Az Ujság, 1958 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1958-04-24 / 16. szám

4 OLDAL AZ ÚJSÁG APRIL 24„ 1958 Amerikai Leány iiaiiT — Hol az ördögbe késett oly sokáig?—kérdezte mérgesen — Nem volt kéznél a hintó. Várni kellett vagy egy fél­órát! — Most aztán hajtson ám, — mondta Rosty és beült. Pus­káját maga mellé támasztotta. Még eddig minden jól ment. Nem találkoztak senkivel, Lőrinczy sem gyanit semmit. Legalább nem jött ki a szobá­jából, hogy utánuk nézzen. Köles Matyi távozása után Rosty is megfigyelte a cipészt de ez el nem mozdult tőkéje mellől és akkor is ott ült, ami­kor a jegyző elment hazulról. Eddig tehát nincsen baj! A hold most feltűnt az égen. Fer­de volt, mintha be lenne csípve. Mintha nem tetszett volna neki, amiben ezek a gonoszok sántikálnak és csak kelletlenül világított nekik. — Voltaképpen hova megyünk? — kérdtzte Köles Matyi — Az erdő szélére hajtson, — felelte Rosty. Ott majd kiszállok. Úgy hallom, hogy egy hatalmas vadkan vette ma­gát az erdőbe. Rá akarok lesni s ha lehet, leteritem. — Ühüm, — mormogta magában Köles Matyi. Nemsokára elérték az erdő szélét. Előttük volt a legelő, annak hátterében látszott a régi elhagyott vadászlak. Rosty kiszállott a kocsiból és magához véve kétcsövű puskáját, neki vágott az erdőnek. Köles Matyi utána nézett. Hogy nem vadkanra les, ha­nem bizonyosan valami másra, azzal Matyi csakhamar tisztá­ban volt. Le is szállott a kocsiról és egy darabig szemmel tar­totta Rostyt, akit azonban hamar elnyelt az erdőben uralko­dó sötétség. Nehány percre rá a régi vadászlak felől egy lovas köze­lített. Köles Matyi oda nézett. — Nini, — mormogta magáyan, — Hiszen ez a mi öre*­­günk! Az öreg JJóziás ur a lován! Tehát csakugyan kimene­­kedett a vízből! A vén kópé partra úszott! Köles Matyi most jobban oda nézett, vájjon csakugyan ő-e az? — Semmi kétség, — mormogta magában Köles Matyi. — Ő az! Úgy ül a lován, mint rendesen. A gebéről meg már a horkolásáról is rá lehet ismerni. Ahá, most már tudom, ki­re les a.jegyző ur! Hej, a ravasz róka, hogy titkolódzott előt­tem! Most már tudom, milyen vadkanra les ő kelme! Köles Matyi most megkötötte a gyeplő szárát és Rosty után sietett, hogy lássa, mi történik az erdőben. A jegyző ezalatt kiért a tisztásra. Az erdei lovást már azelőtt is látták ezen a helyen feltűnni. Úgy látszik, erre szokott járni. Rosty egy fatuskó mellé lapult és lövésre, ké­szen tartotta fegyverét. Ebben a pillanatban felhangzott Joziás lovának a prüsszögése és patáinak csattogása, amint futtában egymás­hoz ütötte. Rosty körülnézett. Sehol egy lélek sem volt látható. A pillanat tehát kedvező. Józiás mintegy háromszáz lépés­nyi távolságban éppen ellovagolt előtte! Tehát most vagy soha! A jegyző felkapta fegyverét, célzott és lőtt! Hangos durranás verte fel az erdő csendjét. Az erdei madarak felriadtak és szerteszét röpködtek, emitt meg egy megriadt nyúl inait el nagy sietséggel. A vadásznak azon­ban esze ágában se volt egy hitvány nyúl, neki nemesebb vadra fájt a foga. A lövésre a vén ló hirtelen felszökött, a lovas meg ugyan­abban a pillanatban lebukott. Elvesztette talán az egyen­súlyt vagy pedig a kilőtt golyó az ő testébe fúródott? A