Az Ujság, 1959 (39. évfolyam, 2-51. szám)

1959-06-18 / 24. szám

Lapunk e számának egy részét a Magyar Nép Martyrjai emlékének szántuk A magyar szabadságharcra vonatkozó közleményeket New Yorkban és külföldön élő szabadságharcosok küldték be.

E számban nem közölhettük az öszszes cikket. Jövő heti számunkban Maiéter Pálról, a Kilian laktanya kivégzett hőséről irt közlemény jelenik meg.

B. Kiss János kérésére Mindszenty hercegprímás 1956 november 3-án elmondott beszédéből részletet közlünk.

Egyes szám ára 10c

ROVÁS

VALÓSÁGGAL IDEGŐRLŐ HATÁSA VAN annak az ellenmondásokkal bővelkedő tudósításoknak, amelyeket az amerikai lapok a külügyminiszterek genfi értekezletéről közölnek.

Napokon át szinte izgatják az olvasóikat, hogy teljeskudarcba fül a genfi értekezlet, mert azt oroszok hajszálnyit sem engednek: — azután

azzal a hírrel csapjanak le a kudarcra felkészült olvasóikra> hogy a nyugati hatalmak olyan formulát ajánlanak, amellyel megakarják menteni Oroszországot a kudarc szégyenétől.

A megegyezés éppen olyan érdeke a Nyugatnak, mint O- roszországnak. Egyiksem kezd hét, egyiksem okozhat háborút Berlin miatti. 1

I í

Meg kell találni kivezető u- | tat. Ha a külügyminiszterek nem találták meg, a feladat j az államfőkre hárul. Nekik , kell elháriianiok még annak nem elháritaniok még annak ' a gondolatát is, hogy Berlin miatt háborúba keveredjék |

ássál a N •>! és O- T

ország.

A háborút ugyan meg lehetne kezdeni, de befejezni ugyan melyik hadviselő tudná? •*,

A háború a hadfelek részére öngyilkosság- szakértők szerint. Különben is, még ha nem is lenne az, akkor is meg kell gondolni: a háború után is meg kell egyezni.

Elő azzal az emberi ésszel: — egyezséget háború nélkül Bármennyire is akadékoskodik is az orosz, előbb vagy utóbb meg kell törnie és meg kell ragadnia minden eshetőséget és lehetőséget a békés megegyezésre, mert akármennyire is fejlődik Oroszország, tudnia kell, hogy még győztesen is pusztulás vár rá.

Ha még nincs is megegyezés, lesz, mert háború nem lehet, a háború öngyilkosság. OHIO ÁLLAM SZENÁTUSÁBAN

úgy látszik — sokkal többet törődnek a lóversenyek érdekeivel, mint Ohio polgárainak jólétével.

Julius J. Petrash, szenátor javaslatára 29 szavazattal 0 ellen megszavazták, hogy egyik lóverseny pálya áthelyezheti engedélyezett verseny napjait a másik pályára.

A lóverseny a legveszedelmesebb szerencsejáték, amely milliókat vesz el könnyelmű kenyérkeresőktől. A nép érdeke: minél jobban korlátozni vagy egészen beszüntetni a lóversenyeket. Mivel az állam is részesedik a lóverseny pályák óriási jövedelméből megengedik ezt a szerencsejátékot- amikor minden más szerencsejáték tiltva van.

Ohio állam szenátorai megszavazták az adókat

Többet kell fizetnünk a gázért, cigarettáért és sok minden egyébért.

Az újabb terhekért ez s kárpótlás: többet járhat a

lóversenyre, aki kereseté) vagy annak részét kockára akarja tenni.

A MAGYAR NÉP MARTYRJAI | MINDSZENTY HERCEGPRÍMÁS NOV. KÁDÁR JÁNOS SZÓSZEGÉSEI

Nagy Imre, Maiéter Pál, Szilágyi József 3-iki BESZÉDÉBŐL - A november 4-iki NAGY IMRE ÜGYÉBEN

és Gimes Miklós

A Kremlin parancsára titkos tárgyalás után kivégezték őket

orozs mészárlás előtt.

Nagy Imre

Nagy Imre 1896-ban született Kaposváron, Somogy megyében, parasztcsaládból. Az első világháborúban fogságba esik, -1917-ben. A forradalom során belép a Vörös Hadseregbe. Hazatérve a Szociáldemokrata Párt tagja ljesz, majd a kommunisták mellé áll és a parasztság soraiban végez szervező munkát. Két évet börtönben tölt. A huszas évek a Szemétbe kerül, ahol: mezőgazdasági problémákká- foglalkozik, agrárkérdésekre i ir cikkeket magyar emigrán:

lapokba és maga is aktivar dolgozik, mint egyszerű pair asztember. Nem vesz soh; ’ részt a magyar kommunistái 1 frakció harcaiban. 1935-ben i a Kommunista Internacional* s i VII. kongresszusán a magya] J|delegáció tagja. 1933-40-ben í j Moszkvában megjelenő U, .: Hang cimü lapnál dolgozik, a- 1 hol súlyos nézeteltérései tá i-|madnak az orthodox s-talinis- ta Révai Józseffel, a hábori j utáni kommunista kulturmi -niszterrel. 1941-ben elhagys ja Moszkvát, egyik szerkesz-1tője lesz a Szovjetunióban mii-'ködő magyar rádióállomásnak j a Kossuth Rádiónak. 1944-ber ,.j kidolgozza egy hatalmasmérejtü földbirtokreform tervét í "ijövő Magyarország számáré aj Ellentétben legtöbb társával akik a nagyüzemi gazdálko jdás feltétlen hívei, Nagy lm ^ re a kisparaszti birtokon fel* J épülő Magyarország hive. A: "i 1945-ös földreformot javarész íaz ő tervei szerint hajtjál végre. Még ez évben rövid i r dőre belügyminiszter lesz. né 0 hány hónap múlva Rajk Lász !- ló foglalja el a helyét. 1947- ben a magyar parlament elhö •- ke.

i. Első komolyabb összecsapó _ sai Rákosival 1948-ban zajla ^ nak le, amelyeknek alapiul ^ az, hogy Nagy Imre köveiké jzelesen ellenezte az erőszakol kolhozosiíást- amely Rákos ^ lerrorpolilikájának egyik ala] ^ pillére volt. 1949-ben a slali nislák, főleg Gerő Ernő fáma j dásai miatt kilép a Kommu nisla Párt központi politika s bizottságából. Ebben az évbei tagja lesz a Magyar Tudomá nyos Akadémiának és az A.g [- rártudományegyetem vezető t. je.

:-| 1951-ben újra megválaszt

i- ják a Politikai Bizottság tag jának a Magyar Dolgozói a Pártjának II. kongresszusán

a Rákosi és követői állandóar -1 támadják a nép körében, d< L- nagyon kevés -eredménnyel sőt fokozzák népszerűségét,

1956 november 11-én Ká-; dár ezeket mondja: (

— Nekem, aki miniszter voltam Nagy Imre kormányában, teljes nyíltsággal megkell mondanom, hogy személyes meggyőződésem szerint sem Nagy maga, sem politikai csoportja nem a-í karta az ellenforradalmi rendszert tudatosan segíteni.”

Amikor november 13-án munkásküldöttségek keresik fel a kormánytszámosan nyugtalanságuknak adtak kifejezést Nagy Imre sorsát illetően és megkérdik, van-e j lehetőség arra, hogy vissza j térjen a politikai életbe, Ká- j dár igy válaszol:

“Nagy Imre nincs letartóz- j tatva. Saját elhatározásá-j ból hagyta el a parlament j épületét és sem a kormány, j sem a szovjet csapatok nem! kívánják korlátozni mozgási szabadságát. Csak tőle | függ, hogy részt vesz-e a politikai életben.

Egy héttel később Nagy Imre és barátai Kádárék i- j

r'ctöVS ' ÜlAuo. 'IaJÜ ctiitpjc

hagyják a jugoszláv követség épületét; a szovjet hatóságok nyomban elragadják őket. Még akkor sincs szó bíróság elé állításról. Három nappal elrablásuk után nagy rádióbeszédben Kádár hosszasan foglalkozik Nagy Imre ügyével, -mint, amelyről mostanában j“sok szó esik” és többek között a következőket mondja:

Megígértük, hogy nem -indítunk büntető eljárást |Nagy Imre és barátai ellen

múltbeli bűneiért, még ha később maguk is beismerik azokat. Tartani fogjuk magunkat ehhez az ígérethez.“ 1958 junius 15-én a Népszabadság vezércikke szerint: i

“A mi pártunk egy tisztultabb uj világ s vele a legmagasztosabb erkölcsi követelmények megteremtését tűzte zászlójára.

Negvvennyolc órával ké!sőbb lát napvilágot a hivatalos közlemény, amely hírül adja; hogy Nagy Imrét és három társát kivégezték.

ÍTÉLET ÉS IGAZSÁG

Az ítélet igy kezdődik:

“Az igazságügyi hatóságok befejezték az eljárást |ama személyek vezető csoj portja ügyében, kik 1956 okjtóber 23-án, az imperialisjták aktiv közreműködésével,

| fegyveres ellenforradalmi | lázadást robbantottak ki a i Magyar Népköztársaság tör jvényes rendje megdöntéséire.’. i

j AZ 7956 OKTÓBER 23-i ELLENFORRADALMI LAZZADÁS:

A hazánkban október 23- ián meginu1 tömegmozgalom ' nemes c< a Rákosi és

társai által -elkövetett párt és népellenes bűnök kijavítást, anemzeti függetlenség 5 és szuverénitás védelme volt.” (A Kádár-kormány megalakulásakor kiadott ki j áltvány kezdő sorai).

Az október 23-án Budapes, ten tüntető fiatalok több- i jségét a Rákosi—Gerő Klikk : í hibái és vezető módszerei fe- leti elkeseredettségében az a szándék vezette, hogy a i ! hibákat megszüntetve, a népi t demokratikus rendszer alap t jjait megerősítve, a szocializmus építésének utján halad* jpn előre az ország.

i Ez még határozottabban j és szembetűnőben igy volt j vidéken, az ott megmozduló [tüntető dolgozóknál. (Az iMS'ZMP ideiglenes Központi Bizottságának határozatából.)-----—. « -------HELYREIGAZÍTÁS

Készséggel ismerjük el hogy tévedés csúszott be a Szatmár megyei Segélyzc Klub pénzügyi titkár változásáról közölt hírünkbe.

Néhai Keszenheimer Jánosné még betegsége alatt lemondott a pénzügyi titkárságról és még életében megválasztották az ugyancsak elhalálozott Egley Gusztávot, aki 8 inappal előbb halt meg, mint Keszenheimer Jánosné.

A jelenlegi pénzügyi titkár Mohr János, aki megelőzőleg 17 évig egy huzamban volt pénzügyi titkár.

—----- • -------A STATE SAVING AND LOAN Co. 4 százalékra emeli a kamatot.

2943 Woodhill Road, ahol a magyarok százai hétrő]hétre betéteket helyeznek el, felemelte a kamatot a jbetetéket után 4 százalékjra. Julius elsejétől fogva minden betét 4 százalékot jövedelmet.. A julius 25-ig elhelyezett uj betét julius 1-től fogva kamatozik:

F E L K ÉLT A NÉ P!

, Irta: JOBBÁGY KÁROLY

Felkelt a nép, hiába volt bitófa.

Kegyetlen kinzás, börtön és halál. Feltámadt ő, a holt —, ki tiz év óta sirban feküdt, — ma újra talpon áll,

S mily óriási! Kezével szobrokat dönt és széttépi a rabság címerét, ő, aki eddig szolga volt a földön,, parancsol, itél, arca fényben ég,

Az, aki, látta egyszer megalázva vonulni sorban, utcán birkamód — Nem ismer rá, hogy láncait lerázta S kiált: "Rabok legyünk, vagy szabadok!"

Nem ismer rá az sem, ki megkötözte,

Ki nem érte, hanem belőle élt ,

Riadtan nézi, hogy hatalmas ökle Hová zuhan, bilincsét zúzni szét.

Dicsőség néked ifjúság és hála, hogy itt e földön, ahol életunt ki nem szabad és inkább dől halálba, már nem kell több szégyelnünk magunk,

Mondják, a Himnuszt énekelték úgy indultak a puskatüznek,

S a könnygáz, meg a tűzzel telt ég nem riasztotta vissza őket.

Csörgött a könnyük, talán sirtak Csörgött a vérük, belehaltak;

Diákok voltak, s ők csinálták A Dicsőséges Forradalmat!

Maiéter Pál

1953-ban Stalin halála utánjl; enyhülés és Rákosi bukása 1 következett, mint az uj irány-' | zat első látható jele. Nagy Im*ra minHzterelr-iök lesz. Sorra hozza intézkedéseit: könnyítések a parasztság ter-^ hein, a kolhozkényszer meg- st szüntetése, árcsökkentés, am- re nesztia, stb, amelyek a ma- gü gyarság előtt növelik népsze-Y8 rüségét, de annál gyűlöltebb ne ' lesz“K'aKosí Mátyás 'és az tu- * lamgépezetben megbújó stali- £ nsták között. 1955-ben Moszk-;I vában átmenetileg a stalinis-.r ták jutnak hatalomra (a Molo-^ tov csoport) és ennek követ- r 'j kezűében Magyaror’szágon is i lujra a staünisták kerülnek z (felül. Nagy Imrének távoznia * (kell a miniszterelnökségből, r ! előbb a Politikai Bizottságból, ' az év végén a pártból is ki- I izárják. De 1956 januárjában,;! la XX. szovjet Pártkongresz-! Jszus után megindult erjedési 1 ifolyamatot nem lehet megái-,! litani. A növekvő gazdaságig nehézségek a staünisták póli-r tikájának fcsődjét igazolták J és bukásukat hozták. 1956-ban I a politikai és társadalmi élet ! minden területén a Nagy Im-Jí re-féle vonal hívei kerültek « I főlénybe, Rákosinak julius-1 ban újra le kellett mondania, 1 I általános enyhülés tünetei S j mutatkoztak. Gerő Ernő u- F |gyan egy ideig lassíthatta az 1 események menetét, de a nép 6 akaratát most már nem lehe-^ ' tett elfojtani. is

’c

Nagy Imrei igazoltak az e- j semények. A forradalom pe- r • dig az ő kezébe tette le az,“ ■'ország sorsánakxintézését. So-j lkáig habozott, nyomta a fe- 1 lelősség borzalmas terhe. Mé- ! gis a szivére hallgatott és a ^ nép melé állt. Ezért kellett 1 . meghalnia^ , I1

MALÉTER PÁL. 1

, vezérőrnagy j‘

i| 1920-ban Kassán született. « [ Édesapja egyetemi tanár volt. 1 , A Felvidéken (Eperjes) vé- 1 .' gezte a középiskoláit, (majd« . két évet Prágában az orvosi 1 .! egyetemen töltött. 1

I Hivatásának mégis a kato- r i nai pályát érezte. Átment Ma- - . gyarországba a rokonaihoz, ? . ;majd hamarosan bekerül a « . Ludovikára, ahol 1942-ben í

[hadnaggyá avatták. 1943-ban 1 sebesülten, eszméletlen álla- 1 , potbon orosz fogságba jut. 1 : A szülői házban izzó ma- s

. gyár hazafias nevelést kapott s

II Maiéter Pál a hadifogságban

■ arra a meggyőződésre jut, e .hogy hazáját akkor szolgáljál I (Folytatás a 2-ik oldalon.) í

Mindszenty József, hercegprímás

. . . . De mi még rendkivi. ulyos helyzeiünjcbeih s azt írnéljük- hogy nincs ellenséink! Azért, mert mi m agyunk ellenségei se*' ak sem. MINDEN

es Miiozíiuurt.

SÁGBAN AKARUuiv Egy olyan nemzetnél, mu. magyar, amelynek történelmi törzse mélyen gyökerezik a múltba, különböző korszakok ismerhetők fel abban az érzésben, amivel helyet foglal a többi nép között. Fordulatairól, árnyalatairól le lehet olvasni a fejlődés jegyeit. KO-j RUNKNAK AZONBAN EB-1 BŐL A SZEMPONTBÓL ÁLTALÁNOS JELLEMZŐJE, HOGY MINDEN NÉPNÉL I EGY IRÁNY FELÉ HALAD A FEJLŐDÉS. A régi nacionalizmusokat mindenütt kell értékelni. A NEMZETI ÉRZÉS NE LEGYEN TÖBBÉ HARCOK FORRÁSA AZ ORSZÁGOK KÖZÖTT, hanem éppen az igazság fundamentumán a békés együttélés záloga. A nemzeti érzés virágozzék az egész világon a népek közös kincseit képező kulturértékek területén- így az egyik ország haladása a másikat is előre viszi; más természetű okoknál fogva fizikai életfeltételeik szerint is mind; jobban egymásra utaltak a né-| pék.

í

MI MAGYAROK AZ EU-j RÓPAI NÉPEK CSALÁDI BENSŐSÉGES ZÁSZLÓVIVŐIKÉNT AKARUNK ÉLNI ÉS CSELEKEDNI. Nem mes-| terségesen hirdetett, de valódi barátságban mindegyikkel. Sőt még további iájakija is emelve szemünket, mi a kis nemzet, barátságban, zavartalan békés, kölcsönös megbecsülésben kívánunk lenni a nagy Amerikai Egyesült Államokkal és a hatalmas O- rosz Birodalommal egyaránt. Jószomszédi viszonyban Prágával, Bukaresttel, Varsóval és Belgráddal. — Ausztriát pedig ebben a tekintetben úgy kell említenem, hogy1 mostani vajúdásunk kapcsán tanúsított testvéri magatartását máris minden magyar a szivébe zárta. —

Egész helyzetünket azonban, az dönti most el, hogy a 200 milliós orosz birodalomnak mi a szándéka a határainkon be.ül levő katonai erejével? — ^ Rádiójelenések adták hírül, aogy ez a fegyveres erő nö-üszik. MI SEMLEGESEK '.GYÜNK, MI AZ OROSZ £ IRODALOMNAK NEM ADUNK OKOT A VÉRONTÁSRA. De nem merül fel az ->rosz birodalom vezetőiben a ndolat, hogy sokkal jobin fogjuk becsülni az orosz ^ épet, ha nemigáz le ben- ^ ünket. Csak ellenséges nép- . i szokott rátörni a megtámadt másik ország. Mi most um támadtuk meg Oroszor-j|

^ a ! ]

»záaot s őszintén reméljük,! jgy az orosz fegyveres erők' ielőbbi kivonása országunk-!, 4 megtörténik. j

í'

Belső helyzetünket azon-| n az is válságossá teszi, ' gy az előbb mondottak mia munka, a termelés orgosan megállt. Közvetlen nség fenyeget. Szabadságarcát egy csontig soványitolíj emzet vívta- Ezért a mun’1 termelést, a helyreállitá’'4ok elvégzését mindefel kell venni,

.i. Ez a nemzet é folytatásához szükséís, haladéktalanul. Amikor 3Zt megtettük, nem tévesztjük szem elöl a következőket: tudja meg mindenki az országban, hogy a lefolyt harc nem forradalom volt, hanem j szabadságharc.

j 1945-től egy vesztett és szá-j munkra céltalan háború után erőszakkal épült ki az itteni rendszer, amelynek örökösei most a megtagadás, megvetés, undor és elitélés izzó bélye't sütik annak minden por-i ajára. A rendszert az egész nagyar nép söpörte e'L Az öökösök ne kívánjanak erről aég egy bizonyságot. A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel ‘népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akar határozni sorsa, ál»

lámának igazgatása, munkájának értékesítése felöl. Ennek a ténynek valóságát maga a nép semmilyen mellékcélra, illetéktelen erők érdekében jnem engedi elcsavarni kiaknázni. Uj- visszaelés-(mentesí [ választás szükséges, amelynél minden párt indulhat. A választás történjék nemzetközi ellenőrzés mellett. Én pártokon kivül és állásom szerint felül is vagyok és maradok. Figyelmeztetek ebből a tisz- i temből minden magyart, a gyönyörű egység októberi napjai után ne adjanak helyt párt! Viszályoknak és széthúzásnak. Ennek az országnak sok mindenre van most szüksége, de , minél kevesebb pártra és párl. vezérre.

^ Ám hangsúlyoznom kell a ennivalók tárgyi foglalatát is, :nert jogállamban élünk, oszíálynélküli társadalomban, de‘[ffiokratikus vívmányokat fejlesztünk, szociális érdekektől 1 helyesen és igazságosan korlátozott magántulajdon alapján : állunk, kizárólag kulturnacio- I nalista szelletnü nemzet és or-j ; szág akarunk lenni. Ez akar - lenni az egész magyar nép.

A Londonbaan megjelenő Népszavából: d

(Részletek a Kék Könyv y bői amely fenti cim a> n latt, magyar nyelven n júniusban jelenik meg g Londonban.)

ÍTÉLET előtt

1(

1958 április 6-án Kádár a r következő felvilágosítást ad- r ta a külföldi újságíróknak Budapesten: r

t ‘‘Nagy Imre egy saját g jrnaga által választott üdülő- r jhelyen él.” ^

s Nyár elején az SZMP e- i ■jgyik bizalmas értekezletén 1 (megkérdezték Kádártól, mi- t .jkor állítják bíróság elé Na- c i gyot és társait, ,ezt felelte: “Amikor ez a per aktuá- t lis lett volna, nem volt rá e- 1 legendő erőnk. Most, hogy é 1 már elég erősek vagyunk s - hozzá, nem aktuláüs.” I

tj Néhány héttel később, £ . 1958 junius 17-én az ítélet s f végrehajtásának hire úgy I csapott le,mint derült égből a villám. j

^ Az Ítéletet tartalmazó ,' közlemény egyetlen egy szóval sem említi, hogy hol és r mikor tartották meg az ál- Jlitólag teljesen szabályot.|san lefolytatott per tárgya- !

lásait. A közétett követő c harmadik napon, junius 20- jjián külföldi sajtótudósitók jáltal kérdőre vont főügyész: ; (Szénási Géza sem volt haj- j! ■jlandó elárulni, mikor zajlott !

1 le a per, viszont kijelentette ! .i

,i — A pert Budapesten a . !# Legfelsőbb bíróság épületé. ben tartották meg és 12 ,: .j napig tartott. K

z - ______________________