Az Ujság, 1959 (39. évfolyam, 2-51. szám)

1959-07-16 / 28. szám

Mindenki jóval több adót fizet Ezt a többlet adót DiSalle kormányzónak köszönhetjük. A törvényhozók segítőtársai. Azok jóváhagyása nélkül nem vethette volna ki ránk sem a nagyobb gazolin adót, sem a cigaretta adót, stb. Ez nem elég. Az autó licen­se árát is fel akarják emelni. Egész biztos, hogy felemelik. A Cleveland Plain Dealer szerdai száma kimutatja, hogy Cuyahoga megye minden adó­fizetője 'évente $32.56-tel több adót fizet. Ezt a többlet adót mindenki megfizeti. Ezenfelül a háztulajdonosok külön adót fizetnek házaik után. VOL. XXXIX. NO. 28. ROVÁS THURSDAY JULY 16. 1959. A törvényhozás alsó háza már megszavazta, hogy $10.25 he­lyett $12.50 legyen, mig a sze­nátus ennél is magasabbra a­­karja szabni, $14.00-ra. Örömmel olvassuk, hogy Cu­yahoga szenátorai között mé­gis akadt egy, aki az auto li­cense árának felemelése ellen szavazott és ez: Julius J, Pei­­rásh. f J. J. Horváth állami képvi­selő is érdemeket szerzett. DiSalle “munkás törvénye” ellen szavazott, amely tör­vény megnyirbálta volna a munkásság szervezkedési jo­gait. Egyes szám ára 10c ELGÁNCSOLJÁK A FORAND BILL-T A BIZOTTSÁGBAN tör vény j avaslaí ot. Csupán 'a munkásszerveze­tek segítik és harcolnak érte. Fleming titkár számítása és becslése szerint a törvényja­vaslat költsége 1960-ban a kór­házi és orvosi kezelésre $1,- 120,000,000, vagyis egy milli­árd és 120 millió lenne. A tör­vényjavaslat ellenzői között olyanok is vannak, aki a tör­vényjavaslat költségét az első esztendőre többnek tartják. Fleming vélemény nyilvání­tásának súlyosabb része az, a­­melyben azt állítja, hogy a bér­re kivetendő 0.25, amelyet úgy a munkásnak, mint a munka­adónak fizetnie kellene, nem lenne elégséges. Fleming titkár legfőbb érve a Forand Bili ellen az, hogy megálfitaná az egyre jobban terjedő önkéntes biztosítást a kórházi és orvosi kezelésre. A Forand Bili, amelynek el­fogadását annyira várják a so­cial securityn levők, megakadt a bizottságban és nagy kérdés, hogy onnan eljut-e a kongresz­­szus elé. Ne okoljunk ezért mást, mint önmagunkat. Az érdekel­tek nem tettek semmit sem a Foran Bili érdekében. Azt vár­ták, hogy mint sült galamb a szájukba repül. Mi állandóan foglalkozunk a Forand Biliéi vagyis a 65 é­­ven felüliek kórházi és orvosi kezelésére való biztosilásával — és alig-alig van némi vissz­hangja a magyarság körében. Jelentéktelen ügyek érdeké­ben megmozdul a magyarság, de a saját fontos ügyeit elha­nyagolja. Ez a helyzet más csoportok­nál is. A PÁPA A A MUNKÁSOK MELLETT MAGYARORSZÁG SEMLEGESSÉGÉÉRT, AZ ELHURCOLT ÉS BEBÖRTÖNZÖTT SZABADSÁGHARCOSOKÉRT MEGINDUL AZ AKCIÓ Jelentős fordulat történt a levelandi Magyar Szabadság­arcosok összetételében és lel­­:i életében. Komoly munkára kialakult gy csoport, amely ragaszko­­ik a szabadságharc megmá­­ithatatlan szelleméhez és a­­apkövelelééhez: Magyaror­zág semlegességéhez. Nagy Imre, a szabadságharc liniszterelnöke,* akinek em­­;ke martyrként él minden zabadságszerető magyar lei­ében, 1956 november 1-én, magyar szabadságharc legá­­olása előtt tartott történelmi elentőségü beszédében ki­­yilvánitotta: 4AGYARORSZÁG NÉPE! A magyar nemzeti kormány magyar nép és a történelem lőlli mély felelősség érzettől ihatva- a magyar nép milliói­­ak osztatlan akaratát kifejez­­e kinyilvánítja a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG SEMLEGESSÉGÉT. A szabadságharcosoktól a örtönéből kiszabadított Mind­­zenty hercegprímás novem­­er 3-ikán tartott beszédet, a­­íelyből ez alkalommal csak ét mondatot szakítunk ki —"A régi nacionalizmuso at mindenütt át kell ériékel­­i. A nemzeti érzés ne legeyn ibbé harcok forrása országok özött, hanem éppen az igaz­ig fundamentumán a BÉKÉS GYÜTTÉLÉS ZÁLOGA." —"Mi magyarok az európai épek családi bensőséges zász­­ívivőiként akarunk élni és ielekedni. Nem mestersége­in hirdetett, de valódi barát­­igban mindegyikkel. Sőt még ivolabbi tájakra is emelve temünket, mi a kis nemzet, arátságban- zavartalan békés ölcsönös megbecsülésben ki­­ánunk lenni a nagy Amerikai gyesült Államokkal és a ha­­tlmas OROSZ BIRODALOM­MAL egyaránt." Nagy Imre és Mindszenty ercegprimás más-más fogal­­lazásban ugyanazt hirdette, MAGYARORSZÁG.. SEMLE­­ESSÉGÉT. Magyarország semlegességé­­ek eszméje, a magyar sza­­adságharc eszméje, alapköve­­ilése hozta össze a szabadság­arcosokat péntek este, julius l-ikén a William Penn ott­­onba, 8637 Buckeye Road. E nagy eszme megtárgyalá­sra kevesen jöttek össze. Összesen 14-en, e kevésből egy Dömötör követője, aki ágig hallgatta a gyűlést, nem tóit bele a tanácskozásba és smmivel sem adott okot arra,! agy a gyiilésrendezők jelen­ete ellen kifogást emeljenek. . Kiss János, a Szabadság­arcos Szövetség clevelandi tervezetének képviselője nyí­lttá mg a gyűlést. Panasszal kezdte. A Szabad­ira és Kemény Júliára pa-1 aszkodott. Panasza az, hogy Szabadság és Kemény Julia am értik meg a magyar sza­­adságharcot. Általános pana 1 tát Kemény Júliával szem­en megtoldotta azzal, hogy a yilasokhoz húz, azoknak be-j ilyása alatt Ítéli meg a sza­­idságharcot és a szabadság­isokat. | Linus Pauling, tudós NO MORE WAR - NEM LEHET TÖBB HÁBORÚ, FEGYVERTELEN HARC KELL Ne ugorjunk vaktában a földi pokolba. Végig vezetjük olvasóinkat a megbízható adatokkal ellá­tott adatokat tartalmazó köny­vön. Több egymásutáni közlés­sel ismertetjük a könyvet. E számunkban nehány ada­tot sorolunk fel a Joint Con­gressional Atomic Energy al­bizottság előtt öt napon át le­folytatott tárgyalásból, ame­lyen a leghivatottabb szakér­tők feltárták mit hozna 'az országra a nuclear fegyverek­kel való támadás háború ese­tén. A feltevés az, hogy az ellen­ség 263 nuclear bombát dobna le 70 városra, összesen 1,446 megatont (1.4 billió TNT ton­nát), 154 katonai bázisra. E feltevés James Gavin ge­nerális szerint, aki hivatott katonai szakértő, nagyon reá­lis. Egy ilyen valószínű támadás megölne rögtönzötten 23 mil­lió amerikait és végzetesen megsebesítene másik 25.9 mil­liót. Ez még nem minden, mert a szakértők vallomása szerint másik 7,300,000 sérüléseket és égési sebeket szenvedne, u­­gyan nem halálosat és káros kisugárzás érne másik 12.7 mil­lió népet XXIII. János pápa julius 2- ikán adta ki első encyclicaját. Az összes lapok megemlékez­tek róla; de a pápai megnyilat­kozásnak legfontosabb részét kihagyták. A kihagyott részek a pápa felfogását tükrözik vissza a munkások jövedelmi| részesedésének és jogainak j megítéléséről. Munkáslapok és kiadványoki közölték e kihagyott részeket, amelyeket mi is átveszünk a Ohio AFL-CIO News & Views kiadványából, — ’’Minthogy egyre na­gyobb ellentét mutatkozik az anyagi javak birtoklásában, a különböző csoportok közötti sok oka van az ellenségeske­désnek az elméletre támasz­kodva — a néha ugyan hiá­nyos, néha pedig teljesen igaz­ságtalan, — amely a tulajdon­joggal foglalkozik, mert van­nak akik önzőén a maguk e­­lönyét és kényelmét keresik.” ’’Ennek dacára őszintén ó­­hajtom, hogy azok, akik fele­lősségteljes állást töltenek be az emberi munka terén és a­­zok, akiktől sok munkásnak sorsa és néha élete is függ, hogy ne csak azt vegyék fi­gyelembe, milyen bért kap­nak a munkások munkájukért, és mennyire ismerik el jogai­kat, de tekintsék őket mint embereket vagyis inkább, mint testvéreket.” "Munkaadók.... gondoskodja­nak megfelelő módozatokról amelyekkel biztosíthatják a munkások részére munkájuk több és több gyümölcsét : hogy azok a vállalatban tár I saknak érezhessék magukat." (i E pápai üzenet, amely ked- : vés a munkásoknak, alkalma- i sabb időben nem is láthatott volna napvilágot. A propa- i ganda minden eszközét fel- ' használják az acélj munkások i ellen akik, magasabb bért kö- ■ vetelnek és több biztosítást a I nagy profittal rehdelkező, a- : célvállalatoktól. Nyugodtan leszögezhetjük: a pápa is jogosnak tartja, ' hogy a munkások egyre na- : gyobb mértékben részesülje- 1 nek munkájuk gyümölcsében. 1 Egy 10 megaton robbantás, amilyent valószínűleg a na­gyobb városok ellen használná­nak, hét mérföldnyi körzetben az összes kőházakat lerombolná és 9 mérföldnyi körzetben azj' összes íaházakai megsemmisí­tené és 25 mérföldnyi körzet- ; ben tüzeket és másodfokú égé­si síbeket okozna és 17 mjérföld|: szélességben és 100 mérföld | hosszúságban veszedelmes ki- : sugárzást okozna. —, ahogy Dr. : Frank Shelton, a U. S. Defense I Atomic Support Agency tech- ' nikai igazgatója előadta a kon- I gressus bizottsága előtt. ] Ezek a számok csak előlegek : abból az adat halmazból, ame- i lyet Linus Pauling könyvében, NO MORE WAR! — találunk. : Arra kérjük olvasóinkat, j] hívják fel mások figyelmét ez ; adatokra és magára a könyv- !] re, annak következő ismerte- !l lésére, mert mindnkinek tud-j: nia kell, mit hoz ránk a har-jl madik világháború, amelyért í magyar körökben olyanok á- i gitálnak, akik elszaladtak 'a ) harctérről. '< Egy könyv jelent meg: Li­nus Pauling, világhírű tudós könyve: NO MORE WAR —. NEM LEHET TÖBB HÁBO­RÚ! mindenkinek el kellene olvas­­minednkinek elkelleneolvas­nia, hogy tisztában legeyn, mit is jelentene, milyen elvi­selhetetlen pusztítást okozna emberéletben és anyagi ja­vakban a harmadik világhá­ború. K|áiséglelen, hogy a jelen­legi zavaros és válságos világ­helyzet is elviselhetetlen, két­ségtelen, hogy nem nyugodha­tunk abba bele, miként milli­ók, egész országok népe rab­szolga sorsra legyenek kárhoz­tatva a kommunista kísérlet kedvéért. De vájjon ezt az el­viselhetetlen helyzetet megja­víthatjuk azáltal, ha 'a félvi­lág elpusztítására alkalmat a­­dunk? Mi a logika abban, hogy az elviselhetetlen helyzet türhe­­tőbb lesz, ha sok-sok millió ember elpusztul, sok-sok mil­lió gyógyithat'atlanul nyomo­rék és beteg lesz. Linus Pauling NO MORE WAR! könyve tudósok jelen­tései és véleményjére lámasz­­jkodva feltárja, mit hozhat ez .országra a hardamik világhá­ború. ! Legyünk tisztában ezzel! Donó András súlyos Elismerés egy leleplezést ígér a nyilasokról Donó András, az Egyesült Egyletek elnöke, akit a nyilas alakulatok egyre-másra tá­madnak, mert útját állta sze-! replésüknek és érvényesülő­­süknek, ígéretet tett, hogy a birtokában levő dokumentu­mok alapján rövidesen lelep­­ezi a nyilasokat, akik pénzt j gyűjtöttek fegyvervásárlásra' a magyar szabadságharchoz,' de mindezideig nem számol­tak el a gyűjtött pénzekkel, pénzzel. Donó Andrást különösen két dologgal vádolják: 1. hogy! szabadkőműves, 2. hogy meg­akadályozta a fegyvervásár­lást. Ezek a vádak amerikai szempontból Donó András ja­vára szólnak. Nevetségessé teszik magu­kat, akik Amerikában kifogá-j solják, hogy valaki szabadkö-| műves. Az ország legnagyobb’ emberei, vezetői szabadkőmű­vesek. Ha igaz az a vád, hogy meg­akadályozta Donó András a fegyvervásárlást a szabadság­­harc részére, olyan elismerést érdemel, amilyent még soha­sem kapott. Ha bebizonyul, hogy megakadályozta, még az Egyesült Államok kormánya is megveregeti vállait, mert nagyon súlyos nemzetközi bo­nyodalmat idézett volna elő, ha a fegyvervásárlás és külö­nösen a fegyverszállítás meg­történt volna. Mindez tisztázódni fog, ha Donó András betartja Ígéretét,’ hogy leleplezi a nyilasokat és' követeli, hogy számoljanak el a fegyverekre gyűjtött nagy. összegű pénzekkel. Donó András neveket is em­lített, mi azonban a neveket addig visszatartjuk, amig Do­nó András fel nem tárja a bir­tokában levő állítólagosán su-í lyosan kompromittáló adato­kat. Várjuk Donó András lelep-­­lezését. •-------— • -----------­— Varabkanics József, aj nyugalomba vonult nagykere-J setü öntő azzal igyekszik so­kat szenvedett, hőn szeretett felesége emlékénk áldozni, hogy felkéri minden jó ba­rátját és ismerősét, általában a magyarságot, hogy támogas­sák a Szent János gk. hitköz­ség bazárját, amely julius 22- től 26-ig bezárólag tart a Szt. János hitközség udvarán, 9510 Buckeye Road. — Azért is kérem erre a ba­rátaim és a magyarságot — mondotta Joe —, mert Dr. Bo­­bák Sándor, a plébánosunk lángeszű ember és olyan ked­ves kivételhélkü! mindenki- 1 aez, hogy megérdemli mind- ] mnyiunk támogatását. terelnünk a még mindig szen­vedő magyar fiatalságba. A javaslatot a gyűlés egy-f£ íangulag elfogadta, és módo- f tatokat dolgozott ki a javaslat c végrehajtására. i A javaslat végrehajtásával negbizattak: Újbányái Gyula,!] dnök, Torkos Béla titkár, B.j Kiss János és Simon Gyula. jr Tárcái Lajost felkérték a be-js idványok és átiratok szerkesz- í ősében való segédkezésre. |r Simon Gyula —, bár'hozzá-(1 rFolytatás a 2-ik.. oldalon.) 't Gyakran megtörténik, hogy magyarok leszólják a magyar iparosokat, mintha azok nem lennének olyan képzettek és szakemberek, mint a többiek. örömmel adunk helyet a2 elismerésnek, amelyet magyar .iparos kap, hogy ellensúlyoz­zuk a magyar iparosok leki­csinylését. j Ifj. Szakács József, vizgázott plumber két előfizetőnk elis­­! mérését érdemelte ki. Szilá­­igyi Bertalan otthonában viz­­’csörepedés történt, Szabó Franknek, a megyei mérnöki osztály district superinten­dent j ének otthonában a furna­­,cet kellett megjavítani. Mind­­jkét munkát Ifj. Szakács Jó­zsef végezte el, nemcsak meg­elégedésre, de kiérdemelt o­­lyan dicsérettel, hogy azt vé­dünk is tudatták. Mi pedig szívesen közöljük, annál is inkább, mert Ifj. Sza­kács Józsefet egész kis kora [óta ismerjük. Mindig jó fiú Ivóit és örömünkre szolgál, [hogy jó mesterember is. Sza badság harcos üdvözlet és tisztelet Maiéter Pálnénak A Magyar Szabadságharcos Szövetség Clevelandi Szerve­zete —, ahogy B. Kiss János értesít bennünket —, tisztvi­selő gyűlése határozata alap­ján megkésve ugyan ,de mégis üdvözölte az orosz parancsra meggyilkolt Maiéter Pál, a szabadságharc honvédelmi mi­niszter, a Kilian laktanya hőse New Yorkban élő özve­gyét és hitet tett, hogy Malé­­,ter Pál, magyar martyr nevét és szellemét megőrzi. • Maiéter Pál özvegyéhez in­tézett levél szövege: Mélyen lisztéit Makler asszony. Fogadja a legőszintébb . részvétünket kedves férje, I Maiéter Pál tábornok mar­­j tyrhalálának egyéves érfor­­| dulója alkalmával. Mi, magyar szabadsághar­cosok hitet teszünk, hogy a j szabadságharcban fogalom­má vált nevet- Maiéter Pál | tábornok nevét és szellemét megőrizzük és azt meg is védjük, éltetni fogjuk, amig élünk. Biztosítjuk Önt, hogy sze­retett Férje után Önnek és b. családjának ugyanoly tisztelettel adózunk, úgy most, mint a jövőben. Reméljük, ill. bízunk ab­ban, hogy felvirrad még szeretett Hazánk szabadság­­hajnala, melyért szeretett hős Férje martyrként az é­­letével áldozott. Hazafias tisztelettel) A Clevelandi Magyar Sza­badságharcos Szervezet nevé­ben: Ujbányay Gyula, elnök B. Kiss János, ügyvivő Abaffy István, pénztárnok Torkos Béla titkár neve hi­ányzik a levélről, mert siet­tek a megkésett levél elkül­désével és nem találták meg időben.-------- • —----­ELNÉZÉST KELL KÉRNÜNK Több személyi hir és egyéb más közlemény is kimaradt e számunkból. Türelmet kérünk, a következő két számunkban minden elmaradt hirt és köz­leményt — reméljük — le tudunk adni, j NIXON ALELNÖK egész politikai pályafutását, gyors emelkedését, egész je­lentőségét annak köszönheti, hogy kommunista ellenességé­vel- sikerült magára terelnie a közfigyelmet. Legnagyobb ér­deméül azt tudják be, hogy része volt Alger Hiss leleple­zésében. A mindenképen kommunis­ta ellenes Nixon elnök, aki — ha lehetne — bizton háborút javasolna a kommunisták le­törésére. Ha kommunista-ellenes is Nixon, azért használja az e­­szét. Az oroszok New Yorki kiállításának megnyitásán tar tott beszédében többek között a következőket mondotta: Másfelől, mivel ellentéteink vannak és mivel mindegyi­künk elismeri, hogy könnyel­műség megengedni, hogy el­lentéteink összeütközéssé fa-1 juljanak, amely civilizációnk, megsemmisülést cl; ná, an­nál fontosabb, hogy növeljük! a két nép közötti érintkezést és csere-látogatást, hogy az ellentéteinket a megértés le­hetőleg . legjobb légkörében megbeszélhessük.” A kemény, engesztelhetet­len kommunista-ellenes Nixont is megpuhitották a nuclear fegyverek pusztításainak lehe­tőségei. Nixon is megegyezést sürget, mint mindenki más, a­­ki az eszét használja. A magyar háborus-uszitók s álmodozók nagyon számítot­tak Nixon harciasságára. Azj is elpárolgott. Nixon nemj hagyta cserben a magyar ü| gyet, hajlandó békésen támo-j gatni, de nem háborúval! j Ö sem, más sem hajlandó fegyverrel segíteni a magyar szabadságharc folytatását. Az értelemmel párosult i­­gazságban van a magyar sza­badságharc legyőzhetetlen e-! reje. Ezzel az erővel kell a semleges Magyarországért har colni és a győzelem nem ma­radhat el.--------- • --------­Megkezdődött az acél sztrájk Fél millió acélmunkás kivo­nult az acéltelepekről és acélj gyárakból szerdán, reggel 12:01 perckor. Eisenhower el­nök kérésének nem volt vissz­hangja. Az acél fejedelmek könyörtelen határozatot hoz­tak: nem engedünk, történjék, ami történik. Az acélfej edel'mek rideg ha­tározata közvetlen legalább is J 2 millió lelket érint, de köz­vetve több milliót. Az acél sztrájk következtében több ü­­zem kénytelen lesz lezárni. A kormány eddig nem avat­kozott bele az acélfejedelmek j és az acélmunkások ellentété-! be. A U. S. békéltetők munká­ban vannak, de egyelőre na­gyon kevés kilátás van arra, hogy a két fél újra leül tár­gyalni, még kevesebb ahhoz, hogy rövidesen megegyeznek, ha csak az elnök erélyesebben nem inti meg az acélfejedel­meket. TELEFONUNK: Res. FA. 1-1154 GA. 1-5658 ! A Forand Bili, vagyis az a törvényjavaslat, amely a soci­al securityn levők orvosi és kórházi kezeléséről kíván gon­doskodni, suyyos hátdöfést ka­pott. E hátbadofést a Forrand Bill Arthur S. Flemingtől, a közegészségügyi, nevelésügyi és jóléti államtitkártól kapta, aki megjelent a képviselőház Ways and Means Bizottsága előtt, ahol kihallgatások foly­nak a Forrand Bilire vonatko­zólag. Ahelyett,. hogy elősegí­tette volna a törvényjavasla­tot és ajánlotta volna a bizott­ságnak, hogy kedvezően ter­jessze a képviselőház elé, o­­lyan vallomást tett, amely fel­bátorítja a törvényjavaslat ellenségeit. — Ez a kényszer gyógyke­zelési biztosítás teljesen meg­állítja az önkéntes egészségü­gyi biztosítást, amely az el­múlt nehány évben terjedt —, mondotta Arthur S. Flem­ming államtitkár. Fleming vallomása a bizott­ság előtt a kormány álláspont­ját, fejezte ki a Forand törvény javaslattal szemben, amelyet a munkásokra és munkaadók­ra kivetendő illetékekből fe­deznének. Fleming titkár '.áprilisban 117 oldalra terjedő jelentést tett a törvényjavaslattal kap­csolatban, de akkor még nem foglalt állást ellene, ugyan mellette sem. Aime J. Forand, Rhodes Is­land demokrata képviselője már a megelőző kongresszus­ban beterjesztette javaslatát a nyugdíjazottak gyógykezelő­­lésének biztosítására. Az orvosi egyesületek is ellenzik a Panaszkodásának bevégzése után megkérte a jelenlevő Tárcái Lajost, Az Újság szer­kesztőjét, hogy ismertesse a nemzetközi helyzetet és annak tanúságát a magyar szabad­ságharcra. A bszéd lényege: Bármit is követettek el az orosz kommunisták magyarok és más népek ellen, bármeny­nyire is lábbal tiporják a sa­ját népük szabadságát, még­sem marad más hátra, mint a BÉKÉS MEGEGYEZÉS a nyugat és Oroszország között. Az egész világ békére törek­szik, békés megegyezésre és mi nem állhatjuk útját a békés megegyezésnek a magyar sza­badságharc további harciassá­gával, de még a magyarság nagyon jogos panaszával és sérelmeivel sem,., sőt indokolt elkeseredésével sem. A magyar szab'adságharc további harciasságáról le kell mondani, mert a magyarság magára hagyatva nem is har­colhat és más ország nem haj­landó fegyverrel vagy fegyve­resen segíteni. Ez a tény, ez a valóság, a­­melyet figyelembe kell ven­ni és számításban kell tartani. A magyar szabadsághafrfcoi az érzelmi alapról át kell he­lyezni az értelmi alapra s nem az számit .mit szeretnénk vagy mit akarunk cselekedni .ha­nem csakis az, MIT LEHET és MIT TUDUNK cselekedni. A világ csakis a bék(ás ma­gyar követeléseket hallgatja meg. A harcias jelszavaknak csak magyar körökben van visszhangja. Az pedig vajmi keveset ér és keveset használ Magyarország ügyének. Az atom és hydrogén horn­ya, az intercontinentalis raké­­ák minden harcias beszéd mellett is BÉKÉS MEGEGYE­ZÉST parancsolnak. A semleges Magyarország követelésének teljesülése ha­marabb történhet meg békés megegeyziiássel, mint harcias szándékkal és magatartással. A megjelentek helyeslőlegl fogadták Tárcái Lajos érvelé­sét és magukévá tették a sem­leges Magyarország követelé­sét. Torkos Béla javaslata Torkos Béla, szabómester szabadságharcos (East 93) é­­lénk figyelemmel és nagy ér­deklődéssel hallgatott javas­latot tett arra, hogy minden követ mozgassunk meg az Oroszországba és Szi­bériába elhurcolt és a magyar börtönökben sínylődő m'agyar szabadságharcosok érdekében. — Ne úgy értelmezzék fel­szólalásom, hogy magunkat elég erősnek és befolyásosnak tekintem e nagy feladat elvég­zésére. Javaslatom azért te­szem, hogy ha van rá mód ;és lehetőség, hassnuk oda, hogyj a Genfi Értekezleten vagy an­nak folyamata alatt a Nyugati Hatalmak képviselői tegyék szóvá a legnagyobb m'agyar fájdalmat, hogy a semleges Magyarország annyi sok fiatal hőse még mindig börtönök­ben sorvad vagy idegen földön sínylődik. A világ figyelmét1 fel kell ébresztenünk és rá kell

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom