Az Ujság, 1960 (40. évfolyam, 1-48. szám)

1960-02-18 / 7. szám

Ismertessük azokkal a Forand Bilit, akik­­nek nem jár Az Újság. - Mindenkit be * >i^ kell vonnunk a Forand Biliért való harc­* ba, hogy az megvalósuljon VOL. XXXX. No. 7 THURSDAY FEBRUARY 18, 1960 Egyes szám ára lOü 1 GEORGE MEANY KÉRI AZ AFL-CIO 13 és FÉL MILLIÓ TAGJÁT, HOGY ÁRASSZÁK EL A KONGRESSZMENEKET LEVELEKKEL FORAND BILL ÉRDEKÉBEN MIKOYAN SZABADSÁGHARCOSOKRA SÉRTŐ MEGJEGYZÉSÉVEL FELHÁBORÍTOTTA A NORVÉGEKET. ROVÁS MI MAGYAROK Általában ÉS KIVÉTEL NÉLKÜL szeretnők, ha a külpolitikában minden más ügyet mellőzve és háttérbe szoritvá elsősor­ban a magyar ügyet vennék elő és valami módon arra k.ényszeritenék Oroszországot, vagy legalább is kellő nyo­mást gyakorolnának rá, hogy hagyja el Magyarországot, vonja onnan ki utolsó katoná­jáig minden cspatát. Ez a magyar kivánság és ó­­hajtás nem egy súlyos aka­dályba ütközik, amelyeket a magyarság összessége sem tud a kivánság megvalósulásának utjából elmozdítani. A magyar szabadságharc 'alaposan felcsigázta az oro­szok kivonulásához fűzött re­ményeket és a legtöbb ma­gyarral el is hitette e magyar követelés megvalósulásának valószínűségét. A magyarságban nincs elég erkölcsi és fizikai erő ahhoz, hogy kizárólag önmagára tá­maszkodva ezt a követelés formájában kifejezett óhajt megvalósíthatta voln'a. Ha nem is hitt a magyarság a saját ereje e követelést meg­valósító képessegében, biztos­ra vette, hogy a világ közvéle­ménye és az Egyesült Álla­mok harci készsége meghozza számára a szabadságot, melyet önm'aga kiharcolni nem tudott, E számítás nem vált be, mert bármennyire is szimpatizált a legtöbb nép és különösen az Egyesült Államok a magyar szabadságharc célkitűzéseivel, egyetlenegy ország sem volt hajlandó fegyeres összeütkö­zésbe keveredni az oroszokkal a magyarok felszbaditása ér­dekében. Legkevésbbé az E- gyesült Államok hajlandó ezt megtenni, mert az Egyesült Államok fegyveres beavatko­zása az első pillanttól fogva világháborúra vezethetett vol­n'a. i Nagyon sok magyar ezt nem fogadja el és elég olyan ma­gyar van, aki meg is bélyegzi az Egyesült Államokat és ma­gát Eisenhower elnököt is, mert erélyesebb, harciasabb politikát nem mutatott a ma­gyar kérdésben. Egyoldalú magyar szem­ponttal könnyen ráhajlik bár­ki 'az Egyesült Államok be­­vádolására is. Nem segít és nem használ, bárkit is vádol bé a magyar­ság, a helyzet változatlan ma­rad. A magyarság sehon­­na sem kap felszabadító erőt vagy segítséget, nem 'annyit, amennyi a legkisebb mérték­ben is változtathatna a helyze­ten. Cserbenhagyták vagy sem a magyarságot? — azt most nem firtatjuk és vitatjuk, csak a való tényt állapítjuk meg: a magyarság csakis önmagába számíthat és annyit érhet el, amennyihez a saját képessé­génél fogva jussa van. Józan megítéléssel sem há­borúra, sem újabb forrada­lomra nem érett a helyzet, sőt kilátástalan. Ezt látja a hazai mgyarság is és inkább megalkuszik, semhogy meggondolatlanságra ra kapassa el magát. Mi hiába játszuk meg a harc szavaló hőseit, a hazai magyar­ság nem hisz a külföldön sü-OSLOBÓL, Norvégia jelen­tik az az amerikai angolnyel­­vü alpok az AP. tudósítása a­­lapján, hogy felháborodott norvég diákok lepisszegték és leabcujgofták Anastas I. Miko­­yan, helyettes orosz