megriadt állat egy darabig még magával vonzolta őt, mert lába nyilván a kengyelbe akadt. De aztán bizonyára kioldódott, mert a ló tova száguldott, a lovas meg fekve maradt a földön mozdulatlanul, eléktelenitett fejjel. A golyó oldalába fúródott, vér patakzott belőle. Rosty most gyorsan fölemelkedett rej tekéből és oda sietett, ahol vérében feküdt az áldozat, az elejtett nemes vad! Vad kárörömmel hajolt föléje. Józiás megtört szemek­kel feküdt a földön és éppen akkor adta ki lelkét egy végső sóhaj kíséretében. Most ez egyszer nem kerülte ki a halált! A végzet vég­re utolérte őt! Rosty letérdelt melléjé és arcába nézett, mely most már merev volt és mozdulatlan! — Vége, — mormogta magában diadalmasan. — Most már nőm kell félni, hogy előjön és összetör bennünket! így is elég ideig tartott rettegésben! Most azonban nyugodtak lehetünk tőle. Fölemelkedett. Ebben a pillanatban úgy rémlett előtte, mintha zörögne valami a fák között és ijedten nézett körül. Köles Matyi volt aki titokban utána sompolygott, Rosty gyanította, hogy valaki rálesett és puskáját kézhez kapva, oda lőtt, ahonnét a zörej hallatszott. A golyó Köles Matyi füle mellett fütyült el. Ettől ugyancsak megijedt a fickó és nehogy a közjegyző másodszor is rálőjjön, a sűrűségből kiugrott a kocsiutra. — Az istenért, én vagyok! — kiáltotta. — Mi az ördögöt akar itt? — kérdezte Rosty mérgesen. — Nem megmondtam magának, hogy maradjon a kocsinál? — Ez igaz! De miután olyanforma lovast láttam, mint az öreg Józiás, hát figyelmeztetni akartam a tekintetes urat. — Mire? — Hogy esetele a tekintetes ur tudjon róla. De úgy lá­tom, hogy figyelmeztetésemre nem volt éppen szükség. — Mit látott? — rivalt rá Rosty. — Azaz, hogy csak a lövést hallottam.... Tudom, hogy a jegyző ur kitűnő lövő. Akire rászegzi puskáját, annak vége! — Ugyan mit beszél maga, — morgott Rosty. — Men­jünk vissza a kocsihoz. Vadkanra lőttem, de úgy vettem ész­re, hogy elhibáztam! Máskor talán szerencsésebb leszek! — Ühüm, — dünnyögte magában Köles Matyi. — Tu­dom én már, miféle vadkan volt az! Visszatértek a kocsihoz. A lovak lehorgasztott fővel áll­tak. Köles Matyi felszökött a bakra és megragadta a gyep­lőt. Rosty a kocsi belsejében foglalt helyet és megkezdődött a visszautazás. CLIX. Fejezet. Az uj Terv Rosty mindjárt a következő napon felkereste Erzsébe­tet kastélyában. A szobába érve, óvatosan körülnézett ps jelekkel kérdezte, nincs-e közel valaki, inas vagy szobaleány, aki meghallhatná, amit most mondani akar. — Tehát olyan fontos? — kérdezte Erzsébet halkan. — Nagyon fontos! El fg ámulni, ha meghallja. . Erzsébet átment a szomszédszobába és úgy tett, mintha keresne valamit. A szobaleány nem volt itt. Visszatérve Rostyhoz, megszólalt: — Bátran beszélhet, nem hallja meg senki! Rosty egészen közel hajolt Erzsébethez és halkan mond­ta: Egyik fürdő a másik után A Viz Meleg Marad a gyorsan pótló AUI-40 Gáz Víz Melegítővel Dr. CIPRUS ISTVÁN FOGORVOS 2884 Scranton Road TeL CHerry 1-3317 iendel minden nap reggel 10-től este 9-ig. STEVEN'S FLOWERS Virág mind— alkalomra 12808 Buckeye Rood WA 1 4461 Lenggei James m Csipkéé M-This man can give you dependable delivery off THE CHRISTIAN SCIENCE