Az Ujság, 1958 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1958-08-07 / 31. szám

VOL. XXXVllb NO. 31. ROVÁS *************** ******* CLEVELAND. OHIO, THURSDAY, AUGUST 7■ 1958. MAGYARORSZÁG ÜGYE \ hátérbe szorult a Közép-ke­leti bonyodalom miatt, örül ennek Kruscsev- E mellőzés nem végleges. Olyan világ­­történelmi nagy esemény volt a magyar szabadság­­harc,, hogy sem arról, sem Magyarországról végleg megfeledkezni nem lehet. Király Béla és a szabad­ságharcos küldöttség euró­pai látogatása bizonyitj a, hogy jelentős tényezők elis­merik a kérdés nagy hord­­erej ét. Ne csüggedjünk és ne ve­szítsük el a türelmünket, harcoljunk tovább a ma­gyar igazságért és a ma­gyar elégtételért. Kruscsev és segédei nem kerülhetik el a világ ítélő széke előtti számonkérést-Ha késik is ez, de bekö­vetkezik.-----— • ------­Megjelent az 'Október 23' Megjelent az “Október 23” a Magyar Forradalmi Szerve­zetek Lapja 5-ik száma o­­lyan tartalommal, hogy sze­retnénk minden magyar ke­zébe eljuttatni, mert a Nagy Imre és társai meggyilkolás­­rólirt több cikke különösen nagyon jó anyag a helytele­nül gondolkodó vagy az e­­gyáltalában nem gondolkodó, másoktól rángatott magyarok nak. Alapos és mély felismerés­sel, hozzáértő okfejtéssel vi­lágítja meg a magyarországi kommunista terror uralom összetételét és létezésének lehetőségét egy olyan ország­ban, amelynek népe ellensé­­séges érzülettel viselkedik ve­le szemben. Cikkei utat mutatnak ah­hoz, hogyan kell harcolni £ kommunizmus terrorja ellen Végig nívós és tartalmas £ lap, mentes a kifakadásoktól mégis jobban fájhat a kom munistáknak, mint a fejükre olvasott szidalmak. Az Októ bér 23” Írásai az éles golyc erejével a kommunizmus tes tébe hatolnak. Ha még nen is terítették le, de az a fajt; felvilágosítás fogja megbéni tani a kommunista terrort, a melyet a lap hasábjain talá lünk. Nagy Imre alapelvei Nagy Imre olyan alap-elve két fogadott el és terjesztet amelyek összeférhetetlenek ; szoviet-bolshevista rendszér rel. 1. nem lehet a nép nélkül a nép teljes jogai nélkül né pi demokráciáról még beszél ni sem, még kevésbbé kor mányozni. 2. a népet nem lehet aka rata ellenére még boldogita ni sem 3. Minden rendszerben — a népi demokráciában is - szükséges a törvényesség, i közéleti erkölcs és tisztásé: biztosítása. 4. a népek együttműködésé re nagy szükség van, ez azo ban csakis úgy lehetséges, h; minden népnek biztosítva vaj Kruscsev újabb sakkhuzása Még mindig kitartunk a­­ma megállapításunk mellett, hogy a Közép-keleti zavarok és bonyodalmak miatt nem lesz háború.’ Nem olyan egy­szerű és könnyű feladat meg­egyezés alapján békét létre­hozni, mégis minden jel arra mutat, hogy —, ha nehezen is és nem is rögtönzötten —, de ’mégis elöbb-utóbb létre­jön a béke. A békés megegyezést az I- ráqi kormány magatartása és a Nyugat elismerése a számá­ra nagyon elősegít. Bár az uj Iráqi kormány szoros kap­csolatot teremtett Nasserrel, de azért a Nyugattól sem kí­ván elszakadni. Létérdeke is, hogy a Nyugattal .jó viszony­ban maradhasson, mert csak a Nyugat vásárolhatja meg olaját, Oroszországnak nincs olaj szükséglete. Lebánonban is megvan az uj elnök; Fuad Shehab gene­rális, a hadsereg vezérkari ionoké, akti forradalmárok is szívesen látnak elnökül. Az amerikai katonák szep­tember 23-ikán minden való­színűség szerint elhagyják Lebánont. Kemény dió Hussein, Jor­­lán királya és országa. Jor­dán menthetetlen és a király is csak akkor lesz biztonság­ban, ha az angol katonák ma­gukkal viszik. Nasser makacskodik. Krus­csev biztatja. Kruscsev legújabb sakk­­huzása, hogy elejtette a csúcskonferenciát és a Kö­zel keleti kérdést a U. N. főgyülése elé utalta- Ezt az ajánlatát