minisz­terelnököt, aki 6 órai késéssel érkezett meg Cubából. A Mikoyan elleni tüntetés­re az adott okot, hogy Miko­yan a magyar szabadsághar­cosokat gonosztevőknek akar­ta megbélyegezni.. Mikoyan két napos, átuta­zásában hazafelé előadást tar­tott a Norvégiái Diákok Egye­sületében. A hallgatóság sorá­ban volt Einar Gerhardsen, miniszterelnök s Halvard Lan­ce külügyminiszter és több más norvég zető ember. Az előadás után kérdést in­téztek Mikoyanhoz, miért foj­tották el 1956-ban a magyar forradalmat? E kérdésre adott válaszában követte el Mikoyan a provo­­káicóit, amely felháborította a norvég diákokat. Mikoyan hallgatott arról, a­­mit Kruscsev és Kádár kény­telen volt beismerni, neveze­tesen, hogy Rákosi és Gerő uralma alati sok visszaélés, sok mulasz­tás történt és sok igazságta­lanság érte a magyar népet. Ehelyett megismételte azt a vádat hogv az Egytsült Államok 100 milli­óval támogatta és segítette a magyar forradalmárokat, az­zal a céllal, hogy a forrada­lom tovább tartson. Nem méltó az orosz vezető embrekhez azzal védeni az ál­taluk elrendelt fegyveres be­avatkozást a magyar szabad­ságharc vérbefojtására, hogy a magyar szabadságharcosok gonosztevők voltak. Ha a magyar szabadsághar­cosok, akik saját hazájuk föld­jén a saját hazájuk szabadsá­gáért harcoltak, gonosztt­­vőknek bélyegezhetők, akkor ugyanezen elbírálással minden orosz kommunista, aki a cáriz­mus ellen harcolt, gonosztevő­nek nyilvánítható. Rákosi és Gerő uralma sem­mivel sem volt enyhébb a ma­gyar népre, mint a cár önkény­­uralma az orosz népre. Az orosz vezetők szerint az Egyesült Államok bujtatta fel a magyar szabadságharcoso­kat ellenállásra. Ha az orosz vezetők e vádja igaz, miért a­­karnak az orosz vezetők meg­egyezésre jutni az Egyesült Államokkal, a felbujtókkal? Ha Rákosinak és Gerőnek, a két főbünösnek menedéket adnak az orosz kommunista vezetők, ha az állítólagos fel­bujtóval, az Egyesült Álla­mokkal barátságot kívánnak kötni, akkor a logikus lépés az lenne, hogy a szabadság­­harc miatt bebörtönzött min­den magyarnak és a külföldre menekült minden szabadság­­harcosnak amnesztia! adja­nak. Mikoyannak nem lett vol­na szabad ahhoz a nagyon kö­zönséges és olcsó, önmagát lealacsonyitó eszközhöz folya­modnia, hogy a magyar sza­badságiharcosokat gonoszte-i vöknek kiáltja ki, hanem be kellett volna jelentenie: — Minden befolyásunkat latba vetjük, hogy a magyar kormány amnesztiát gyako­roljon a magyar szabadsághar­cosokkal szemben. Mikoyant nemcsak Norvé­giában, de az egész világon ó­­vációval emlégették volna, ha ezt tette volna. Amnesztia a szabadsághar­cosoknak! — ez megnyugtat­ná ez egész világot és ez meg is győzné az egész világot, hogy Oroszország békét és ba­rátságot kiván Ifétesiteni a hi­deg háború megszüntetésére. A CLEVELANDI MUNKÁSSZŐVETSÉG SZIGORÚ HATÓSÁGI ELJÁRÁST KÖVETEL A SWASTIKA 'HŐSÖK' ELLEN. Molnár András és neje 40 éves házassága Molnár Andrást, a Szent Margit Énnekkar régi tagját és a (Szent Margit rk. hitköz­ség Holy Name Societyjá­­nak elnökét és nejét, szül. Dobos Honát az Ifjúsági Egyletben meglepetésszerű­en ünnepelték 40 éves házas­ságuk évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepélyt gyermekeik kezdték: Béla és neje, szül. Csuhaj Eleanor és leányuk, Jean, meg