Az Ujság, 1957 (37. évfolyam, 3-49. szám)

1957-02-07 / 6. szám

) 4 OLDAL i Amerikai Leány REGÉNY CXII. FEJEZET. BARINKAY. Az öreg erdész a dolgok jelenlegi folyásával sehogy sem volt megelégedve és a legutóbbi időben olyan mogorva lett, mint egy vén erdei medve. A városnak tájékára sem ment, az embereket kerülte és egészen hivatásának élt. Most is fáradtan érkezett haza körútjáról. A ház előtt egy idegen lovat látott a rácshoz kötve. — Ki van itt — kérdezte az elébe j övő szolgától. — Ormay Alfréd ur. — Micsoda? — kérdezte Barinkay n nagyot nézve. El­ment magának az esze? Hogy tud ilyet mondani? —i Egyebet nem modhatok, mint amit láttam. — Hát nem tudja kend, hogy Ormay Alfréd a tenger­be fűlt? — Tudni nem tudom, csak hallottam. De a hir nem le­het igaz, miután most megérkezett. Rögtön ráismertem, de ő is reám, mert nevemen szólított és azt kérdezte: na, hogy van Pista bácsi? De ihol, ott jön is már. Az erdész, aki e hir hallatára elfelejtett leszállani a lóról, bámulva nézett a jövevényre, aki örvendve tartott feléje. — Itt vagyok ám már megint, Barinkay bácsi! — ki­áltotta már messziről. — Visszajöttem' az én kedves, régi helyemre. — Hát csakugyan lehetséges ? — kulcsolta össze ke­zeit Barinkay. — Életben maradtál, fiam? Kezét nyújtotta neki és jobbról balról, tetőtől-lalpig, végig-hosszig nézegette, mintha tulaj dón szemeinek sem a­­kart volna hitelt adni. — Életben maradtam, kedves uram-bátyám. Vissza­tértem ide és ismét itt akarok lenni, ha megtart. — Gh, kedves öcsém, zárta őt keblére az öreg, miköz­ben az elérzékenyülés könnyei hullottak szeméből, — hogy ne tartanálak meg? Sőt azon kezdem, hogy el sem ereszte­­telek- Menj ünk be a házba. Hej, sok mondanivalónk lesz! Mindenekelőtt elfogod beszélni csodálatos megmenekülése­det. Aztán egyebekről is fogunk beszélgetni- Tudod már, hogy miről. Hej, puskavégre vettek ám téget, de nagyon! De én nem hogytalak ám! Kikiáltottam kereken, hogy ha­zugság mind, amit rád fognak! össze is vesztem minden­kivel. — Nagyon köszönöm, urambátyám, hogy ügyemet ma­gáévá tette, de már rendbehoztuk a dolgot. A hercegnél voltam édesanyámmal....... — Micsoda? — kérdezte az erdész csodálkozva, — édes anyáddal? — Igen, kedves urambátyám. Megtaláltam ám anyá­mat és vele együtt voltam a hercegnél, aki megígérte, hogy az ellenem folyamatba tett vizsgálat beszüntetése iránt in­tézkedni fog­* — Ennek nagyon örvendek, kedves öcsém, de vájjon szabad-e tudnom, ki a te édesanyád? — Oh, hogyne, urambáyám. Bizonyára ismeri is. — No erre már csakugyan kiváncsi vagyok, őbsém. Ki lenne az? ' — Mocsonoky grófné. —■ Gratulálok, kedves öcsém. De hogy történhetett mindez ? Erre Alfréd elbeszélte amerikai élményeit és az any­jával való találkozást. — Hála az égnek, hogy igy végződött minden! — kiál­totta az öreg. — Ennél nagyobb őrlőm engem már nem is ér­hetett. Ami engem illet, én mindig hittem áralanságodban. Nekem hiába beszéllek volna akármit is ellened. Én életem­mel és véremmel is jótállottam volna érted. Ezt kereken ki is jelentettem és emiatt .sok bosszúságot és megalázta­tást kellett zsebre raknom. De azért el nem térek az igaz­ságtól soa, ha mindjárt az állásomba kerül is­— Nagyon, nagyon köszönöm, rázta meg az öreg jobb­ját Alfréd. — Bárcsak legalább meghálálhatnám valami­képpen. Szakács József ÓHAZAI PLOMBE» EB SZERELŐ MESTER ; 3897 Ashwood Rd. SK 1-1479 í J A csatorna? uú nélkül TUUaygi))D9l tUitUlns. UJ nrsUnXat es javítási e uyarant elvSLUü HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség tbh a JÓ BARÁTRA ,aki a legap rébb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉG ADÁS minden tervét _ a család jóváhagyásával Minden Intézkedés úgy történik, hogy a gyásw I1' ló család zavartaiarul adhrssa íi magát *y uio!»7 ; Sues« nagyon nehéz perceinek, I Gvás* ese'én ?*o!oféiatá»-» lré**#m áli j Bodnár Á. Lajos Magyar Temetés Rendező 3929 Lorain Ave ME 1-1075 AZ ÚJSÁG-----Az az én legszebb jutalmam, ha látom, hogy ti is úgy tesztek, mint én: kimondj átok az igazat kereken s har­coltok az elnyomott jogért és szabadságért. Ez az én> büsz­keségem. Te már meg is kezded ezt. iSikraszálltál egy el­nyomott érdekében a hatalmasok ellen és nem riadtál visz­­sza semmi nehézségtől, sőt életed is kockára tetted érte. Ez szép tőled, Alfréd, ezért végtelenül becsüllek, pajtásaid is hogy fognak örülni, ha meglátnak- De meg is üljük a mai napot! Egy pár palack bornak a nyakát szegjük visszatér­ted örömére! Most éppen nagy faeladás van, a vállalkozók már járják az erdőt, a fiuk tehát el lesznek fáradva. De mondd csak, kévés öcsém, voltatok-e már tüskeváron? — Majd ha fagy! — felelt Barinkay gúnyosan. Ormay Alfréd végre leküzdötte első felindulását s Kosty elé lépett. — Még Amerikában megmondtam önnek, hogy a raj­tam esett sértésekért felelősségre fogom vonni. Az idő el­érkezett. — Ön engem felelősségre akar vonni? Nevetséges, — biggyesztő ajkát Rosty, — kicsoda ön? — Ormay Alfréd erdésziiövendék vagyok. — ön egy semmi, akinek a születését titkos homály bo­rítja! — vágott vissza Rosty kajánul. — Az ilyen ember­nek nincs joga más tisztességes embertől elégtételt kérni. — Most jövünk atyám sírjától, amelyet megkoszorúz­tunk. Anyám azt akarta, hogy nála legyek, de én be akarom; fejezni a gyakorlati tanfolyamot és idejöttem. — Jói tetted, öcsém, nem kell félbehagyni, amit az em­ber elkezd. Ami pedig Mpcsonoky grófot illeti— De most hirtelen elharapta a szót. Alfréd szavaiból ki­vette, hogy még nem tud mindent, születésének titka még nincs egészen kiderítve előtte. Most még Mocsonoky gró­fot tartja apjának- Ez némi nyugtalanságot keltett benne, mert előre látta, hogy Alfrédnek még sok nehéz órán kell keresztülmennie. A tisztalelkü, jellemes ifjúra nézve nagy csapás lesz a tudat, hhogy ő bűnös szerelem gyümölcse. — Mi is beszélt a herceg? — kérdezte most hirtelen az 'öregur. — Nagyon kegyes volt irántam, de Erzsiről mitsem akart hallani és nagyon lebeszélt arról, hogy magamat ki­tegyem érte. — Meghiszem azt! — kiáltotta az öreg és összeszori­­totta az öklét. — A herceg egészen annak a másiknak a be­folyása alatt áll. Látad-e őt? — Még eddig nem láttam­— Ne is lásd azt a basilikust! Attól tartok, hogy nézé­sével téged is megigéz, megbabonás, mint a herceget. Ebben a pillanatban élénk beszélgetés hallatszot be kívülről. — Jönnek a fiuk, — mondta Barinkay örvendezve. — Na, lesz most csodálkozás és kezeknek összecsapkodása. Csakhamar népes lett a szoba. Az erdésznövendékek be jöttek. De csaknem kővé meredtek, amikor az öreg erdő­mester mellett meglátták Alfrédet...., akit már elsirat­tak- Az első pillanatban hinni sem mertek a tulajdon sze­meiknek. — Na, ugy-e? — kiáltotta az öreg ur, — most nem tud­játok, hányadán álltok! Azt hiszitek, hogy valami boszor­kányság van a dologban és még utoljára engem is boszor­kánymesternek néztek vén napjaimra! Jertek no közelebb! Nem kisértet az, amit látlok, hanem valóság! Ormay Alf­réd, a ti kedves jó pajtástok, akit annak rendje módja sze­­rrint el is sirattatok, nem fűlt ám a tengerbe, ahogy azt a kósza hir nekünk mesélte. Volt ám annyi esze, hogy partra úszott! És most itt van! Eljött közibétek, hogy folytassa veletek együtt gyakorlati tanulmányait. Bátran kezet nyújthattok neki, mert szét van verve a rágalmak szövevé­nye, amelyet undok kezek szőttek ellene. Becsülete hely­re van állítva.' — Vivát! — kiáltották a fiuk s nekiestek Alfrédnek és örömükben majd, hogy agyon nem csókolták. Az öregnek csakúgy potyogtak örömében a könnyei-Alfrédnek most el kellett beszélnie amerikai élmé­nyeit. Ekkor jöttek a vállalkozók, akikegy egész erdőt meg akartak venni. Mint jogi tanácsadó Rosty is velük volt Alfréd összerezzent, amikor őt is belépni látta. A kon­zulnál való találkozás óta tudta, hogy Rosty halálos ellen­ség Erzsinek. A tárgyalások megkezdődtek. Rosty most egyszerre észrevette Alfrédet és megütközve nézett rá. Alfréd rábámult a jegyzőre- Szavainak igazi értelmét még nem is bírta felfogni. Az öreg erdész pedig átlátta, hogy amitől tartott, az hamarabb következett be, mint gon­dolta volna. Az erdésznövendékek meg csak bámulták ezt a dolgot. Felváltva hol Alfrédre, hol Rostyra néztek, aki ily súlyos sértést zúdított Alfréd fejére. Az utóbbi végre megszólalt: — Nem értem szavait. Magyarázza meg rögtön az urak előtt, akik fültanui voltak iménti sértő kijelentésének. Vagy ön csak ki akar bújni az elégtételadás kötelezettsége alól? De azt hiszem, ön is jól tudja, hogy az ilyen gyávákat korbáccsal szokás kiűzni a tisztességes emberek társasá­gából­— Haha, — kacagott fel Rosty gúnyosan, — ön beszél? Ön azt sem tudja, ki az apja! — Ez a kijelentés úgy hatott, mint a villámcsapás. A többiek egészen le voltak sutjva, igy néztek Alfrédra, aki sápadtan, remegve kiáltotta: — Nyomorult rágalmazó! Atyám gróf Mocsonoky! — No persze, talán azért, mert nőül vette az anyját? De csak nézzen utána az anyakönyvben, majd akkor meg fogja látni, mi van odaírva. — Most már elég legyen! — lépett közbe elborult arc­cal az öreg Barinkay, mialatt Alfréd egészen lesújtva ál­lott. — ön oly dolgokat hoz ide, amelyek egyáltalán nem idevaló és amelyekről, ha igazak lennének, is, Ormay ur nem tehet róla jellemét egyáltalában nem érintik. Hogy kik a fiú szülei, az valóban nem tartozik önhöz. — De megmondtam! — felelt Rosty kaján mosollyal. — És most ajánlom magamat-E kellemetlen jelenet oly kínosan hatott mindenkire, hogy 3 szoba csakhamar kiürült, csak Ormay Alfréd ma­radt vissza, aki most megsemmisülten rogyott a pamlagra és szégyenében eltakarta arcát. Majd ismét felszökött és lángoló arccal kiálotta: — Ezt a titkot fel fogom deríteni! Tudni akarom mi van a dologban! És akkor irtózatosan meg fogom torolni e nyomorult ember szavait. — Légy nyugodt, fiam — tette vállára kezét az öreg Barinkay. — Nem, nem! —rázta fejét vadul Alfréd. — Itt nem maradhatok! Mennem kell innét s addig többé vissza sem térek, amig minden fel nem derítek. — Ne lépj ily lelkiállapotban anyád elé- Nemrég ta­láltátok meg egymást, az efölötti örömet még ne ronsd le ily kérdések feszegetésével Alfréd hirtelen felvetette könnyes arcát. — Mennem kell. Csak nem kívánhatja, hogy meggya­lázva és megbecstelenitve álljak társaim között, akik bizo­nyára ki fognak térni előlem? — Ától ne tarts, — vigasztalta őt Barinkay.»— A tör­téntek dacára velem együtt mindenki a régi szeretettel fog viseltetni irántad. Jer keblemre, fiam. Alfréd könnyezve dobta magát atyai barátja keblére, szinte jól esett, hogy könnyekbe önthette keservét. — Nini, — mondta, — kitjátok itt? Úgy hiszem, ön Or­may Alfréd, aki előbb Amerikába, onnan meg visszaszököt- Jó, hogy itt találom, legalább rögtön intézkedhetem letar­tóztatása iránt. Nem tudja ön, hogy adott becsületszavá­nál fogva ennek jelentkezni kellett volna a bíróságnál? Siri csend követte e szavakat. Minden szem Alfrédre irányult aki, sápadtan és a felindulástól reszketve állott Rosty előtt. — Igen, igen, — ismételte Rosty,— be fogom önt ki­sértetni, miután szavát nem tartotta be. Erre m£r felpattant az öreg Barinkay. — Abból pedig semmi sgm lesz! Alfréd tisztán áll, az ellene emelt vád agyon van ütve, a bíróságnak többé semmi dolga sincs vele! — Ki mondja azt? — kérdezte Rosty dühösen. — Én mondom, én, az öreg Barinkay! S aki ezentúl az' én kedves öcsém ellen még csak a kisujj át is meg meri moz­dítani, annak velem gyűlik meg a baja- Egyébiránt, ha ép­pen tudni akarja, hogyan történt a dolog, akkor csak men­­j en a j árásbiró úrhoz, ott meg fogj a hallani, mi történt. A herceg üzenete bizonyára ott lesz már. — A herceg nem folyhat be a biró teendőibe, — vetette ellen Rosty. — A biró független és a király nevében ítél. — No hát menjen csak a járásbiróhoz, majd ott meg fogja hallani, mi az igazság. — De Ormay Alfred is velem fog jönni. f üTTifö i CSATORNA Minden lefizetés nélkül 36 havi törlesztő—1 MINDEN MUNKÁNKKAL JÓTÁLLÁS JÁR ART SEGEDY 3037 East 123rdSt. Tel. WY 1-6406 síin.— -dt.sk díjmentes íxmm« — Most hallgass arra, amit mondani fogok, — folytat­ta Barinkay. — Ülj ide mellém s beszéljük meg higgadtan a teendőket- Ne rohand meg anélkül is boldogtalan anyá­dat oly kérdésekkel^ amelyek szivének régi sebét ismét fel­szaggatnák. Te ártatlan vagy abban, amit ez a durva, gon­­nosz ember szemedbe vágott. Születéséről ki tehet? — De vájjon igazat mondott-e? — kérdezte Alfréd szenvedélyesen. — Oh, Barinkay bácsi, szeretve tisztelt a­­tyai barátom, feleljen kérdésemre: igazat mondott-e az az ember? Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapja személyes vagy telefon rendelésére. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. Orban's Flowers 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. HIRSCH GYULA. KOZMA JÁNOS, Mrs. FULLER ^ SZERETŐ JIMMY és Mrs. MIHALIK államilag engedélyezett magyar salesmanek A Floridai életnek megfelelő szép, kényelemre be­rendezett laKÓházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAMI, FLA. FEBRUARY 7, 1957 A HOZZÁÉRTÉSSEL KISZÁMÍTOTT ADÓ-BEVALLÁS MINDENKINEK NAGY ELŐNYÉRE VAN: Nagyon fontos, hogy semmit se hagyjon ki, ami­nek LEVONÁSÁT az adóból a törvény megengedi és éppen olyan fontos, hogy VISSZAKAPJA, ami­vel esetleg TÖBBET fizetett. Ha biztos kiván lenni adó-bevallása helyességé­ben, keressen fel bennünket. Szolgálatunkért MÉR­SÉKELT DIJAT SZÁMÍTUNK. HORNYAK EDW.&SON. INSURANCE AGENCY 11002 Buckeye Rd CE 1-5263 FANCHALY VIRÁGÜZLETI: 4714 Lorain Ave ME 1-1882 MELL CSOKROK i ágott és cserepes viráguk 50-né! többféle sör ! van mindig készenlétből-RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Ha party ja van házánál vagy kirándulásra megy csa­ládjával és barátaival, olyan kedvezményes áron kap sört, bogy érdemes hozzánk eihaj­­ania. Breznay Rudolf, tulaj. Barinkay nagy kínban volt s fehér bajuszát simogat­ta jobbra-balra, sőt még kopasz tarkóját is törölgette, mint. ha izzadna. — Előbb csillapodjál le, fiam, majd akkor beszélünk, mondta végre. — Tehát tudja születésem titkát? — Ne beszéljünk még erről. Te most sokkal izgatottabb vagy, semhogy higgadtan bírálhatnád meg a helyzetet- Hallgass tanácsomra. — Ást akarja tehát, hogy magamon hagyjam szárad­ni a gyalázatot, amit az az ember aj tett rajtam? Szó nél­kül tűrjem sértő szavait? — Várj csak, fiam. Büntetését nem fogja kikerülni. Lesz neked még módod és alkalmad arra^ hogy elégtételt végy magadnak a sértésért. Megjön ennek még az ideje. Ez lebegjen előtted életednek egyik főcélja gyanánt. A sors kezedbe fogja őt adni- Majd egyszer csak neki is ütni fog az óra. ö gyűlöl téged, mert pártját fogod annak, akit ők kinulláztak. Ártalmatlanná akar tenni téged, mert ösztön­­szerüleg érzi, hogy téged a szerelem ösztökél és az ilyenek a legveszedelmesebb ellenfelek. — Oh Erzsi! — sóhajtott fel Alfréd. — Felejtsd a raj ad esett sértést az érte való küzde­lemben. Ebben én is támogatni foglak, amennyire gyenge karjaimtól telik, ki kell küzdeni az elnyomott igazát; arra, aki ott fent a kastélyban bolonditja a herceget, rá kell bi­zonyítani, hogy csaló és akkor bekövetkezett a megtorlás órrája. Akkor aztán porba lesz sújtva mindkettő, te pedig diadalmaskodva- megadhatod nekik a kegyelemdöfést. Anyádat addig kiméld. — Igaza van, — felelt sugárzó arccal Alfréd. Oh, hogy is keseríteném el anyámat, aki imádok. Erzsiért pedig küz­deni fogok utolsó csepp véremig! A herceg ugyan intett, hogy ezt ne tegyem. De vájjon a történtek után ahhahagy­­hatom-e a küzdelmet? — Nem, nem, fiam, — felelte Barinkay, — magam is azt mondom azokat a nyomorult csalókat le kell leplezni, meg kell alázni! Porba kell őket sujtjani kíméletlenül! Úgy legyen! — emelkedett fel Alfréd. — Az égre es­küszöm, hogy erre fogok törekedni- Ez legyen életemnek leg szebb és legszentebb feladata! HOGY MULASZTHATNÁ EL, HA A BÖJT ELŐTT KEDVÉRE AKAR MULATNI A Szt. István Műkedvelő és Dalkor MŰSORRAL ÉS TÁNCCAL EGYBEKÖTÖTT DISZNÓTOROS VACSORÁJÁT Február 9-ikén, Szombat este A SZT. ISTVÁN HALLBAN, 11205 Buckeye Rd. A vacsora jegy ára $2.00 Kezdete 7:30-kor A zenét a KÉK-DUNA zenekara szolgáltatja Vegye meg vagy foglalja le jegyét eló're! Kolbász és hurka házilag készül! /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom