Az Ujság, 1957 (37. évfolyam, 3-49. szám)
1957-01-24 / 4. szám
4 OLDAL AZ ÚJSÁG JANUARY 24, 1957 | Amerikai Leány R E G £ N Y — Hatalmamban vagytok! — mormogta magában. — Végre megkaptam a sürgönyt, amely engem mindenre felhatalmaz. Ment egyenesen a konzulhoz, akinek arca elborult, amikor belépni látta őt. Még soha embert úgy nem utált, mint ezt a Rostyt, akinek aljassága, határtalan gonoszsága kimondhaatlan undort keltett benne. Diadalmas arcáról mindjárt látta, hogy olyasmi történhetett, ami őt sötét céljának elérésében előbbre vitte. Ez a tudat mélyen lesújtotta őt. Rosty hetykén kezdte a beszédjét. — A komédiiának végre valahára véget vethettem! De mindenekelőtt egy halálhírt kell önnal közölnöm. Tudja ön, hogy Fipsz meghalt. Berky meglepetve nézett rá. — Hogyan? Meghalt? — kérdezte álmélkodva. — A büntetéstől való félelmében öngyilkosságot követett el a börtönben, aminek nem nagyon örülök, mert szándékom volt kisütni, vájjon nem fivére-e az itt levő Keresztszeghy Erzsinek. — Az nem áll! — tiltakozott a konzul. — Erzsinek sohasem volt fivére. — önnek igy mondták s ön el is hitte. Már pedig az önállásában nem szabad ám mindent elhinni. — Mondtam már, öntől nem fogadok el leckét semmi tekintetben, vetette ellen a konzul ingerülen. — Annál jobb, legalább nem kell felnőttek oktatásával bíbelődnöm, gúnyolódott Rosty. — De most térjünk a dologra. Ismételten követelem a két szökevény kiadatását — Itt nincsenek szökevények. Én ilyeneket nem ismerek. — Már pedig azok! Itt van a sürgöny, amellyel fel vagyok hatalmazva átvételükre. A sürgönyt átnujtóttá Berkynek, aki azt hamarosan átfutotta. a!z arca elváltozott. De csakhamar összeszedte magát. — Erzsi kisasszonyt nem adhatom ki, mert még nem épült fel betegségéből, — mondta. — Ez nem lehet olyan természetű, hogy valem ne jöhetne. — Majd beszélek az orvossal, — felelte Berky. — Holnap meg fogja tudni az eredményt. Rosty büsékén távozott. — Szegény leány-Szegény Alfréd! — sóhajtott fel magában Berky. — Rettenetes, hogy nektek ártatlanul kell a börtönbe menni! Milyen nehezemre esik, nektek ezt a szomorú hirt megvinni Átment magán lakosztályába vendégeihez. Komor arcáról azonnal leolvasták a legrosszabbat. — Fogadni mernék, hogy Rosty most nálad volt, — szólt Alfréd. íj!, — Igen, — válaszolta a konzul. — És bizonyára sürgeti, hogy engem neki kiadjanak, — tette hozzá Erzsi. J Oh, az égre kérem, konzul ur, ne szolgáltasson ki neki. Félek ettől az embertől, aki már kétszer életemre tört. — Nem tehetem, ki kell, hogy szolgáltassam, — felelte a konzul. — Megjött a keresztszegi járásbíróság sürgönye, amelyben a kiadatást hivatalosan sürgetik. —Ettől féltem, mondta Margit- Erzsi ellen a keresztszegi járásbiró köröző levelet bocsátott ki. Gállal úgyszólván szökve jött át Amerikába, hogy itt a szükséges igazolványt megszerezze. Abban a biztos hitben élünk valamennyien, hogy ez itt könnyen fog menni, w — Menne is, csak a képmutató Grant adná ki a kezében levő írást. — Talán elmennénk még egyszer hozzá, — vélekedett a grófnő. — Megkísérelhetik, de nem hiszem, hogy boldogulnánk vele. —jegyezte meg a konzul. — Az egy hajthatatlan, keménynyaku lelketlen ember. Az Írást fegyvernek tartja a kezében, amellyel Erzsit kényszeríteni akarja, hogy felesége legyen. — Soha, soha sem leszek! — kiáltotta Erzsi elszántan, miközben lelkes pillantást vetett Alfrédre. — Törvényes lépéseket teszünk ellene, — szólt most Alfréd. Kényszeríteni fogjuk őt, hogy adja ki. — Azzal sem érünk célt, — rázta fejét a konzul. — ö egyszerűen eltagadja, hogy nála van az irás. Az itteni bíróság igazat adna neki, a gazdag, előkelő, és jótékony embernek. íj— Tehát veszve vagyok! — tördelte Erzsi zokogva. — Még nem vagy veszve, gyermekem, — ölelte öt meg a grófnő. — Itt vagyok én, aki el nem hagylak. S én is átmegyek veled Európába. Ne félj semmit. Utkjözben ügyelni fogok rád, mint szemem fényére. — De én is, — tette hozzá Alfréd, — Én is átmegyek. — Menned is kell, — jegyezte meg a konzul. — A te kiszolgáltatásod is el van rendelve. —Miért? — kérdezte Alfréd meghökkenve. — Mi roszszat tettem én? Talán már védeni sem szabad az ártatlant? — Azt mondják, hogy én csaló vagyok és ön a bűntársam ! — mondta Erzsi. — Azért keresik és üldözik önt is. — Ezt a vádat én könnyen meg fogom semmisíteni, — mondta Alfréd önérzetesen. — De én is, — tette hozzá a grófné. — Most még nem szólok semmit. De ha szerencsésen átérünk Magyarországba, máj d ott én is kij átszom ám az ütőkártyámat! Nekem is van ám egy hathatós fegyverem a kezemben! Azért hát bizzunk. — De ha célt akarnak érni, akkor önöknek előbb át kellene menniök, mint Rostynak, — vélekedett a konzul. Meg aztán meg szerentém fosztani a bitangot attól az öröm tői, hogy önöket átvihesse. E tekintetben má lenne is egy eszmém. — Mi lenne az, barátom? — kérdezte Alfréd. — A kiszolgáltatást magam fogom eszközölni. S én is átkisérem önöket hazánkba. Legalább megláthatom az otthonvalókat. — De Rosty észre fogja venni ezt a sakkhuzást, «— jegyezte meg Alfréd. —Ebben igazad van, — mondta a konzul. — Legjobb lesz tehát, ha a holnap induló hajóval útra kelnek, én ledig két-három napig hitegetni fogom Rostyt. Aztán majd én is útra kelek, ti pedig Hamburgban megvártok engem, — Brávó!------kiáltotta Alfréd. — így már jó lesz. Legalább elérjük azt, hogy nem kell azzal a gyűlölt emberrel utazni. Margit is helyesnek találta ezt a tervet, de megegyezte, hogy jó lenne még ma estére hajóra szállni, iehogy valamiképpen lekéssenek, mert a hajó korán indul. Az indítványt elfogadták és Erzsi örült, hogy nem annak az utált és rettegett Rostynak a társaságában kdl utaznia. Úgy is történt minden, ahogy megbeszélték. A konzil a kövekező napon szándékosan elment hazulról, hátrahafy va titkárjának, hogy egész nap nem jön haza. Rosty másnap újból megjelent a konzulátusi épülőben, ahol a titkár fogadta. — Magával a konzul úrral akarok beszélni! — monda Rosty követelőleg. — A konzul ur nincs itt, — volt a válasz. —Hát hol van? — Ahhoz az urnák semmi köze! Elment, mert dolfa van s egész nap nem lesz itthon. Rosty morogva távozott. A kövekező napon ismét «1- jött, de a konzult megint nem találta otthon. — Hát ez mi? — kiáltotta bőszülten. — Bolonddáakarnak engem tenni? — Ugyan miért, uram? — Mit mászkál folytonosan az a konzul, amikor náci itt a hivatalában van a helye. — Itt vagyok én, — felelte a titkár. —Ha valami üg7e van, tessék előadni. — Akkor hát adj a ki nekem a két körözött egyént. — Nem tehetem, uram. — Jaj lesz önnek, ha ezt meg nem teszi. — Tessék eljönni holnap, akkor a konzul biztosan itthon lesz. Rosty a következő napon is hűségesen beállított. De a konzul megint láthataltan volt. — Ördög és pokol! — kiáltotta Rosty bőszülten—Hát csakugyan a bolondját járatják velem? Hol a konzul ur? — Elutazott. — Hova? — Európába? — S a többiek? — kérdezte Rosty meghökkenve. — Szintén vele mentek, mert ő maga akarja kiszolgáltatni őket. — Ezer menykő! — ordított fel Rosty. — Tehát kij átszottak. Ezt meg fogja keserűim a konzul! Rohant egyenesen a kikötőbe, hogy a legelső hajóval ő is útra keljen. CXI. FEJEZET. APA és FIÚ. Erzsi és utitársai minden baj nélkül szerencsésen m^ erKeztek. Hamburgban csak rövid pihenőt u.rtou,a*., aztá., gyorsvonatra ültek s szülőföldjükre robogtak-. Itt azonban kínos meglepetés várt rájuk. Rosty sürgönye megelőzte őket. E sürgöny következtében Puskás rendőr felügyelő már várta őket a vasutból kiszállásnál. Erzsit rögtön megismerte, szintúgy Alfrédet is és hozzájuk lépve, kijelentette, hogy le vannak tartóztatva. — Milyen alapon? — lobbant fel Alfréd hevesen. — Itt az elfogatási parancs mind a kettőjük ellen. Alfréd elsápadt. A grófné nögtön közbevetette magát s igy szólt a rendőrhöz: — Felügyelő ur, Mocsnoky grófnő vagyok, ezek mindketten az én védelmem alatt állanak. — Sajnálom, de kénytelen vagyok őket letartóztatni, ezt a hölgyetküíönösen, mert csalással van vádolva. — De én jótállók értük, hogy nem fognak megszökni. — Sajnálom, de nem segíthetek, —felelte a felügyelő. —A fiatalemberrel kivételt tehetek ugyan, mert ő még nincsen vizsgálat alá helyezve, őt az ön jótállása mellett szabadlábon hagyhatom, de a kisasszonyt magammal viszem. — Tehát mindennek vége! Rajtam már senki sem segíthet! — fohászkodott fel Erzsi fájdalmas megadással b azzal a reménytelenséggel, mely a halálraszántakat jellemzi. Puskás most feléje fordult. — Úgy hallottam, hogy ön okmányokért ment át A- merikába. Nos, magával hozta? Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTÍ B 3097 Ashwood Rd. SK 1-1479 A ctttornil kjUtt nélkül »11l*nyg£DD**l Hitmiu UJ nruntat es javítást e <yars»nt ejv&iuu HA GYÁSZ ERI A CSALÁDOT nagy szükség ran a JÓ BARÁTRA .aki a legap róbb részletekig Kidolgozz* s VÉGTISZTESSFG ADAS minden tervét — a család Jóváhagyáséval Minden intézkedés úgy történi'.*, hogy a ió család savartslarul adhassa át raactát a» uto)»r huesu nagyon nehás perceinek. Gvása T-, «TrloáJatárs kárzer *!J Bodnár A. Lajos Magyar Temetés Render^ 3929 Lo’-ain A ve MF 1-3075 — Nem kaphattam semmit, — felel Erzsi bágyadtan. — Akkor sajnálom, de velem kell jönnie. Erzsiből most kitört a fájdalom. Hangosan felzokogva arcára nyomta kezeit. Tehát nincs remény, nincs szabadulás ebből a szörnyű bonyolódott helyzetből. Határtalan részvéttel eltelve, Alfréd megragadta kezét. — Bizzék bennem, Erzsi! — kiáltotta. — Én be fogom bizonyítani a világ előtt az ön ártatlanságát. Szeméből a lelkesedés beszélt, mert hiszen mindjárt az első perctől kezdve olthatatlan lánggal szerette Erzsit és eltökéle, hogy magát feláldozza érte. Erzsi könnyes szemeivel rápillantott: — Bízom önben, — mondta. — Az ártatlanságom tudatán kívül az önökre való gondolat az ami még erőt nyújt és fentart. önök hisznek nekem s ez megóv a csüggedéstől. — Legyen meggyőződve Erzsi, én küzdeni fogok önért. Van-e legalább még valami reménysége vagy valami mód, amelytől segítséget vár? — Egy reményységem van még, — felelt Erzsi. Menjen át Mogyorósra, ott lekik egy öreg különc, akit általában félkegyelműnek tartanak az emberek. Keresse fel őt és mondja meg neki, hogy engem fogságba hurcoltak. — Megteszem, — felelte Alfréd. — Bizon bennem, én soha-sohasem fogom önt elhagyni! Most a grófné keblére zárta Erzsit. — Bátorság, gyermekem, — mondta. — Mi ketten dolgozni fogunk érdekedben. A felügyelő csodálkozott, hogy az egykor büszke grófné igy lealázza magát e fiatal nőhöz, aki csalással van vádolva. — Felügyelő ur, — szólt hozzá a grófné, — legyen kíméletes e fiatal leány iránt, akinek ártatlanságáról magam is megvagyok győződve. A látszat ellene szól, de megjön az idő, amikor minden napfényre fog derülni. Puskás biccentett a fejével s intett Erzsinek, hogy kövesse őt. Nem messzire állott a kocsija. Abba beleültek éselhajtottak. — Alfréd nehéz szívvel nézett utánuk. — Te is nagy veszélyben forogsz — mondta a grófné. Minden pillanatban érted jöhetnek, mert az a gyanú ellened, hogy talán te biztattad fel a leányt. Ez ellen tenni kell valamit. v.mm — Még ma bemegyek Keresztszegre a járásbiróhoz,— jelentette ki Alfréd. — Be fogom neki bizonyítani, hogy alaptalanul gyanúsítanak. — Ez nem az igazi ut, fiam. Ki tudja, vájjon a járásbiró hitelt fog-e adni szavaidnak? Meglehet, hogy amint be lépsz hozzá, rögtön vizsgálati fogságba helyez. — Majd tisztázom magam. — Nem, nem, fiam. Az sokáig tartana és te addig hförtönbe sínylődnél? Ezt a gondolatot el nem viselhetném. — De hát Erzsit is vizsgálati fogságba helyezték. — Elég sajnos, fiam, hogy ezt nem gátolhattuk meg. De téged már semmi áron sem engedlek és minden követ meg fogunk mozgatni, hogy Erzsit is mielőbb kiszabadítsuk. S én legjobbnak tartanám, ha egyenesen a herceg ő fenségéhez mennénk s az ő közbenjárását kérnék ki. — Iíí -OS, — felelte Alfréd. — S rá fogok mutatni arra a másikra, hogy az a bűnös, az örökséghajhászó, az kerítette jogtalan utón karmai közé a Keresztszeghy-féle milliókat. Oh, mennyire szereném őt leleplezni. S égek a vágytól megboszulni rajta mindazt, amit ellened és Erzsi ellen vétett. Szemébe fogom mondani, hogy csaló.... — Ezt most még nem lehet, fiam. Gondolja meg, hogy az újdonsült grófnő jelenleg hatalmának tetőpontján áll. A herceg, sajnos, egészen az ő bájainak varázsa alatt áll s minden szavát elhiszi. Tehát csak magadnak ártanál időelőtti fellépéseddel vagy heveskedéseddel. Előbb össze kell gyűjteni mind az adatokat. Meg kell szerezni a bizonyité kokat. Csak akkor, ha egyszer a talaj meginog alatta, ha a herceg bizalma megrendül iránta, csakis akkor lehet őt letaszítani arról a magas polcról, ahova felküzdötte magát. Most azonban még türtőztetned kell magadat. Csendben, zajtalanul, mintegy a fal tövén kell előre nyomulnunk. Csakhamar ők is kocsit fogadtak és eltávoztak a vasúti állomásról, azzal a föltett szándékkal, hogy az uj grófnő ellen megkezdik a harcot. Mindenekelőtt átöltöztek, aztán elmentek a hercegi rezidenciába. Elképzelhető, milyen érzelmekkel ment fel a széles lépcsőn Mocsnoki grófné. Szive hangosan dobogott. Vájjon mit fog mondani a herceg? Jéghideg szívvel hagyta őt egykor elmenni innét, mert azt hitte, hogy az az eleven kapocs, amely őket összefűzte, már nincs többé. S ime, ezt a kapcsot ő most magával hozza. De vájjon sikerülni fog-e megujtitani benne egy érzést, amelyet az utóbbi hónapok eseményei egészen kiöltek belőle? Szorongó sziwel mentek fel a lépcsőn. Margit kissé meg volt görnyedve — az egykor deli szépségét megtörte a bánat és a sok szenvedés. De annál ruganyosabb volt Alfréd. A herceg is ilyen volt egykor. Ugyanaz a termet, ugyanaz a könnyed, elegáns járás, ugyanazok a vonások. Vajha sikerülne a herceg szivét meglágyítani.. Talán megszólal benne a vér szava. Lehetetlen, hogy meg ne kedvelje ezt az ifjút, akinek sugárzó szeme, karcsutermete, nyílt arca, beszédes nézése oly szivhez szóló, oly lebilincselő. Egy lakáj csakhamar megpillantotta őket és eléjük jött. Hamarosan nem ismerte fel az egykori udvarhölgyet s ha-UJ TETŐ CSATORNA Minden lefizetés nélkül 36 havi törlesztéssel MINDEN MUNKÁNKKAL JÓTÁLLÁS JÁR ART SEGEDY 3037 East 123rd St. T©l. WY 1 -6406 Szlw— «dunk DÍJMENTES árlejtést - >rv~u*>j*v-\r*u~u~u*o~u~»^'n-ru~u~u'xo-ri_n r<r>n.-ir»r»n — -_ rágósán összehúzta szemöldökét, mintha mondani akarta volna: mit keresnek ezek itt? Macsonoky grófné belépett. Elfogódott szívvel követte őt Alfréd. A fogadóteremben többen voltak: szárnysegédek, kamarások és más kisebb-nagyobb udvari méltóságok A grófnét felismerve, feszesen, hidegen üdvözölték őt, amint a kegyvesztettel szokás. Az egykori csillag letűnt és jelenleg más csillag tölti be ragyogásával a herceg udvarát. Egyikük azonban, aki egykor férjének is jóbarátja volt, hozzá jött és kezét nyújtotta neki. — Kérem, jelentsen be a hercegnek, — mondta Mocsonokyné, — mivel minden kérdezősködésnek elejét vette. MOST SZOMBATON, J AN. 26-án tartjuk meg A Clevelandi Székelyek DISZNÓTOROS VACSORÁJÁT. | A Swiss Hall 2700 Walton Ave amely vacsorához a kolbászt és hurkát SZABÓ EZSAIÁS sajátkezüleg készíti, a párolt káposztát, dinsztelt krumplit és a többi Ízletes hozzávalót, valamint a fánkot székely asszonyaink. A vacsora jegy ára $1.75, amely a tánchoz is érvényes. A vacsora 6 órakor kezdődik. A tánc 8-kor A tánchoz a zenét a TOKAY ZENEKAR szolgálja MÁRTON PISTA TUDATJA hogy állandóan tart készletében Valódi Tokay, Rizling s Jugoszláv borokat és francia champagnet Ne sajnálja magától a jót. Igyék finom, jó importált borokat, hisz a'ig kerül valamivel többe, mint a másodrendű vagy harmadrendű bor. Másképpen érzi magát, ha IGAZI TOKAY, vagy RIZLING BORRAL vagy jobbfajta JUGOSZLÁV BORRAL villanyozza fel magát a munkára vagy pedig jobban pihen, ha a munka után egy pohárral e finom borokból elűzi a fáradtságot a testéből. MINDENKÉPEN JÓ A JÓ BORI Üzletünkben nagy választék van édes itallokban és hideg felvágottban. ; Nyitva minden nap késő este és vasárnap la. 2630 E 89th Street FANCHAtr VIRÁGÜZLETE 4714 Lorain Ave ME 1-188? MELL CSOKROK l Agott és cserepes virágok 50-nél többféle sor van mindig készenlétbe* RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Ha party] a van házinál ragy kirándulásra megy családjával és barátaivaL olyan kedvezményes áron kap sört, hogy érdemes hozzánk elbajznia. Breznay Rudolf, tulaj S Esküvőkre, lakodalmakra és S minden más alkalomra j a legszebb virágokat kapja személyes vagy telefon rendelésére. J ARAINK SOHASEM ADHATNAK j PANASZRA OKOT. J Orbon's Flowers s s s s s \ s s f 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 \ i s s N S s s s s s s s s s s s s Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. HIRSCH GYULA, KOZMA JÁNOS. Mrs. FULLER SZERETŐ JIMMY és Mrs. MIHALIK államilag engedélyezett magyar salesmanek A Floridai életnek megfelelő szép, kényelemre berendezett lakóházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAMI. FLA. \ N S s s s s \ \ s s s s s N s s s \ \