MONITOR *n Intemitlml daily WwspaMr Housewives, businessmen, teachers, and students all over the world reod ond enjoy this International newspaper, pub* lished daily In Boston. World­­famous for constructive new* stories ond penetrating editorials. Special features for the whole family. Ha úgy akarja, egyik fürdőt a másik után tarthatják. Ugyanakkor a mosó­gépet is használhatja. Egy AUI-40 GÁZ Viz melegítő több vizet melegít, mint amilyen gyorsan elhasználja. Több meleg viz — V* költséggel! Csakis a Gáz biztosítja ezt az állandó meleg viz szolgálatot . . . más tüzelő anyag 14 résznyi költségével. És egy AÜI-40 GAZ Viz Melegítő kevesebbe is kerül ... a beszerelése ... és fentar­tása. Keresse fel a szerelőjét vagy a gáz készülékek üzletét, rövidesen. Válasszon e hires gyártmányok listájá­ból: Mor-Flo * Alumilux * Ruud * Rex * Rheem * Sears-Homart * Coleman * Permaglas THE EAST OHIO GAS COMPANY Th* Christion Seien«* Monttor On* Norway St., Boston 15, Most, Send your newspaper for *» fim* checked. Enclosed find my check er money order. I year 516 O 6 months fl Q I months □ Nome Addross City Zone State ruf — Most már igazán vége van neki! — Kinek? — Az öregnek! — Józiásnak? — kérdezte Erzsébet izgatottan. — Úgy van! Végre tegnap este rábukkantam az erdő­ben, amint vén lován nyargalt. A puska nálam volt, mert már készültem erre a találkozásra. Egy jól irányzott lövés sei leteritettem. — Meghalt_ előttem adta ki utolsó leheletét! A golyó. úgy látszik vagy a tüdejét vagy valamélyik más nemes test­részét fúrta át. Leestében lába a kengyelbe akadt és a meg­riadt ló egy darabig még vonszolta is magával. Végre fekve maradt. Oda mentem, hogy szükség esetében megadjam ne­ki a kegyelemdöfést. De erre már nem voR szükség. Az öreg nehány percnyi vivódás után kiadta lelkét. — Bizonyos ez? — kérdezte Erzsébet. — Az öregnek szí­vós természete van! — Erre nézve nyugodt lehet, — felelt Rosty. — Nem fog az többé háborgatni bennünket! — De az is baj, ha halva találják, — jegyezte meg Er­zsébet aggódva. — Sohse törődjék vele, kisasszony! ő csak úgy lett vol­na reánk nézve veszélyes, ha élve került volna elő és bevá­dolt volna bennünket. De a halott nem beszélhet! — De hátha ráismernek? — Mindent letagadunk! Azt fogjuk mondani, hogy va­lami kalandor volt, aki végre elért a végzeíe. A legutóbbi kiálott szenvedések folytán az öreg annyira kiment a for­májából, hogy még én is alig ismertem rá. Tehát bátran ta­gadhatjuk, hogy nem ő az! Meg aztán szeretném látni, ki mer fellépni ellenünk? A biró megkapta a herceg levelét, a konzul bizonyosan már ül is! Nincs tehát mitől tartani! Percnyi szünet állott be', mely alatt Erzsébet gondolatok­ba merülve szegezte maga elé tekintetét. — Nos, miről gondolkozik? — kérdezte Rosty. — Vannak még aggályai? — A fő cél meg mindig nincs elérve. — felelt Erzsébet — Ah, tudom már, mire céloz! A herceg tehát még nincs egészen megpuhitva? Kedvesem, ez a maga baja! Ez oly fel­adat, amelyet magának kell egyedül megoldani. Ami a va­gyon megtartását illetti, ez az én gondom és mint láthatja, még eddig minden veszélyt elhárítottam. Pedig ugyancsak meggyűlt már a bajunk. Már azt hittem, alámerülünk! De az embernek csak leleményesnek kell lennie! — És pénzzel kell bírnia, — tette hozzá Erzsébet. — Az is igaz. De ész is kell hozzá. Sok ember a pénzével sem boldogulni, mert nincs esze hozzá! Nem tudja okosan használni! Nem tudja úgy kiadni, hogy haszna legyen belőle! Pavlicskát csak pénzzel lehetett megnyerni! De már a gondo­lat is, hogy első sorban őt kell a magunk részére megnyerni, kincset ér. De ezen már túl vagyunk! És most mondja el hát, mire ment a herceggel? — Csak arra vár, hogy a felesége meghaljon. — Lelkem, akkor sokáig várhatunk, — mondta Rosty. — Nem lehetne ezt az eshetőséget valamikép siettetni?— kérdezte Erzsébet sötét tekintettel. Rosty kérdő pillantást vétett rá. —Értem már, — mondta. — Kegyed úgy gondolja, hogy talán be kellene neki valamit adni, Hm! Hol van jelenleg a hercegné? '— Úgy tudom, hogy Belgiumban van, Spaa fürdőben. — Hehe, — mosolygott gúnyosan Rosty. Ez a fürdőhely állítólag a búskomorság ellen is jó! Idegen helyen azonban bajosan lehet hozzáférni. — Talán egy szobaleányt lehetne becsempészni hozzá, aki pénzért megtnené kívánságunkat. — Igen ám, de honnét kerítünk mi egy olyan leányt, aki ebben a tekintetben egy húron pendül velünk és akit egyút­tal a hercegné is elfogadna? És ki tudja, vájjon a hercegnének éppen szüksége van-e szobaleányra? Erzsébet ismét gondolatokba merült. __Egy gondolatom támadt, — mondta halkan. — Tudnék valakit, akit okkal-móddal meg lehetne talán nyerni. — Ki lenne az? — kérdezte Rosty. Erzsébet valamit súgott neki. — Ah Leonát gonolja? — kérdezte Rosty meglepve — Nem, nem, — tette hozzá fejét csóválva. Nem hiszem, hogy ez a gondolat beválna. Mit gondol? Leona haragszik és ha mi most neki ilyen ajánlatot tennénk,, rögtön szaladna a bírósághoz és bevádolna bennünket. — Maga nem ért engem, Rosty, — szólt Erzsébet, —nem is úgy gondolom én, hogy egyenesen ilyen ajánlatot tegyünk neki. Kerülő utón kell hozzá férni. — Megvallom, — szólt Rosty — e tekintetben nincs emmi jóravaló eszmém. Még nem foglalkoztam ezzel a do­loggal. De úgy látom kegyed már foglalkozott vele! Hadd halljam hát, mit gondolt ki magában. Erzsébet körülbelül a következőkben adta elő tervét: — Leona most bizonyára hadi lábon áll Pavlicskával. A visszony köztük minden lehet, csak jó nem! Én tehát vagy akár ön. igy szólhatna hozzá: Lássa kisasszony, kár volt ebbe a dologba bele menni! Mi haszna van belőle? kicsibe múlt, hogy be nem zárták, másrészt Pavlicska most már rosszul bánik magával! Magának már aligha van maradása az állat­seregletnél. Már nincs meg a kellő nyugalma higgadtsága és lelki ereje, hogy uralkodjék az állatok felett, melyek utoljá­ra széttépik. Teszek hát egy ajánlatot. A kastélyba jöjjön el, nem ugyan mint nővér, hanem mint társalkodónő! A grófnő megszánta magát s hajlandó maga mellé venni. Lesz jó fize­tése és kevés dolga, e mellett jó bánásmódban fog részesülni. A grófnőnek úgy is szüksége van valakire, aki körülötte van, aki sétakocsizásra elkíséri és akivel legalább beszélgetni tud! Rosty szótlanul hallgatta ezt a fejtegetést és még akkor is gondolkozott, mikor Erzsébet már befejezte. A végén igy szólt: — A terv nem rossz! De mi lesz aztán? — Többi magától jön, — felelte Erzsébet. — Ha egyszer Leona nálam lesz, lassankint megdolgozzuk őt és valami mó­don a hercegné környezetébe csempésszük. Maga ravasz em­ber, magának eddig minden sikerült, gondoljon ki erre néz­ve valami okosat! — Jól van, — felelt Rosty. — Erről még beszélünk! Akkor éjjel, mkor az öreg Józiást lelőtték lováról, az öreg szénégető egyszerre csak felütötte fejét az ágyban. — Annus, te, — rázta meg élete párját.. — Nem hallod? Az asszony is figyelt. — Az ám, — felelt erre a szénégető. — De hah! most földet kaparná. — Az ám. — eflelt erre a szénégető. — De hah! most horkolt is valami!! Bizonyosan visszatért az öreg! Akkor nyu­­godtabban tovább alhatunk. A másik oldalára akart fordulni. A kaparás, fujás ez a­­latt tovább hallatszott, sőt a következő pillanatban türelmet­len nyerítés is járult hozzá. — Megérkezett az öreg ur, — mondta Patkós János. — De hogy van az, hogy a lova oly türelmetlen? — Ugyan nézz utána apjuk, mi baja van? — Már azt nem teszem! Tudod, hogy az öreg ur nem sze­reti, ha utána járnak. Egy darabig csendben maradtak. A ló megint csak rá­­kezdte a kaparást és nyerítést. Az öreg ur meg nem jött be a házba, ahogy rendesen tenni szokta. — Te apjuk, — mondta az asszony. — Mégis jó lenne u­­tána nézni, alighanem baj van! A ló nem hiába nyerit. Az öreg, úgy veszem észre, nincs is itt. Rögtön magára is kapta ruháit s kiment, miközben egy pillantást vetett a kamrába, ahol aludni szokott az öreg. A kamrában nem volt senki. A vén gebe meg az istálló ajtaja előtt állott és türlemetlenül kaparta a földet. Szeretett volna bemenni, az ajtó azonban ssehogy sem akart kinyílni. ARRA KÉREM A MAGYAR VÁLASZTÓ POLGÁROKAT. HOGY SZAVAZZANAK MÁJUS 6-án MINDEN MAGYAR JELÖLTRE! JULIUS J. PETRAS H STATE SENATOR Május 6-án újra pályázom a demok­rata lickeien és kérem. Magyar Testvéreim, hogy ne feledkezzenek meg rólam Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapja személyes vagy telefon rendelésére. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. Orbon's Flowers 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 »•««•o«J*o*oo*««*oo*«e*o«*o«*o«*oo*oo*o«?eo*o«*oo*oo*oo*o**oo*o*’««*o«*oo*««?oo**o*oo*oo*o«*oo*oo*o«*«**o«*««*oo*oo*««**o*o**oo*oo*« Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER 3097 Ashwood Rd. SK 1-1479 A Ásás nélkül vUlanygéppel Haatttlufc. Uj teáinkat és javíttat e gyár int elvállal. Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. JÓNEVÜ ÉS MEGBÍZHATÓ MAGYAR SALES­­MANEK ÁLLANAK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁRA A Floridai életnek megfelelő szép, kényelemre be­rendezett laKÓházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. EUGENE PRAGER, REALTOR 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAML FLA. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BAR ATKA .aki a legap­róbb résslaiaklg id dolgozz* s VÉGTISZTESSÉG­­ADAS mind» tarvét — a család jóváhagyásával Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyászo­ló család zavartalarul adhassa 4t magát az utolsó búcsú nagyon nehéz porcéinak. Gyász esetén szolgálatára készen áll. Bodnár Á. Lajos Magyar Temetás Rendező 3929 Loiain Ave ME 1-M75

Next

/
Oldalképek
Tartalom