Az Ujság, 1960 (40. évfolyam, 1-48. szám)
1960-04-21 / 16. szám
1 OLDAL AZ ÚJSÁG APRIL 21. 1960 Elveszem a Feleségemet REGÉNY Irta: HARALD BAUMGARTEN Fordította: MEDVECZKY BELLA VII. FEJEZET. Lilo de Pirelle az arcába húzta kabátjának prémgallérját. Mielőtt kilépett a kapun, óvatosan körültekintett. Sehol senki . Sietve indult meg a havas utcán. Átszaladt szűk, sötét utcákon álíandó remegésben, hogy valaki megláthatja. Amikor már bizonyos volt abban, hogy a palota ablakaiból nem láthatják, autóba ült és gyorsan megmondta a soff őrnek a vendéglő nevét. Az intim előcsarnokban madame Landré varta vendégeit. A kiválasztottak részére kis szeparékban terítettek az első emeleten, ahová keskeny csigalépcső vezetett. Egyik ilyen kis szobában várakozott André Hericourt. Előtte mélyen meghajolva állt Jean, a főpincér. — Fiatal hölgyet várok,Jean — mondta André. — Gondoskodjék, hogy a mademoisellet azonnal idevezessék. Különben azt hiszem, emlékezni fog még reá. — Talán mademoiselle de Pirelle? André vidáman mosolygott. Ez felbátorította a pincért. — De mintha azt olvastam volna az újságban, hogy a kisasszony menyasszony? André mosolya frivol nevetéssé változott. — Monsieur Hericourt nagy Don Juan — jegyezte meg csodálattal a máoik, azután elsietett a konyhába, hogy leadja a rendelést. A keskeny csigalépcsőn találkozott Lilóval. — Az ur a hármas szobában várakozik — mondta bizalmasan. A leány alig bólintott. Mióta reggel; megkapta André levelét, szinte félálomban cselekedett. Szilárdan elatározta, hogy nem tesz eleget André meghívásának. De mikor elérkezett az óra, mégis fölkapta kabátját s rohant ahhoz a férfihez, akinek sohasem tudott ellentállni. André keskeny, mégis erős kezei gyöngéden vették le róla a kabátot A férfi gyöngéden vette kezébe a finom ujjakat és csókjaival borította el őket. Julius J PETRASH 3 O JELENLEG ÁLLAMI SZENÁTOR MAGYAR TESTVÉREK! VÁLASZTÓ POLGÁROK! Nagy kérésem van,! NEKEM NAGY. önöknek CSEKÉLYSÉG! Arra kérem. Magyar Testvéreinket, hogy MÁJUS 3-ikán, az előválasztáson Két helyen szavazzanak rám X-el CLEVELANDBAN és EGÉSZ CUYAHOGA MEGYÉBEN, mint COUNTY COMMISSIONERRE, CSAK a 21-ik kongresszusi kerületben, mint SZENÁTOR KENNEDYT támogató DeSALLE kormányzóval egyetértő DEMOKRATA KONVENCIÓS DELEGÁTUSRA. Szóval két X-t kérek magamnak és egy X-t a többi magyar jelöltnek. Ha jelölnek és megválasztanak becsületesen szolgálom a népet. Ha beválasztanak a demokrata konvencióra delegátusnak . szót emelek a FORAND BILL ÉRDEKÉBEN, amely kórházi és orvos műtéti kezelést akar biztosítani a social security nyugdíjazottjainak! Nem kötelező, mégis kötelessége A WILLIAM PENN 14-ik FIÓKJA minden tagjának pártolnia a Temetkezési alapunk KÁRTYA PARTYJÁT, amelynek jövedelméből fedezzük elhalt tagjaink temetésén való képviseltetésünket, a virágot és az azzal járó egyéb költséget. Április 24-én, vasárnap délután délután 2 órai kezdettel A WM. PENN OTTHONBAN, 8637 Buckeye Rd. Minden magYar jelölt megjelenik a kártya partyn és megígérték, hogy ÉRTÉKES ajtódijat hoznak. FINOM UZSONNA: nagyszerű fánk és kávó. SOK-SOK AJTÓDÍJ A HOZZÁJÁRULÁS 75c Jó tag és jó barát nem hiányzik