Az Ujság, 1959 (39. évfolyam, 2-51. szám)
1959-04-30 / 17. szám
4 OLDAL AZ ÚJSÁG iin in i.i j .■■■■■■■ .......... . , ■ ........................1........■■ ^ i i— ■ ■■ n L ................... - -L .'■! L1^ APRIL 30, 1959 William A. Russell A Cuyahoga megyei Magyar Demokrata Klub ,elnöke ,KÉT FOGADALMAM VAN: 1. Semmit sem leszek a választók érdeke ellen és 2 mindent megteszek a választók érdekében. WILLIAM A. RUSSELL ALAPOSAN WILLIAM A. RUSSEL TANÁCSKOZIK CELEBREZZE POLGÁRMESTERREL CLEVELAND VÁROS FŐ PROBLÉMÁIRÓL ÉS ÜGYEIRŐL FELKÉSZÜL A COUNCILBA MARY FRANEK SOTAK MEGBESSZÉLI WILLIIAM A. RUSSELLEL A 29-ik WARD TEENDŐIT Szavazzunk a 29-ik wardban - Május 5-én, kedden William A. RUSSELL-re ü William A. Russell fogadalma Amerikai Leány Erzsébet fejét csóválta. —Pénzt nem adhatok, — mondta. — Nem az én hibám, hogy azt amit adtam, elvették öntől. —Nem ön miatt kerültem börtönbe? — kiáltott Rosty méltatlankodva. — Ha én olyan okos és erélyes nem vagyok, ma már az ön dicsőségének is vége lenne. De megvédtem akkor is, megvédtem még most is. — Köszönöm, — felelt Erzsébet csipgsen. — Nekem már van, aki meg fog védeni! —Úgy? — kérdezte Rosty. — A herceget gondolja? De mit gondol, kegyelmes drága kisasszonyom, ha én elutazásom után egy levelet küldenék a járágbirónak, meg a ■endörkapitánynak, sőt azonfelül a hercegnek is, amelyben kegyedet leleplezném? Erzsébet felszökött, mintha vipera marta volna meg. —Ezt ön nem teheti, — kiáltotta. —De megteszem biz én, még pedig bosszúból. Ha nekem nem lesz semmim ne legyen magácskának se! I Erzsébet elsápadt. ; --Nyomorult! Hitvány, — sziszegte fogai között. —Egyformák vagyunk, kedvesem, — felelt Rosty hidegen. — A különbség csak az, hogy kegyed jónak tartja magát. De van-e olyan ember, aki minden rosszasága mellett is jónak ne tartaná magát? De ne szaporítsuk a szót! Tud ja meg, hogy pénz nélkül, vagy legalább is bosszú nélkül el nem megyek innét. Erzsébet haragos mozdulatot tett. —- Pénzt nem adhatok! — mondta. —Adjon hát egy meghatalmazást, hogy a bankban levő értékpapírokból egy millió értéküt felvehessek! —Elment az esze, Rosty? —Dehogy ment el!. Sőt nagyon is a helyén van! Majd! én a nagy világban nyomorogni fogok, mialatt kegyed bő-1 ségben duskálódik! Nem, nem! Ki volt csinálva, hogy négyi milliót kapok! De én egyelőre beérem, ha most még egy! milliót kapok. Ez éppen elég, hogy gond nélkül megélhes-j sek. A többiért eljövök, ha majd rendben lesz minden! i —Ide ugyan be ne tegye többé a lábát! s most is elmehet pénz nélkül! Nem adok semmit, mert nincs! —Ne kényszeritsen a legvégsőre, Erzsébet, — kiáltott Rosty fenegetőleg. —Ugyan mit árthat maga nekem? —Mit? Sokat! Nagyon is sokat! Még a távolból is leleplezhetem, — válaszolt Rosty. — És ezt meg is fogom tenni. A levelek már készen vannak! Elutazásom után harmadnapra már a címzettek kezében lesznek. —Senki sem fog azoknak hitelt adni, — vetette oda Erzsébet. — Mindenki be fogja látni, hogy ez csak aljas bosszú. —De van ám fegyver is a kezemben, — felelt Rosty utálatos vigyorgással, -r- Tekintettel voltunk arra az eshetőségre, hogy bennünket ki ne játszhasson. Evégből egy okmánnyal láttam el magamat, mely kegyedet a herceg elött megsemisitheti. Erzsébet egdöbbenve nézett rá. —A herceg előtt? — kérdezte alig hallhatólag. —Igen a herceg előtt, de még- a bíróság előtt is. Ez pedig a kegyed házasságára vonatkozó okmány! Erzsébet tigrisként szökött fel. —Nyomorult gazember, — kiáltotta sivitva. —liehe, — vigyorgott Rosty. — Az okos ember minden eshetőséget számba vesz! Amerikai tartózkodásomat erre a kis célra is felhasználtam. És most válasszon, kiadja-e a meghatalmazást, hogy egy milliót felvehessek, vagy pedig azt várja, hogy leleplezzem? Erzsébet felszisszent, mint a megtiport