Az Ujság, 1957 (37. évfolyam, 3-49. szám)
1957-08-15 / 33. szám
4 OLDAL AZ ÚJSÁG AUGUST 15, 1957, í Amerikai Leány i ixatRT * . ; — Talán bizony te is láttad őt? — kérdezte Alfréd élénken. Láttam. — Az istenért, hol? Csak nem a régi elhagyatott erdészlakban? — Oh nem, barátom. Tegnap láttam őt a szénégetőnél. — Lehetetlen. — De igen. Ott láttam őt ócska gebéjével együtt, amelyet egy rozoga pajtában szokott elhelyezni. — És tűri ezt a szénégető? — Bizonyára tűri, mert még eddijg nem tette ki a szűrét. — És ő maga hol tartózkodik? — A szénégető kunyhójában. Ott igazán teljes biztonságban van; arra nem jár senki. Valószinüleg fizet is a szénégetőnek, mert úgy ő, mint a felesége világért el nem árulnának semmiit. Én sem tudtam volna rájönni, ha az öreg ember éppen akkor haza nem nyargal. — Látott téged? — Nem láthatott, mert a bokrok között állottam. Éppen holdvilágos éjszaka volt és igen jól láthattam mindent. Lovát bekötötte a tehénistállóba, ő maga pedig bement a kunyhóba, melynek ajtaját betette maga után. Nyilván lepihent, mert elő sem jött többé. Ma délelőtt aztán kilovagoltam a szénégetőhöz. Az öreg Patkós kezdetben nem igen akart tudni a dolog felől, de később aztán mégis bevallotta, hogy nála van az öreg. Most csak az a kérdés vájjon csakugyan ő-e Keresztszeghy Józiás, Erzsiké nagybátyja? — Ő az. — De hogy van az, hogy életben van, holott meghalt?? — Ezt még nem vagyunk képesek megmagyarázni, de tény, hogy ő az. Erzsi is annak tartja, ámbár maga az öreg tagadja. — És miért teszi ezt? Ha most a tárgyalás alkalmával előlépett volna rej tekéből, azt hiszem, más fordulatot vett volna a per. — Nem igen, pajtás, — felelte Alfréd, — az ügy roppantul gssze van bonyolitva. Rosty úgy össze vissza kavart mindent, hogy lehetetlen neki fellépni, mert őrültnek mindanák. Nem nyerne tehát semmit, legfeljebb azt, hogy Rosty valahogy eltenné őt láb alól. De nagyon köszönöm, hogy tartózkodási helyét tudatod velem. Fel fogom őt keresni! és pedig még ma. — Én is veled megyek, pajtás, — jelentette ki Simon, — úgy is szabad napom van tehetek, amit akarok. Nem jó lenne Berkyt is magunkkal vinni? — Jó lenne, de nem tudom, hol van ő jelenleg. Gondolom, Puskás felügyelővel van valami dolga. Puskás ugyanig velünk tart. — No, az csoda, — jegyezte meg Simon. — Az egész biróság a grófnő pártján van; persze hasznot várnak mindanynyian. — Puskás valóban önzetlen ember, — felelte Alfréd. —A végtárgyalás óta különös buzgalmat fejt ki a homályos ügy kideritésébeíi. Ha megtaláljuk az öreg Józiást, akkor majd beszélünk vele. Beesteledett, amikor kiértek az erdő ama részébe, ahol szenet égettek. A szénrakás füstölgött. Patkós napi munkáját bevégezte, hazment, hogy egyszerű esteebédjét elköltse. — Itt van már az öreg? — kérdezte feleségétől. — Még nem láttam, — volt a válasz. — Igazán szeretném tudni, hogy kicsoda. Azt a szép fiatal leányt is ő hozta ide a múltkor. — Ki lenne, ki lenne, — dünnyögött Patkós, — hát az öreg Józiás a lovával. így nevezel őt mindenki. Most csak vidd be a vacsoráját, a kamrába, aztán ne firtasd többé a dolgot. Ezalatt a két fiatal erdésznövendék kiért a szénégető kunyhójához. Lovaikat fához kötötték és a kunyhóhoz közelitettek, amelynek ablakából világosság szűrődött ki. Alfréd az ablakhoz lopódzott és benézett. — Patkós uram éppen vacsorázik, — súgta hátra barátjának. — Az öreg Józiás még nincs itt? — Nincs, de most látom, hogy az öregasszony tejet, vajat és kenyeret visz a kamrába. Bizonyosan várja az öreget, aki a kamrában alszik. — Úgy látszik, teljes ellátáson van itt az öreg, •— jegyezte meg Simon mosolyogva. — Valóban, nincsenek nagy ijgégényei Simon most hirtelen felfigyelt. — Csitt! — intett barátjának Alfréd, — Patkós alighanem hallott valamit. Visszahúzódtak az ablaktól és hátramentek az istállóhoz, amelynek ajtaját kinyitották és benéztek. A boci nyilván azt hitte, hogy az asszonya még egy kis burgonyahéjat hoz neki és halkan elbődült. A ló nem volt az istállóban. — Még nijncs itt az öreg, — mondotta Alfréd halkan, — talán már nem is jön. Valószi(nüleg neszét vette hogy rejtekét már tudja vlki és más büvóhelyet keres magának. — Hah, mi ez? — szólt most egyszerre Simon. — Hallod a prüszkölést? Alfréd hallgatódzott.. — Valóban hallok valamit. Csakugyan jön. Hallom a vén gebéjének egyhangú dobogását. No most rejtőzzünk el, hogy meg ne lásson bennünket. Úgy is tett. A lodobogás ezalatt egyre jobban közelített. Végre a kunyhó elé ért az öreg. Simon meglökte társát. — Nos, ez az? — kérdezte halkan. — Ez az, — féléit Alfréd, — ő az. Ugyanígy van öltözve és ugyanígy lovagol, mint akkor. Csakugyan az öreg Józiás A rejtélyes lovas gyanútlanul leszállóit és lovát bekötötte az istállóba. A jászolban már minden el volt készítve a vén gebe számára. Maga az öreg aztán bement a kunyhóba. A két fiatal ember elhagyta rejtekét. Alfréd gondolatokba volt mélyedve. — Nos, barátom, — kérdezte Simon, — mi a szándékod? — El fogjuk csípni) az öreget. — Talán csak nem rendőrök segítségével? — kérdezte Simon csodálkozva. — Oh, nem mi magunk csípjük el őt és magunkkal viszszük Tüskevárra, hol aztán teljes biztonságban érezheti magát. Ott nem férhet hozzá senki. — És mi lesz akkor? — Akkor, barátom, meg fogjuk állapítani kilétét. Ha látni fogja, hogy jóbarátai közt van, talán hamarabb megismerteti magát velünk. — Ha ez a célod, azt akár rögtön megvalósíthatjuk, — jegyezte meg Simon,— vigyük el mindjárt most. — De nem fog velünk jönni. — Elvisszük erővel. — Nem, nem, pajtás, — rázta fejét Alfréd, — a szénégető ijs bizonyára közbevetné magát, lehet, hogy fel is jelentene bennünket. — Majd rábeszélni igyekszünk őt, hogy jöjjön velünk. Bebizonyítjuk neki, hogy ez csak az ő javára szolgál. Ha már bírni akarjátok őt, akkor ez a legjobb alkalom. Minek várni még egy éjszakát? Ki tudja, mi történik holnapig? — Jó, jó — mondta Alfréd, — csakhogy erre nem vgyunk kellőképpen előkészítve. — Kell is ide sok előkészület, — mondta Simon, —mind egyikünknek van lovunk, neki is, tehát egyszerűen átlovagolunk Tüskevárra. Ami pedig anyádat illeti, azt hiszem, ő legkisebb nehézséget sem fogja támasztani. Meg vagyok győződve, hogy az öregnek ott egészen jó helye lesz. És ha éppen annyira szeret lovagolni, azt ott is megteheti, ot is minden este kilovagolhat. — Igazad van, — felelte Alfréd, — próbáljuk meg! Simon most elővezette saját lovaikat, aztán Józiásét is kivezették és mindjárt meg is nyergelték. Azután benyitottak a kunyhóba. A szénégetőék nem mozdultak, valószinüleg igen jól aludtak. Simon dohányos ember létére mindig elláttta magát gyufával. Most is meggyujtott egy szálat s körülvilágitott, hogy tájékozhassák magukat. A kamra ajtaját látták. Az öreg Józiás még nem aludt, mert a nesz hallatára talpon volt és kinézet az aj ón. Kamrácskájában még égett a gyertya. A két fiatalember most belépett hozzá a kamrába. — Jó, hogy ön még nincs levetkezve, — szól Alfréd, — legalább mindjárt velünk jöhet. — Én, önökkel? — kérdezte az öregur meglepve. — Vájjon nem ismer már engem? Ormay Alfréd erdésznövendék vagyok. — Mi közöm hozzá, — vonta vállát az öregur bosszúsan. És mit akarnak? — önért jöttünk, tisztelt uram. A rejtélyes öreg most rájuk bámult. Látta, hogy erdészruhába van öltözve mindkettő. Homlokát . bosszúsan összeráncolta. — Rablók vagytok, tolvajok vagy mi? — mondta mérgesen. — Mit akartok velem? — Tőlünk ne féljen, — mondta Alfréd biztatólag. •— nem vagyunk sem rablók, sem tolvajok, hanem jóbarátai, akik javát akarják. Mi olyan helyre akarjuk önt vinni, ahol teljes biztonságban lesz. — A patvarba hagyjatok engemet békével! — fakadt ki az öreg indulatosan. — Menjetek az ilyen éretlen tréfával, válasszatok ki magatokhoz hasonlót, ha egyáltalában játékon jár az eszetek, de engem hagyjatok békével. Már nem vágyót hozzátok való. — Nem úgy van, Keresztszeghy ur, — szólt Alfréd, —* ne is titkolódzék. Mi már tudjuk kilétét, éppen azért akarjuk magunkkal vinni. — Talán megbízást kaptatok valakitől, hogy engem raboljatok meg szabadságomtól? — pattogott tovább az öreg — Ha ti! erdésznövendékek vgytok, akkor ne engedjétek magatokat ilyen dologra felhasználni. — Szó sincs csintalanságról,—szól most Simon,—nagyon komoly szándékkal vagyunk itt. Ön megbízhat bennünk. — De egyáltalában mi közöttök hozzám? Mondtam már hagyjatok engem békével! Hordjátok el magatokat! — De az istenre kérem Keresztszeghy ur, — beszélt neki Alfréd, — ne féljen tőlünk, nem lesz semmi bántódása. Mi olyan helyre akarjuk önt vinni, ahol teljes biztonságban lesz.. Hiszen jól tudja ön, hogy életére törnek. — Azt látom, — fakadt ki az öreg, — lépten-nyomon mindig a sarkomban vannak. Sehol sincs nyugtom attól a gaz bandától. Akárhol vagyok, rögtön ott teremnek kémei és fogdmegjei. Most még éjjel sem hagynak békével. Rámtörnek rablók módjára.... — Az égre kérem, — vágott szavába Alfréd, — tegyen különbséget köztünk és ama gazemberek között, akiket mi is igen jól ismerünk. Mi ellenük dolgozunk. Azért jöttünk ide. Mi az ön javát akarjuk, szintúgy Erzsi kisasszonyét is, akinek ügye most igen rossz fordulatot vett. Az öreg most felfigyelt. Alfréd folytatta: — Mi most mindent össze akarunk szedni, hogy végre mégis győzzünk! De az ellenpárt is elkövet mindent, hogy törekvéseinket meghiúsítsák és ha megtudják, hogy ön itt van, akkor az ön életéért nem adnék egy fabatkát sem. Biztos, hogy meggyilkolj ák. Már pedig ezt ön nem akarja? Nem szabad itt maradnia, mert ha önt elteszik láb alól, mi lesz akkor szegény Erzsiből? Mnst már öntől függ MINDENKI JEGYEZZE MEG ha kis vagy nagyobb baja van A Teíevisionnai (bármely gyártmányú le) teile« garancia mellett megjavítjuk. Steve G. Szabó B. F. G. - TV iskolázott és szakképzett television-j avitó 2656 East 126th Street UJ TELEFONUNK: SW 1-4544 — RA 1-0567 COLUMBUS, OHIO RUSTY & RIN TIN TIN OHIO STATE FAIR AUGUST 23-30 . idolized by every boy and girl; grown-ups, too. With Holmes Rodeo, Fri. & Sat., Aug 23, 24. This man can give you dependable delivery THE CHRISTIAN SCIENCE MONITOR an International daily newspaper Housewives, businessmen, teachers, and students all over the world read and enjoy this international newspaper, published daily in Boston. Worldfamous for constructive news stories and penetrating editorials. Special features for the whole family. The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Moss. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order. I year $16 □ 6 months $8 □ 3 months $4 □ Name Address minden. Bizonyítékokat nem szerezhetünk, most már csak ön mentheti meg őt. — Ezt én nem tehetem! — kiáltotta Józiás csaknem mérgesen. — Rám ne számítsanak, nekem úgyis végem van, azért legjobb lesz, ha engem békével hagynak. Ha fellépnék is vele együtt el kellene vesznem. Itt már nincs segítség. — De van, — felelte Alfréd, — ön leleplezheti azt a fickót, aki idejött, öccsének adta ki magát, garázdálkodik az ön kastéyában és pusztítja az ön keservesen összekuporgatott vagyonát. Most megint felfigyelt az öreg. — Az én vagyonomat pusztítják? — mondta, — erre el lehettem ugyan készülve, öcsém tehát itt van? Hisz az meghalt. — De idejött egy ember, aki öccsének mondja magát és ennek a megjelenése eldöntötte a pert. őt tehát le kell leplezni. Az öreg már már hajlandónak mutatkozott. Fogta is a kalapját, de azután megint tűnődni kezdett. — Nem, nem, — mondta — nem tehetem, nekem már úgyis végem van, én nem segíthetek senkin! Simon kifogyott a türelemből és erélyesen mondta: — De velünk kell jönnie, Erzsi kisasszonyt nem hagyhatjuk örökké a börtönben. A módot, hogy mikép segítünk a bajon, bízza csak ránk. Ha önt egyszer biztonságban tudjuk, akkor bátran léphetünk fel. Ez hatott. Az öregur magára kanyaritotta ócska köpenyét, fejére tette széleskarimáju kalapját. — Menjünk hát, — mondta Alfréd, — a lovak készen állanak. — De hova akarnak engem vinni? — kérdezte még egyszer az öregur. — Tüskevárra. Tudja, hol van? — Ah, tudom már Mocsonoky grófé. — Mocsonoky gróf már nincs életben, — felelte Alfréd sóhajtva,— az özvegy azonban ott van. Ott jó helye lesz. Erzsi is ott talált menedéket üldözői elől. Onnét ment Amerikába bizonyítékokért. Mi is ott voltunk, de a legnagyobb igyekezetünk dacára semmit sem birtunk elérni. Most öntől várunk mindent. Az öregur most végre átlátta, hogy nem ellenséggel van dolga és készséggel követte a fiatalembereket. A lovak már utrakészen állottak. Nyeregbe kaptak mindannyian és nekivágtak a sötét éjszakának. Vagy kétórai gyors lovaglás után Tüskevárra értek. Alfréd most becsegetett. Az öreg Maksa Gergely csak hamar megjelent és Alfréd hangját megismerve, rögtön ki is nyitotta a kaput. — Vendéget hoztam, öregem, — mondta. — Anyámat most nem háborgasd. Ezt az öregurat vezesd a földszini erkélyszobába. Ittléte titokban maradjon. Lásd el mindennel, amire szüksége van. Holnap eljövök! Majd az öregurhoz fordulva, hozzátette: — Lépjen be bátran, itt jóbarátai és hívei között lesz, itt nyugodtan alhatik. Erzsit meg kell mentenünk, bármi áron. Istefr önnel. CXXXIX. FEJEZET. HOVA LETT A RENDŐRFELÜGYELŐ? Berkynek sürgős beszélni valója volt Puskással és most már negyed Ízben ment a rendőrségre, ahol az őrmester azzal fogadta: Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. HIRSCH GYULA, KOZMA JANOS, Mrs. FULLER SZERETŐ JIMMY és Mrs. MIHALIK államilag engedélyezett magyar salesmanek A Floridai életnek megfelelő szép, kényelemre berendezett lakóházak vagy nagyobb, j#**delmező Jobb szobás és több lakásos épiReltek. 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAMI. FLA. MEGNYÍLT! MEGNYÍLT» A HIRES Mátyás Restaurant a régi helyen 8718 BUCKEYE ROAD TÖRÖK JÓZSEF és NEJE vezetésében Nyitva reggel 6-tól este 8-ig Reggelit, ebédet és vacsorát szolgálunk Tiszteljen meg látogatásával, győződjék meg ételeink Ízletességéről- — 50-nél többféle söi van mindig készenlétben RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Ha partyja van házánál iragy kirándulásra megy családjával és barátaival, olyan kedvezményes áron kap sört, hogy érdemes hozzánk elha] ania. Breznay Rudolf, tulaj Tity Zóna State PB-lS HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA .aki a legapróbb részletekig addoigass* a VÉGTISZTESSÉGADÁS minden tervét _ a család jóváhagyásával. Minden Intézkedés úgy történik, hogy a lé család zavartahwml M&nssa át magát az utolsó búcsú nagyon nehéz perceinek. Gvász esetén szolgálatára kémsev áU Bodnár A. Lajos Magyar Temetés Rendező .1929 Loí-ain Av# ME 1-3875 — A felügyelő ur még mindig nem érkezett meg! — No ez már különös! — mondta Berky idegeskedve. —Vájjon hol lehet? — Sejtelmünk sincs róla! Talán hirtelen el kellett utaznia. Nem tud erről valamit a konzul ur? — Hogy elutazott volna, arről semmit sem tudok, — csóválta fejét a konzul. — Előttem legalább egy szóval sem említette, hogy el kell utaznia, — de nem is sejtem, minő ügyben kellett volna elutaznia. — Akkor nem tudjuk, mi van vele, — vonta vállát az őrmester. — Pedig már harmadnapja, hogy eltűnt. — Megesett ez már máskor is? — kérdezte a konzul. — Megtörtént bizony, hogy nehány napra elment, főkép ha valami sürgős nyomozati ügy adta elő magát. I- lyenkor a rendőrnek menni kell, ha mindjárt a pokol tornácába is. Ha nyomra akad, akkor nem szabad abbahagyni. — Alig hiszem, hogy a mi ügyünkben szó nélkül el kellett volna utaznia, — jegyezte meg a konzul. Ezt el sem lehet képzelni. Tehát más valaminek kell a dologban lennie. — — Azt hiszi talán a konzul ur, hogy Puskás urnák valami baja esett? — Nem lehetetlen! — Ez alaptalan aggodalom, konzul ur! Meg vagyok győződve, hogy ő nemsokára itt lesz. — Hová mehetett hát? — Úgy hallottam egyik társamtól, hogy még tegnap előtt este kiment a temetőbe. Legalább még azon a környéken látták. — Ki látta őt? — Egy rendőr beszélte nekem, hogy arra látta. Bizonyosan be is ment a temetőbe, mert különben mit keresett volna arra? — És egyedül volt? — Egészen egyedül! Nem volt vele senki! — És azóta nem látta őt senki. — No már, miután a konzul ur annyira érdeklődik az eset iránt, legjobb lesz magát a rendőrt kihallgatni, mert az igazat megvallva, én nem igen kérdeztem ki tüzetesen. Mindjárt be is hívta az illető rendőrt, aki a kérdéses estén szolgá1 atban volt a külvárosban. Ez aztán tüzetesen elbeszélte, hogy a mutkori esős estén látta a felügyelőt a temető kis kapuján bemenni. — Hát kijönni látta-e? — Nem láttam. — Nem tűnt fel önnek a dolog? — Nem szabad, hogy feltűnjön, amit feljabbvalóim tesznek — Úgy értem, hosszas bentmaradása nem tűnt fel? — Nem tudhattam, mi dolga lehet ott. Némelyik meg figyelés olyan természetű, hogy sok időt vesz igénybe. — A dolog kezd némileg világosodni, — mondta a konzul. — A felügyelő urnák alighanem valami baja esett a temetőben. E pillanatban lépett be egy szurtos kezű, kormos kötényü lakatos. — Úgy hallom, úgymond, hogy Puskás felügyelő ur tegnapelőtt óta eltűnt. — Igen, igen, — szólt az őrmester élénken. — Talán tud valamit róla? — Csak annyit tudok, hogy a minapi esős napon egy kulcsot vett tőlem. — Lám, lám, a nap tehát egyezik, — mondta a konzul. — A rendőr is ugyanazon az estén látta őt bemenni a temetőbe. Tehát egy kulcsot rendelt önnél, mester? — Igenis, egy uj kulcsot. — Milyen célból? — Nem tudom, kérem. De a kulcs viaszlenyomata még nálam van. — Nem próbálta ki előbb a kulcsot, vájjon jó-e? — A felügyelő ur úgy mondta, hogy nem kell. Majd kipróbálja ő maga. Kifizette a kulcs árát és elsietett. — Nem tudja, mire kell neki az a kulcs? — Nem tudom, kérem! — Nagy kulcs vagy kicsiny volt? — Jó nagy volt, kérem! p — Nem csinálhatna nekem ilyen kulcsot? — Igen, ha a rendőr urak megengedik. — Oh, hogyne, — mondta az őrmester. — Tőlünk egész bátran megcsinálhatja. — Jól van, — szólt most a konzul a lakatoshoz. — Egy óra alatt készen lehet a kulcs? — Akár kettő is, uram. — Egyelőre csak egy kell!! De azt csinálja meg a lehető leggyorsabban. — Igenis, instálom, — felelt a lakatos és haza sietett. — A konzul ur bizonyára sejt már valamit, — jegyezte meg az őrmester. S Esküvőkre, lakodalmakra és I minden más alkalomra | a legszebb virágokat kapja személyes vagy telefon rendelésére. * ARAINK SOHASEM ADHATNAK í PANASZRA OKOT. j Or ban's Flowers | 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 L--------------------------------- ---------------------------------Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTF.it 3097 Ashwood Rd. 5K 1-1479 A awtoraií isis aélkül nilaByg*pt>oi tisztítja* UJ ttunkat ei* javítást e gyár an t es vállai.