Eisenhower elnök elfogadta. Kruscsev a 81 nemzet képviselője előtt, a kik a főgyülését alkotják, a béke apostol szerepét kí­vánja megjátszani noha nem személyesen jelenik meg. E sakkhuzásával azt I biztosította magának, hogy Az olasz külügy­miniszter mielőtt a U. N- főgyülésén tárgyalhatnák Magyaror­szág ügyét, a forradalom ^ vérbe gázolását és Nagy | Imre és társai meggyilkold- | sát, az oroszok bűnei koro­nás tanúinak gyilkolás ut­ján való elnémitását, világ­­politikát formáló szerepé­ben mutatkozik be-Kruscsev részéről a -U N. főgyülése kitűnő sakkhu­­zás, az a szomorú, hogy ezt a nyugati hatalmak lehetővé tették, részben azzal, hogy nem ekszplonálták magukat eléggé Magyarországért, sem a Nagy Imre meggyil­kolása ellen. Kruscsev a Nyugati hatalmak ballépé­seivel aratja sikereit. Bánt, nagyon bánt mind­annyiunkat, hogy Kruscsev ilyen könnyen kiszabadul a U N- ítélete alól, de segíte­ni nem tudunk, a panaszko­dásunkkal és szemrehányá­sainkkal nem javítunk a helyzeten. j Hadd szavaljon vagy sza­vazasson Kruscsev a népek önállóságáról vagy önren­delkezési jogáról, örökké nem áltathatja az egész vi­lágot, aki legyilkoltatta a­­zokat, akik ugyanazt köve­telték népük és nemzetük, Magyarország részére.--------- • --------­VASÁRNAPI .MÉRKÖZJÉS Az E-i Szent István és a Szabadságharcos labdaru­gó csapat vasárnap tartja az első oldboy mérkőzését a clevelandi latin pályán. A délután 5 órai mérkő­zést máris nagy érdeklődés kiséri, mert az öregfiuk a mérkőzés előtt és alatt va­lamint a mérkőzés befeje­zése után a Kereskedők be­fejezése után a Kereskedők Klubjában nagy mulatságot jakarnak tartani egy jó va­­| csorával egybekötve­ígéretet tett Király Bélának, hogy a U. N.-ben megsürgeti Magyarország ügyét Kathlolikus Magyar Nap Minden munkás készüljön szavazásra Lausche szenátor kétszínű viselkédése a munkásokkal szemben Minden magyar lelkében, — bárhol is él a nagy világ­ban, örömet vált ki —, az a kivételesen kedvező hir, mely arról számol be, hogy Király Béla és a szabadságharcos küldöttség milyen sikert ért el az olasz kormánynál. Tudvalevő, hogy az olasz kormány a legmesszebbmenő tiltakozását fejezte ki a ma­gyarországi események, Nagy Imre és társai kivégzése ellen. Megszakította a diplomáciai kapcsolatot a magyar kor­mánnyal. Az olasa külügyminiszter fogadta Király Bélát és a szabadságharcos küldöttséget, gazi célt, azt a tényleges tö­rekvést, amelyyel meg akar­­ák törni a munkásszervete­ket. Vannak hibák a munkás­szervezetekben, különösen a vezetőkben, akik közül töb­ben visszaéltek a munkások és a munkáltatók bizalmá­val. De ez nem kisebbíti a munkásszervezetek nagy je­lentőségét és nem teszi feles­legessé azoknak szükségsze­rűségét. A munkásszervezetek ér­deme, hogy 40 órai heti mun­kaidő van és törvény biztosít­ja az azon felüli túlórát, a munkásszervezetek érdeme, hogy a munkások fizetett szabadságot kapnak, a mun­kásszervezetek érdeme nagy­részt, hogy van munkanélküli segély és aggkori biztosítás. Ha letörik a munkásszer­­zezeteket, mindezeket a vív­mányokat igyekszenek meg­semmisíteni. Jól vigyázzon minden mun­kás, hogyan szavaz november­ben. Ha megszavazza a “right­­to-work törvényt, a saját vesz­tét készíti elő. Annál inkább vigyázni kell a munkásoknak, mert nagynevű politikusok, mint Frank J. Lausche szenátor, is segítenek letörni a mun­kásszervezeteket. Már nyi­latkozott Lausche szenátor, nem a munkások mellett, nem a right to-work alkot­mány módosítás ellen, ha­nem a szavazás mellett, i Nem egész nyílt a nyi­latkozata, de azért kétszínű nyilatkozatából is meg le­het állapítani, hogy újra a munkások ellenségeit segíti, mint akkor, amikor szava­zás alá került a munkanél­küli segély