kígyó, öszszekulcsolt kezeit fölemelte és tehetetlen haragjában tördelte. —Nyomorultak, nyomorultak, —- lihegte nagy kínosan. — Nos? — szólt Rosty. — Mi lesz? Az idő rövid, határozzon gyorsan, holnap talán piár késő lesz! Erzsébet most Rosty felé fordult: — Azt az okmányt nekem ide fogja adni! — De csak cserében a pénzről szóló utalványért! Lássa én még méltányos is vagyok! Kérhetnék még egyszer annyit és ön azért az okmányért azt is kénytelen lenne megadni. De beérem ennyivel is. Ennyit hamarosan meg lehet kapni a banktól. A többiért majd eljövök később! Erzsébet, hogy szabaduljon tőle, íróasztalához lépett és kiállította az utalványt, és kiadta kezéből a leveleket s a veszedelmes okmányt. —Mehet, — intett kezével Erzsébet megvetőleg. Rosty gúnyosan meghajtotta magát és távozott. Erzsébet reszkető kézzel bontotta szét az okmányt. Csakugyan a reá vonatkozó házassági bizonylatnak másolata volt. Haragjában darabokra tépte és a levelekkel együtt a tüzbe dobta. —De csakhogy elment, — mondta magában. — Ám ha égysz -r tisztába lesz az ügy, akkor máj d másképp beszélek veletek, ti vérszopók! Alighogy lecsillapodott, megint nyílt az ajtó és vala ki belépett. Erzsébet szolgának vélte és nem is nézett oda. A jövevény mozdulatlanul megállott az ajtónál. —- Mit akar? — kérdezte Erzsébet kelletlenül és még mindig oda sem nézve. j— Jó napot kívánok kegyelmes kisasszonyom, — szólalt meg egy édeskés, gúnyos hang. Erre a hangra Erzsébet hirtelen felriadt és az ajtó felé fcjr iult.Rezei állott ott gúnnyal vegyült alázatos vigyorgással. — Mit akar?*— pattant fel Erzsébet indulatosan. — Hogy mer ide jönni? Nem megmondtam, hogy ide többé be ne merje tenni a lábát? — Hát eljöttem mint régi jó hive és alatvalója. — Itt semmi keresni valója nincsen! — Ne engedjen eltávozni addig, mig meg nem hallgat, mert nőst ár csakugyan nagy baj és komoly veszedelem fenyegeti kegyedet. |— Talán már megint pénzt szeretne tőlem kizsarolni? Most éppen jó kedvemben talál! Takarodjék ki azonnal. j— Hehe, — vigyorgott Rezei, — mindjárt máskép fog beszelni, ha elmondom, hogy mit, vagyis helyesebben kit láttam. j— Nem vagyok rá kiváncsi! Távozzék! 4— Még arra a bizonyos fekete emberre sem kiváncsi? — kérdezte Rezei alattomos pillantást vetve Erzsébetre, aki mos t hirtelen összerázkódott és rémülten szegezte rá tekintet it,. 4- Mit mond? — kérdezte felocsúdva ijedtségéből. 4-- Az a bizonyos fekete ember itt van, — felelte Rezei nyomatékosan. Ilrzsébt hamar összesedte magát és látszólagos közönnyel felelt: — Mit tudom én, ki az az ön fekete embere! Mit törődöm vele! Mi közöm hozzá? í — De alighanem igen sok köze van. Nagyon jól tudom én, hogy ez a fekete ember önökre nézve veszedelmes lehet, ha akar. Láttam őt itt a parkban is. — Legfeljebb ismét erre a környékre sodorta őt a véletlen, úgy mint akkor. — Aligha a véletlen, — felelt erre Rezei. — A hely, ahol őt láttam, az ellenkezőt látszik bizonyítani. — Ugyan hol látta őt? — kérdezte Erzsébet tetetett közönnyel. , r — A tüskevári kastélyban, — felelte Rezei lassan és minden szót megnyomva. Erzsébet hirtelen ránézett. De aztán kételkedve megcsóválta a fejét. — Ugyan mit beszél, Rezei! Mit keresne a fekete em*^ bér a tüskevári kastélyban? * c— Hogy mit keres ott, nem tudom, de tény, hogy ott láttam. u — És mit keresett ön a tüskevári kastélyban? — Ezt hamar elmondhatom. Tudtommal a tüskevári kastély jelenleg az ön ellen indított hadjáratban a főhadiszállás. Ott gyűlnek össze és tanakodnak a kegyed ellenfelei. Ott főzik, kovácsolják kegyed ellen terveiket. Ott folynak össze mintegy központban az ön ellen indított akció, szalai. Onnét indul ki a mozgalom, mely megbuktatását célozza.. Ez okból nagy érdeklődéssel viseltetem a kastély iránt s elkezdtem ólálkodni körülötte. Felváltva, hol a szárazföld, hol a tó felől leskelődtem, mig végre a tóra nézó ablakok egyikében megláttam azt a bizonyos fekete embert, akiről az imént beszéltem. Mit csinált ott? — kérdezte Erzsébet izgatottan, i — Semmit sem csinált, csak mélázva nézett ki az all lakon. . " Percnyi szünet állott be. Rezei alattomban fürkésztíleg vizsgálta Erzsébet arcát és látta, hogy csakugyan nehezen bírja leküzdeni felindulását. De mégis leküzdötte. Ki tudja, ki volt az, — legyintett kezével kicsinylőleg — De ő volt, — erősítette Rezei. — És hogy őt ott lát* telin, ebben roppant veszély rejlik önre nézve. — Ugyan miért? Joseph Stearns bíró mondja: Louis Petrash bíró mondja: Albert A. Woldman biró mondja: . . "Fiatal kora óta ismerem Bili Russellt, amikor a Buckeye Road környékén nőtt > ' fel. — Nagyon jól ismeri a magyar negyedet és tisztában van a kormányzattal is. Meggyőződésem szerint nagyon jó councilman lenne belőle." . . "Bill Russell a 29-ik wardban és általában Clevelandban évek óta vezérszerepet tölt be közügyekben. Születésétől fogva ismerem. Meggyőződésem, hogy nagyon jó képviselője lesz a 29-ik wardnak a városi tanácsban." . . . "Nyugodtan állíthatom, hogy Bill Russell jó councilman lesz, mert jól ismerem őt is és a kormányzatot is. A jközügyekeí alaposan ismeri és ikülönös tehetsége van ahhoz, |hogy az emberekkel megszerettesse magát. Elsőrendű councilman lesz belőle a 29-ik wardban." Congressman Charles A. Vanik: mondja: Doné András az Egy. Egy. elnöke mondja: Bill Russell városunk tárjsadalmi, polgári és politikai életében tevékeny volt. Nem is fér kétség ahhoz, hogy jó councilman lesz belőle és a 29 ward polgárai büszkék lesznek arra, hogy rája szavaztak. . "Bili Russellt senkisem ismeri úgy, mint én, mert az utóbbi 10 évben jóformán minden kampányban együtt dolgoztunk. Bill Russell olyan emberi hogy az ingét is odaadná- ha egy másik embertársán azzal segítenie kellene. Egész biztos vagyok abban, hogy Cleveland városa hálás lesz a 29-ik Ward iránt- ha Bili Russellt megválasztja. Louis varga mondja: . . "Különb councilman nem lesz az egész városi tanácsban, mint Bill Russell. Megmondom miért? Bill Russell nem büszkélkedik és kivétel nélkül minden embertársát szereti.' AMERIKAI ELISMERÉS WILLIAM A. RUSSELLNEK A Citizen's League William A. Russell councilmanjelöltről mentjében dolgozott. 1954 óta bailiff. Tüzetesen ismeri a városi kormányzat működését és ismeretekkel ruházta fel magát a 29-ik ward és a város problémáit illetően. Van is mit várni tőle. Well qualified — nagyon megfelelő WILLIAM A. RUSSELL fRuschak), 36 éves, a fiatalkorú bíróságon baliff, esti iskolában tanult, 1946-48-ig deputy sheriff, volt,. 1949-től 1952-ig a város service deparl-A Cleveland Plain Dealer William A. Russellt indorszálta Ward 29 — WILLIAM A. RUSSELL (Rusehak). A jelenlegi Mary Franek visszavonul és a városi tanácsosságáért fojlyó általános harcban nézetünk szerint a városi tanács Ielnökének, Russellnek öccse a legmegfelelőbb a városi kormányzatban és a bírósági j munkában való jártassága révén. Nem olyan feltűnő, mint bátyja. Bízunk is abban, hogy az nem fogja irányítani. _ I WILLIAM RUSSELL csalá dos ember. Felesége, szül. Sza bó June nagy segítségére var közéleti munkájában. Hároír fia van, all éves Billy, a 9 é vés Tommy és az 5 éves Jimm} Bill Russell három évig ka tona volt, két évig az európa harctéren harcolt és 3 brons érmet érdemelt ki. Tagja több magyar egyesü leinek- a Magyar Kultur Kert nek is tagja és munkása. Jelenleg Judge Albert A, Woldmannak bailiff je a fiatalkorúak bíróságán. 2961 South Moreland Blvd. lakik- a 29-ik wardban, így szavazzunk: X | WILLIAM A. RUSSSELL (WILLIAM A. RUSCHAK) DONÓ ANDRAS kampány manager (Politikai Hirdetés)
