Az Ujság, 1959 (39. évfolyam, 2-51. szám)
1959-07-16 / 28. szám
4 OLDAL AZ VJSAG JULY 26, 1959 Amerikai Leány REGÉNY Ahogy a lovas közelitett. Rosty hirtelen az ut szélére sietett és integetett neki, hogy álljon meg. Ormai Alfréd, mi rosszat sem sejtve, csakugyan meg állította lovát. — Bocsánat uram, kezdte Rosty. — Idegen vándor va. gyök. nem lenne szives nekem megmondani, hogy voltakép hol vagyok én most? — Ön most Keresztszeg mezőváros közelében van, — felelt Alfréd. — Alig egy puskalövésnyire kezdődnek a falu szélső házai. E pillanatban villant egyet a tőr. Alfréd feriadt e gyors mozdulattól, a paripa ijedten felágaskodott, majd vad futásnak eredt. Alfréd elvesztette az egyensúlyt és csakhamar lebukott a lóról, mely vad száguldásban elrohant. Rosty látta, hogy fekve maradt. Vájjon meg is halt-e, erről már nem szerezhetett meggyőződést. Nehogy valaki itt lássa őt, gyorsan elmenekült a sötét tett színhelyéről. Már most csak az volt a kérdés, hova hova fog elrejtőzni? Holnap, vagy talán még ma éjjel is, bizonyára ráakod valaki Alfrédre. A vizsgálat megindul s a gyanú elsősorban is Rostyra fog irányulni, ki talán titkon visszatért. — Meg van már, — gondolta magában. — Meghúzom magamat az elhagyott erdészlakban, melyben egykor az öreg Keresztszeghy is el volt bújva, ott bizonyára senki sem keres. Útnak indult rögtön az erdészlakba. CCIII. FEJEZET. NAGY ZAVAR. Alfrédre csakhamar rátalált két falusi, kik gyalogszerrel igyekeztek hazafelé. A nagy sötétségben talán észre sem vették volna őt, de egyikük beléje botlott. Mind járt rá nyöszörgés is hallatszott. — Ej, ej no nézze szomszéd, — szólt egyikük. — Itt valaki fekszik. Lehajolva, mindjárt meg is tapogatta. — Nini. ember, — mondotta. — Tán csak nem ittas? Amint körül tapogatta őt, keze nedves lett. — Hü„tette hozzá iszonyodva, itt alighanem valami történt. Gyújtson csak meg egy szál gyufát, szomszéd. A másik engedelmeskedett. A gyufa világa mellett látták, hogy egy fiatal ember vérében fekszik. Egyikük fel ismerte Ormai Alfrédet. — No nézze meg az ember, — mondotta. — Meg van szúrva, vagy mi. Lágyéka körül leehet a seb, mert onnét jön a vér. — Mit csináljunk vele? — kérdezte a másik. — Itt bizonyára nem hagyhatjuk, — jelentette ki az első. — Ki kellene őt vinni Tüskevárra. — Világért se, — vetette ellen a másik. — Ne is nyúljunk hozzá. Hanem azt tesszük, hogy te befutsz a kapitánysághoz és ott jelented a dolgot. A rendőrség emberei majd akkor kijönnek s gondoskodni fognak a sebesült elszállításáról, ha ugyan életben marad addig.. — Ez lesz a legjobb, — szólt helybenhagyólag az első és mindjárt el is futott. Molnár rendőrőrmester szerencsére éppen az ajtóban találta, amint már haza akart menni. Izibe előadta neki a történteket. Molnár szinte megkövült a hir hallatára. Szinte nem bírta elhinni, hogy igaz legyen. — Nem téved, csordás? — kérdezte. — Nem, nem — erősítette a másik. — Úgy van. amint mondottam. De siessenek ám, ha még életben akarják találni a fiatal embert. Talán már ki is adta a lelkét azóta. Molnár hamar előfogatot kerített, a szekér belsejét csupa előrelátásból jó puhán kibélelte szalmával,, másodmagával felült s amily gyorsan csak lehetett kihajtatttak A másik pór ezalatt őrizte a földönfekvőt. Molnár időközben a járásorvosnak is megüzente, hogy a város végén gyilkosság történt, jó lesz kijönni A helyszínre érve. Molnár elővette kézilámpáját és azzal megvilágította a földönfekvőt. » — Teremtő