Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)
1961-10-26 / 42. szám
OCTOBER 26, 1961 AZ ÚJSÁG 3 OLDAL Magyarország Története Csak a törvényhozás intézkezdheti a felöl, mire fordítható a kincstár. E jövedelem alapján 1000 milliónyi, kölcsönt lehet felvenni, mi már roppant nagy eszköz a haza jobb karba hozására. A nemesrég, különösen a főnemesség bőven visszanyeri azt amit áldozott, azáltal, hogy olcsóbban jut pénzhez. Megszűnik ugyan a szűz váll, de azért kárpótlást nyújt a kincstár i "kcfmányos kezelése és a törvényhozástól való függése. A nagy nemzeti kölcsönt Széchenyi első sorban a közlekedés jobb karba hozására kívánta volna fordítani. Agitációjának, mely e ponton párhuzamosan haladt az /Ellenzőikével, sikerült i!s az 1843—44-iki diétán keresztül' vinni, legalább elvben, a közteherviselést: megszavazták az országos pénztárt. De e pontban már uralomra jutott a hazafias köntösbe bujtatott magánérdek. Mivel a főrendek évi három millióra szállították le az évi járulékot, az alsóház, Ghyczy és Szentkirályi veztése alatt, megbuktatta az egész törvényt. Mintha nem az lett volna a fő, nogy ez elsőrangú kérdésben meg lehessen törni az utat. Bármennnyit buzgólkodott Széchenyi, a javaslatból nem lett törvény. A hitelintézetet meg a kormány buktatta meg, mert annak i‘gazgatását nem akarta kibocsátani kezéből. Sséchenyi folytatja munkáját Szécnenyi azután jsem szűnt meg terveket alkotni, hogy a szükséges csatornaásáshoz és vasút építéshez jbiztos jövedelem alapján szerezhető kölcsönt köthessen! az ország. Előbb a sóár eme-| lésére, aztán a dohánymono-1 fioliumra gondol az országos pénztár megallapitásáyal. De a bécsi kormánynak, különösen Kübeck kamarai elnök.nek a tulságig menő óvatossága és takarékossága, mi-| helyt magyar érdekről van szó, meghiúsította terveit ' és ] gyakran a leghevesebb kifa- ] kadásokra ragadta. Csak a! Tiszaszabályozásban ‘találta j meg aztán a magához méltó; feladatot, midőn társadalmi! utón nagy anyagi eredményt] érhetett el és egyutttal jelentékeny politikai sikert arathatott. Az idük változását már Bécsben is észlelték. A nyugati nagy államok i-párának roppant fellendülése, | még inkább a közeli és hatását közvetlenül éreztető vám-! közösség (Zollverein-, egyre világosabban mutatták a monargnia hátramarp/dását. Metternich 1841 őszén figyelfnezteti erre Kübecket és szükségesnek mondja határozott osztrák kereskedelmi politikának követését. Ennek aáapvonalait az 1841 november 17-én tartott ministeriális konferencia a következő elvekben találta meg: Kifelé védővámok által kell biztosítani az osztrák ipart, bent a mo-i íiarchiában pedig biztos pia-1 cot teremteni részére a magyar és erdélyi külön vámterületek beolvasztásával. Va-* jgyis: a régi Mária Terézia ko-> . .............■■"-"Will HIM Ml 1 MINDENKI JEGYEZZE MEG Ha kisebb vagy nagyobb baja i van a j Televisionnal bármely gyártmány Is, teljes garancia mellett j megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV Iskolázott és vizsgázott, ’szakképzett television javitó. 2656 EAST 126th ST. I SVJ1-4544 RA1-0567 - rabeli felfogás uralkodik még ■ [ mindig. Magyarország mé: i mindig gyarmat és ha át is térnek vele szemben a szabad • kereskedén éhéhez, ez csak i az osztrák gyártmányok érdekében történik. A korhoz ah ■ kalmazkodásj csak abban nyil. vánul meg, hogy három nagy ■ vasutat építőnek Bécsből kiindulva: Prága és Drezda, a bajor határ és Trieszt felé. Később megépítik az északi va* sutát is az orosz határig, de Magyarornzág közlekedésének nincs szó. I Széchenyi gazdasági politikája ezzel szemben határozottan | szabad kereskedelmi. Ebben pedig nem csupán az általános, tudorrjányos szempont vezeti őt, Hanem sokkal in, kább Magyarország anyagi ! és politikai érdeke. j 1 , Magyarorszagnak nem volt ] számottevő ipara: semmi e! setre sem olyan, ameily az j akkori viszonyok közt a vi- i lágpiacon felvehette volna a ; versenyt, sőt még olyan sem, ] mely nagy erőfeszítés nélkül biztosíthatta] volna magáhak a honi fogyasztást. Gazdasági gi ereje njyersterményeinek mennyiségétjél, minőségétől és értékesítésétől függött. Énhez szüksges a beruházás, az olcsó kölcsön, a jobb közlekedés. Mindezt csak úgy lehet elérni, ha áruink a lehető legkisebb megterheléssel mehetnek külföldre, legalább Ausztriába és onnét olcsó tőkét kaphatunk. Mert ha a közlekedés szabad, van biztos piac és növekszik a termelés, a hitel is biztos és a tőke felkéresi az országot. Ha ellenben ezek a feltételek nincsennk meg, vagyis, ha nem javul a gazdálkodás és jnem terjed ki a piac, a kölj csönpénz dsak romlásra ve'zethet. Minthogy pedig alig van mit védenünk, a szabad kereskedés L—, ha kölcsönös —, még nagy áldozatunkba sem kerül. 1 Ehhez hozzájárul még úgy tmás, igen fontos kilátás. Ha , a magyar nemes adót vállal, j mire már alapos volt a nejmény, a földbirtok kiváló éridemet szeréz az állami gondoskodásra, hisez az uj teher jngészen reá] hárul. De egyutj tál megszűnik a gazdasági ' elnyomásnak előidéző és egy századon ájt erkölcsileg igazolható oká. A bécsi kees- I kedelmi rendszer már nem | hivatkoznatik a magyar adó- I mentességre, midőn minden eszközzel adófizetőjévé teszi Magyarországot. A magyar j gabona, repce, bor, gyapjú s más nyerstermények az osz! trák és idővel a .külföldi piaron is értékesíthetők. Annál is inkább, mert hisz a már fejlett osztrák iparnak nem kell tartania a magyar versenytől. Elég lett volna Bcfisben felismerni á dolgok ezen belső összefüggését, ahhoz, hogy egészen rpagukévá tegyék Széchenyi terveit. Mert azok eredménye gyanánt nem: csak Magyarország meggaz! dagodása várható, mi a monarchia erejét lényegesen e- i meli, hanem a konservativ i| rányzatnak diadala is a ma| gyár politikában. Az érdeké. nél és hagyományánál fogva I egyaránt minden rázkódással ! ellentétes földbirtokos oszj tály. mihelyt jogos éndekei | kielégítést nyernek, egyaránt | távol tartja magától a de| mokratikues elemet és a monarchiától a közjogi kapcsolatoknak vesnzedelmessé válható feszegetéesét. Ez a felismerés azonban nem történt meg. A különben js a tulságig lassú és óvatos bürokráciát e téren mozdulatlanná tette a magyar viszonyok hagyományos nem ismerése és megvetése. Meternich szabadabb véleményével szemben Kolowrat és Kübeck elavult felfogása győzött. Széchenyinek minden egyes eredményt a legnagyobb erőfeszítéssel kellett kicsikarnia azoktól, kiknek politikai érdeke voltakép egy volt az övével. A vám- és kereskedelmi rendszer, amely kezdettől íogya törvénytelen volt, fentartatott most is, midőn egészen idejét múlta. Becs ferde és félszeg politikája uj küzdőterei nyitott lehet mondani, hogy az osztrák meg Kossuth előtt. Azt gazdasági politika nyitotta meg rz utat a demokratikus eszmék hatásos terjesztése (és az Ausztriától Való elszakadás vágya előtt, akkor, mikor Széchenyi mindkét irányban ál-] landóságot és megnyugvást érhetett volna el. Mig Széchenyi még reformjait is az alapjában aristoknatikus társadalmi testre szabta, abban a meggyőződésben, hogy a műveltség haladása és az általános vagyonosodás késő idővel meg fogják teremteni a magyar polgári elem túlsúlyát. Kossuth kezdettől fogva belátta, h.ogy a nyugoti államok mintájára végrehajtandó nagy reformnak a polgári osztály léte |és unalma első alapfeltétele. E tekintetben az ő refrmja is szonialis irányú. Csakhogy, mig Széchenyi a meglevő erőt akarja kifejteni s felhasználni, Kossuth egy újnak megteremtésére gondol. Kétféle politikai képzet egyesül benne: a régi, független Magyarország romantikáj'a és a leendő magyar ipari állam ábrándja. Polgárt azonban, az angolhoz, némethez, franciához hasonlót, nem talált. E tényezőnek fejlődését gazdasági tekintetben nem enig.edte az osztrák vámredszer, műveltség dolgában pedig a vársi lakosságnak nagyrésze idegen nyelvű volt. Polgár csak ott lehetett, hol fejlett ipar és kereskedés v'?_n. Ha modem Magyarországot akarunk, e téren is el kell érnünk a külföldet, — Kossuth okoskodásának ez a lényege. Széchenyi, noha mindig az egészre volt tekintettel, első sorban mégis a mezőgazdaság terén alkotott, szervezett. Az országos magyar gazdasági egyesül let az ő müve; tudjuk, mennyit fáradott a lóversenyek körül. De még egyetlen ipari alkotása, a hengermalom is legközelebbi összeköttetésben áll a földm íveléssel. Lánchíd, Dunagőzhajózás, csatorna, vasút, hitel, az ő szemében el-ősorban a föld terményei, értékesítésének ’eszkc'ze. Kossuth ellenben, mihelyt az alkotás terére lép, az ipar szervezéséhez fog. Az liirlaregyesületnek ő a titkára, az 1841-ben létrejött első magyar iparkiállitás főkép az ő müve. Mindjárt a legmagasabb célt tűzi ki: alig hogy létrejött az iparegyesület, a ^esii Hírlap Anglia müiparát fejtegti. A magyar mezőgazdaság fejlesztése megfér a monarchiának egy század óta köpetett vám- és pénzügyi rendszerével. Hisz Mária Teréziának eredeti szándéka az volt, hogy az osztrák iparral j párnuzamosan, egymást kölcsönösen támogatva emelkedjék a magyr nagytermelés. De az ipar fejlesztése már nem fért meg a rendszerrel. Egyrészt uj, demokratikus elemet' állít a régi társadalmi tényezők mellé, másrészt ellentétbe állítja a magyar érdeket az osztrákkal. A politikai és szociális szempontok szoros öszszefüggése ritkán áll előttünk oly tisztán és világosan, mint ha Széchenyi és Kossuth politikáját tanulmányozzuk. ( Folytatjuk.) Önzetlen Szerelem Irta: DARVAS SZILÁRD Minden gyászoló család sirkövet állítani igyekszik drága halottjának sírjához Ha becsü.etes magyar kiszolgálást és nagyon méltányos árat óhajt, "'orduljon teljes bizalommal Will'nm F. Riczok'OZ. \ SHEFFIELD MONUMENT magyar megbízottjához. Hívásra szívesen tiszteletem teszem. Tel. SW 5-3558 9412 Buckeye Rd. Péter megszakította a nyáresti sétát, amely kéz a kézben lett lebonyolítva a Margitsziget árnyas -fái alatt. Mélyen a lány szeméb nézett s mint aki egy kínzó gondolattól akar megszabadulni, azt kérdezte: — Akkor is szeretnél, ha nem lennék az, aki vagyok? Ez a Péter ugyanis szerencsés fickó volt, a sors kegyeltje, magas, szép, árva gyerek, müveit, okos, s alig harminckét éve ellenére jól fizetett vezető állásban levő mérnök egy nagy gyárban. Sári visszanézett nagy barna szemével. Annyi gyen gédséggel, amennyivel csak egy szerelmes lány tud nézni. Aki ráadássul férjhez is akar menni. Aki ráadásul minél előbb akar férjhez menni. — Akkor is.. — rebegte. /Sári. — Várj, nem tudod, mit beszélsz — szakította félbe idegesen Péter. — Gondolkozz egy kicsit .. Nézd, tudod, nem hiúságból mondom csak mint közismert tényt szögeztem le.... ugyebár úgynevezett jóképű fiú vagyok., nem mintha törődnék vele, de ugye igy van ? — így van.... — rebegte Sár.. — No hát, tegyük fel, csúnya lennék, mint az ördögök öregapja akkor is szeretnél? Ha olyan lennék, mint a Bakóca a könyvelésből. — Akkor is.— — rebegte Sári. Tovább sétáltak. A Duna felől kedves, kellemes szelő fujdogált. — Tegyük fel azonban — kezdte újra Péter, aki nyilvánvalóan tépelődő hangulatban volt —, tegyük fel hogy nemcsak csúnya lennék hanem buta is— olyan buta, mint a Szekeres a titkárságból.. olyan buta és műveleten.... akkor is szeretnél? — Akkor is.. — rebegte Sári egy meggyőződésből, másrészt mert tisztában volt azzal, hogy mit sem reszkíroz a válasszal. Ahhoz hogy a fenti próba az életben vizs gázzék, Péternek sürgősen meg kellene csunyulnia és hülyülnie, amire hál’istennek nincs kilátás. Épp azért megismételte: — Igen, ha csúnya és buta lennél, akkor is szeretnélek. Mert én nem a szépségedet HA NINCS, AKI FÖZÖN és önmaga sem főzhet vagy nihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt kiván élvevettel és egészséggel elfogyasztani, amilyent otthon főznek, akkor keresse fel a RICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE ROAD c-inom eledelek HAZA VITELRE is kaphatók. Enzabeth Kish, tulajdonos “s az eszedet szeretem, hanem.... — Hanem! Ez az ! — kiáltott keserűen fel Péter. — Ettől féltem! Szóval lehetnék csúnya, lehetnék buta, csak legyen az a jó kis főmérnöki állásom, havi hálomezeröttel. . Lerogyott a padra és a két kezébe temette arcát. Úgy nyavalygott. — Ettől féltem. Hogy. nem engem szeretsz, hanem a jövedelmemet! I Sáris szikrázó szemmel állt előtte: — Szégyeld magad.... — mondta majdnem sirósan. — Fütyülök én a te jövedelmedre! Ha tudni akarod, nekem negyvenhétben udvarolt egy fe'zőr. El akart venni! Szatyorszám hordta a tört aranyat.... Kirúgtam! És akkor te.... te ilyet merészelsz.... — Szóval azt akarod mon-i dani, hogy úgy is.... hogy akkor is szeretnél, ha nem főmérnök lennék, hanem vacak k’'sfizetéses gyakornok? Mint a Kovalcsik a számlázásból? — Hát persze, de buta.. — mondta Sári most már mosolyogva, ám némiképp már bizonytalanul, a mosoly álcázva a bizonytalanságot. És meg akarta simogatni a fiú fejét, de az ellökte a kezét és metsző gúnnyal esett neki a lánynak: — Hát szóval igy állunk? Ez a te hires szerelmed? Szóval neked mindegy, hogy nézek ki, hogy tehetséges vagyok, hogy megbecsülnek? Tőled lehetnék Bakóca vagy Szekeres vagy Kovalcsik.... lehetnék ronda, buta, műveletlen.... akármilyen kezdő slemil.... Nem szégyenled magad? Hát kit szeretsz te tulajdonképpen, ha nem azt, aki én vagyok? Pfuj! Otthagyta a meglepett lányt és elrohant az éjszakába, azzal a reményei hütve háborgó lelkét, hogy akad lány a világon, aki érdekből fogja szeretni őt. HUMOR BIBLIA I TÖRTÉNET Keserűen panaszkodik a | sors csapásai miatt Ádám, apánk. Úristen, minek teremtettél? Két fiam volt, az egyik megölte a másikat. A fele-! ségem Éva, a kígyóval, ah! — Hálátlan! — dörög az Ur haragja. — Hálátlan én? — Igen. Megkiméltelen a legnagyobb osapástól és mégis panaszkodó! ? — Van-e ennél nagyobb csapás? — Hát nem kíméltelek meg az annyóstól?! gad? — kiáltja. — Olyanokkal ülsz le kártyázni, akik még veled is leülnek? FELVILÁGOSUL SZÜLŐK — Apu, laknak emberek a holdban? — Dehogy laknak! Hová mennének holdfogyatkozáskor? NÁSZUTAS PROBLÉMA Egy fiatal angol, megnő■ü t. Feleségül vett egy 24 éves, egészséges hajadont. Elmentek 2 hetes nászúira. Pár nap múlva egy barátjuk legnagyobb meglepetésére, találkozott az újdonsült asz szonykával Londonban. —Hogy-hogy itt?—kérdezte tőle. — Hát nincsenek nászuton? — Már visszajöttünk, — felelte— Skóciában voltunk, egy kis hegyi faluban és nem volt a szállodában televízió.... És tudja,— tette hozzá a világ legtermészetesebb hangján — az ember egy ilyen eldugott faluban igazán nem tudja, hogy mivel töltse az estéit.... VÁRAKOZÁS Magasállásu vendéget vár vacsorára egy társaság és a vendég csak nem akar meg- ( érkezni. A házigazda végülis^ megkérdi: — Mit gondoltok, kezdjük el a vacsorát, vagy várjunk a kegyelmes urra? — Kezdjük el! ;— mondja az egyik vendéig. — Várakozás közben ugyanis nem ehetünk, ellenben evés közben nyugodtan várhatunk.... ülésesen és méltányos árban készít el minden virág "endelésl és továbbit az or 'zág Vagy a nagy világ bármely részébe. GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave Telefon ME 1-1889 A GAZDA SEM OKOSABB — Képzeld, elveszett a kis kutyám! — Tégy be egy hirdetést az újságba. — Minek? Nem tud olvasni szegényke. Fakutya Volkswagen Plymouth és Valiant nagyon méltányos áron _ kapható A PAHMA MOTORS megbízottja és képviselője Molnár Károly 7115 BROOKPARK ROAD SH 9-2525 Jó használt autók nagy \ áU’-^tékban A KÁRTYÁS ÉS A FELESÉGE A kártyaszobába beront egy asszony és nekiesik az egyik játékosnak: — Nem szégyenled ma-JÓZSEF ATTILA A DUNÁNÁL i. A rakodcpart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten. Fogy fecseg a felszín, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, és nagy volt a Duna. Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet ás, úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el minden hullám és minden mozlulás. S mint édesanyám, ringatott, mesélt s mosta a város minden szennyesét. És elkezdett az eső cseperészni, -----de mintha mindegy volna, el is állt. És mégis, mint aki barlangból nézi a hosszú esőt —néztem a határt: egykedvű, örök eső módra hullt, *-* színtelenül, mi tarka volt, a múlt. .......A Duna csak folyt. És mint a teririákeny, másra gondoló anyának ölén a kisgyermek, úgy játszadoztak szépéit' és nevetgéltek a habok felém. Az idő árján úgy remegtek ők, ____ mint sírköves, dülöngő temetők. n. Én úgy vagyok, hogy már százezer pvé * nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kjész az idő egésze, j;;;: mit százezer ős szemlélgei velem. «»)l < l Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell, S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell. Tudunk egymásról, mint öröm ps bánaF. Enyém a múlt és övék a jelen. Verset írunk — ők fogják ceruzámat, S én érzem őket és emlékezem. III. Anyám kun volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az, ,, Anyám szájából édes volt az étel. Apám szájából szép volt az igaz. Mikor mozdulok, ők ölelik egymást. Elszomorodom néha emiatt — ez az elmúlás. Ebből vagyok. ,'Meglásá, ha majd nem leszünk! ..." — megszólítanak Megszólítanak, mert ők én vagyok már; gyenge Rétemre igy .vagyok erős, ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, mert az őssejtig vagyok minden ős — 'az ős vagyok, mely sokasodni foszlik: *_* apám- s anyámmá válók boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé igy szaporodom-A világ vagyok — minden, ami volt, van: a sok nemzetiség, mely egymásba tör. A honfoglalók győznek velem holtan s a megFódoltak kínja meggyötör. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa —. törők, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely a múltnak már adósa szelíd jövővel — mai magyarok. . .Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani. A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullám'ai. A harcot, melyet őseink vívtak, Fékévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. Molnár Károly NE FELEJTSÜK EL NOVEMBER 5 fn. VASÁRNAP 12 órától 3-ig SZENT IMRE BÚCSÚ EBÉD LESZ A SZENT IMRE HITKÖZSÉG TERMÉBENA disznótoros ebédhez az ebédjegy ára S2.Ö0 Szívesen látnak az ebéden felekezeti különbség nélkül minden magyart — ,hát legyünk is ott! Gvóavsiereket 32 óhazába csa^ c SAJÓ PATIKAVA* küldünl SAJÓ SÁNDOR ufcta-rél— OY6GYSZER2SZ 3824 Lorain Av« Telefon: WO 1S48H HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTÁNYOSABB díjszabások mellett Ifi. Rició J. János Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 1 8900
