boldogság nem is létezik és hidd meg, a nő sohasem érezheti magát boldognak olyan férfi oldalán, akit neki kell eltartania! A csődbejutott szállodatulajdonasnő fiának számára természetesen mi sem kívánatosabb, mint ez a házasság és azért akarja elcsavarni a fejedet. Már maga az a tény, hogy a hátam mögött merészkedett veled levelezésbe bocsátkozni, olyan szemtelenség, amely nagyon rossz bizonyítványt állít ki jelleméről; nem lehet eléggé óvni egy fiatal leányt az ilyen fickótól. — Istenkém, hiszen én annyire szeretem, hogy.... — Képzelődés, kisleányom! — vágott szavába nagyapja. — Mit tudsz te a szerelemről?! Semmit! Olyan férfinek kellene jönnie ehhez, aki méltó a te szerelmedre! Válaszoltál is ezekre a levelekre? — Nem mindegyikre! — Tehát mégis! — bosszankodott Hansen, milatt körülményesen hámozott le egy körtét.—Persze, persze, rendkívül könnyű dolog kihasználni ilyen fiatal leány tapasztalatlanságát; becsültes ember nem tesz ilyent, hanem nyíltan a leány szüleihez fordul és az ő engedelmüktől teszi függővé, hogy közeledjék-e. — Ö is megtette volna, ha remélhetné belegyezésedet— sóhajtott Ellen. — Persze, az lett volna becsületes eljárás, ha ha megkérdez engem és válaszom szerint jár el. De biztosan tudta, hogy nem egyezem bele s ezért kétszeresen elitélendő, hogy a hátam mögött közeledett hozzád. Ebből is látszik, hogy nem méltó szerelmedre. Kislányom, hidd el nekem, én sokat láttam és tapasztaltam, ismerem az embereket és önzésüket, jól tudom, milyen meggondolás vezeti ezt a fiatalembert. Ellen fejét rázta és nem fogadta el a körtét, amelyet nagyapja késhegyre szúrva kínált neki: kezébe támasztotta szőke éjét és könyörgő tekintettel nézett az öregurra. — Igazságtalan vagy vele szemben — mondta remegő MAGYAR TESTVÉR! Segítsd ADOMÁNYODDAL RUTGERS NEW JERSEY ÁLLAMI EGYETEMEN működő s itt magyar tanszéket fenntartó Amerikai Magyar Intézet munkáját! Az amerikai magyarság történetének egyik legjelentősebb fejezete ennek az Intézetnek alapítása; nyelvünk, múltúnk, kultúránk jövőbe átmentése s méltó hagyaték képen az utánunk következő generációknak átadása valamennyiünkre feladatot s ezt a feladatot a* Amerikai Magyar Intzézet utján végezhetjük el együttesen! ÁLLÍTSON EMLÉKET ELHUNYT ! SZERETTEINEK EGY EMLÉK-ADOMÁNNYAL! Minden adakozó nevét megörökítjük. Minden adomány art adóbevallásnál levonható. Minden adomány erre a címre küldendő: AMERICAN HUNGARIAN STUDIES FOUNDATION American Hungarian Institute I*. O. Box 1084 New Brunswick, N, J. hangon. — Heiden olyan becsületes, olyan nemes jellemű, olyan hűségesen és szívből szret engem; mind a ketten boldogtalanok lennénk, ha.... — C'sacsiság — szakította megint félba nagyapja és szemöldöke között megjelent az a ránc, amelyet Ellen ismert és amelytől félt. — Mindaz, amit mondasz, csak az ő szavainak az ismétlése, olyan szólamok, amelyek a gyakorlati életben semmit sem érnek. Megígéred nekem, amire kértelek ? — Élég! — vágott közbe az öregur élesen. — Ami a te boldogságodat illeti, én jobban tudom, hogyan és hol kell keresned és kötelességem, hogy vigyázzak arra, hogy mégis találd; ezen az utón azonban nem találhatod meg. Elvárom, hogy engedelmes leszel, ez a legkevesebb, amit követelhetek tőled. Ne engedd, hogy valami közibénk álljon, kisleányom, ami eiidegenithetne bennünket egymástól; gondold meg, hogy én már öreg vagyok és lehet, hogy hamarosan távoznom kell ebből az életből, milyen keserű szemrehányásokkal kellene akkor illetned önmagadat a síromnál. És hidd el: leghőbb vágyam az, hogy téged boldognak lássalak; ez az egyetlen vágyam még azen a röldön. Fölkelt és visszatette a zsebébe a csomagot. Odement unokájához és gyengéden megsimogatta szőke haját. — Ha egyszer valaki megkéri a kezedet, aki szeret és méltó hozzád és akire nyugodt lélekkel bizhatom a jövödet — mondta — akkor majd visszaidézzük azt az órát és hálás leszel nekem azért, hogy megmentettelek ettől az ostoba lépéstől, amelyet keservesen megbánnál. Már most is be kel] látnod ezt, ha komolyan és nyugodtan fontolod meg szavamat, de bárhogyan is gondolkozol erről, az lebegjen szemed előtt, hogy sohasem egyezhetem és nem is egyezem bele ebbe a házasságba. Ellen még egyszer könyörgő pillantást vetett nagyapjára, de az öregur komoly, szigorú arcában semmi irgalmat sem látott. Kezébe temette arcát és halkan zokogott; Hansen pedig gyorsan elhagyta a szobát — Ez mélyebben gyökeredzik mint gondoltam —mormolta a öregur, mialatt lement a lépcsőn — itt csak hirtelen szakítás segíthet! Belépett az irodába, szivarra gyújtott és az egyik karosszékbe ereszkedett. Sötét arckifejezése elárulta, hogy milyen kelllemetlen gondolatok foglalkoztatták. Valami zajra ébredt fel töprengéséből, végighuzta kezét a homlokán és fürkésző pillantást vetett a pénztárszoba aj táj ára. Megnézte az óráját. Már itt van — gondolta. — Annál jobb, mennél gyorabban végzünk. Eldobta kialudt szivárját, másikra grujtott és mélyet szippantott belőle, aztán kétszer csengetett. Reinchard azonnal belépett s egy pillanatra várakozóan megállt az ajtóban. — Nos? — kérdezte nyugodtan a bankár és hangja egyátálában nem csengett barátságtalanul. — Megtalálta a nyugtát? — Nem találhattam meg, mert Hansen ur arról a pénzről nem adott nyugtát — Felelte Reinhardt — egész biztosan tudom. .— Valóban? Tegnap még nem tudta ennyire biztosan. — Azóta gondolkoztam róla és pontosan emlékszem arra a napra, amelyen Hansen ur az összeget felvette. Délben történt, főnök ur nagyon sietett és ezer márkát vett fel. Azt mondta, hogy később majd átadja a nyugát ez azonban. sajnos, nem történt meg. — Ha ez így volna, magának még azon a napon emlékeztetnie kellett volna erre engem. — Mgfeledkeztem róla, mert rengeteg dolgom volt, nem sejtettem azonban, hogy Hansen ur később nem fog hinni a szavamnak. — No, no, hiszen elég tapasztalatot gyűjtött már üzleti ügyek terén tudhatja, hogy csak olyan bizonyítékok állják meg a helyüket, melyek meg is vannak. Nem kívánhatja. hogy minden apró pénzfelvételt az eszemben tartsak és valóban nem emlékszem arra, hogy felvettem volna a kérdéees összeget, jegyzeteimben sem találok erre vonatkozólag semmit Csillapodjék— folytatta a bankár, amikor észrevette, hogy a fiatalember föl akar fortyanni — nem TETŐ — CSATORNA és KÉMÉNY JAVÍTÁS ART'S RESIDENTIAL ROOFING 3037 E. 123rd St. WY1-6406 ART SEGEDY, tulajdonos — házi tel. 3-4403 MINDEN MUNKÁÉRT SZAVATOLUNK. Gyógysierekeí az óhüzába cso.v c SAJÓ PATIKÁVÁ küldünk SAJÓ SÁNDOR uki.v«S« GYÓGYSZERÉI 3824 Lorain Av® Telefon: WO 1-648H Francia pezgő es többféle High Ball* RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9536 Vhysky - Vodka - Scotch • tin - Bourbon - Rum kapható üvegekben kivitelre is. >0-nél többféle sör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, ná ink ungy «redversa ín tjaí kts.li s ns t Good Reading for the Whole Family •News • Facts •Family Features The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order. 1 year $18 □ 6 months $9 □ 3 months $4.50 □ Name PB-lé akarok magával szemben igazságtalan lenni. Mondom: lehet, hogy úgy van, de lehet, hogy nincs úgy, mindenesetre maga nagyon könnyelmű volt, hogy nem követelte a nyugtát. És engedje meg azt a megjegyzést, hogy annál kevésbé ertem meg ezt a könnyelműséget, mert tudom, milyen körültekintő „s szinte kínosan óvatos szokott lenni ilyen dolgokban. Reinchard érezte, hogy forró vérhullám önti el a homlokát és arcát alig tudott uralkodni hirtelen felrobbanó haragj án. — Ebben igaza van — mondta fojtott hangon —, de azt hiszem, már elég bizonyságot tettem Hansen urnák becsületességemről ahhoz, hogy megkívánhassam teljes bizalmát. Hansen Hugó szivarja izzó parazsát nézte és vékony, hosszú füstfelhőt fújt, majd gúnyos mosoly villant fel ajakán. — Maga korlátlan bizalmat kíván — felelte — és azt állítja, hogy ki is érdemelte.... — Vádolhat talán valami szabálytalansággal? — pattant fel Reinhard idegesen. — Csak ne ilyen hevesen, fiatalember, semmi joga sincsen rá! Kérdezze csak meg egyszer önmagát, hogy másmódon nem él-e vissza bizalmammal. Ismeri ezeket a leveleket? Reinhardnak minden csepp vére eltűnt az arcából, ő is éppoly kévéssé gondolt arra, mint Ellen, hogy levelei a bankár kezébe kerültek. — Nem tagadom, én Írtam ezeket, — felelte nyilvánvaló zavarral—, de nem ismerem el, hogy a levelek azt jelentenék, hogy visszaéltem Hansen ur bizalmával. Szereb m Ellent és boldog vagyok, hogy Ellen viszonozza szerelmemet. Minthogy pedig nem számíthattunk Hansen ur beleegyezésére.... Kétféle mérték —REGÉNY— így hát valójában én is első szerelmed vagyok, úgy mint te nekem? — Aza vagy!.... Első igaz szerelmem. Rita mélyen, megkönnyebbülten sóhajtott.... A halottra hát nem kell féltékenynek lennie. Most gyöngéden simult vőlegényéhez. — Beszélj a rokonaidról, hozzátartazóidról.... Hiszen oly keveset tudok az életedből! Szüleid meghaltak ugy-e? — Igen, apám gyáros volt és fáradhatatlan munkája árán szép vagyont szerzett. Tiz év előtt halt meg s anyám csak félévvel élte túl. Nagyon boldog volt a házaséletük és ennek a derűs összhangnak légkörében az én gyermekorom is zavartalanul boldog. Apám halála után a gyárat anyám fivére vette át, aki cégtársa volt. Közeli rokonom más nemis igen van, csak anyámnak egy unokafivére, Dumser Lebrecht, egy nagyon kedves és eredeti agglegény, akit hacsak lehet, feikersek, mert nagyon jól érzem magam társaságában. Ez az egész rokonságom. Autótülkölés hallatszott. Rita felugrott: — Papáék jönnek!.. Nagyot néznek majd, hogy titokban eljegyeztük egymást. Karonfogva mentek a villa felé, útközben Rita pillanatra megállt'. — A gyermekeket, remélem, itt hagyod nálam, mig majd mi is beköltözünk a városba. — Ha akarod kész örömest!.... Hiszen most már úgyis hozzád tartoznak! — Hogy éppen özvegyhez kell feleségül menned! — jegyezte meg néhány héttel utóbb Kühlbornné, mikor be akart autózni Bécsbe, a kelengye ügyében, és Rita, mint az utóbbi napokban mindannyiszor, kijelentette, hogy nem kísérheti el, mert a gyermekeknél kell maradnia. Marchner kisasszony ugyanis tiz nap óta a kórházban feküdt izületi gyulladással és Rita egymaga gondozta a kicsiket. — Tudtam, hogy a kelelmetlenségek egész sorozata feg a nyakadba szakadni! — zsörtölődött -tovább Kühl bournné, egy molett, szőke, még meglepően csinos asszony. — Ilyen ötlet!.... Feleségül menni, egy kétgyermekes özvegyhez ! — De mikor olyan határtalanul boldog vagyok, mama! — nevetett Rita. — Mikor nekem csak ez az egy férfi kell és senki más! — Jó, jó, hiszen Albert ellen semmi kifogásom, bár Gamlitz bái'ó sokkal rokonszenvesebb volt, egyebekről nem Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHAT® ingatlanforgalmi irodájához. JÖNEVÜ ÉS MEGBÍZHATÓ MAGYAR SALESMANEK ÁLLANAK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁRA A Floridai éleinek megfelelő szép, kényelemre berendezett laKÓházak vagy nagyabb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. EUGENE PRAGER. REALTOR 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND S-64U MIAMI. FÜL RENDELJE MEG A VAJDA ALBERT szerkesztésében LONDONBAN megjelenő FAKUTYÁ-T A világ egyik legjobb magyar vicclapja. Megrendelhető: 65 Mortimer Si. London, W. 1 England, Europe vagy az Egyesült Államokban: 146 BRIDGE ARCH, SUTTON WALK. Waterloo LONDON, S. E. 1 Telefon: WAT 7533 Egyes szám ára 20c — Előfizetési ára félévre $2.40 egy évre $4.80 Megjelenik havonta kétszer 1-én és 15-én. is beszélve.... Hanem a gyermekek.... — Hagyd az én drága szőke angyalkáimat, mama!.... Ha tudnád, hogy a szivemhez nőttek! — Sajnos, nagyonis tudom!.... Úgyszólván az egész kelengyédet egyedül kell összeválogatnom, pedig hát mégis esik a te Ízlésednek kell érvényesülni.... Meg aztán, alig szánsz nekem egy kis időt, folyton a gyermekekkel vagy..., — Ami a kelengyét illeti, teljesen megbízom az ízlésedben, mama!.... Arról meg igazán nem tehetek, Marscher kisasszony éppen most megbetegedett. — Ágnes is vigyázhatna a gyermekekre.... — Szó sincs róla, mama! — vágott közbe élénken Rita — egy nyugodt pillanatom se volna! Gondold csak el, ha távollétem alatt a gyermeekeknek valami bajuk esnék, hogy nézhetnénk szembe Alberttel? — Na, csak várj!.. Majd meglátod, milyen terhet vállaltál magadra ... Már menyasszonykorodban egyre idegen gyermekekkel vesződni-... Hiszen nem mondom, a házas élet kiegészítője a gyermek.... de csak a saját gyermekünk. 3 vonat tizenegykor indult a városba Na, de hiszen kár minden szóért, ezen már úgysem lehet változtatni! — Megadó sóhajtással húzta fel a keztyüjét Kuhlbournné, majd az ablahoz lépett Ritához, aki az ablak párkányára támaszkodva nézett ki az egyenest e célra odnhordotthomokbuckánál játszadozó gyermekekre. -—Pá fiacskám!.... Megyek, mert még majd semmitse végzek. Csak fel a fejjel, szivecském.... hiszen nem akartalak megfélemlíteni és.... ahogy mondtam, már most úgyis mindegy! — Dehogy is félek, mama! — és Rita nevetve csókolta össze anyj át. — Pedig a lelke mélyén mégis csak ott .visszhangzott az az anyai aggodalom. És mikor később, amint ült a gyermekekkel a kertben, először kerítették hatalmukba holmi kis ösztönös lázongások. Tagadhatatlan volt, hogy menyasszonyságát nem élvezte olyan szabadon és gondalanul, mint más leány. Estlnkint, ha apja és Albert a városból hazajöttek a vőlegénye sose volt egészen az övé. Ilyenkor először a gyermekekkel játszottak, majd felügyeltek, hogy Ágnes a kicsiket rendesen megvacsoráztassa és a lefektetésüknél is jelen voltak. Albert rászoktatta őket anyjuk halála óta, hogy ott ült az ágyuknál mig elaludtak. Ha ebben akadályozva volt, Maschner kisasszony helyettesítette. Mire a gyermekek elaludtak, már rendszerint jelentették a vacsora tálalását; vacsora után a szülőkkel együtt ültek a dohányzóban. Féltizenegykor Albertnek már távoznia kellett, mert az utolsó vonat tizenegykor indul vissza a városba. De nemcsak Albert maga, hanem a gondolata, a szeretete se volt egészn az övé. Egyre csak a gyerekekkel törődött, hogy semmiben hiányt ne szenvedjenek.... se testiekben, se lelkiekben. Egyizben meg is mondotta, hogy bűnnek minősítené, ha a gyermekeket most a szerelme miatt akárcsak árnyalatnyit elhanyagolná. Eddig ezt Rita is terszetesnek találta, ma először kérdezte önmagától, hogy miért ne lenne neki is éppen annyi joga, mint a gyermekeknek. Az utóbbi, napokban egy más gondolat is egyre jobban nyugtalanította. Október végére tervezték az esküvőt és hosszú nászutra készültek, Párizsba és Rómába, ahol Albert tanulmányéveit töltötte. Rita egyik várost sem ismerte és végtelenül örült ennek az útnak. De most mi lesz, ha Marschner kisasszony addigra föl nem gyógyul?!.... Pedig az orvosok véleményezése alapján erre aligha lehetett reményük. Itt kint a villában nem maradhattak, mert Kühlbomék az esküvő után rögtön vissza készültek a városba. Albert pedig aligha bizná idegenekre a gyermekket az ö távollétében.... és mégse marad majd egyéb hátra, mint uj nevelőnőt fogadni. A nászút kérdése WeicTenut is erősen foglalkoztatta, hiszen ő is nagyon örült a néhányheti zavartalan együttlétnek Ritával és keserű csapás lett volna erről lemondani. Igyekezett hát jóismerősök utján egy megbízható nőt keresni Marschner kisasszony pótlására. Egy napon örömtől sugározva hozta a jó hirt, hogy sikerült megtalálnia a keresett megbízható gondozót a gyermekekhez, egy Grätling Olga nevű hölgy személyében, aki már holnap reggel jelentkezni fog és átveszi munkakörét. Rita belső ujjongással fogadta a hirt!.. így hát mégse kellett lemondania a vágyva-vágyott útról. Másnap vasárnap volt: Weidenau, aki a hétvégét mindig a viilában töltötte tapasztalhatta, hogy Gretling kisasszony — egy igen megnyerő egyéniségű, már nem fiatal, kellemes megjelenésű hölgy — mennyire eltalálta a hanget a gyermekekkel. Mikor délben Ritával sétájukról hazatértek, a kicsinyek már nagyon összebarátkoztak az uj kisasszonnyal ós lelkesen újságolták, hogy Olga kisasszony délután kirándul velük az ;Anna-tóhoz, csónakázni fognak, utána a majorban uzsonnázni. — Hála Istennek, azt hiszem, nagyszerűen választottam! — jegyezte meg örömmel Weidenau mikor Ritával kettesben maradtak. — Most már nyugodtan készülhetünk az utazáshoz, meg aztán azt a néhány látogatást is megtehetjük végre, amelyek eddigi elmulasztásának súlya már nagyon nyomja a lelkemet. Weidenau mindenekelőtt az agglegény- rokonhoz, Lebrecht bácsihoz vitte el bemutatni menyasszonyát. A különcnek ismert agglegény vadszőlővel befutott kertes kis házban lakott, mögötte elég nagy gyümölcsössel. A ház maga mindössza három szobából állt, egyiket az öregur lakta, a másikat kicsit morcos kinézésű házvezetőnője, Spargerné, a középső, harmadik szoba ebédlő és egyben szalon volt. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉGADAS minden tervét — a család jóváhagyásával. Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyászoló család zavartalanul adhassa ál magát az utolsó búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár A. Lajos ÉS FIA, IFJ. LAJOS 3929 Lorain Ave ME 1-3075 Temetésrendezőkés Balzsamozók