emelése. Laus­che akkor is segített lesza­vazni a kiterjesztendő mun­kanélküli segélyt, most is szembe heyezedik a munká­sokkal. Ez a hála, hogy a munká­sok egyre magasabb pozició ba segítették. AZ ÚJSÁG ÉS A NYOMDA GA. 1- 5658. Meghívó a St. Istváni nagy Napra, nagy magyar találkozó ünnepre. Mint minden évben, úgy az idén is, az Amerikai Magyar Ka­­tholikus Egylet, aug. 17-én, az Isteni Megváltó Aggmen háznak nagy parkjában, 4680 Lander Road- Chagrin Falls, 0„ rendezi a nagy­szabású szent István napot. Az ünnepély a hagyomá­nyos szent István napi kör­menettel kezdődik, délutáni fél 3 órakor, amelyben fel­vonul a Mindenkor Segítő Szüzanya Kegyhelyhez, buz­gó imát mondva a Magyar hazáért és gyermekeiért. A kegyhelynél végzett áj ta­tosság után, a körmenet visz szatér az Aggmenházba és utána az Aggmenház ár­nyasfái között, a fölállított előadás emelvényen megkez dődött a műsor. Autóbuszok közlekedni fognak, déli fél 1 órakor in­dul a St. Imre templomtól- Ez megfog állani a íSt. E-r zsébet templomnál 1 óra­kor indul a St. Erzsébet és St. Margit egyházközségek­től is. , i i|'í $jjg| { Bucsujárás a Mindenkor Segítő szűz Anya kegyhe­lyéhez- Mint minden évben úgy az idén is a St. Margit egyházközség 01táregylete| és Rózsafüzér társulata Nagyboldog Asszony ünne­pén, vagyis aug. 15-én bú­csú járást fog rendezni, hogy mindazok, akik öreg­ség, betegség, költség hiá­nyában nem mehetnek Ca­­reybe, eljöhetnek a közeli ■ Mindenkor Segítő Szüz­■ anya Kegyhelyéhez, ahol a 1 megfelelő föltételek mellett r ugyanazokat a búcsúkat itt ■ is elnyerhetik. Érdeklődni lehet Kraj­­nyák Andrásnénál, W- A. 1-3494 és Csehek Józsefné­­’ nál. Tele. LO. 1-6986.-------- •-------­Szabadságharcos hála a régiek iránt Milyen hibát követünk el, ha általánosítunk és nehány eset nyomán megállapítjuk hogy a szabadságharcosok ha­­lálanok a régi amerikás ma­gyarok iránt, akik jót tesz­nek velük. Örömmel adunk hirt hat szabadságharcod ppldá'sj hál­­járól. Kiss Viktor és neje, Jay Szarka, aki sokat szaladgált, sokat tett, sokat adót és so­kat áldozott a szabadsághar­cosok érdekében, a különös pártfogásukba vettek hat sza­badságharcost, öt legényt és egy leányt. A leány nagyon jó helyet kapott, ahol nagyon megbecsülik és szeretik. He­lyén, az amerikai családnál nagy partyt rendeztek Kiss Viktor és neje tiszteletére. Cselfogással éltek a szabad­ságharcosok. Azzal vitették el magukat a leány amerikai csa­ládjához, hogy annak szüle­tésnapi partyja lesz. Holott Kiss Viktornak és bejének rendeztek partyt az amerikai család kertjében, olyan partyt, hogy Kiss Viktort és nejét za­varba hozták. Amikor maguk­hoz" tértek, akkor tudták meg, hogy amit láttak és hallottak, , az mind valóság. Annyira va­lóság volt, hogy a szabdsághar­­cosok hálájuk jeléül ajándé­kot is adtak a Kiss párnak. 464,000 aláírással benyújtot­ták a petíciókat (folyamod­ványokat) arra, hogy a no­vemberi választáson szavazás alá kerüljön az ugynezevett “rijght-to-work” alkotmány módosítás, amely ha megva­lósul, Ohió államban törvény telenné válik a union shop, vagyis a szervezett munká­soktól ellenőrözött műhely, amelyben minden munkásnak a munkásszervezethez kell tartóznia. A munkásszervezetek meg­törésére szövetkezett gyárak a nemzeti függetlensége, ön­rendelkezési joga és egyenjo­gúsága, területi sértetlensége, a belügyeibe minden beavat­kozás elleni védelme. i Ivette a számára késziieti ; :mlékiraiot és határozott igé- , etet tett, hogy lépéseket ] esz a U. N.-nél a magyar kér­­'és mielőbbi igazságos meg­adása érdekében.------- « -------­A Etockholmban julius vé­sőn megrendezett szovjetba­­:'át, u. n. “Béke Világkonfe­rencia” alkalmával a Szabad­ságharcos Szövetség svédor­­;zági szervezete más magyar demokratikus szervezetekkel közösen több sikeres akciót "’ajtott végre. K konferencia minden részt-! ''evőjéhez eljuttatták a sza­badságharcosok angolnyelvü ulletinját, amelyben kifejtet L, hogy a Szovjet világhatalomra tör. Ha valóban békés szándékai lennének, vég­rehajtaná az U. N. magyar kérdésben hozott határo­zatait és kivonná csapata­it Magyarországból. király Béla E:s más szabadságharcos ve­hetők felkeresték a semleges úllamok küldötteit és látogatá­suk során hangoztatták, hogyj a magyar kérdés megoldá­sa nélkül nem lehet világ­béke. Több küldött kikelt ü szoviet magyarországi Viselkedése ellen. Király Béla a magyar sza­badságharc többi vezetője a konferenciához táviratot is ■Küldött, amely óriási szenzáci­ót keltett, azzal a követelésé­vel, hogy a szoviet csapatok Vonuljanak ki Magyarország­ból és állíttassák vissza Ma­gyarország függetlensége és biztosittassék önrendelkezési joga. Király Béla és a szabadság­­harc többi vezetőjének felllé­­'pésének eredményeként több mebhivgoti küldött élesen ki­kelt a szovjet magyarországi viselkedése és magatartása ellen. A konferencia hangu­latára jellemző, hogy a Béke Világtanács elnöke, Joliot Cu­rie, a hires francia atomtudós el sem ment a konferenciára. Szoviei-ellenes tüntetések egymást érték Stockholmban, Svédország fővárosában. A magyar szabadságharco­sok háromórás sajtókonferen­ciát tartottak, melyen lelep­lezték a szovjet fegyveres be­avatkozását Magyarország belső ügyeibe. A lapok a magyar szabadság­­harc oldalán A skandináv, különösen a svéd lapok pártállásra való te­kintet nélkül, igen meleg han­gon írtak a magyar szabadság­i-arcosokról, ugyanakkor hi-_ deg hangú, rövid jelentések­ben számoltak be a “békekon­ferenciáról”, amelyet mindig idézőjelben említettek. <— Nem vártunk ilyen hálát —, mondotta Kiss Viktorné, meghatottan, de mivel kap tunk még ajándékot is, ezt foglalónak tekintjük ahhoz, hogy ezentúl még többet te­gyünk szabadságharcos test­véreink érdekében. Több lap élesen támadta ai I ármányt, hogy engedélyezte konferenciát. I ogadiák Király Béla üldöttségéi A svéd miniszterelnök és két legnagyobb svéd párt, a mcialdemokrata párt és a larasztpárt vezetősége fo­­adta Király Bélát és kül­­öttségét. A szabadságharcos kül­­öttség Király Bélával az é­­án emlékiratot nyújtott át. A magyarországi kommu­­ista sajtó dühös támadásokat ntézett a szabadságharcosok lien a stockholmi események­ül kapcsolatban.-------- • -------­A franciák nagyon jól lát­­ák és megértik a magyar :érdés jelentőségét. A franciaországi s-atjó — a kommunista lap kivételével -, meleg hangon Írtak a ma­­[yarokról a magyar emigráns lolitikusok franciaországi ut­­a során. A legjelentősebb' farneia la­­>ok, köztük a Figaro, a Com­­>at, a Poulaire hangoztatták l sajtókonferencia kapcsán, íogy a magyar kérdés rende­lése nélkül nincsen és nem lé­iét béke.--------- • --------­A magyar szabadságharco­sok kivétel nélkül nagy öröm­nél vették tudomásul a szov­jet terjeszkedés meggatlásá­­”a tett közel-keleti amerikai ;s angol katonai akciókat. A Szabadságharcos Szövet­ség new yorki világközpont­­ába a világ minden részé- 3Ő1 érkeznek a levelek ,ame­­yekben baj társaink önkénies­­lek jelentkeznek Közel-Kelet­­•e vagy bárhova, hogyha a szovjet agresszió a világ bár^ mely pontján összeütközést robbantana ki, Legs,ziveseb­­aen közvetlenül Magyarorszá­gért harcolnának, de mind­­sgyik levél egyöntetűen utal arra, hogy__ a világ., bármely részén folytatott szovjeíelle­­nes harc közvetve Magyaror­szág szabadságáért is folyik. A levelek lelkes hangja bi­zonyítja, baj társaink har­cos szelleme töretlen. Svájcban 11,000 magyar sza­badságharcos él, akik a forra­dalom után menekültek el Magyarországból. A szabadság szerető svájci nép megértéssel és szeretettel viseltetik irán­tuk, élénk rokonszenvvel fi­gyeli a magyar szabadsághar­cosok társadalmi tevékenysé­gét. Magas állású közélet kze­­mélyek Király Béla és társai­nak látogatása nyomán Svájc­ban elismerőleg és barátilag nyilatkoztak a magyarokról. .. Finnországban van a Ma­gyar Szabadságharcos Szö­vetség legkisebb országos szervezete. Északi testvéreink országba mindössze 5 sza­badságharcos került a forra­dalom után.--------- • --------­— Lázár János, és neje, Szabó Ezsaiás és neje, Ja-’ kab Mihály és neje három hetes szabadságukat Long Laken, Mich töltötték. iSzom baton érkeznek haza és ha Ígéretük teljesül, sok halat hoznak a székely barátok­nak. Többen számítanak rá, különösen Bedő Károly, a székelyek elnöke, ki nagy le kötöttsége miatt nem vehet [időt a halászáSíáJ v ' jg ; Lukács Gyuláné meghalt Lukács Gyuláné, a volt Nadich Róbertné, szül Róth Margit 2088 Fulton Roadi lakos 67 éves korában a Cle­­velend Cliniken meghalt- É- vek hosszú betgesége előzte meg a halált. Szerda délelőtt 10 órakor temették a Bodnár A. La­jos, neje és Fia kápolnájá­ból, ahol úgy a ravatalnál, mint a temetésen nagyon sok magyar rótta Ie kegye-, letét az egykori üzlet asz­­szony iránt, aki — mig e­­gészséges. volt, sokat for­dult meg az önképzőkörben amelynek lelkes tagja volt. Nt. Juhász Imre evangé­likus lelkész busuztatta férjétől Lukács Gyulától, aki évek óta minden társa­ságról lemondott és minden idejét beteg neje ápolásá­nak szentelte, otthon élő testvéreitől és rokonaitól, a kiket nagyon szeretett vol­na még látni­(A lapzárta előtt kapott gyászhirt jövő számunkban kigeszitjük. ) HÍREK — Pelsőczy Ferenc, és neje, Ernő fiuk és családja két hé­tig Canadában voltak halász­ni. Mindenkinek szerettek volna halat hozni, de össze­sen csak három halat fogtak. Abból is kettőt Gulyás Ist­­vánnénak adtak, Pelsőczy Fe­­rencné nővérének, aki eré­lyesen megmondta, amikor el indultak, “hal nélkül ne jöj­jetek haza, mert visszakül­­dünk benneteket halászni.” — Joseph Kickel és neje, (László Elsie néhány hónap­pal ezelőtt vették át Shierer Jenőtől és nejétől, szül. Ko­vács Iréntől az East 102 és Buckeye Road sarkán levő forgalmas Delicatessen és Confectionéiy üzletet, ahova sok magyar bejár naponta. A magyarság általános el­ismeréssel van az uj tulaj­donosok iránt. Bár Joseph Kickel német származású, de azért sok-sok magyar ba­rátságát megnyerte, mert o­­lyan rendkívül kedves em­ber, hogy öröm vele szóba állni, felesége, Elsie — bár Amerikában született — még olyan jó magyar, hogy min­den magyarnak jól esik ma­gyar beszédét hallani. — Kovács Isiván és neje, leányuk, Schirer Jenőné köz­benjárására helyet kaptak a Projectban és olyan boldo­gok, hogy nyugodt, szép és kényelmes lakásban élhetik le öreg napjaikat. Közelebb is jutottak a Református Nagy templomhoz, amelynek minden vasárnap hűséges Iá tógatói. ■ és politikusok nagyon kapós ■ jelszavat faragtak a “right-to­■ work” elnevezéssel, amely i azt jelenti, hogy mindenki­nek biztosítani kívánják a munkához való jogát. A u­­nion shopban csakis szerve­zett munkások dolgozhatnak és a “right-to-work” azt je­lenti, hogy az is dolgozhas­sák, aki nem tagja a szerve­zetnek és azt ne is lehessen kényszeríteni arra, hogy csat­lakozzék a szervezethez, fi­zesse a szervezet tagdijait. Minden munkásnak jól I meg kell gondolnia, érde­mes-e felülnie e csalóka jel­■ szónak, amely látszólag, de csak látszólag képviseli a munkás érdekét és csak arra való, hogy eltakarja azt az i-’ [fin irrrrtri------------------­Telephone GA 1-5689

Next

/
Oldalképek
Tartalom