Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)

1961-04-06 / 14. szám

t OLDAL AZ ÚJSÁG APRIL 6. 1961 Fölment a dombra, s leült a kis lugasban. Fejét kezé­re hatotta és élvezte a meleg nap enyhe levegőjét. Mély csend vette körül. Minden emberi zaj távol volt e félreeső helytől s neki jólesett ez az elszigeteltség, mert pihenés volt az azon fáradtságos este után, melyet küzdel­mes tettetéssel töltött keresztanyjával; kit minden gond­tól ; izgatottságtól meg akart kimélni. Hogyan segít az illuminating Company, hogy az Ő részére legyen hely Az egyetlen alak; kit a magas dombról látott Cavallo volt. Puskával vállán ment a kert egyik távoleső kereszt­­utján vadászni, mint minden délután szokott. Márta örült, hogy nem kellett vele találkoznia, kinek külsejét, egyénisé­gét mindig olyan borzalmasnak találta s ki igen ritkán szokott vele szóba állani. Cavallo szerencsésen elhaladt. Azonban e percben egy más, nála félelmesebb alak tűnt föl a látóhatáron, melynek megpillantására Mádtában meghűlt a vér. Tibor volt. Siető léptekkel haladt az utón s ide-oda te­­kintgetett, mintha valakit keresne. A leányon ideges reszketés vett erőt. Lázas pirosság öntötte el arcát azon gondolatra, hogy Tibor talán vele a­­kar találkozni. Miért jött a kertbe? Máskor egyenesen a kastélyba szokott menni. Iszonyt 'é'elerr ragadta meg.... Szédülést érzett, minden vére szivéhez tódult, mely úgy ér.zte, megszűnt dói •g.-i! az ijedtségtől. Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapj'» Orban's Flowers \ 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 i i f | személyes vagy telefon rendelésére. > ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. soknak is örömet okozok. Aztán újra kezdte a jövőt a leg­szebb sziliekkel kifesteni s oly derült, jókedvű, kicsapongó volt, aminőnek Márta még soha sem látta s mi máj dnem nyugtalanságot okozott neki, elgondolván, milyen ingadozó alapja van e boldogságnak. A következő nap fényesen kelt fel, mint már hetek óta, a meleg sugarak hirdették a tavaszt, mely vége felé közel­­gett hogy helyet adjon a forró nyárnak. Márta korán keltés délelőttött szobájában töltötte. A kastóly homlokán levő óra messzehallatszó zúgással ütötte a delet, midőn a reggelihez ültek. A délután egy része éppen olyan kellemesen múlt el, mint az előző nap estéje.. Négy óra felé Márta sétára in­dult a kertbe, mondván, hogy annak távolabbi részeiben gyermekkorának kenves emlékeit akarja fölkeresni, magá­ban pedig azt gondolta, hogy igy a Tiborral való találko­zást elkerüli, ki ez időtájban szokott jönni Cekére. A kertbe lépve, élevezettel tekintett körül a fényben úszó tájon, mely ragyogott az égboltozat átlátszó kékségé­ben. Minden bokor, fa és virág gyermekkorának bájos em­lékeit jutatták eszébe. Majdnem fájdalmat érzett azon gon­dolatra, hogy mindezeket többé alig fogja viszontlátni, mert elhatározott szándéka volt kerülni Cekét, ha ott Ti­bor lesz az ur.'Nem Matildot akarta ezzel büntetni, sőt fájt neki az a gondolat, hogy távolmaradva, ezáltal megszomo­­ritja őt, ki mindig jó, szerető és gyengéd volt iránta s ki­nek ő nagy és sok hálával tartozott.... Sőt meg volt győződ­ve, hogyha Matildnak sejtelme lett volna róla, hogy neki vetélytársnője, sohasem nyújtja Tibornak kezét. Kerülni akarta azt a férfit, ki reményeket ébresztett szivében, melyeket talán sohasem szándékozott teljesíteni, holott számtalanszor kérve-kérte őt, hogy várakozzék reá, ígérve neki, hogy soha sem fog másl oltárhoz vezetni. Ámí­totta őt, hogy oly fordulatot vár a jövőtől, mely szerelmük­re kedvező lesz. És ő hallgatott reá, hitt neki, ki minden előzmény, minden átmenet nélkül valott egy más nőnek szerelmet, majdnem az ő füle hallatára anélkül, hogy csak egy szóval is igyekezett volna menten1 vagy enyhíteni ezt a szószegést és hűtlenséget. Szegény Matild! Szegény megcsalatott teremtés .... Szívből sajnálta őt, ki oly gyanútlanul ment bele ebbe az ügyesen felállított kelepcébe melyet a legaacsonyabb érdek és számítás kigondolt számára. Meddig tart vaksága mikor nyílnak fel szemel? Valószínűleg nagyon rövid lesz boldog­sága, hogy annál keservesebb legyen ránézve az ébredés Márta számtalanszor habozott, nem volna-e kötelessé­ge megmondani neki a valót, a tények igazi állását s talán meg elég korán megmenteni a kétségbej tő jövőtől. De ezt a gondolatot mindig újra elvetette, mert méltatlannak tar­totta magához ezt a szerepet. És nem is volt benne bizonyos, vájjon ezt a tettet nem sugallja-e bizonyos bosszú és kese­rűség saját szivében, melyet oly alávaló módon kijátszottak Most e séta alatt is ezek a gondolatok foglalkoztatták. Nem volt tisztában önmagával bár azt erősen érezte, hogy Tibort megveti s Adriánhoz ragaszkodik. De szive még nem gyógyult meg egészen a csalódás sebeiből. Tudta, hogy a sajgó fájdalomban szenvedő beteg tettei beszámithatatla­­nok s ezért óvakodott valamit cselekedni, amit utóbb meg­bánhatna így érvelődve, haladt a kert harmatos bokrai között végig a füzesek közé, melyek már süni árnyékot nyújtottak s a hol mindig nagyon szeretett időzni. Bűnös szenvedély — REGÉNY— Végre abban egyeztek meg, hogy Márta negyvennyolc órai tartózkodás után visszatér Szölgyénre, mibe Matild szomorúan beleegyezett. A jegyesek meleg búcsú után el­váltak s az estalkonyatban a testvérek egyedül indultak ha­za, mig az, ki elmaradt tőlük; majdnem könnyes szemek­kel nézett a távozó fogat után, de elérzékenytilését minden áron titkolni akarta Matild előtt, ki elégedett volt, újra kö­zelében tudva őt. Tibor nem mutatta magát e napon menyasszonyánál, mi annak feltűnt s Máriától meg is kérdezte az okát. A le­ány kitérőleg felelt, előadván; hogy csak az ebédnél látta öt s hogy nem sokat beszélt vele. A két fiatal hölgy, ki majdnem egész életűket együtt töltötték ezerféle tárgyat találtak a társalgásra ez este. Az órák gyorsan, majdnem észrevétlenül tűntek el, úgy mint régen. Úgy érezték most, mintha a közbeeső idő nem is létezett volna. De ez Mártának nem kis fáradtságába került, mert ü­­gyesen kellett kikerülnie mindazt, ami Matild gyanúját fel­kelthette volna, ki nem egyszer oly kérdést intézett hozzá, mire ügyes, a veszélyt elhárító fordulattal kellett válaszol­ni. Ez azonban mindannyiszor sikerült s éjfél felé a legjobb egyetértésben mondtak egymásnak jó éjszakát, a legnyu-Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. JÓNEVÜ ÉS MEGBÍZHATÓ MAGYAR SALES­­MANEK ALLANAK A MAGYAhSAG SZOLGALATARA A Floridai éleinek megfelelő szép, kényelemre be­rendezett laKÓházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. EUGENE PRAGER, REALTOR 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAMLFLA. godtabb kedélyállapotban tekintve a j övő elé, mely boldog­nak, fényesnek ígérkezett. Hisz most már el volt hárítva mindaz, ami hetek óta szomorította őket. Matildnak már nem hiányzott semmi a legszebb jövőhöz s keresztleánya osztozni látszott a leg­szebb reményekben, azt, hogy mit érzett belül, nem mutat­ta, sőt mindent elkövetett, hogy Matildot boldog hitében támogassa. Mielőtt elváltak, hogy álomra hajtsák fejeiket“ Matild tudtára adta Mártának, hogy ő mily fényesen gondoskodott jövőjéről, sőt hogy leengő sógornőit is gazdagon ki fogja házasítani. — Boldog és gazdag vagyok, — mondta örömtől ra­gyogva s kétszerte érzem ennek nagy jelentőségét, ha má-Oyógysiereket az óhazába csa* c SAJÓ PATIKÁVÁ! küldőn! SAJÓ SÁNDOR ofclevéto« GYÓGYSZERÁR? 3824 Lorain Avo Telefon: WO 1-848H Francia pezgő és többféle High Balls RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 vVhysky - Vodka - Scotch - Jin - Bourbon - Rum kapható üvegekben kivitelre is. i0-nél többféle sör van mindig készenlétben 1 Ha party van a házánál, ná' tak ángy Kedvez® ««fai kuli « tósfc Good Reading for the Whole Family •News • Facts • Family Features The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order. I year $18 □ 6 months $9 □ 3 months $4.50 □ Name Address n-u A tanterem helyiségek: probléma. Valószinüleg az is marad jó ideig. Csakis tartós javulás és terjeszkedés teremheti meg a tantermeket, amelyek a jövőben szükségesek. Itt számit az adó dollár —az öné és a mienk. A múlt évben például, iskoláink $5,000,000-val voltak kö­zelebb a megoldáshoz - csak az adók révén, amelyet az Illuminating Company ingatlanja és e­­gyéni tulajdonai után fizetett. Ami az illeti mi vagyunk a legnagyobb egyes ingatlan és egyé­ni tulajdon adófizetők Clevelandban-Északkelet Ohioban. Mint adófizetők és polgárok önnel együtt elismerjük, hogy ifjainknak meg kell adni az alkalmat az ismeretszerzésre, amellyel meg lehet védeni és meg lehet örökíteni az amerikai rendszerünket. I • V J Szakács József | ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER f í 3097 Ashwood Rd. SK1-1479 j A csatornái ásás nélkül VILLANYGÉPPEL J ( tisztítjuk 1 j Uj munkát és javítást egyaránt vállalunk \ ( ( Bogár és Bársony IRTA: ABONYl LA JÓS Képzelete szerint a bcrtáskának csigakerekekkel, hú­zó vonó szerszámokkal, s kőtél csomagokkal kelleti telve lennie, s nagy jóiziit nyelt- mikor egy picinyk> kis kotóivé­­get vélt kikandikálni a bőrtáska egyik oldalán. Oda se nézett többet; győzelméről teljesen megbizo­­nyodott. Rácsattantotta a kupakot makra pipájára, hátra ütött a kalapját s fellelkesülve oda vágott a lovak közé.... — Cyi Bogár!.. Gyi Bársony! Bogár és Bársony, mint a mesebeli tüzokádó sárká­nyok eszeveszett paródiája; belerettentve a kender hámba; se eget re földet nem véve tekintetbe, kiiramodtak a falu­ház udvaiáról.. Csibrán szomszéd; a kisbiró, sokért nem adta a mulat­ságot, amelyet látott, hogy Ringatósy adófelügyelö ur még helyénvalónak találta e fergeteg csúfoló elinduláson meg is ijedni. Zaják szomszéd minden áron ’ti akart tenni magáért, s kezében az ostornyél, mint az ó”a ingaja, minden rendes percében lecsapódott a lovak közé.... Ringatósy cs. adófelügyelö ur pnlig összefonván kar­jait a megijedés kipíhenése után, boliog mosolyt engedett ajkaira :■ mig megygyőződése szerint büszke gyönyörrel a­­l.art elhitetni magával, hogy őt mi'y sebessen röpítik, talán épen a falu legjobb lovai, egy uj adónem tervezetéről gon­dolkozott. Édes álmodozásából a legke?erű!;b csalódás ébresztet­te föl. Ugyanis Bogár és Bársony nsnus heve egy negyed óra lelkesülés után teljesen megcicsa'dctt, a legkétségbe­­ejtőbb, 'egunalmasabb lassúság fog;i el őket egyszerre, mintha lábaikat megbabonázta volna valaki.... 'Zajak uram ugyan eszközt fordítva igyekezett őket teljes eltökéltséggel visszababonázni, s egy párszor meglá­togatva véletlenül a íé’elmesen tisztelt pasazsér magos ka­lapját is, sóhajtva meg kellett magát adnia annak a keserű sorsnak, mely végzetszerüségében kinzó átokul nehezült reá. Csihi puhi Bogár, csihi puhi Bársony!.... mindez nem használt semmit.... Ringatósy ur sziszegett fojtott türelmetlenségében, s s bosszúsan mormogta magában.... Hát hogy ne kellene még jobban megadóztatni ily elvetemült népet, mely se az ipar­kodásra se a lótenyésztésre nem fordít semmi gondot. Mikor már nem állhatta tovább jó lélekkal, mikor már feszengései, sóhajtozása nem használtak semmit, türelmet­len bosszúsággal kiáltott rá szegény Zaják szomszédra, a­­kit e kiállás egyszerre majd a kétségbeesés szélére taszított. — Jerünk atyafi! Jerüná! Zaják uram izzadt, mintha a kriminál törvényszék e­­lőtt állana, vagy pedig hagyaték százalékért exzekváinák. Megint oda puhintott, meg az “Uram segits”-et is elmond­ta: utoljára már nemcsak karja is elfáradt hanem való­sággal belebetegedett. A halálverejték is verte már, de ez mind ez nem használ semmit: Bogár és Bársony nem újítot­tak, mint egy rossz fúvó, Összeesett az odaluk szegények­nek, s a mant csontváz alakzatukra nézett az ember, szinte félve várta, mikor fognak összeom'ani. 'Zaják szomszéd szemére húzta kalapját, hogy a világ ne lássa szégyenét.... Csak néha p’slantott fel a kalap alól, azt lesni, azt néz­ni, ha váljon messze van-e még a torony. Bogár és Bársony pedig ziháltak erősen, mint egy sze­­lelő rosta,, s a jámborok tikadt, erőtlen tagjairól csörgött a viz a nagy homokra.... Ringatósy cs. adófelügyelő ur, mint egy dalt komponá­ló zongoramester, hormogott magában, mely mormogás bátran beillett volna valamely operába, duzzogó áriának. Tudja jól érezte jól szegény Zaják szemszéd, hogy ez mind szemrehányás, mely őt illeti, s egy-egy bicskaszurás volt mindenik az ő szivének. Ringatósy cs. adófelügyelő ur pedig már minden for­télyát elővette, dicsérte a lovakat, jó abrakot is emlegette lelkesült Zaják szomszéd kocsiskodási ügyességén! — csü­törtököt adott minden lövése, nem használt semmitsem. — Bogárt és Bársonyt csak a gyönge pára s a megtört erő gé­pies ösztöne mozgatta. 'Zaják szomszéd ezek után, mikor már maga is megso­­kalta a keserűséget, nagyot sóhajtott és reszkető hangon szólott hátra, szavait egy bizonyos félő nemével fátyoloz­ván az izgatottságnak. Nagyon ostoba és éppen Bem oda illő volt, amit mondott és kis híja volt, hogy Ringatósy cs. adófelügyelő ur el nem nevette magát. Azt mondta tudniillik, hogy: — Hej pedig nagyon jó lovak ám ezek, nagyságos uram! Ringatósy cs. adófelügyelő ur erre nem tudott vála­szolni fenhangon, csak úgy magában felelt, melyet ha Za­ják szomszéd képes lett volna értelmezni, nem köszönt volna meg. Itt következett ismét egy óranegyedes kinzó pauza. * Ismét Zaják szomszéd törte meg a csendet és pedig az­ért, mert lelkében megfogamzott az a gondolat, hogy ha törik-szakad, de sorsának el kell válnia. Kezében van az al­kalom, mely őt az emberek legboldogabbikává teszi, csak meg kell íagadnia. — Hej uram! nagy az én bajom. .. Ringatósy ur kedéyesen kiváncsi képet mutatott.... — Azt látom! felelt némi csipősséggel. ij HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT j nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉGADAS minden tervét — a család jóváhagyásával. ; Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyá­szoló család zavartalanul adhassa át magát az utol­só búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: <! : Bodnár Á. Lagos ; } ÉS FIA, IFJ. LAJOS 3929 Lorain Ave ME 1-3075 j Temetésrendezőkés Balzsamozók

Next

/
Oldalképek
Tartalom