ég, — kiáltotta. — csakugyan Ormai Alfréd, Tovább vizsgálódva, vértócsát talált a fiatal ember alatt. A vér egész meg volt aludva. — Itt gyilkosság történt, mondta egyre szörnyüködve. — Ki lehetett a tettes? Ezalatt az orvos is megérkezett, s azonnal hozzáfogott a sebeült megvizsgálásához, ö is felismerte Alfrédet s nem tudott eléggé szörnyüködni. — Él-e még? — kérdezte Molnár a legnagyobb felindulással. — Az élet szikrája még nem aludt ki egészen, — válaszolt az orvos. — Részletesebben . azonban most még nem nyilatkozhatom! Az orvos most szétbontotta Alfréd ruháit s megvizsgálta a sebet. — Meg van szúrva, — mondotta, — még pedig igen S s s s s s s s s s s s \ s \ s s s s s V Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal i PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. JÓNEVÜ ÉS MEGBÍZHATÓ MAGYAR SALESMANEK ÁLLANAK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁRA A Floridai életnek megfelelő szép, kényelemre berendezett laKÓházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. EUGENE PRAGER, REALTOR 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAMI. FLA. veszélyes helyen. A tőr, vagy kés, a lágyékába hatolt. Most csak az a kérdés, mi van megsértve! — Tehát nem feltétlenül halálos a seb? — Talán az, talán nem! Egész biztosan nem állíthatom még. Mindenek előtt a vérzést fogom a seb bekötése által elállitani. Aztán el kell őt szállítani. — Most csak az a kérdés, hova? — tűnődött Molnár. — Én azt tartom, legjobb lesz őt Tüskevárra szállítani, vélekedett, az orvos. — Ott a legjobb ápolásban részesülhet. — De vájjon kibírja.e odáig? — Ez most nem jöhet tekintetbe, — jelentette ki az orvos. — A városba is csak be kellene öt szállítani és ha odáig bele nem hal akkor nem hal bele Tüskevárig sem, Molnár ebbe belenyugodott. A sebesültet most óvatosan feltették a kocsira, mely lassan és vigyázva útnak indult Tüskevár felé. Az orvos is követte őket a maga kocsiján. Midőn Tüskevárhoz értek, akkor következett be a feladatnak nehezebb része: előkészíteni az anyát a borzasztó csapásra! — Ezt már önre kell bíznom, doktor ur, — mondotta Molnár. — ön az ilyenekhez jobban ért. A kocsi a kapu elé kanyarodott és a rendőr meghúzta a csengőt. Maksa Gergely eéég gyorsan nyitotta ki a kaput. — Fent van-e még a méltóságos asszony? — kérdezte a doktor. — Oh igen, — válaszolt a várnagy. — Nem birt még lefeküdni, mert várja Alfréd urat, aki miatt már nyugtalankodik is. Mondja is, hogy félórát még vár s ha azalatt haza nem jön, akkor mennem kell utánanézni, hol marad olyan sokáig, vagy mi történt vele, — szólt a várnagy. Maksa Gergely egyszerre elrémülve a kocsira pillantott. — Jó helyen kereskedik, öregem mondta az orvos. — Alfréd ott fekszik. — Holtan? — kérdezte Gergely rémült arccal. — Még nem egészen, de igen közel van hozzá. De most ne rémüldözzünk, hanem cselekedjünk. — Jaj futok minijárt a métóságos asszonyhoz, — kiáltott Gergely. — Nem, nem! csak maradjon, — tartotta őt vissza az orvos. — A métóságos asszonyt csak hagyja reám. Nem szabad ám ilyenkor ajtóstól berohanni. Most leemelték lassan a kpcsiról. — Maga Gergely, — szólt most Molnár — menjen előre és mutassa meg az urfi szobáját! Majd aztán a doktor ur előkészíti a métóságos asszony. Az öreg várnagy odafutott a kocsihoz. Alfréd ott feküdt mozdulatlanul, akár a halott. — Verje meg az Isten, aki azt cselekedte, — kiirtott csaknem magánkívül a várnagy. — Magam is azt mondom, — szólt erre Molnár. — El sem tudjuk képzelni ki tehette! Ezalatt óvatosan leemelték Alfrédet a kocsiról s beviték a kastélyba. Gergely elől ment a lámpával. Midőn a sebesültet elhelyezték az orvos bement a grófnő lakosztályába s bejelentette magát. A grófnő megijedt, — Jármay járásorvos? — kérdezte a szobaleánytól. —Nem tévedsz? — Nem, nem méltóságos asszonyom! Annak mondta magát! — De hiszen én nem hivattam őt és beteg sincs a háznál! A szobaleány vállát vonta. A grófnéban most hirtelen egy gonosz sejtelem támadt. Hátha Alfrédnek valami baja történt. — Bocsásd be az orvost, — szólt izgatottan s nem uralkodhatván felindulásán, — mindjárt eléje is jött egész az ajtó erejéig. ' 1 1 — Az istenért doktor ur, — kiáltott, — mint jelent e kései látogatásaa? Oh, — tette hozzá hátratántorodva, rossz hirt olvasok le az arcáról. Beléptek a szobába. Az orvos betette maga után az ajtót. __ Hah, — kiáttott Mocsonokyné csaknem magánkívül. — Már sejtem, hogy valami rettenetesnek kellett történie. Beszéljen, doktor ur. — Asszonyom, legyen erős. — Nagy ég.. alighanem Alfréddal történt valami, — kiáltott a szerencséién anya hátratántorodva. Az orvos segítségére sietett. — Ismétlem, legyen erős, asszonyom. Mocsonokyné elfödte szemeit, teste idegesen vonaglott a kínos előérzettől, mely dermesztő fagyként járta át egész lényét. Végre azonban mégis összeszedte magát. — Doktor ur, — mondta alig hallhatóan, — mondja eh mi történt! Meghalt Alfréd? Ha nincs, aki főzzör és önmaga sem főzhet nwt pihenót tart u főtérben, át mégis olyan ételt kíván élve tetei és egészségijei ette gyemxtmnt, amilyent ottfcas fterek akkor keresne fal a RICE RESTAURAN1 AZ UJ HELYEN 12521 BUCKEYE ROAD Piacai töltött kAposrla mindet up HAZA VITELRE la. nfciiüuth Kiah. tut—*tarto FANCHALY VIRÁGOZ!. FTC 4714 LORAIN AVENUE ME 1-1882 Vágott és cserepes virágok TEMETÉSEKRE kegyeleíielesen. LAKODALMAKRA ízlésesen végezzük el a rendelést Távirati virágküldés a világ bármely részébe — teljes jótállással. Good Reading for the Whole Family •News • Facts • Family Features The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order. 1 year $18 □ 6 months $9 Q 3 months $4.50 □ Name Address City Zone State PB-16 — Még nem! Csak meg van sebesülve. Fájdalmas sikoly tört ki a grófnő ajakán. Az a tőr, mely Alfréd lágyékában nyomult, őt sebezte meg másodszor. — Hol van a fiam? — kérdezte zokogva. — Itt van, Idehoztuk őt. — Vezessen azonnal hozzá. Látni akarom őt. Oh istenem, —• beszélt lassan és szaggatottan, — ki volt az a nyomorult gonosz. De ne tartóztassuk most ezzel magunkat. Doktor ur, vezessen, vezessen. — Még ne, asszonyom. — Nagy ég, én ne lássam fiamat? Oh, doktor ur, ezt ön nem kívánhatja tőlem. Nem kívánhatja egy anyától. — De fia érdekében kívánnom kell. Alfrédnak most feltétlen nyugalomra van szüksége. A legcsekélyebb izgalom életébe kerülhet. — Tehát van még remény, doktor ur? — Még nem nyilatkozhatom határozottan. Előbb meg akarom őt vizsgálni tüzetesen, de részemről remélni akarom a legjobbat. Mocsonokyné a pamlagra rogyott és zokogott. — Méltóságos asszonyom, — szólt a doktor, — csillapodjék le és bízzék. A jó Isten még jóra fordíthat mindent. Mocsonokyné hirtelen felállott s a doktorhoz fordult: — Menjünk, menjünk, — mondta izgatottan. Látni akarom. Istenem, ha meghal és én ott nem lehetek. — Ne rémitse magát méltóságos asszonyom, — szól erre az orvos. — Nem hiszem, hogy fiának állapota olyan veszélyes legyen. Jelenleg csak azért van mgánkivül, mert igen sok vért veszített. Majd tüzetesebben megvizsgálom s beszámolok az eredményről. Ha csakugyan nincs segítség, akkor egész nyíltan megmondom s kegyedet igen természetesen hozzá vezetem. Kérek tehát néhány percnyi türelmet, fia érdekében. Mocsonokyné megadta magát. — Menjen hát, — mondta. — De könyörüljön rajtam és ne várasson magára. Gondolja meg,, hogy minden perc egyegy örökkévallóság számomra. Mig az orvos oda volt. a grófné ismét leborult az imazsámolyra és imádkozott; a szobaleánynak is meghagyta, hogy imádkozzék. Jármay visszatért a sebesülthöz és mindjárt hozzálátott a tüzetes vizsgálathoz. Molnár szinte tűkön ült. — Már én kezdeni szeretném a nyomozást.. Ha Alfréd ur vissznverhetné eszméletét, talán mondhatna valamit, ami a vizsgálat sikerét nagyban előmozdíthatná. Mit gondol orvos ur. várjak-e — Mindenesetre várjon, — szólt az orvos. — A seb talán még sem halálos és meglehet, hogy Alfrédet eszméletre téríthetjük. Az orvos megvizsgálta a sebet. — Nagyon éles volt a kés, — mondotta. — És ez egyrészt még szerencse, mert metszett, de nem roncsolt. A penge kihúzása után a sima felületek összeforradnak és a gyógyulás igen gyorsan megy, feltéve, hogy nemes szervek nem sérültek meg. Ha a máj, vese vagy a belek sértetlenek maradtak, akkor nem félek. — Tehát kést használt a gyilkos? — kérdezte Molnár._ Nagy vagy kicsi volt ez a kés? — Középszerű, — jelentette ki az orvos. — Inkább élesre fent tőr volt, mint kés. — Ezen az alapon fogom megindítani a vizsgálatot, — szólt Molnár. — Mindjárt hozzá is látok. Megnézem még egy szer a tett színhelyét, hátha találok valamit, ami nyomra vezethetne. : A rendőrrel elsietett. Maksa Gergely egyedül maradt az orvossal- aki alaposan megvizsgálta a sebesültet s a kötést még egyszer megigazította, — Doktor ur nem is mossa ki a sebet? — kérdezte Maksa Gergely csodálkozva. — Ez nem lehet jó. — Legyen csak nyugodt öregem! Mai napság már máskép gvógyitnak sebeket. Mosás nem kell, mert az még rosszabb. Arra való a sublimatumos pólya. Az tökéletesen fertőteleniti a sebet és meggátolja a sebláz keletkezését. De örömmel tapasztalom hogy az urfi állapota nem rosszabodik! Úgy veszem észre, hogy az eszméletlenség csendes 'álomba ment át s ez jó jeli — Hála az égnek, — kulcsolta össze kezeit Maksa Gergely. — Ezt tudtára kell adni a méltóságos asszonynak. — Úgy is lesz, — szól az orvos. — Mindjárt el is megyek hozzá. Maga addig maradjon itt s vigyázzon a betegre. Ezt mondva, elsietett az orvos. Mocsonokyné eléje sietett, izgatottan szegezve rá tekintetét. Ettől a perctől függ minden, Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapp személyes vagy telefon rendelésére. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. Orban's Flowers 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 — Méltóságos asszonyom nem rossz hírrel jövök, —szólt az orvos. — Alfréd állapota nem fordult rosszabbra, sőt talán jobbra. Úgy vélem, hogy most elaludt, ami mindig első jele a javulásnak. A méltóságos asszony arca felsugárzott. — Láthatom.e öt? — kérdezte végtelen vágyódással. — Ez megtörténhetik, de csak úgy, ha a méltóságos aszszony nem háborgatja őt. — Oh, ígérem, — kiáltott Mocsonokyné. Lábuihegyen közelitek hozzá, még a lélegzetemet is visszafojtom. Csak látni akarom a lelkemet. Az orvos tehát a beteghez vezette a grófnét. Valóban bámulatos lelkierőt tanúsított ez a hősies anya. Fia ágyához lépve, rávetette szemét, miközben a legnagyobb vigyázatot tanúsította, hogy zörejt ne okozzon. Alfréd mozdulatlanul feküdt, arca olyan nyugodt volt, mintha csak aludna. A bácskai és alföldi vőfélykönyvből A VŐLEGÉNY RIGMUSA Mélyen tisztelt násznép, tudják, ki vgyok én? Mi tűrés, tagadás,, házasuló legény; Voltam lánynézőbe tudja Isten hányszor! Vőlegény is voltam bizony már egypárszor; Azt hiszem ismerik az édes apámat, Szegény feje egyszer elvette anyámat; Nem mondhatom ugyan, hogy rosszul járt vele, Mert akkor nem élt vón egész eddig vele. A/.t mondta az apám, hallod-e te gyerek, Ha károdra voltam, ne átkozz, Házasodj meg fiam, hozz asszonyt a házhoz, Üssétek, verjétek a világot ketten, Majd csak megsegit a fölséges Isten; A legénykedésre volt már elég időd, Hogyha megházasodsz, megújul a tüdőd. Az én öregemtől ilyet sohse vártam, Hogy igazat beszél, magam is beláttam, Széles jókedvemben nyakába borultam: Ez az édes apám, én is ezt akartam! Föl is vettem mindjárt ünneplő ruhámat, Fölhúztam lábamra sarkantyus csizmámat, Kicsaptam a bajuszt amúgy magyarosan, És útnak indultam hetykén, takarosán. Ekkor ütött szeget fejembe a dolog, Megkéretni ugyan milyen leányt fogok. Mert énnekem mind szép, szeretni mind tudnám, Gondolkoztam, vájjon melyik jönne hozzám? Bejártam tehát a falu összes házát, Megkérettem sorban j egyző, biró1 lányát. Minden lányos háznoz be-bekopogtattam, Egy hét alatt csak negyven kosarat kaptam. Az egyik azt mondta, ő nem megy még férjhez, A másik nem megyen, csak uras legényhez, Harmadik férjhezment, mire odaértem, A negyedik pedig most esküszik éppen. Végre akadtam én egyre nagysokára, Aki fölmagasztalt az uborkafára; Három kendője volt, jegybe mind id’ adta, Másnap előttem az ajtót becsukatta. Ekkor már egy kicsit félve néztem széjjel, Nem bírtam aludni sokszor egész éjjel, Kerestem, kutattam, mi az oka annak, Hogy nékem a lányok igy hátat forgatnak? Részeges nem vagyok,, kártyázni nem szoktam, Életemben még egy legyet sem bántottam, Egy nap .tízszer hússzor a tükörhöz álltam, Az arcomat rútnak soha sem találtam. Gondolják-e kendtek, mi hiba volt bennem, Miért kosarazott ki annyi lány engem? Megmondom mindjárt, csak várják türelemmel, Mert már torkig vagyok biz a szerelemmel. Hát az volt a hibám, hogy oly buszma voltam, Mint a tőt az anyját, a lányt úgy bámultam, Ki volt a szám pálva pörge bajszom alatt, Mégis mód felett rátartottam magamat, # Sőt minden leánynak előhozakodtam, Hogy én már apámtól régebben hallottam, Hogy a pénz olvasva, az asszony verve jó, így tehát az asszony ütni-verni való. Szamárság volt tőlem, hogy igy eljárt a szám, A lányok nevetve* ujjal mutatnak rám; Nem is merek szólni mostanába lányhoz, Nem is keresek már asszonyt én a házhoz, De azért ha. kendtek egy jó lányt tudnának, Akit a szülők is énnekem adnának, Súgják meg fülembe, belém szeret talán, Megért már az eszem, nem pálott már a szám. j Szakács József \ ÓHAZAI LUMBER ÉS SZERELŐ MESTF^. ( 3097 Ashwood Rd. SK1-1479- A csatornát ásás nélkül VILLANYGEPPEL | tisztítjuk I Uj munkát és javítást egyaránt vállalunk HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA .akt a legap több rémietekig iddoigosza a VÉGTISZTESSÉG ADÁS minden tervét — a család jévéiivjryáanvai Minden intézkedés úgy történik, hogy a gy*»-ló ess “ad zavartalan*! adhassa 4* magét at »»©»*< '»uccu nagyon nehéz perceinek. Gvász ese'én nnloüitín késsen áll Bodnár A. Lajos ÉS FIA IFJ. LAJOS Temetésrendezők és Balzsamozók 3929 Loj-aín Av® ME 1-1075