e kártya partyról! f ♦ TETŐ — CSATORNA és KEMÉNY JAVÍTÁS ARTS RESIDENTIAL ROOFING 3037 E. 123rd St. WY 1-6406 ART SEGEDY, tulajdonos — házi tel. 3-4403 MINDEN MUNKÁÉRT SZAVATOLUNK. s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s| — Köszönöm, Lilo, hogy eljöttél. Látni akartalak! — Nem kellett volna eljönnöm, André! — Szegény, kicsike Lilóm — suttogta a másik és hirtelen szenvedéllyel rántotta magához a leányt. Lilo nem ellenkezett. A férfi elragadó kedvességgel szolgálta ki a leányt Jean pezsgőt töltött a poharukba és André sajátkezüleg adta Lilo rózsás ajkai közé a finom falatokat. És Lilo ebben a forró hangulatban, ebben az édes, varázsos boldogságban egészen megfeledkezett a grande-mére-röl, Reginaidról és az egész jövőről. 'Kis párisi leányá változott, aki szomjas örömmel itta magába a szeparé hangulatát és boldog volt, hogy ilyen gyönyörű órát tölthet el kettesben a szerelmesével. André figyelmesen nézte. — Egy kérésem lenne hozzád, Lilo — kezdte óvatosan. — Az uj találmányom elkészült. Bressolt egészen fellelkesitette az idea. Újfajta ejtőernyőről van szó. Milliókat kereshetnék, ha pénzem lenne a gyártás megkezdéséhez. Hogyan gondolkozol a dolog felől, Lilo Csodálkozva nézett rá a leány. — Nem értelek, André. Hiszen tudod, hogy mi ... Dallamos kacagás csendült fel a szobában. — Természetesen, nem hittem, hogy a grande-mére finanszírozza majd a dolgomat. De azt hittem, ha te fiatal, gazdag asszony leszel ... és nemsokára az leszel.— —Csak nem akarod azt mondani, hogy Reginaid.... Pajkos nevetései bólintott a férfi. _De éppen ezt akarom mondani. Mit számítanak dollár- millióknál a száezer frankok?! Na.... egy boldog vőlegény bizonyára nem utasítja vissza szép menyasszonyának kérését. Fel tornyosuló érzéseinek tömegében a leány válaszolni sem tudott. A férfi pedig közelhajolva nézett a szemébe. — Hát nincs egy kis jogom ahhoz, hogy a segítségedet kérjem? Azt gondoltam.... Az otthoni gondok szelleme ezeknél a szavaknál hirtelet a leány elé szökkent. Fölkelt és kiegyenesedve állt meg a lámpa fénykörében. — Nem, André! Legyen végre közöttünk mindennek vége. Sohasem kérnék Reginaidtól ilyet, azok után, ami kettőnk közt volt. — Felkapta a kabátját. — Haza kell mennem, André. A grande-mére már bizonyosan keresni fog. A férfi olyan hevesen ugrott fel, hogy a szék dörömbölve dőlt fel. — Még meggondold ezt, Lilo! Hát megfeledkezel arról, hogy szeretsz?! — a szavaiból fenyegetés csendült ki. — Nem bírom, André. Ez meghaladja az erőmet. Még mielőtt megakadályozhatta volna, a leány már el tűnt a függöny mögött. A férfi megrökönyödve bámult utána.... VIII. FEJEZET Már ezüstös-szürke napok húzódtak a szajna parti város fölé. Mintha a tavasz leheletét hozta volna már a könnyű szél. Reginaid Sóim sokat volt egyedül ezekben a napokban. Néha megtörtént vele, ha útban Lilóhoz meglátta a sarokról a kis palota töredezett homlokzatát, hogy hirtelen megfordult, és cél néilkül rohant tovább az utcán. Az utolsó hetekben megkomolyodott és megférfiasodott és kemény, szigorú vonás húzódott az arcára. Egy ilyen önkinzó, koratavaszi napon felfelé tartott lakásának lépcsőin. Arra gondolt éppen, hogy tulajdonképen igazán gyermekes és ostoba volt az a levél, amit hónapok előtt Mrs. Cliffordnak küldött.. amikor madame Abél arc! lakásának ajtaja felnyílt és valaki kiszólt: — Sürgöny érkezett. A postás itt hagyta nálunk. Reginaid izgatottan tépte fel a sürgönyt. Bár többször is elolvasta a tartalmát, mégis csak hosszú percek múlva fogta fel az értelmét. A sürgönyben ez volt: (Nagynénje, Helene Clifford ma tiz órakor szivszéihüdésben meghalt. Tudtommal ön az örökőse. A végrendelet Berlinben fekszik Grussendorf közjegyzőnél. Következő gőzössel Európába érkezem mindent megbeszélni. — Fogadja részvétemet — Roberston. — A telefonhoz hívnak, Jolii! — szólt be Márta az operációs terembe. Jolii fölvette a hallgatót. — Itt Jolanthe Fáik.— Fontoskodó hangon felelt egy fiatal férfihang: — Grussendorf közjegyző ur kéreti, hogy őnagysága pontosan négykor látogassa meg. — Rendben van, ott leszek. Havas utcák emléke szökkent a szeme elé, amikor felakasztotta a hallgatót, Újra maga előtt Mrs. Cliffordot, amint gyertyaegyenesen ül előtte. Azután az a végnélkül: óra a közjegyző előszobájában és végül, amikor őt is behívták és az idegen férfi mélyen meghajolt előtte. — Négy órára Grussendorf közjegyzőhöz vagyok rendelve — jelentette az ebédnél Mártának. — Igazán nem tudom, hogy miért. Amikor a fényes palota elé ért, ahol a közjegyző irodája volt, szorongás fogta el és többször elsétált a kapu előtt, mielőtt belépett volna. Mit is akarhat tőle az az ember? Talán Mártának igaza van és Mrs. Clifford valami összegei küld neki? De akkor miért nem mondta meg ezt neki telefonon? És egyszerre elfogta valami furcsa sejtés, hogy Mrs. Clifford, a jó, áldott asszony már nem él. Ezzel az érzéssel ment fel a közjegyzőhöz és csak bólintott, amikor az öreg ur megkérdezte: — Hallotta már, hogy Mrs. Clifford meghalt? Rettenetes üresség nehezedett rá. Ez a haláleset megfosztotta az egyetlen baráti szívtől és csak most érezte igazán mit jelentett neki Mrs. Clifford kedvessége. De a közjegyző megzavarta fájdalmát. Komoly kedves szavakkal mondta most el neki a halott kívánságát és megmagyarázott neki mindent. Ennek az órának vihara úgy felkorbácsolta Jolii érzéseit és gondolatait., hogy alig tudott magához térni. Az ut mentén gyönyörű Rolls-Royce állt.... a világ gazdaságának legbiztosabb kifejezője.... És Jolii térdei reszetni kezdtek, az ajkai körül siró nevetés buggyant elő. Igen, ő.. JolantheFalk .... a kis szürke, szegény ápolónő-— nemsokára vehet magának ilyen kocsit!_ — Nos, édes gyermekem, mit akart a közjegyző? — érdeklődött Márta lázasan, mikor Jolii hazaért. És diadalmasan ujjongva jött a válasz: — Én vagyok Mrs. Clifford egyetlen örököse— azzal a kikötéssel. .. hogy feleségül kell mennem az unokaöccséhez, Reginaid Sóimhoz! Igazán először történt meg Mártával, hogy a kávéscsésze kiesett a kezéből és ő maga sóbálványá merevedve bámult a beszélőre. Re-A JOBB ÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓK MONCRIEF HŰSÍT nyáron LÉGSZABÁLYOZÓT SZERELNEK FEL • FÜT lélen IHE HENRY fURNACE CO MEDINA. O Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. JÓNEVÜ ÉS MEGBÍZHATÓ MAGYAR SALES' MANEK ÁLLANAK A MAGYAhSAG SZOLGÁLATÁRA A Floridai életnek megfelelő szép, kényelemre berendezett laKÓházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. EUGENE PRAGER, REALTOR 3161 S. W. 8-ilc ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAML FÜL Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER ( 3097 Ashwood Rd. SK1-1479 j A csatornái ásás nélkül VILLANYGEPPEL y tisztítjuk ) | Uj munkát és javítást egyaránt vállalunk j — Nagynéném kizárt az örökségből — jelentette ginald halkan. A grande-mére ajkai remegtek. — Úgy látszik, nem jól értettem, Reginaid. Kizárta az örökségből? Reginaid Sóim elővette a gépírásos iratot. — Éppen most. kaptam meg a berlini közjegyzőtől a végrendelet hiteles szövegét. Nagynéném azt követeli tőlem, hogy valami egészen idegen leányt vegyek el feleségül .. valami Jolanthe Falkot, Berlinből. Ha nem teszem meg, az egész vagyon különböző jótékony intézményekre száll. Charles Rison előjött az egyik sarokból. — nenne olyan szives és ideadná talán pár percre azt í végrendeletet? — Ne fáradjon, professzor ur, Maga sem olvashat ki mást belőle. De a nagynéném tévedett. Nem teljesítem a kívánságát, az bizonyos. — Megállt Lilo előtt, aki szótlanul támaszkodott a faihoz. — Te leszel a feleségem, Lilo! Majd el lakunk egy kis szobában. Festeni fogok. Dolgozni akarok! A saját erőmből teremtek magamnak existenciát. Lilo cigarettát tartó keskeny keze reszketett. — Sokat ígérsz, Reginaid. De ez nem olyan egyszerű, én megszoktam a jólétet. A grande-mére közbeszólt: — Mindent meg kell gondolnunk. No, mi van azzal a végrendelettel, Charles? Rison madárfeje mélyen az irat fölé hajolt. — Ez a legcsodálatosabb végrendelet, amit láttam — mondta Rison ur. — De fiatal barátunk talán mégis jogos örökséghez jut még-. Mrs. Clifford valami kalandornő kezébe kerülhetett. Valami ápolónő, aki a klinikán gondozta.... Ezt kellene nőül vennie Reginaidnak négy héten belül. Ezzel újra belemerült az irat taulmányozásába. HA GYÁSZ ERI A CSALADOT n*fr* szükség van a JO BARÁTRA aJü a lagap róhb rAuiotaklg addoigma a VÉGTISZTESSEGADAS lYitnetan tmrrét — a aaalád ióvikigyáaaval MIndán intézkedő* úgy tártmaik, hogy a graaw ló cat‘ád zavartalarul ad ha— 4t magét az suceu nacfyon nohéz Gváss ea^én ezelgélatén kémen ÍR Bodnár A. Lajos ÉS FIA IFJ. LAJOS Temetésrendezők és Balzsamozók 3929 Larain Ave ME 1-J075 Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapp személyes vagy telefon rendelésére. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. { Orban's Flowers j 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 A Sári bíró leánya REGÉNY. — IRTA: ABONYI LAJOS $ — Meg! hogy az ördög! Hát hallod-e ember, gondold meg, megetették velem tulajdon kosaimat. A Lojzi barátom tréfált meg vele, ugyan csak hatalmas tromfot adott a tréfámért. El is hültem bele, mikor mondta: egyél Gyuri pajtás, nem ettél még ilyen drága pörkölt húst. Szemem szám elállt, mikor a bőröket előmutatták. Ez mégis csak sok volt azért, hogy két lovának a farkát és füleit elvágattam. — Sok bizony uram! de a legtöbb benne, hogy a gazdag urak tréfálkozását is, a szegény embernek kell megkeserülni. S szomorúan megcsóválta a fejét. — Hej! hej! Nem jól van ez igy. — De hqgy nem! Minden kárból van valami haszon. Most is jól jártáll, hogy velem találkoztál, — legalább visszajöhetsz velem. Dani ismét csak szomorúan rázta a fejét s majdnem sírva fakadt, olyan keservesen mondta: — Nem megyek én oda többé soha sem. — Nem is oda hívlak én, hanem ebbe ni — szólt Józsa, ujjával előre bökve, — hogy az isten verje meg. — Ebbe! kiáltott föl Dani, botjával a falu felé fenyegetve, — de ebbe vissza fogok menni. — No Dani, mondja a gazda ha kedved van hamarabb be érni a faluba megengedem, hogy tolhasd a kocsit. Hajtsd, üsd vágd! siessünk. Az apró lovak neki görbedtek, nyakukat elnyújtották farkukat behúzták, s egy közakaratu nyögés után a bárkát ismét maguk után döczögtették. Józsa Gyuri a hintóbán most már csak egyetlen gondolattal volt elfoglalva, az esze mindig csak egy tárgy körül jár. E tárgy a sári notórius volt, ki ugyan még soha sem látott életében, de mivel a falura is megneheztelt, s az előzmények nem kedvezeően nyilatkoztak felőle, Józsa Gyurinak foga volt a nótáriusra. Csak valami kevély, pöffeszkedő fráter lenne ez az ember, óhajtotta magában, sőt még goromba is egy kicsit, vagy valami alamuszi, ügyetlen, éretlen ember. Egyszóval olyan ember, ki a beleköthetésre kész anyagot nyújt saját személyében. Amint a faluhoz ért, titkos elégültség fogta el keblét. O- lyan alakot látott a folyosón sétálgatni, amilyent magának kívánt. Egy bársony mándlis, fehér nadrágos alak sétált ott, piros bársony házisipkával a fején, amelyről aranyos cafrang lógott le a fülére. Kimért léptei a pöffeszkedő bizakodottságott mutattak, s a bodor füstök, miket kevélyen eresztgetett hosszuszáru, ökölnyi nagyságú tájt pipájából, jellemzőiem egészítették ki oly férfiúvá, aki magán kivül oda sem néz az egész viliágnak. Amint a kocsi megállóit, oda sem hederitett neki, mintha az legkevésbbé sem tartoznék reá. Nyugodt kevélységgel tovább folytatta sétáját, közbe-közbe csak azért állva meg, hogy csillogó gyűrűs ujjaival pipája hamuját megpiszkálhassa Józsa Gyuri pedig már kidugta a fejét a hintóból, a faluház előtt állók kaliapiaikat is megemelték neki, de a bársonysapkás ember törődni sem látszott vele. — HéL„ nincs itt valakiké ki van itt? mi? kiáltott onnan a hintóból. Nótárius! Biró! vagy micsoda? Forspontot akarok! Gyorsan tovább akarok menni. Nótárius! — Biró!— [xl JOSEPH 1 Jutalmazzuk meg a becsületes szolgálatot Válasszuk meg újra JOSEPH M. SWEENEY SHERIFF-et Demokrata Primary 1960. Május 3. M. SWEENEY Szavazzon Ellene A Clevelandi iskola Tanács fantasztikus Adó Kivetése ellen MÁJUS 3-án! HA ELFOGADJÁK EZ ÚJABB ADÓKAT, AKKOR AZ ADÓ RÁTA A LEGMAGASABB LESZ CLEVELAND VÁROS TÖRTÉNETÉBEN! Szavazzon ez adók ELLEN! Ezek az adóját 1961-ben 16%-kai és 1962-ben 19%-kal növelik! (Az Ingatlan Érdekeltség Szövetsége mindig támogatta a megfelelő nevelésügyi programot és a jövőben is megteszi ezt, de úgy érzi, hogy az Iskola Tanácstól kívánt $36,800,000 túlsók jelenleg a nagyon rövid időre. Federation of Realty Interest Henry Dulaurence, Prés. 788 Union Commerce Bid. ySit I