férje, Paul Dziák. Az ünnepély fösegitsége Csuhaj Jánosné volt fiával, Happyvel, az Arrow Bar közkedvelt tulaj donásával. Ifj. Dobos Ferencet is beosz­tották munkára, de a tanár ur ezúttal a közönség sorai­ba húzódott A szülőket megtisztelő gyermekeknek A Szent Mar­git Énekkar tagjai is segítet­tek, akik testületileg jelen­tek meg. , A vendégek sorában volt Id. Dobos Andrásné, Molnár Andrásné édes anyja, aki 36 éve lakik leányával és vejé­­vel és büszkén emlegeti, hogy olyan veje kevés anyá­nak van, mint neki Molnár Andrásban, aki nemcsak egy szóval, de még egy tekintet­tel sem bántotta meg. Molnár Andrásné fivérei: Frank, Andy és Louis is megjelentek. Több ismert magyar volt a vendégek kö­zött, ezeknek egyike, Kropf János, a szomszéd, aki azt vallja, hogy Molnári And­rásnál különb ember nincs az egész magyar negyedben, mert az még soha senkit sem bántott meg, de mindenki­nek megadta a tiszteletet és ahol alkalma van rá, gyako­rolja embertársai iránti sze­­retetét. A Molnár párt megtiszte­lő pártyn 125-cn vettek részt, kik abban le’ték nagy örömüket, hogy a Molnár Andrásnak és nejének em­lékezetessé tehették boldog házasságuk 40 éves évfordu­ló j át. New Yorkban egyik lap kezdeményezésével és segítsé­gével tiltakozó gyűlésre ké­szülnek a magyar nyilasok el­len több egylet, főleg zsidó egyletek bevonásával. A tiltakozás az ellen irá­nyul, hogy az Egyesült Álla­mokba annyi sok nyilast en­gedtek be. E megmozdulást nem helye­seljük és semmiesetre sem követjük, elsősorban, mert tel­jesen céltalan. A nyilasokat beengedték, az Jelső menekült csoporrtal ép­­j pen úgy, mint a másodikkal, Ja szabadságharc menekültjei­vel. Nem annyira felületes vizs­gálat következtében, mint hu­mánus felfogással megkegyel­mezvén mindazoknak, akik —, bár nyilasok voltak —, de nem vettek részt ártatlan emberek meggyilkolásában és kifosztásában. (Ha utólag rábi­zonyul bármelyik menekültre, hogy gyilkosságokat vagy. rab­lást követett el vagy önszán­tából kinoztatott embereket vagy önmaga kinzott, az Egye­sült Államok eljárást indít­hat ellene deportálás céljából) Teljesen céltalan a nyila­sok bebocsátása ellen tiltakoz­­nié mert eredményre úgysem vezethet. Az Egyesült Államok senkit sem deportál azért, mert mi vagy akárkimás nyi­lasnak nevezei vagy ha rá is bizoyüja nogy nyilas volt. Az Egyesült Állomok de­mokratikus ország, amelyben csakis demokratikus szellem­ben és demokratikus eljárás­sal lehet mindenki ellen eljá­rást indítani. Politikailag és erkölcsileg minden nyilast felelőssé tehe­tünk a nyilasok rémuralmá­ért, de büntetőjogilag csakis azokot vonhatják felelősségre, akikre minden kétségen felül törvényes eljárással rábizo­­nyulnak elkövetett bűnté­nyek. Ne túlozzunk, nem minden nyilas követett el bűnténye­ket, nem minden nyilas vett részt gyilkolásban és rablás-HALÁLOZÁS Jagasits Péter, volt Forest Ave-i, jelenleg 10701 South Highland Ave-i lakos 71 éves korában meghalt, hosszú be­tegség után. Meghagyta, hogy a Riczó Temetkezési Intézetből temes­sék. A Riczó Temetkezési Inté­zetből február 18-án, csütör­tökön temették. Onnan elkí­sértek a Szent Teréz rk. tem­plomba és a gyászmise után a Calvary temetőben helyez­ték örök nyugalomra. ban vagy sanyargatásban. Nem is minden nyilas helye­selte vagy helyesli a nyila­soktól elkövetett hajmeresztői kegyetlenségeket és kínzáso­kat. Nem mert ellene szólni és még ma'sem mer itt, ebben az országban, noha valameny­­nyire ráeszmélt arra, hogy a­­karva vagy nem akarva egy bűnös irányzat támogatója volt. Amerika demokráciája lelki gyógyszer —, ha nem is min­den nyilas, de sok nyilas szá­mára. Mi azt valljuk: többet ér és nagyobb eredmény egy nyilas megtérése, mint 10 elítélése. Ez korántsem azt jelenti, hogy türjük el a nyilasok itteni ga­rázdálkodásait. Az elnézés 'a múltra szól azok számára, a­­kik az Egyesült Államokban uj életet kívánnak kezdeni és alkalmazkodnak az Egye­sült Államok demokráciájá­hoz, amely sem faji, sem nem­zetiségi, sem vallási megkü­­’önbözíelést nem tűr meg, a­­mely minden ember egyenjo­gúságán alapszik. E szempontól eltekintve a­­zért sem szükséges külön ak­ciókba fogni a nyilasok ellen, mert jóformán a társadalom minden téneyzője, főleg az egyházak és munkásszerveze­tek késedelem és habozás nélkül állást foglaltak a Né­metországban kezdeménye­zett nazi botrányok ellen, ami annak a jele, hogy minden sértő nyilas megnyilatkozás ellen is kézsek harcot inditani. BÉCSBŐL jelentik: — A magyar kommunista párt központi bizottsága elhatároz­ta, hogy a földek és gazdasá­gok kollektivizálását egyelő* 1 re abba hagyja további értesí­tésig. E híradás szerint a budapes­ti rádió p-doti hirt e határozat­ról, amely a múlt hét péntek­jén lépett érvénybe. A Cleveland Federation of Labor a mult hét szerdáján, a reneds gyűlésén állástfoglalt az anteszimitizmus és a gyű­lölet jelvényének, a sawstiká­­nak a fitogtatása és épületek­re való mázolása ellen. A Cleveland Federation of Labor csatlakozik az összes felekezet vallásos vezetőihez, akik megbélyegezték a zsidó­­ellenes gyűlölet kinyilvánítá­sát és felszólították a városi, az állami és szöetségi hatósá­gokat, hogy megfelelő és e­­rélyes intézkedéseket fog'a­­nasitanak mindazoknak a le­leplezésére és megbüntetésére, akik bűnösnek bizonyulnak a gyűlölet terjesztésében. A munkásszerezetek ez egy­hangú határozat elég komoly intés és figyelmeztetés a na­­ziknak és nyilasoknak, hogy maradjanak eszteg és ne tegye­­,magukkal hozott gyűlöletet itt nek kísérletet arra, miként a is terjeszteni és gyakorolni próbálják. Kétségtelen lesznek olyan nyilasok, akik a munkásszer­vezetek intelmét megfontol­ják és megszívlelik, mint a­­hogy akadnak olyanok is, a­­kik nem hallgatnak a jó szó­ra és megfontolás nélkül be­le rohannak a vesztükbe. Mindegyik nyilas a maga sorsának a kovácsa és mind­egyiket aszerint i!tél|ietjük meg, hogyan viselkedik eb­ben a demokratikus ország­ban, aiyiely jogot, szabadsá­got és megélhetési lehetőséget biztosit a számára is. Ohio állam hivata­los halottvivői Id. Lezsák Józsefné temetésén 1 Id. Lezsák Józsefné, szül. Jakab Rozália, 11821 Bucking­ham Ave-i lakos, Id. Lezsák József, a Lezsák Insurance A- gency alapitója, úgyszintén a Szent István Műkedvelő és Dalkör egyik alapitója és é­­veken át igazgatója, a magyar társadalom példás és áldozat­ra mindig kész magyarja hűsé­ges, jó neje temetése szerdán, február 10-ikén ment végbe, o­­lyan nagyszámú gyászoló kö­zönség részvételével, hogy többek véleménye szerint ha­sonló nagy temetés nem sok volt a magyar negyedben. Id. Lezsák Józsefnét a Ja­­kab-Tóth and Co. 11713 Bu­ckeye Roadi kápolnájában he­lyezték ravatalra és onnan ki­sérték a Szent Margit rk. tem­­piktonba. i A gyász szent misét Msgr. Köller Endre plébános szol­gáltatta Ft. Demetzky Sándor és Ft. Godina József lelkipász­torok segítségével. Jóformán egy szék sem ma­radt üresen a. Szent Margit rk. templomban, annyian gyászol­ták Id. Lezsák Józsefnét, aki mindig nagyon jó asszony hí­rében állott, különönsen pedig azóta, amikor halálosan beteg férje ápolásában éjjelt nap­pallá tett, hogy az orvosoknak segítségére lehessen férje megmentésében, akivel 58 esz­tendőt töltött el a legboldo­gabb házasságban. Id. Lezsák Józsefné ravatalá­nál annyi virág volt, hogy a temetés rendező Jakab István­nak és Tóth Francesnek gon­dot okozott a virágok elszállí­tása a Calvary temetőbe, ahol Msgr. Köller Endre imájával örök nyugvóhelyére helyezték. A temetésen képviselve volt az Öreg Amerikás Magyarok Családja, a Szent Erzsébet Női Egylet, a Szent István Műkedvelő Kör férfi és női osztálya, amely egyesületek halottvivőket is állítottak. Ohio állam hivatalosan kül­dött halottviőket, ez tudtunk­­kal az első magyar temetés, amelyen Ohio állam hivata­los halottvivői segédkeztek a koporsóvivésben. E különös megtiszteléshez a halott és a gyászoló Lezsák család azáltal jutott hogy Le­zsák Gyula, Id. Lezsák József fia Ohio állam Highway pat­rol jának hadnagya. Id. Lezsák Józsefné Jáno­­kon, Abaujimegyében szüle­tett és 78 éves volt. Kedves, barátságos, jó asz­­szony volt, aki szép családot nevelt fel. Férjén, Id. Lezsák Józsefen kívül gyászolják .gyermekei: Id. Edward, a Lezsák Insuran­ce Agency vezetője és neje, fi­uk Edward és neje, Ifj. Jó­zsef és neje, Gyula és neje, Cecilia, özv. Pitzer Györgyné, unokái, dédunokái, rokonai itt és az óhazában, százakra me­nő sok jó barátja a közismert és népszerű Lezsák családnak TELEFONUNK GAr. 1-5658 FA 1-1154 A FORAND BILL vagyis az i'a törvényjavaslat, amelyet Ai­­me J. Forand, Rhodes Island demokrata képviselője két év előtt beterjesztett a kongresz­­szusba mindannyiunk érdekét szolgálja. A legfontosabb törvényja­vaslat, amely a kongresszus előtt fekszik. A FORAND BILLNEK az a célja, hogy az Egyesült Ál­lamok 12 millió örög népét, a­­zokaí ,akik nyugdíjban van­nak a social securityn, fel­mentse a betegség súlyos a­­nyagi gondjaitól. A FORAND BILL betegség­re való biztosítást javasol 'a nyugdíjazottak részére. A. FORAND BILL azt akar­ja megvalósítani, hogyha a I nyugdíjazott megbetegszik, a social securitytől kezelt bizto­sítás fizesse 60 napig a kórhá­zi költséget és az orvost, aki a szükséges műtétet végzi. A- vagy ha a beteg nyugdíjazott­nak ápolására van szüksége, a biztosítás fizesse a sanatorium költségét. Nem sok ez, de olyan szük­séges biztosítás, amelyet az or­szág érdeke megkövetel. Sok-sok nyugdíjazott a cha­­rityre vagy koldus botra ju­tott, mert a költséges beteges­kedés kifosztotta minden meg­takarított pénzétől. A FORAND BILL már ré­gen megvalósult volna, ha a magán biztositó társaságok és az orvosi testületek nem foly­tattak volna ellene kímélet­len kampányt. Milliókat áldoztak, hogy a Forand Bili elfogadását meg­hiúsíthassák. í j Eddig sikerrel járt a bizto­­(sitó társaságok és orvosi aka­­|d|émia ellenakciója, de fordu­lat következett be a Forrand Bili javára. Az elnökválasztás közeled­te figyelmeztette a kongresz­­jszus tagjait, a szenátorokat és | képviselőket is, hogy szint kell vallani a Forrand Bili mel­lett Vagy állást kell foglalni ellene, mert a nép nagy réte- Jge harcba indult a Forand Bili 1 érdekében. GEORGE MEANY, az Ame­rican Federation of Labor-CIO elnöke felszólítással fordult a j munkásszervezet 13 és fél tag­ijához, hogy levelekkel árasz­­sza el a kongressmaneket és | azokat sürgesse, hogy sza­vazzanak a Forand Bili mel­lett. Az amerikai munkásszerve­­, zef nem tágít, követeli, hogy ja kongresszus fog*adja el a Fo­gand Bilit. Bele is foglalták a munkás szervezet hivatalos programjába, mint ‘a legsür­gősebben megvalósítandó tör­vényjavaslatot. A FORAND BILL a Ways rün hangoztatott felszabadí­tásban. | A hazai magyarság éli a maga életét és már fel sem fi­­j gyei a külföldi magyar pro­pagandára, bárhonnan is ered (az. A propagandára már nem is kiváncsiak. i 1 and Means Committeban van, , áttörte a gátat, amelyet a biz-: lositó társaságok ellene emel- ^ tek. A Ways and Means Commit- ; tee előtt kihallgatások voltak, a legtöbbje kedvező volt a Fo-:< rand Bilire. A Forand Bili ellenzőinek, a biztosítótársaságoknak ellen- ; érvei széjjel málottak a szak-. 1 értők érveinek súlyától. A biztositó társaságok főér­ve a Forand Bili ellen, hogy nincs szüks,ésg rá, mert min­denki biztosíthatja magát be- : tegség esetére. Arról nem igen beszéltek, hogy a magán biz­tosítás olyan drága, olyan ma­gas dijai vannak, hogy azo- : ki a social securityn levők nem képesek megfizetni. Arról meg különösen hall­gattak, hogy még 'a Blue Cross is, a haszon nélkül működő betegségre biztosító intéz­mény is egyre emeli a bizto­sítás árát. A FORAND BILLRE szük­ség van, azt el kell fogadnia a kongresszusnak, el is fogadja, ha az ország népe azt követeli. Mindenki követelje. Mindenki Írjon levelet a szenátoroknak és képviselőknek, kérje és kö- j vetelje, hogy szavazzanak ä FORAND BILL mellett. Ha ebben az évben nem va­lósul meg a For'and Bili segít­ségével a social securityn le­vők betegségre való biztosítá­sa, akkor soha. Éppen ezért mindenki har­coljon érte! —------- • ---------­A GÖMÖR MEGYEI KLUB rétes délutánja most vasárnap lesz az Ifjúsági Nagylírmé­­ben, 11213 Buckeye Rd.--------- • --------­A WEST SÍDÉI EVANGÉ­LIKUS OLTÁREGYLET KÉRTYA PARTYJA 1 a siker jegyében folyt le. Senkisem bánta meg, aki ott megjelent, mert nagyon ked­ves fogadtatásban volt része. Nagyon finom uzsonnát szol­gáltak fel az Oltár egylet tagjai, akik közül dolgoz­tak: Márton Jánosné elnök, j Kankula Erzáébet alelnök, | Szlaukó Mihályné tisztelet- : beli elnök, Németh Elekné pénztárnok, Plasnik Éva h. pénztárnok, Bakos Mihály- ' né, Horváth Antalné, Schle- ‘ singer Antalné. A vendégeket meleg sze­rettei üdvözölte Márton Já- , nosné. Nt. Juhász Imre lel­kész személyes megjelenésé­vel adta meg a tiszteletet a ( közönségnek.---------------------------------- 1 Ha érdeklik az uj Frigid- ■ airen eszközölt formai és i szerkezeti újítások, keresse 1 fel a Louis Furniture Co. üzletét, East 130 és Union j Avenue és nagyon szívesen j bemutatják az Uj Frigid- ! airet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom