Az Ujság, 1958 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1958-06-12 / 23. szám

.tune n, ms. AT UJSAO H**TM' 3 OLDAU A szomosparti két leány —TÁRCA— Az asszony keze, melyben a hírlapot tartotta, leha­nyatlott- Szemüvege fölött az urára nézett, Kálclor Ba­lázs féloldalra hajtott fej­jel aludt a nagy karosszék ben a kályha mellett. Csak úgy, az álom elernyedtségé­­ben látszott, mennyire meg­viselte az utolsó tiz eszten­dő. Kész öreg ember. Az asszony bóllintott Nem csoda. Tiz gyötrel­­mes, lemondással, keserű­séggel teljes esztendő! Tiz éve a veszőfutásnak, a holnappal vívott uj és uj harcnak. Tízszer tizenkét könnybe fűlt hónap. Talán nem is jó, hogy emlékezni lehet a múltra- A szamos­­parti szép, ősi kúriára, a felhőkkel kacérkodó he­gyekre, melyek a nap ra­gyogó aranyában csillogó mosolyra derülnek; a nyíl­egyenes hosszú nyársfasor­ra. hol vigan trappoltak a lovak a hintóval, ha az ál­lomásról nyári vakációra hozták a gyerekeket.... Káldorné letörölte köny­­nyeit. Az órára nézet. Ági mindjárt itthon lesz-Nehezkésen állott fel- Lá­bával sok baja volt mosta­nában. Még a barakklakás­ban szerezte- Rosszul záródó ajtók, szellős falak.... El nem olvadó j,égcsap az ab­lakon.. Az irtózat borzongá­sé futott át rajta. Ceruzával jelet vont az ujságlapon. Mit szól majd Ági? Balázs bizonnyal mor­dul egyet, megtömködi pi­páját. Vállat von. Semmi sem érdekli.... Csak az a szerencsétlen birtokügy--.. Konok, vén ember.... Szeme végigsimitott Kál­­doron. Jobb, ha alszik.... Mialalt tett-vett, egyre az újsághíren járt az esze. Lám! Ki gondolta volna! Tanácsos a kulturminisztéri umban.... Maga előtt látta gyermek­ként újra- Vézna, szükmel­­lü alakját, kócos vörösha­ját, riadt sárgás szemét. A gyerek atyja akkoriban ho­zott mostohát a házhoz.... — Berta néni kérem, nem akarok hazamenni,—mond­ta forró keserűséggel és ő az ölébe vonta, megsimo­gatta.... Milyen férfi lett belőle? Számolgatott. Harminc­­két-harminchárom esztendős .... Bizonyosan nős.... Felsó­hajtott-Ági két hónapja töltötte Házfestest HÁZÁNAK KÜLSŐ és BELSŐ ÁTALAKÍTÁSÁT neqbizhaióságával, szaktu­dásával és gyakorlatával iutánvos áron vállaBa ONDICK ISTVÁN építész. Festő és Vállalkozó 15908 Invenmere Ave LO 1-8514 STEVEN'S FLOWERS Virág mlndu alkalomra 19303 Buckóra Road WA 14461 hengget Smut» i» Ctiphé» M- ínmér tulajdonotok Francia pezgő és többféle High Balls RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Whysky - Vodka - Scotch - Gin - Bourbon - Rum kapható üvegekben kivitelre is. 50-nél többféle sör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, ná­lunk nagy kedvezménnyel kapja a sört. be a huszonnyolcat. Leány fejjel. Hiszen otthon mái í férjhez mehetett volna- Ott- hon! De itt! Szegény leány t nak nincs mire várni...- Nagy szerencse, hogy végr<- hivatalt kapott, ha sovány s kát is.. Csüggedt, remény : télén, kétségbeesett észtén ■ dők után.... Ági felvillanyozva jötl ■ haza. * ! I* — Tallállkoztam Vághe­­lyi Annával- Emlékszik ma­ma? Egy osztályba jártunk. Apja jól megszedte magát Villájuk van a Svábhegyen, Vasárnap náluk ebédelek- Csupa öröm és ragyogás volt. Anyja megcsóválta fe­­j ét­— Pedig nem szeretted a Vághelyi leányt. Ági vállat vont­— Hol vagyunk a régi ké­nyeskedéstől mama? A sze­gény hivatalnoknő örülhet, ha egy jó napot kap a sors­tól. Anna autóval járt a vá­rosban- Bevásárolt. Csoma­gok halmaza a kocsijában. Ha egyszer én úgy igazán, kedvem szerint bevásárol­­| hatnék! Kék szeme csillogott, sző­­jke haja aranyosan fénylett, \ finom, fehér arcán rózsa­színű folt égett­­. .— Nagyon elegáns volt.... Kivasalom a kék ruhámat, uj szőrmét teszek a kabá­­jtómra, a régi túlságosan I kopott már­j Számolgatott tervezgetett, szinte alig evett. Káldor mérgesen dörmö­­gött- i — Ha legalább érdemes volna kiért pocsékolnod a pénzt! Manapság sohase ! biztos az ember. Vághellyi | nevét előbb-utóbb még a ;rendőrségi rovatban látjuk. Hallottam egyet-mást az üzleteiről! És dohogott tovább­— Ugyan, Balázs! — in­tette a felesége, — miért rontod Ági kedvét? Hadd ö­­rüljön. Hirtelen Gáthy Pista -ju­tott eszébe. A mai újsághír- A vöröshaj u vézna gyerek. — Az —ám! Itt van, ni! Hát ehhez mit szóltok? A kis Gáthy Pista! Tanácsos a kultuszminisztériumban- Valami ünnepségen a mi­­iniszteriumot képviselte. Még ma megyek Linka né­nihez. A vármegyéből min­denkiről tudja, hova lett, mi sors érte, hol és merre jár. Egész nap Gáthyról be­széltek. Az öreg Gáthyról is, aki hires duhaj, mulatós le­gény volt a maga idejében- Szóba jött második felesége, tki jól értette, hogyan se­gítse szertehullatni a nagy vagyont. A fiúnak a meg­szálláskor már nem maradt sok veszíteni valója. — Jóeszü gyerek volt ez akkor is, erősítette Káldor­­— Csak veled nem jött ki, Ági. Ti ketten tüstént hajba kaptatok. Vájjon megháza­­sodott-e már? A leány arca elborult- Fu­tó pillantása anyja arcát érte. Olvasott gondolatai­ban. A huszonnyolc éves le­ány titkos fájdalmával. — Remélem, hogy igen,— felelte. Káldor Balázsné estefelé csakugyan elment. Linka néni jó messze lakott künn Budán, a soklépcsős jSzalag utcában- Apró, földbekiván­­kozó házacskában bujt meg gazdag emlékeivel és min­­ren iránt való friss érdeklő­désével. — Gáthy Pista?! Hát nem tudtál róla lelkem? Bizony, jól úszott ki a veszedelem­ből. Jómódú fényes jövőjű ember. Mondják, megyebeli leányt akar eljegyezni. Vág­helyi Péter szép leányát: Annát. i i , i Káldor Balázsné nem is hallott ennél többet. Már nem volt kiváncsi semmire. Szomorú fejét bánatosan le hajtotta, mialatt jött át a hídon, a csillagfényeket rin­gató Duna fölött. Vége- Egy sápadt, halavány, de szép és boldog reménnyel ismét kevesebb: akkor már nem számithatnak arra, hogy Ágit feleségül veszi. Mi lesz, ha ők meghalnak majd s Ági egyedül marad? Akit olyan szeretettel ne­veltek és aki majd egyedül bolyong a világban.... Milyen különös, hogy any­­nyi idő után éppen ma ta­lálkozott Ági Vághelyi An­nával. Mintha a sors vala­mi különös szerepet szánt volna nekik az életükben.. Vasárnap Ági csakugyan uj szőrmét varrt kabátjára és kivasalta buzavirágszinü selyemruháját- A rózsás folt ismét ott égett arcán. — Milyen gyönyörű! — sóhajtotta az anyja, amint utána nézett — és még sin­csen szerencséje az életben.. Idelenn már eltűnt a hó, de a Svábhegy mélyedései­ben úgy feküdt, mint gyer­mek a bölcsőben, Mialatt a fogaskerekű nagy prüszkö­­léssel zihált, döcögött fel­felé, Ági elragadtatva néz­te a hófuvásos hegyoldalt és lenn, a mélyben, a nagy­város tündöklőén pompás képét. Észre sem vette a szemben ülő vörösesszőke borotvált arcú urat, aki inkább őt nézte, mint a tá­jat- Csak akkor lepődött meg, amikor szinte egyszer­re lépték át a Vághelyi-vil­­la kapuját. —Bocsánat, — dadogta az idegen, — ha nem csa­lódom.... Ági mereven nézett a ma­­gasnövésü férfi sárgás­szürke szemébe- Ez a haj, ez az orr, ez a száj—. Hirte­len elmosolyodott. — Pista! Gáthy Pista. — Ági! Nekem könnyebb feladatom volt, mert tud­tam, hogy ma ide fog jön­ni.... De egyébiránt nem ismertem volna fel.... Meny nyire megnőtt, megszépült! Ági elmosolyodott: — Nem lehettek különö-Szappanos Rádió A legnagyobb amerikai magyar rádió program MINDEN VASÁRNAP <L u. 1-3-ig WDOK - 1260 ke. SZAPPANOS RECORDINGS 3046 EAST 123rd Street LO 1-5524 sen kedvező emlékei rólam.. — A kis vadócról?! Bi­zony nem. Annyi bajt öntött a nyakamba, amennyit csak lehetett- Sokszor kikaptam maga miatt. Nevető szeme szakadat­lan a leány arcán pihent. Ági némi zavarral figyelte. Nem szép, de kellemes, erő­teljes vonalú, csinos arc-Mialatt lassan, meg-meg­­állva élénk beszélgetés közben mentek a kavicsos u­­ton a villa felé, eltűnt sze­mük elől a jelen: a fényes, gőgös villa a park közepén, a mélyben pihenő nagyvá­ros, a hófuvásos foltok a hegy oldalán, a Szürke ba­rátságtalan hétköznapok — és szivárványszineit villám­gyorsan bontotta ki a múlt. Ott csörgedezett lábuk e­­lőtt immár a Szamos sző­ke vize; a parti nefelejcsek kéklettek a füzek alaltt: millió virág színes, drága szőnyegén futott könnyű lábuk, mig fölöttük, az ég­boltozat ragyogó palástján, kósza felhők csapódtak a hegyek sziklás oldalához.... Amott a szép ősi házban, ozsonnához teritének.... Friss kávé illatát hozza a szellő....... Egymásra néztek. Szemük kacagott: szivük­ben boldog emlékezés tüze lobogott. — Ami szép volt a múlt­ban, mind közös magával, — mondta hirtelen elcsen­desedve a férfi-Ági összerezzent. Feléb-, redt. Szeme idegenül for­dult a ház felé. így jött el az este- Anna vidáman fogadta őket. A hatalmas ezüst sza­movárban buzogva forrt a viz. — Hamar egy csésze teát! — kiáltotta.—Tudom, hogy át vagytok fagyva-És mosolygott, mint min­dig. Csinos, kellemes, friss leány volt Anna. Sötét sze­méből rejtett csillogás szö­kött Gáthy felé. — Mit keresek én itt? — tűnődött magában ideges nyugtalansággal Ági, mia­latt nevetve beszélt ezer semmiségről- — Messzi tá­­vollság áll közöttünk. Egy egész világ.. Ők fenn a tetőn, a nap­fényben, én sötét mélység országutján.... Ezek az utak — Gáthy megkérte keze­met, — szólt Ági, mikor be­léptek — s én igent mond­tam. — Gyermekeim, szeressé­tek egymást s akkor jóban­­rosszban mindig boldogok lesztek, adták áldásukat a fiatalokra a szülők.. És boldogok is lettek. Kis Dongó Naptára■ -------- • -------­Válaszol a szabadságharcos a zsidó hősök ügyében Az “Az Újság” 195S évi június 5-iki “ROVÁS” rova­tában a következőket olvas­tam : “Magyar vonatkozásban nem lehet zsidó hősökről beszélni, hanem csak mar­­tyrokról, akiket Hitler gáz­kamráiban elhamvasztot­tak.... !'’ I [ A cikk írója valószinüleg, nem volt tisztában az 1914- 18 és a közelmúlt II. világ­háború eseményeivel. Mindig szerettem a temetőt A temető elgondolkoztató néma csendjét, mely mindig az élet eredményét, az élet végét, a 'pontot’ tárta elém- Talán azért, mert az első világháború ideje alatt Zomborban a Temető utcá­ban laktunk és a sirok kö­zött játszva töltöttem gyer­mekéveimet. Vagy talán azért, mert édesapám szobrászember volt és kéz a kézben sétálva el el nézegettük a sirok fö­lötti kereszteket, piramiso­kat, szebbnél-szebb szobro­kat-Vagy talán a hazahozott hősihalottak friss hantjai fölött “Doberdó” — “Ison­zó” vagy “Piave” felirások §s nyugvó hősök nevei, mely fej fákról tanultam az, első aetüket, az első mondato­kat? Az 1919 év a hódmezővá­sárhelyi menekültek között talált bennünket.Mindenün­­ket elvesztettük- Édesapám most többet járta a temető­ket. Utazott szerte a cson­­<a országban és hősi emlék müveket emelt. Mintázott, /ésett és faragott. Ha csak ;ehettem, ott voltam mellet­­je. Segítettem. A sárgára ’estett műkő márvány és gránitokra kitartó türelem­mel Írtam a szöveget, arab, ?ót, ciril és héber betűket •aj zolva. (Szerettem ezeket az óra-' cat és csodáltam apám tu­­lását, művészi ügyességét. 5s nem sokkal később, mi­­cor már nem volt.... egyé­lű 1 jártam a temetőt. 1921-12-ben Szegeden az öreg üsóty bácsihoz jártam raj­tot és szobrászatot tanulni, logy majdan az apám lyomdokaiba léphessek-Csóty bácsi a Kálvária íteában ‘Fischer János fiai' szobrász és kőfaragó üze­mében dolgozott. Itt végez­tem első és talán utolsó maradandó szobrász mun­­cámat. Csóty bácsi értett íozzá, hogy tanítson és fel­­íasználjon- Az iskolán túli j dőmet nála, a munkája nellett töltöttem. Rajzol­tam, véstem és faragtam. .. Ha nincs, akt főxzör én önmaga nem főzhet van pihenőt tart m főeéehm, ét 'népié »Ittam étéit kíván élve tetei én epiezeégpet etfn apasztani. amUpent otthon 'ötnek akkor kenne» fet a RICE RESTAIJPAN7 AZ UJ HELYEN 12521 BUCKEYE ROAD FIbmb t&liatt kápacsi* mliido map HAZA VITELRE te. Eüxabsth Kiah. tu^Mono* MINDEN HÉTFŐN ESTE 7-től 7:30-ig hallgassa meg KÁLLAY ELEMÉR válogatott Magyar Program­ját WDOK (1260) Hirdetés vagy üdvözlet avagy egyleti bejelentés ügyében HÍVJA: Tel. RA 1-0146 Lakóim: 2861 East 112nd St. V LEGJOBB IDŐBEN MINDEN VASÁRNAP déli 12 érától 1 óráig A WSRS ÁLLOMÁSRÓL 1490 DIALON Hallhatja a Huáák Testvérek Rádió órát tlrdeiéseket és köszöntéé két elfogadunk UJ LAKCÍM ÉS TELEFW 12914 GRIFFING AVENUT Tel. SK 1-5085 GA 1-6434 MINDENKI JEGYEZZE MEG is kis rogy nagyobb baja van A Televisionnai (bármely gyártmányú la) teljes garancia mellett megjavítjuk. Steve G. Szabó B. P. G. - TV Iskolázott és szakképzett television-javité 2656 East 126fh Street UJ TELEFONUNK: SW 1-4544 — RA 1-0567 désesen és méltányos árban készít el minden virág rendelést GAYER'S FLORAL SHOPPF 1033 Lorain Avenue Telefon: ME 1-1889 , soha sem találkozhatnak.... Rossz érzése percről perc­re fokozódott. Anyja jutott eszébe, aho­gyan fogja az ujságlapot és siet Linka nénihez.... Nem lett volna szabad eljönie.... — Gyakran gondoltam reád, — mondta Anna gyű­rűkkel hivalkodóan telera­kott ujjai közül pillanatra sem engedve ki füstölgő ci­garettáját. — Valamikor nem nagyon értettük meg egymást, de hát — az évek uj fordulatokat és meglepe­téseket hoznak. Távolságok eltűnnek; messzi utak ke­reszteződnek. Egyik megy fel, a másik le, hogy soha többé ne találkozzanak. Ági nem szólt- Ajkát szo­rosan összecsukta. Teáscsé­széjéhez, amint letette, e­­gész halkan zörrent a kanál. — Rettentően fölényes voltál valamikor — kaca­gott Anna. — Akkoriban a­­pa nem sok földi jóval di­csekedett- Én bosszantatta­­lak, ahol lehetett. Irigyelte­lek, Ági. A szép otthonodat, lovaitokat, ha végigröpitet­­ték könnyen gördülő hintó­­tokat a falu utcáin. Irigyel­telek, mert tudtam, hogy en­gem is megilletne mindez, ha módunk volna hozzá- Nos.... a kocka fordult. El­ismerem, hogy jobb vagy nálam- Benned nincs irigy­ség. Linka néni meglátogat olykor s igy tudom, hogy nehezen éltek.... Ági elvörösödött. Gáthy­­ra nézett. A fiatalember le­hajolva forgatta a kezében levő könyv lapjait­­— Szó sincs róla,—mond­ta gyorsan. — Nem nélkü­lözünk. Apa egyenes utón járt, hála Istennek. Anna kacagott- Keserű kacagás volt. — Természetesen. A hi­vatalnoknői életpályát nem reád szabták. Ági egy pillantást vetett Gáthy arcára s meglátta annak szemében, hogy a fiatalember lelkében nehéz küzdelem folyik- Az elsze­­gényedet leányhoz fűződő múlt boldog emlékei harcol­nak, az uj gazdaggá vált leány mellé csábitő jövő gazdag csillogásával. — Ági mellett, ha egy­szerűbb is lesz élete, de boldog lesz. — Anna mellett csak üres csillogás lesz éle­te, de boldog nem lesz soha— gondolta Gáthy. És Gáthy döntött_ Mikor Ági indulni készült, engedelmet kért a lánytól, hogy hazakisérhesse. Anna hiába tartóztatta, Gáthy Ágihoz szegődött s vele maradt egy életen át.. Ágit anyja az ablaknál türelmetlenül várta.... Apja a kátyhánál szipákolt.... VASÁRNAPJÁT és hétköznapi szabadnapját nem töltheti kellemesebb helyen, mint MANNY FENDRICH kitünően berendezett 80 akeres SPRING LAKE PARKJÁBAN Csodásán szép hely a legna­gyobb kényelemmel. Cementezett fenákü uszoda, külön elkerítve a gyerekek­nek és külön az úszóknak Három helyen forrás viz — az erdőben családi piknike­­ző helyek — Elegendő fedett hely eső esetén Az autóval egész az erdőig behajthat és az mindig a szeme előtt van. Játszóhely a gyerekeknek Nagy térség a labdázóknak A belépti díj 50 cent Egyleteknek nagy kedvez­mény. Hivja fel: EV 2-2540 ÚTIRÁNY: a Mayfield Roa­­don hajtson East Claridonon túl és ott könnyen rátalál tam. Hogy hol történt már nem emlékszem, nagy, ha­talmas visszhangja volt a “magyarság” között. A magyar hazának a ma­gyar nemzetnek az utóbbi évtizedben több tízezer mar tirja akadt, valamennyi vallásfelekezetből, igy a zsi­dóból is. “Ha kö esik a korsóra! Jajj a korsónak! T Ha a korsó esik a kőre Jajj a korsónak! Akár igy■ akár úgy Jajj a korsónak! NÉMETH DEZSŐ, HUMOR----------- 1 -1 i AZ UJ ASSZONY — Férj: Miért van az, hogy minden csavargónak, kéregetőnek ebédet adsz? S azokat még csak nem is dolgoztatod érte? Asszony: Azért, mert e- 1 égtétel ül szolgál nekem a te morgásaid után, amikor látom, hogy ezek az embe­rek megeszik az ebédet, a­­mit nekik főzök, anélkül, hogy hibát találnának a főztömben. i MIÉRT HARAGSZIK Meghalt az öreg János bácsi, aki nem a legboldo­gabb életet élte feleségével. A pap szép beszédet mondott a temetés alkalmával-A pap észreveszi, hogy az özvegyasszony elkerüli a templomot azóta. — Ugylátszik meghara­gudott az özvegyasszony valamiért, — mondja az e­­gyik kurátornak. — Nem is csodálkozom lazon, — válaszol az. — Miért? — Mert a férje temeté­sén azt prédikálta, hogy bé­késebb helyre költözött s az özvegyasszony találva érezte magát­_______ f~r i MAGYARÁZAT — Mondd Ármin, miért mondod a barátaidnak, hogy nagyszerűen tudok főzni? Hiszen tudod, hogy még egy rántottét sem tudok elké­szíteni. — Kérlek., kérlek.. — Felelj azonnal. Ne kertelj­— Hát tudod drágám, kellett valami magyaráza­tot adni, miért is vettelek el. Hősi emlékművet csinál­tunk az 191-1918-as. világ­háborúban hősi hallóit halt 564 zsidó vallásu. katoná­jának. Több mint felét ér véstem és aranyoztam ezek­nek a neveknek. Hősök voltak ezek ked­ves Cikkíró!—- és csak Sze­ged és környékiek. Hősök az egész nemzet, az egész or­szág hősei. És sokkal később, mikoi a nemesen tiszta búzában a magyar életben, kegyetlen gonosz világfelforgató ke­zek a “konkolyt” széthintet­ték, mikor a tehetetlenség az ölni vágyás, a rombolás fantomja egy ősi fajt, egy ősi vallást tűzött ki céltáb­lájának, akkor is voltak zsidó hősök, hős magyar zsidók. Tudok róla és me­rem állítani, hogy sokan tudják, de Ön!----- Ön nem tudhatja, hisz a világ másik felén élt, az eseményektől távol-A félmilliónyi magyar zsidóság a második világhá­borúban sem volt hűtlen a hazájához. A hitleri ura­lom kivette kezükből az e­­gyenlőséget jelentő és ha­­zátvédő fegyvert és lehető­ségeket- Testben s lélekben megbélyegezte annak a ma­gyar népnek a nevében, ki­nek az ideig, soha, de soha nem jutott eszébe a zsidó­ság máskép mint, zsidó, e­­vangélikus, református, ka­tolikus, vagy más vallás. A magyar zsidóság egy­be folyt a magyar élettel, de sokkal jobban, mint a ma­gyar svábság egy része, aki az első alkalommal megta­gadta magyarságát és ha­záját-Anyám sváb származású, br soha nem beszélt néme­tül, anyai nagyapám ma­gyarnak vallotta magát és úgy is halt meg. — Mi Hidlert fártuk és nem Hordit. — mondották a kuluti sváb rokonaim, a Délvidék magyar megszál­lása idején, 1941-ben. A zombori 28 kiegészítő (parancsnoksághoz, majd a zombori 145- Honvéd bevo­nulási központhoz kaptam beosztást és itt immár má­sodszor volt alkalmam ta­lálkozni hős magyar zsidók­kal. Ez a bevonulási köz­pont, több zsidó munkaszol­gálatos zászlóaljat állított és töltött fel. 1943 tavaszán ez a bevo­nulási központ volt állo­mány teste annak a Szovjet fronton lévő zsidó munka­szolgálatos zászlóaljnak, a­­kik csákánnyal, ásóval, ka­pával és puszta kézzel tá­madtak a német és magyar frontot áttörő Szovjet ár­mádiára. És visszaverték állásaikba őket-Ezek a munkaszolgálatos magyar zsidók, mindannyi­an hősök voltak. Mikor a parancsnokuk elismerését, háláját fej ezt e ki a hős zászlóaljnak, az igy meg­mentett helyzetért, felter­jesztést tett kitüntetésre. Ezek a “zsidók” piros-fehér zöld karszallagot kértek az eddigi lealázó megkülön­böztető helyett. A felterjesztést a keret e­­gyik szabadságon levő tiszt­­helyettese hozta be- Olvas-A KIS HAMIS — Nem mondja meg ne­ked a lelkiismereted, hogy ^rosszat cselekszel? — De igen, csak az a sze­rencse, hogy a papának nem mondja meg. ISKOLÁBAN A tanítónő iskolai dolgo­zatot ad fel a fiuknak a jó egészségről- A kis Joskä kérdi a tanítónőt: — Irhatok az egészséges arcról? — Igen — mondja a ta­nítónő, — de miért nézel meg engem olyan nagyon? — Gondolkoztam, hogy a tanitónéni arcának egyik fele egészségesebb lehet, mint a másik, mert nincs egyformán kipirositva. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűség Men ie lelkiem ereieeen elvAgxi John J. Hriczo MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 9412 Buckeye Rd. 17504 Harvard GA 1-3830 WY1-0929

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom