Az Ujság, 1959 (39. évfolyam, 2-51. szám)

1959-02-26 / 8. szám

4 OLDAL AZ ÚJSÁG Amerikai Leány IIOIET — így is meg lesz az most már, — mondta erre Berky. — A pert okvetlen megfogjuk nyerni. Először magunkkal hoztuk a bizonyítékokat. — Oh, mutasd kérlek, — kiáltott Alfréd szaggatottan. Berky elővett egy csomó Írást — Itt az első, — mondta egy lapot szétbontva. Ez Er­zsinek a származási táblája, úgy amint az a kivándorlot­­tak könyvébe bevan vezetve: Atyja Keresztszeghy Kálmán zongoramester. Anyja Kondor Erzsébet. Egyetlen lányuk: Erzsi, született Keresztszegen. A következő irományok bi­zonyítják, hogy kivándorlása óta mely utcákban és milyen házakban lakott és mi volt a foglalkozása és kenyérkere­sete. Ez anyjának halotti levele, ez meg Keresztszeghy Kálmáné. Az utóbbi kétségtelenné teszi, hogy Erzsi atyja több év előtt meghalt. Itt van végre a Grant-féle bizonyít­vány is, melyet annyira kerestünk. — ‘Nagyszerű, kiáltott fel Alfréd. — Mikép jutottál ehhez? — A törvény segítségével. Grant ur ugyanis szerencsét­lenül járt, amennyiben megütötte őt a guta, úgy hogy nyom­ban meghalt. Leltározás alkalmával előkerült az okmány és én azt a hatóságtól kieszközöltem, miután Erzsi jogos tulaj­donát képezi. Alfréd kéjjel legeltette szemeit a fontos írásokon. Hej, ha ezeket annak idején mgkaphatták volna, de sok szenvedéstől, sok bánattól és viszontagságoktól lettek volna megkímélve. — De sebaj, — kiáltott örvenddezve. — Szívesen felej­tünk mindent! Ily boldognak érzem magam, hogy ki sem mondhatom! A grófnő sugárzó arccal nézte fiát, akinek boldogsága oly végtelenül jól esett anyai szivének. Csajthay ezalatt hozzáértő szemmel vizsgálta az okmá­nyokat. Szemüvegét felrakva, egyiket a másik után elolvasta és minden oldalról megnézegette. — Az okmányok rendben vannak, — mondta. — Most csak azt kell bizonyítani, hogy csakugyan Erzsi-e a zongora­mester leánya. — Ezt is be fogjuk bizonyítani, — felelt a konzul. — Ma­gunkkal hoztuk a dénesfalvi pap öccsét, aki a zongoramestert személyesen ismerte és Erzsit is kicsi korában látta. — Hol van, — kérdezte Alfréd élénken. — Dénesfalván hagytuk bátyjánál. De mikor kell. rendel kezésünkre áll. Az elmegyógyintézetben levő Kereszts^tg­­hy Kálmánt szembesíteni fogjuk vele és akkor be lesz iga­zolva, hogy a korhely fráter soha sem volt öccst Kereszt­szeghy Józiásnak, kövtkezőleg az uj grófnő sem lehet uno­­kahuga és örököse. Azonkívül a fekete ember is fontos le­leplezésre készül. — Ki ezaz ember? — kérdezte Alfréd. — Nevét nem tudjuk, ő pedig nem akarja megmon­dani. Valami titokzatos egyén lehet, akinek nagy oka van nevét ésmultját eltitkolni. — De akkor milyen súllyal bírnak vallomásai? — Azt mondja, hogy az biró előtt, megnevezi magát. Azt is megígérte, hogy Rosty és Erzsébet ellen fontos 1° leplezésekkel fog szolgálni. — Magam is kiváncsi vagyok rájuk­— Hozzá kell tehátfogni minél előbb, — szólt most Csajthay. — Erzsiről a meghatalmazást sürgősen meg kell szereznie — Miféle meghatalmazást? — kérdezt eBerky. — Ah, kedves barátom, — szólt most Alfréd, — még nem is mondtam, hogy Csajthay ur lesz Erzsi védője. E- zen célra szükséges szabályszerű meghatalmazás, nehogy az uj járásbiró valamikép visszautasítsa őt. — Nagyon helyes, — felelte Berky. — Most csak arra kérem önöket, tartsunk mindent titokban. Az ellentábor­ban ne sejtsenek semmit. Ha megtudnák, hogy elhoztuk az okmányokat és a fekete ember is ittvan, akkor Rosty Er­zsébettel ész nélkül menekülne erről a vidékről. El lehet­ne készülni arra, hogy üres kézzel nem mennének. Én te­hát úgy akarom, hogy a kataszrófa olyan váratlanul érje őket, mint derült égből avillámcsapás- Azt akarom, hogy ízlelje meg Erzsébet is a börtön levegőjét. Úgy illik, hogy felváltsák egymást! Alfréd kezeit dörzsölte örömében. — Hej, az lesz ám nekünk igazi elégtétel, ha majd a börtönben látom sétálni a kegyelmes grófkisasszonyt­— De mit szól majd ehhez aherceg? — kérdezte Berky — Semmit, barátom! Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy ő fensége már szakított vele. De majd lassankint minlent elbeszélek, ami távolléted alatt történt. Úgy hi­szem el vagy fáradva és pihenésre van szükséged. Anyám nevében felajánlom a kastélyt. Lesz itt még számodra is hely. Csaj thay fölemelkedett. — Igaza van, kedves öcsém uram,— mondta. A kon­zul urnák bizonyára pihenőre van szüksége. Úgy se tehe­tünk semmit, mig a meghatalmazás meg nem érkezik- Ad­dig kipihenheti magát. Én ezalatt szép csöndesen elkészí­tem a porujitási kérvényt és kidolgozom az egész tervet, melv szerint el fogunk járni. Addig is Isten önökkel! A vi­szontlátásra. Csak arra kérem önöket, tartsanak mindent titokban! CLXXXIX FEJEZET. AZ ELTŰNT PÉNZ Rostynak, amióta visszanyerte szabadságát, csak egy baja volt, hogy mi lett az ő pénzével? A pénz eltűnés* megfoghatatlan volt előtte. Nem tudta elképzelni, ki ve­hette ki a vasszekrényből. Annyi bizonyos volt, hogy ezt a vakmerő lopást csakis belső ember követhette el. Titokban szemmel tartott mindenki, aki á járásbíró­ságnál alkalmazva volt, legfőkép pedig az öreg Írnokot és a hivatal szolgát. Az utóbbit Köles Matyira bízta olyan u­­tasitással, hogy itassa a jámbor és borközi állapotban i­­gyekezzen valamit kivenni belőle. “Metro" Telefon hívási rendszer A "METRO" Telephone Calling Plan Nagy Cle­veland részére azt jelenti, hogy Cuyahoga megyé­ben bármely telefont hívhatja, hozzá még Wick­­liffet és Willoughby-t is Lake Countyban, mint helyi hívást és addig beszélhet, amíg jól esik — minden külön költség nélkül és idő korlátozás nélkül. Ez a szolgálat MÁRCIUS 1-én kezdődik. "METRO" telefon hivás azt jelenti az ön ré?zére, hogy helyi hívást tehet egy olyan terüle­ten, amely 500 négyzet milenyira terjed és több mint 800,000 telefonja van. A "Metro" körzetet Willoughby, Gates Miles és Chagrin Falls ha­tárolja északról; Bay Village és Olmsted Falls nyugatról, délről Strongsville, North Royalton és Brecksville; és északról a Lake Erie. A "Metro" rendszert az Ohio Bell azért vedette be, hogy lépést tarthasson azzal az erősödő el­gondolással, hogy Clevelandnak és külvárosainak mint egy egységes metropolitan körzetnek közös érdekei és céljai vannak. E terv a telefon hasz­nálatot beilleszti a fővárosi társadalmi és üz­leti élet tempójába és Nagy Cleveland melropo­­litán körzete telefon használóinak kifejezett szük­ségletét és kívánságát kielégíti. A "Metro" tervről több felvilágosítás is eljut ön­höz és erre vonatkozó felvilágosítás., található lesz az uj telefon directoryban, amelyet márci­us elején megkezdünk szállítani. the OHIO BELL telephone company FEBRUARY 26, 1959 Köles Matyi erre szívesen vállalkozott, mert szó ami szó, a korcsmázás a legkellemesebb foglalkozás volt előtte. Egy este ismét együtt ült Csapó hivatalszolgával a ‘ Görbében.” Már a harmadik liter bor járta és mind a ketten meglehetősen jó hangulatban voltak. — Te komám, •— szól Köles Mátyás Csapóhoz — ha én a te helyedben lennék, ma én gazdag ember volnék. — Hát hiszen az vagy, —felelte Csapó. —Annyi a pén­­z ;d, mint a polyva. — Neked alighanem több van, — hunyorgatott a szemé­vel Köles Mátyás. — Nekem, — kacagott fel Csapó, — Megadtad nekem. Azt hiszem, egy járásbrósági hivatalszolgánál csak,a faluvégi vak koldus szegényebb, vagy talán még az sem. A különbség keltőnk között csak az, hogy neki meg van engedve a koldu­lás, nálam ezt tiltja az egyenruha. A hivatalos sipka, meg a zsinoros atilla eltakar minden nyomorúságot. — No csak ne siránkozzál. Több pénz van a zsebedben, mint hajszál a fejeden. — Ne rágalmaz ugyaan, komám! — Hát ki vitte el Rosty millióját, mi— kérdezte Köles Matyi és ezen szavakkal jól a szeme közé nézett. — Én nem vittem el, — szabódott élénken Csapó. Köles Matyi közelebb húzódott melléje és halkan mondta: — Sebaj, ha el is vitted. Miért ne tetted volna, ha jó alkalom kínálkozott, szemesnek áll a világ. Csak aztán e­­szjden is járj ám! Csapó tagadólag rázta a fejét. — Nem én vittem el, ha mondom, — kiáltotta szinte m ürgesen. — Kicsoda hát? Csapó moidani akart valamit, de rögtön elharapta a szót, Köles Matyi észrevette ezt és rögtön rátámadt. — Ahá, elárultad magad. Most már bizonyos, hogy te i 3 ludas vagy. Csapó zavaarodottan hebegett valamit. — Hohó komám, szorította őt Köles, — most már ki­rn m bújsz előlem. Most már bizonyos, hogy tudsz valamit pénz felől. No de jól van. Ha elvitted, jól tetted- Rád fér.. Ha! nem azért — Félrevonta Csapót. — Hallod-e komám, az összeg igen nagy pénz, abból ne­kem is adhatnál. Én rajtam is segítve lenne meg azért neked i;> maradna elég. Csapó zavartan kapkodott de oda. — Talán félsz tőlem? — folytatta Köles Mátyás. Én tőlem r e tarts! Én el nem árullak, kivált, ha én is kapok belőle. Mit ttkolódzol hát? — Jaj, jaj, nem szabad beszélni. i Köles Mátyás gyorsan fizetett és magával vonszolta Cs apót, aki már elvolt ázva. Kint az uccán, ahol senki sem 1 állottá beszédüket Köles Mátyás egyszerre komolyan kezdett t e szélni. — Csapó, — mondta, — most már bizonyos, hogy te vit­tel el a pénzt. Én most téged még ma felfoglak jelenteni. — Az írtén szent szerelmére, — kiáltott fel a hivatalszol­ga rémülten. — Szerencsétlenségben akarsz engem dönteni? Esküszöm, hogy nem én vittem el! — De tudod legalább, hogy hol van? — Az Istenre kérlek, ne firtasd a dolgot. — De firtatom, mert látom, hogy tudsz valamit. Hej, az én eszmen te ki nem fogsz, ha engem be nem avatsz a titokba. — Az égre kérlek, Mátyás, ne tégy szerencsétlenné! — Nem erről van szó. Most úgy fordult a dolog, hogy igy már nem maradhat. Vagy én is osztozkodom veletek, vagy pedig feljelentelek. — Egyébiránt, hogy megmondjam az i­­gazat, nagy bolond vagy te komám. Amint látom részes vagy te a pénzlopásban, mégis olyan szegénynek mondod magad, mint a i'aluvégi vak koldus. Ki látott valaha ilyet? Ha már U2 ember ilyen dologban részes, akkor haszna legyen belő­­'e, Avagy csupa becsületességből lettél bűnrészes? — Ezt jól mondod Mátyás! A pénzt igaazán becsüle­tes célra vitte el valaki. — Kicsoda? — Azt nem szabad megmondani, komám. Erre Köles Matyi ganyosaan felkacagott. — Ezt jól adod, — mondta. Becsületes célra vittétek azt eb Hanem úgy látom, csak magad vagy olyan bolond becsületes. Az a másik aligha lesz olyan becsületes, mint te. — Nem, nem, —vetette ellen Csapó.— Az is épp olyan becsületes, mint én. — Hol van hát az a pénz? — Az istenre kérlek, Mátyás hagyj békével. Azt nem 32abad senkinek sem tudni. Annak idején elő kell annak még egyszer kerülni. — No már ezt nem értem — bosszankodott Köles Má­tyás. — A pénznek annak idején elő kell kerülnie. De már most egy szónak is egy a vége. Azt ti jól tudjátok, hogy az a pénz Rosty űré, aki annak eltűnése miatt óriási lármát k apott a járásbiróságnál.. Ha engemet is a kompániába venni nem akartok, akkor én most egyenesen Rosty úrhoz ír egyek és felvilágosítom őt. Meglehetsz róla győződve, hogy a közjegyző ur irgalmatlanul bezárat. — Oh, istenem, hát szerencsétlenné akarsz engem ten­­n: ? — siránkozott Csapó. Köles Mátyás karonfogta őt s igy szólt: — Mondok neked egy okos szól, Csapó. Mit játszod te itt a becsületest, mikor mindezekből látoom, hogy tolvaj vágy. — Nem, nem, — tiltakozott Csapó. —A pénz nincs el­lopva, csak el van téve! HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT ■»STT n<hi| m a Jó HAJLATRA aüd a lag*» rófcb réssIiUta, slilalfssaa a VÍGTISZTESSÉG­­ADAS witodm tarról _ a mIM Jóváhagyásával. Mind« Inliihidéi agy térténIk, hogy a gyáaw ló család savurialazMl adhaaaa ét magét az utolsó búcsú nagyon uaháa porootaak. Gyász asa'áu szolgálatán kásám álL Bodnár A. Lajos ÉS FIA IFJ. LAJOS Temetésrendezők és Balzsamozók 3929 Lorain A ve ME 1-3075 — Ahá! Ez egy uj tolvaj műszó. Elvann téve. Nagyon szép! De tudod-e legalább, hogy hol va a éltévé? No hát ha tudod.akko r vezes oda! Csak nem vagy bolond, hogy engeded előkerülni a pénzt, amikor a tiéd is lehetne? Bol­dog lehetnél egész életedre! Nem kellene családoddal e­­gyetemben nyomorogni, hanem bőségben élhetnél, holtod napjáig! Mit tétovázol? Talán furdal a lelkiismeret? Most már egyre megy, akár igazán tolvajjá leszel, akár pedig becsületes maradsz. Most olyan kelepcébe jutottál, mely­ből nincs menekvés. — Oh, istenem, miért is szóltam el magam, — ütötte magát homlokon Csapó. — Te vagy az oka, nyomorult! Ittattál, hogy jégre vezethess. —- Már most nem használ semmi jajgatás, — felelt Kö’es Mátyás cinikusan. — Most csak úgy szabadulsz ki a csávából, ha engem oda vezetsz, ahol a pénz van és megosz­tozol velem. Ha pedig ezt nem teszed, akkor holnap, mint tolvaj, vád alá kerülsz. Meg lehetsz győződve, hogy min­den becsületességei mellett is el leszel. Ítélve. Mi hasznád veszed akkor annak a nagy hires becsületességednek? In­kább légy okos, mint becsületes. Csapó el volt rémülve. Köles Mátyástól kitelik, hogy őt talán még ma följelenti Akkor aztán hiába mondaná, hogy becsületes célre vitték el a pénzt. A bíróság elverné rajta a port és börtönre ítélné. Ez bizonyos. Jobban tenné tehát, ha a pénzen Köles Mátyással megosztozna. így talán titokban maradna a dolog apránkint költögetve a pénzt, kényelmesen élhetne, anélkül, hogy ez valakainek szemet szúrna. Mindezt elgondolva, igy szólt Köles Mátyáshoz: — Igazad van ’nkább legyünk okosak. Majd oda vezet­lek, ahol a pénz van és megosztozunk rajta. Köles Mátyás ravasz, óvatos ember létére csak kötve hitt a hivatalszolgának. Hátha be akarja őt csapni....? — Hát olyan könnyen lehet a pénzhez férfi?— kérdez­te gyanakodva. — Elég könnyen! El van ásva. — Hol? — kérdezte Köles Mátyás érdeklődve. — Magának Rosty urnák a kertjében. — Lehetetlen, — kiáltott fel Köles Mátyás meglepet, ve. — Uogy látom, lóvá akarsz tenni. — Nem, nem — erősítette Csapó. — Szavamra mon­dom, ott van. Ottvé Itük legbiztosabbnak, aminthogy egész mostanáig nem is kereste ott senki. — Teringetót! Ez igazán okos gondolat volt, — szólt Köles Mátyás, — Hej, ha né sejtettem volna! Persze, a pénzt akkor vitéttek oda, mikor mindketten ültünk. De most menjün. Útnak indultak Rosty háza felé. Köles Matyi azon­ban sehogysem bírta megérteni a dolgot. Ha ez a fickó va­lakinek a segítsége mellett csakugyan elemelte a pénzt, csak nem lett volna oly botor, hogy azt éppen Rosty kert­jében elássa és és ott hagyja. Nem, nem! Ez teljes lehetet­lenség. Ez a fickó alighanem tévútra akarja őt vezetni. — Te Csapó, — szólt útközben, — minél jobban gon­dolkodom a dolog felőt, annál valószínűtlenebbnek látom. Te cngemt tévútra akarsz vezetni. Annyit azonban előre mondok, jaj lesz neked, ha az vlónak bizonyul. Erre Csppó csak ennyit mondott: Good Reading for the Whole Family •News «Facts • Family Features The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Mast. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check er money order. \ yeor $18 Q 6 months $9 □ I months $4.50 Q “ Name ' Address 11 ~—'-nxi— wr" TELEFONUNK: GA. 1-5658 LAKÁS FA: 1-1154 TETŐJAVÍTÁS és UJ TETŐ KÉSZÍTÉSE. Csatornázás, kémény, és :erités beszerelése és javítása a LEGMÉLTÁNYOSABB ÁRON Díjmentes árlejtés KRIZSÁN ÁRPÁD BUDAPESTI VÁLLALKOZÓ Mindenféle belső munkát vállalunk a házaknál: festést, avitást és szerelést. Minden­re van szakemberünk. 2168 FULTON ROAD Cleveland 13, Ohio Ha szolgálatunkra szükség van. hívja fel: OL 1-5789 Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapp személyes vagy telefon rendelésére. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT, Orban's Flowers 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 Szakács József ÓHAZAI LUMBER ÉS SZERELŐ MESTER 3097 Ashwood Rd. SK 1-1479 A csatornát ásás nélkül VILLANYGÉPPEL ttsztitjuk Uj munkát és javítást egyaránt vállalunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom