Az Ujság, 1957 (37. évfolyam, 3-49. szám)
1957-05-23 / 21. szám
t OLDAL AZ ÚJSÁG MAY 23, 1957 Amerikai Leány REGÉNY fr —rrrrMI , ______________ ____________________^ De már a következező pillanatban egyszerre szóváltás hallatszott ki a házból. Egy borízű, dadogó hang szörnyen szitkozódott, lármázott és valósággal krákogott, mint a csóka. Közbe egy másik hang hallatszott, amely a másikat csitította. — Mi lehet az? Gyuróné közelebb húzódott a házhoz és figyelt. — No már ez csakugyan különös, — mondotta magában Gyuróné. — Ki lehet az? Bizonyosan valami részeg csavargó, ki ebben a lakatlan házban húzta meg magát minden éjszaka. De hogy tudott bemenni a házba? Mindez fölöttébb rejtélyesnek látszott és Gyuróné feltette magában, hogy megvárja, mi fog itt most történni. A zaj egyre jobban közelitett. A krákogó embert már az ajtóig hozták és az illető most kétségbeesett ellenállást fejtett ki az ellen, hogy kivezessék. A másik meg váltig beszélt neki és biztatta őt. Hangjáról most már ráismert Gyuróné. Rosty volt az, aki az imént bement a házba és most kifelé vonszolja az előbbi dörömbölés okozóját. Vájjon ki lehet az? Minden arra mutatott, hogy ez egy részeg csavargó, aakit Rosty mindenáron el akart innét távolítani. Most kiértek a házból. Gyuróné elbújt a szeglet mögé, ahonnan figyelemmel kisérte a történendőket. Látta, hogy Rosty egy támolygó embert hozott ki a házból. Az illető minden lépésnél megrogyott és a földre akart esni. A közjegyző csak nagynehezen tarthatta őt, közbe folyton beszélt neki és hívta, hogy csak menjen vele, nem lesz semmi bántódása. így vonszolta őt kocsijához. Odaérve,, az ismeretlen mégegyszer összeszedte minden erejét és menekülni akart Rosty azonban nagy erővel átnyalábolta őt, kocsijába tuszkolta, és aztán elhajtatott. „ — Ezt is jó tudni, — mormogta magában Gyuróné. — Rosty magával vitte azt az embert. Vájjon ki lehet? És miért vitte magával? Legyünk türelemmel, talán még rájövünk. Talán csak nem az éjjeli lovas volt? A kocsizörgés lassankint elhangzott. Gyuróné még mindig egyhelyen állott és gondolkozott. —Majd csak rájövök, hogy ki lehet,— gondolta magában. — Rosty pedig csalódik, ha azt hiszi, hogy engem lefőzhet. Az ő eszén is túljárok én! FORDULAT. CXXXVI. FEJEZET. .......Rosty a kővetkező reggel tanácskozott.. Erzsébet grófnővel, aminek az lett az eredménye, hogy., a közjegyző elment a járásbiróhoz és meglepte azzal a különös kijelentéssel, hogy Keresztszeghy Kálmán zenetanár a gazdag örökhagyó öccse életben van. Csajthayt e hir módfelet meglepte. — Hogy lehet az ? — kérdezte. — A grófnő azt állította, hogy atyja meghalt. — Éppen most jövök tőle. Neki is tudtára adtam a fontos eseményt. — És mit szólt hozzá? — Nem vonta kétségbe annak a lehetőségét, hogy aty ja még életben lehet. Anyjának halála után ugyanis a különben is gyönge ember fokról-fogra sülyedt, mig végre egészen elzüllött. Eltűnt és hosszú ideig nem mutatta magát. Úgy hirlett, hogy meghalt. Ez magyarázza meg, hogy miért állította Erzsébet grófnő is ugyanazt. — Mikor érkezett meg az az ember? — Körülbelül két héttel ezelőtt jött meg a “Bavaria” nevű hajón. < l(; — De honnét volt pénze? — Bizonyára összekoldulta, vagy az örökségre kölcsönt kért és kapott valakitől. — Ez már csakugyan különös, — rázta fejét a járásbiró. — És vannak igazolványai? — Vannak. Ezekből az írásokból kitűnik, hogy ő Keresztszeghy Kálmán zenetanár. — Ha igy áll a dolog, — szólt most a biró, — akkor én ezt a fordulatot örömmel üdvözlöm, mert végre-valahára befejezhetünk egy kellemetlen ügyet, amely olyan sok dolgot adott nekünk és kellemetlenséget szerzett önöknek is. A grófnő hogy fogadta ezt a hirt?-----Egyrészt örül, de másrészt nagyon szomorkodik atyja miatt, aki gyógyíthatatlan iszákos. Pálinka nélkül már nem is élhet és szinte őrjöng, ha nem kap. — Szomorú. — mondta a biró részvéttel. — És hol van jelenleg a zenetanár? — Itt van az előszobában, magammal hoztam. — A grófnő még nem látta őt? — Félt találkozni vele. Van is abban valami. A szerencsétlen még a koldusnál is rongyosabb volt. Alig volt már emberi formája. Kénytelen voltam őt megmosdatni és ruruhát adni reá, hogy legalább emberek közé mehessen. — Egy kis baj mégis van a dologban, — jegyezte meg a járásbiró. — A grófnő jobban tette volna, hacsak annyit mond, hogy atyja eltűnt. — Az nem baj fogta rá Rosty. — Ha mondta, jóhiszemüleg mondta, mert csakugyan azt hitte, hogy meghalt, meg aztán az öreg Józiás ur különben is elismerte őt örökösének. — Most azonban a törvény szerint a zenetanár az örökös, — mondta erre a biró. — Ez olyan kérdés, amelyről majd csak később fogunk beszélni, biró ur. Egyelőre azt kell tisztázni, vájjon a jövevény csakugyan az-e, akinek mondja magát? Vájjon nem puszta névrokonság forog csak fenn, hanem igazán testvéröccse-e, az elhunyt Józiás urnák. Akkor aztán megkllapithatjuk azt is, melyik hát az ő leánya? Ezért részem ről csak örvendeni tudok ennek az uj fordulatnak, mert végre-valahára befejeződik az ügy, amely olyan nagy port vert fel, a bíróságon kívül is olyan sok embert foglalkoztatott és még az amerikai rendőrségnek is töméntelen dolgot adott. De azt hiszem, most be lesz fejezve és ki fog derülni, hogy a vizsgálati fogságban levő leány csakugyan csalónő, amint én azt kezdettől fogva állítottam. — Akkor hát lássunk hozzá, —jelentette ki a járásbiró, —kérem, jegyző ur legyen szives az embert bevezetni. Rosty kiment az előszobába és fenhangon szólt: — Keresztszeghy Kálmán zenetanár ur, legyen szives bejönni. Egy öreg, görnyedt, reszkető férfi jött be. Meglehetőtősen züllött volt, a pálinkától felduzzadt arccal. Mindjárt első tekintetre látszott rajta a megrögzött iszákosság. Most azonban elég jó állapotban volt, uj ruha volt rajta, haja meg volt fésülve. Általában elég jó benyomást tett volna, ha zavaros, fénytelen szemei bizonyos állatiasságot nem kölcsönöztek volna neki. A biró rászegezte tekintetét és jó emberismerő létére, rögtön ítéletet is alkotott magának róla. Tökéletesen elzülött gondolta magában. — Jóra ez többé nem képes, akaratereje már nincs, legfeljebb nyakas bizonyos irányban — Lépjen közelebb, — szólt most fenhangon.— Kicsoda ön? Mi a neve? Beszéljen! A megszólított mindegy felriadt tompa közönyéből és körülhordozta zovaros tekintetét, de hallgatott. — Mi a neve? — ismételte a kérdést a járásbiró — Karasztszeghy, — felelte a kérdezett rekedt vissza taszító hangon. — Mi a foglalkozása, vagy állása? — Zenetanár. — Honnét jött maga ide? — New-Yorkból. — És minek jött? — Felakartam keresni fivéremet és leányomat. Azt aakartam, hogy tartsanak el, mert ők elég gazdagok, sőt nagyon is gazdgok. — Mikor vándorolt ki Amerikába? — Arra már nem emlékszem. — De a leányára emlékszik még? Ráismerne? — Nem tudom, — vonta vállát közönyösen a zenetanár. — Már régen nem láttam, de azt hiszem, ráismerek. — Hol lakott New-Yorkban? — Nem volt állandó lakásom, majd itt, majd ott. Lebujból lebujba jártam. Ha az egyikből kidobtak, a másikba bementem. A járásbiró Rotsyra nézett. Ez a cinikus őszinteség bizonyította, hogy már minden becsületérzés kihalt ebből az emberből: ; Majd fennhangon folytatta: — A leánya nevelőnő volt egyideig New-Yorkban. Vájjon nem kereste fel őt soha? — Oh igen. Némelykor felkerestem őt, amikor már minden pénzemből kifogytam. — És kapott tőle? — Kaptam, ha volt neki. — És hogy van az, hogy egyszerre mégis eltűnt? Miért nem kereste fel lányát, ha már tudta, hogy mindig ki segíti önt ? t — Mit tudom én. — vonta vállát az öreg Rosty hirtelen hozzáfordult: — Maga beismerte előttem, hogy a leánya csakugyan halottnak hitte magát. — Legyen hát úgy, — bólintott fejével a korhely. A párásbiró most folytatta: ' — Tudomással birt-e arról, hogy a leánya meghívást kapott az öreg Józiás úrtól, hogy jöjjön át hozzá és hogy ennek folytán át is jött? — Csak nemrég értesültem erről. , — Kinél volt a leánya nevelőnő? Tartson a házánál készenlétben CHEF HORVÁTH kitűnő izü, teljesen elkészített és éppen csak 10 percnyi melegítést igénylő, magyar étel készítményeiből Vendégei érkeznek vagy bármi oknál fogva nem főzhet, nagyon kapóra jön- ha van a házánál Chef Horváth készilette: Corned Beef, Chili Con Came, Gulyás, Borjú pörkölt. Csirke paprikás és Töltött káposzta. Korona Food Products, Inc. 2115 Abbey Ave SU 1-2738 FANCHALY VIRÁGÜZLETE 4714 Lorain Ave ME 1-1882 MELL CSOKROK lógott és cserepes átrágok Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. HIRSCH GYULA, KOZMA JÁNOS. Mrs. FULLER SZERETŐ JIMMY és Mrs. MIHALIK államilag engedélyezett magyar salesmanek A Floridai életnek megfelelő szép, kényelemre berendezett lakóházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. 3161 S. W. 8-ik’ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAMI, FLA. MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! A HIRES Mátyás Restaurant a régi helyen 8718 BUCKEYE ROAD TÖRÖK JÓZSEF és NEJE vezetésében Nyitva reggel 6-tól este 8-ig Reggelit, ebédet és vacsorái szolgálunk Tiszteljen meg látogatásával, győződjék meg ételeink ízletességéről. — 50-nél többféle söi van mindig készenlétben RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Ha partyja van házánál ragy kirándulásra megy családjával és barátaival, olyan kedvezményes áron kap sört. hogy érdemes hozzánk elhaj, aula. Breznay Rudolf, tulaj HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA ,&ki a legapróbb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉGADÁS minden tervéi — a család Jóváhagyásával a Minden Intézkedés úgy történik, hogy a gyásw tó család zavartalarul adhassa át magit az utolsó búcsú nagyon nehéz perceinek. Óvás* ese'én «zoloálatára késsen áll. Bodnár A. Lajos Magyar Temetés Rendező 3929 Lorain Ave ME 1-1075 Erre a zenetanár nem tudott hamarosan felelni. — No hát Grant urnái, — segített neki Rosty. — Ezt nem tudom bizonyosann. Csak annyit tudok, hogy volt valahol. — Tehát még annyira sem törődött a leányával, hogy érdeklődött volna, voltaképp kinek a házában van? — kérdezte a biró. — Mit bántani én, —vonat vállát állati közönyösséggel az idegen. — Elég nagy volt már, vigyázhatott magára nálam nélkül is! — Be tudja-e bizonyítani, hogy a gazdag örökhagyó önnek fivére, illetőleg testvérbályja volt? — Itt vannak az igazolványaim, — válaszolta Keresztszeghy és elővett a zsebéből egy csomó piszkos, zsíros írást. A biró átnézte az egyiket, aztán kétkedve csóválta a fejét. — Ez nem elég, — mondta, — Ebben csak az áll, hogy magát Keresztszeghynek hívják zenével foglalkozik, de niscs kitéve az, hogy hol született? — Kinek mi köze hozzá? — Nekünk nagy közünk van hozzá, mert egészen pontosan tudnunk kell, különben az egész nem ér egy fabatkát sem. —Amerikában ezt sohasem firtatták, — vetette oda Keresztszeghy. — Sohasem kutatta senki, hogy^hol születtem. Látták, hogy élek, hát születnem kellett valahol, hogy hogy hol, az nem érdekel senkit. — De engem nagyon érdekel, mert ebből tűnik csak ki, vájjon öccse- Keresztszeghy Józiásnak. — Hát én idevaló vagyok, — jelentette ki most a zene tanár. — Itt nőtt fel? • — Igenis, a fivéremmel együtt. — Gazdag volt az már akkor is? — Dehogy volt, még akkor hire sem volt a millióinak. Ö bérlő lett, én meg zenét tanultam. — Mindig itt volt? — Dehogy voltam. Sokfelé megfordultam, bejártam a félvilágot. — Nős volt? i — Szerencsétlenségemre megnősültem. — Miért mondja szerenrsétlenségére? — Tudom is én. — Hány gyermeke volt? — Hm. hogy is van csak? Igen, igen, egy leányom volt. — El tudta őtet tartani? — Nem igen. Bátyám ezalatt egyre vagyonosodott, szorultságomban hozzáfordultam segítségért, de ő nem adott semmit. Mindig elutasított. Ekkor a családommal együtt kivándoroltam Amerikába. — Mikor történt ez? A zenetanár megint elakadt. — Tegnap úgy mondta nekem, hogy tizenhárom év előtt, — segített neki Rosty. — Legyen hát úgy, — vonta vállát az idegen. Rosty a biróhoz fordult. — Úgy látszik, Keresztszeghy urnák emlékezőtehetsége erősen meggyöngült, rendetlen életmódja következtében. Ezért jónak látom néha segítségére sietni. Állításai egyébiránt hitelt érdemelnek. A biró ismét a zenetanárhoz fordult és folytatta: — Mi indította önt egyszerre arra, hogy ide visszatérjen? Tudta, hogy fivére már nincs életben? — Csak annyit hallottam, hogy leányom ideutazott, bizonyára azt is mondhatták, hogy itt sok pénzt örökölt, azonban erre már nem emlékszem egész határozottan, de de ilyesminek kell lennie, mert én azért jöttem ide, hogy gond nélkül éljek és ihassak. — Tehát rosszul ment a sora? — Legutóbb már nem. — Talán ismét keresethez jutott? — Pénzt kaptam. — Kitől? — Nein tudom, ki küldte, csak annyit tudok, hogy valaki mindig átadta. — Talán leánya küldte? Az idegen vállat vont. — Én ezt valószínűnek tartom, — jegyezte meg Rosty, — más ki küldött volna neki? Meglehet, a grófné utóbb valami módon mégis értesült, hogy atyja életben van s titokban segített rajta Vagy az is lehet, hogy csupa kegyeletből segítette mindazokat, akik a Keresztszeghy-nevet viselik. Az idegen bambán nézett Rostyra. Mintha nem értette volna szavait. Rosty a biróhoz hajolt s halkan mondta: — Ez az ember a sok pálikától már egészen elbutult Igazán nem hinné az ember, mennyire, sülyedhet valaki. A biró ismét folytatta a kikérdezést: . Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER 3097 Ashwood Rd. SK 1-1479 A cm tornai uu nélkül ▼Uianygéppol ti** tin u* U) nrunKat es isvnast e gyarfcnt elvállal Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapja személyes vagy telefon rendelésére. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. Orban's Flowers 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 i____________________________________________________________
