Az Ujság, 1953 (33. évfolyam, 3-42. szám)
1953-06-04 / 22. szám
JUME 4% 1953. AZ ÚJSÁG ' 5 OLDAL Az égő ház titka v VAGY A KÉTARCÚ ASSZONY Leidenfrost gróf zavartan nézett a nővérére és igy szólt tozzá : — Clarissa, hol van a boldogságom? Ezt hangosan kiáltotta a gróf, de olyan fájdalmasan és olyan kétségbeesetten, hogy a jelenlévő hölgyek mind könynyezni kezdtek. Clarissa is zokogni kezdett és alig tudta kimondani a könnyein keresztül: — Gyere, Viktor. Ne maradjunk itt. Menjünk a lakosztályunkba. A gróf nagy fáradsággal emelkedett fel. A lábai alig birták el, úgy, hogy a szálló igazgatójának kellett őt támogatni-. — Vezess engem Máriához, — mondta a gróf. Nála van az én boldogságom.... vezess hozzá— Clarissa összeszoritotta ajkait. Ezek a szavak mélyen a szivébe vágódtak. Vájjon, hogy segithetne most? Hát nem veszett el minden? — Istenem, milyen boldogak lettek volna, ha nem hull le a fátyol Mária múltjáról. A gróf egyre sóhajtozott: — Hol van az én boldogságom? Vezess engem Máriához, Clarissa, mert csak mellette találhatom meg zavartalan boldogságomat. Vezess, hozzá, könyörgöm, vezess hozzá... így nincsen semmi célja az életemnek ... Clarissa nem mert válaszolni bátyjának. Hiszen fogalma sem volt róla, hogy hol lehet Mária. Amikor Viktor lelkileg összetört, Mária nyomtalanul eltűnt, hiába akarták felkutatni, nem találták öt seholsem. Vájjon hol lehet? Mit csinálhat most Mária? És a gróf egyre kétségbeesettebben könyörgött: — Vezess, Clarissa, a boldogságomhoz! ü az én boldog, ságom! Clarissa úgy vezette bátyját a szobájába, mint egy szerető, gondos anya. Gyengéden lefektette őt a kanapéra és i melléje ült. Az igazgató köszönt, jobbulást kivánt és vissza- j húzódott. A két testvér magára maradt. Viktor gróf hangosan felkiáltott: — Hatalmas Isten, segits nekem, hogy megtaláljam! Clarissa pedig azért könyörgött, hogy hallgassa meg őt *az ég és tegye elviselhetöve Viktor számára az életet. A szive végtelenül nehéz volt. Már egyszer hosszú időt töltött Viktor mellett, akinek állapota akkor is reménytelennek látszott. •> Akkor is a szőke Mária okozta a szerencsétlenséget. Clarissa férje és a bátyja verekedtek meg egymással. És ma? Vájjon egészséges lesz még Viktor? Valaki kopogott az ajtón. — Szabad! — kiáltotta Clarissa megrázkódva. A szálló igazgatója lepett be. — Bocsássanak meg, hogy zavarom magukat, — mondja a direktor. — De azt hiszem, hogy orvosra van szükségük és azért ajánlom monsieur Condét, aki a legjobb orvos ezen a környéken. Clarissa kezet nyújtott az orvosnak és közölte vele, hogy írni történt a bátyjával az utolsó órákban. — Kérem, doktor ur, szedje össze minden tudományát, hogy megmenthesse az én szerencsétlen bátyámat. Vájjon mit lehetne csinálni, hogy a kedélybetegség megszűnjön? ' Azt hiszem, hogy a bátyám buskomor. Doktor Condé, egy fiatal, kedves ember, igy válaszolt: — Legyen nyugodt, grófnő, mindent el fogok követni, hogy a kedves bátyját meggyógyitsam. ,i Ezzel a beteghez fordult és megragadta a kezét. — Gróf ur, — mondta, — tekintsen rám, úgy szeretnék magán segíteni! Viktor gróf kinyitotta a szemét és rámeredt az orvosra. — Segíteni? — kérdezte. — Igen, segíteni akarok. — Rajtam éenki sem tud segíteni. — Engedje meg, gróf ur, hogy én mégis megkíséreljem. — Nem hiszem, hogy sikerülni fog, — mondta a beteg és hangja haragosan, ellenségesen csendült. A doktor mosolyogva válaszolt: — Már "sok paciensem elvesztette minden reménységét és én mégis segíteni tudtam. Hiszen maga fnég nagyon fiatal, kedves gróf. Viktor ajkán keserű mosoly fakadt. — Fiatal? Lehet, uram. Fiatal vagyok és mégis elvesztettem a boldogságomat. , — Újból meg fogja találni, gróf ur. Viktor csodálkozva tekintett az orvosra. —Újból megtalálhatom a boldogságom? — kérdezte. — Komolyan gondolja ezt, doktor ur? Az orvos bólintott: — Igen. Ez a szent meggyőződésem. Amig igy beszélgetet az orvos a gróffal, addig annak minden mozdulatát, minden fintorát megfigyelte, hogy tisz-J tán láthassa a kórképet. Viktor tekintete nyugtalanul suhant keresztül a szobán és ismét megkérdezte: — Clarissa, hol van' Mária? Hiszen tudod, hogy nála van az én boldogságom ... T ' -— Vissza fog jönni, Viktor, — mondta. A gróf felült és toporzékolni kezdett, mint egy kis gyermek. — Azt akarom, hogy. azonnal jöjjön, — mondta. — Nem várok egy pilantig sem. —» Jönni fog! — Az ő szájból akarom hallani, hogy mindaz, ami az utóbbi időben történt, csak egy rossz álom volt és hogy ha*zuság minden amit ráfogtak.... . —Maid jön .... ' — Menj érte, Clarissa. Doktor Condé gondterhelten csóválta a fejét és az arca egészen komoly lett. Visszanyomta a beteg a párnái közé és igy szólt: — Aludjon, gróf ur, ez jót tesz önnek. Szedje össze min-l; den erejét. Én akkor elhozom önnek a menyasszonyát. Boldog mosoly jelent meg a gróf szájaszélén. — Elhozza? — Megígérem önnek. — Köszönet, ezer köszönet, doktor ur. Az orvos felkelt és titokban intett Cianssának, hogy kö[ vesse öt . Mind a ketten kimentek a betegszobából. Alig értek ki, Clarissa izgatottan kérdezte meg: — Milyennek találja bátyám állapotát? Az orvos végigsimogatta homlokát és igy szólt: — Azt hiszem, hogy nemsokára erős idegláz fog kitörni a betegen. — Uram, ön kétségbeejt! Az orvos meghajlott. — Sajnos — mondta —, nem adhatok önnek kedvezőbb 1 felvilágosítást. A kötelességem, hogy mindent közöljek a beteg hozzátartozóival. Azt hiszem, hogy nehéz napoknak néznek elébe.... — Rettenetes! — De azért történhetnek csodák, grófnő. Clarissa halkan ismételte: — Csodák? — Igen. Ha az a fiatal hölgy, akiről a beteg olyan megható vágyakozással beszél, visszajönne, akkor meggyógyulna. — Mária? Clarissa gyorsan felemelkedett. — Meg kell keresnem őt.... Talán a szobájában, talán az utcán, mindegy, de meg fogom őt találni. Az orvos bólintott. — Tegye ezt, grófnő. Ez lehet csak a gyógyulás útja. Mialatt Clarissa mindent elkövetett, hogy a gróf szerelmét megtalálja, Viktor kipirultan feküdt ágyában. Halkan suttogott maga elé: — Mária, kedvesem, hol vagy? Gyere hozzám, fektesd a te puha, fehér kezedet a vánkosomra, hogy megcsókolhassam! Mária, hol vagy? Nem hallod, hogy mennyi vággyal kiáltok utánnad? Mária, ne kéresd magad, gyere.... Most Viktor lassan felemelkedett és nagy erőfeszítéssel lelépett a kanapéból. •* — Szomjas vagyok! Szomjas vagyok! — kiáltott^. A szeme kutatva járt körül. — Ott mondta. Az íróasztalon egy üve viz állt egy pohárral. Viktor az íróasztalhoz támolygott. Nagy erőfeszítéssel felemelte a poharat és vizet töltött ! magának. De a lábai felmondták a szolgálatot. Fáradtan hanyatlott az íróasztal mellett álló bársonyszékbe. Hirtelen megrázkódott. Mi volt ez? A kezei egy keskeny papírdarab utón nyúltak, amely ott feküdt az íróasztalon. Szemei az írásra tévedtek. Hangosan olvasni kezdte a kusza betűket. A levélben ez állt: „Élj boldogul, én kedves Viktorom, nagyon köszönöm a szerelmedet, de én már nem élhetek tovább, mert mindent megtudtam. A maláji tőr majd megszünteti az én nagy szégyenemet. Amikor ezeket a sorokat megkapod, én már megbünhődtem. Gondolj., rám szívesen,., akkor is. amikor már sírban fekszem, fehér arccal és amikor a lelkem már elszállt a mennyországba, vagy a pokolba, nem tudom... A te Máriád." Egy rettenetes, velőkbehasitó kiáltás hagyta el Viktor gróf ajkait. Felszakitotta az íróasztal fiókjait. Egy revolver villant meg a villanylámpa fényénél. Aztán csend lett. a A gróf leült egy székbe, az ölébe tette a revolver és nézte. Halálos, komor elszántság látszott az arcán. Aztán nagyon lassan felállt és odament a tükörhöz. Mégegyszer látni akarta az arcát. Látta a mély barázdákat az arcán és a földöntúli fájdalomban égő mélységes kék szemeket. És mosolygott. Megbékült mindennel. Ebben a pillanatban teljesen nyugodt volt. — Máriám, én édes Máriám, én szerelmem, boldogságom, mindenem, — jövök utánad! — kiáltotta. , A szálloda halijából vig muzsikaszó hallatszott fel. A revolver csöve szinte világított. Egy pillanatig mély csend volt. A gróf eloltotta a villanyt, most már a zene sem szűrődött fel. j És egy revolver dördülése hallatszott az éjszakában . _ SZÁZTIZENNYOLCADIK FEJEZET. Vampirok. Elza asszony nagyon okosan dolgozta ki terveit. Párizsi tartózkodása alatt is nagyon sokat tanult, mindenekelőtt azt a tanulságot szűrte le, hogy nincsen olyan terv, amelynek a kivitelét ne fenyegetnék a legkülönbözőbb veszedelmek. Egy gondolat fogamzott meg benne, hogy igaza van a közmondásnak, amely azt mondja: „Ember tervez, Isten végez”. Igen, a Mindenható figyelemmel kiséri az emberek ter- i veit. Már eddigi életében is rájött arra, hogy vannak olyan tervek, amelyek nem sikerülhetnek. Egyszer majdnem az életével fizetett rá arra, hogy egy tervét keresztül akarta vinni. Most is állandóan halálos veszedelemben volt. Ha szerelme, az apacs, elhagyta volna őt, akkor egy terve sem sikerült volna. Az élete függött ettől a szerelemtől. Az apacs minden lelkiismeretfurdalás nélkül megfojtaná öt, ha már nem szeretné. De csak nevetett, amikor erre a veszedelemre gondolt. — A szerelmesek beszámithatatlanok, — mondotta magának. Aztán tovább fűzte ezt a gondolatait. — A szerelmesek lázas betegek. Hiányzik belőlük a megfigyelöképség, amelyre bizony nagy szüksége van minden embernek, aki ebben a században él. Kezeit tördelve gondolkozott tovább: — Istenem, csak azt kívánom, hogy láthassam ennek az igazi arcát. Hallani szeretném őt, amikor elismeri, hogy a I saját testvérét árulta el és hallani szeretném, amikor bevallja, hogy a reménységei mind olyanok, mint a sappanbu•borékok, egykettőre szerteoszlanak... Jaj annak, aki a kezeügyébe esik, akkor, amikor ilyen gondolatai vannak. Ez a gondolatmenet kisérte Elzát, amikor elhatározta, hogy menekülni fog. Meggondolt mindent a legnagyobb alapossággal, átutaltatta a pénzét és podgyászát már Magyarországba régen feladta, hogy utánuk menjen. Nagy izgalomban várta az eseményeket. Az elkövetkezendő eseményeket senki sem előzheti meg. Van egy könyv, a sors könyve, amelyet ismeretlen kezek írnak, és amelynek minden szava beteljesedik. Nagy izgalomban volt Elza. — Egyszerűen kétségbevonem, hogy az én tulajdonom volt, mondta az asszony magama^ának. Tovább fűzte gondolatainak láncát. — Azt hiszem, hogy mindezt leírta valaki, hogy egy regényt készítsen mindazokból a dologból, amelyek a Tárnok névhez kapcsolódnak. Mégegyszer elment a szanatórium tájára, amelyről tudta, hogy ott tartózkodik a gyermek és a szerencsétlen Mária. Egy pádon ült egy tölgyfa alatt és bosszugondolatai foglalkoztatták. Most egy árnyékot látott a földön. Felnézett. I Úgy érezte, mintha kihagyott volna a szívverése. — Atzél báró! — mondta. — Igen, a csekélységem,—viszonozta az az ur, kinek külseje egyáltalában nem emlékeztetett az egykori makulátlan külsejű úriemberre. Aztán folytatta az a férfi, aki most megjelent: Atzél bárónak szerencséje van felesége Öméltóságának jó napot kívánni és hogyléte iránt érdeklődni. Olyan hangon beszélt, amelyről nem lehetett tudni, hogy komoly vagy pedig gúnyt rejteget. Rögtön egy hibával kezdte. Túl sokat beszélt. Beszélt, beszélt, anélkül, hogy érvényesülni hagyta volna azt a hatást, amelyet a nőben puszta megjelenése keltett. Elzának volt ideje arra, hogy magához térjen. Látta, hogy a férfi elegáns és már tudott mindent. De a nő okosabb volt, mint a férfi. Hallgatott, amig a férfi ismét megszólalt: —Úgy látom, nem túlságosan örülsz, kedvesem— mondta. Megvető pillantást vetett az asszony a férfire. A férfi felkacagott, nyersen, kíméletlenül. — Ugy-e szeretnél tőlem, drágám, nagyon hamar megszabadulni, — mondta. HUMOR — Kérem én Y. herceg vagyok! 2 A báróbankár még nem végezvén el dolgát, egész flegmatikusán igy vág viszísza: — Hát akkor vegyen két [sziket magának. JOGOS SZEMREHÁNYÁS. Váratlanul hazatér a gazda és az inasát bizalmas együttétben találja a konya" kos üvegjeivel s a gazda szivarjaival. Természetesen rászólt: — Ez már hallatlan, meg" iszod a konyakomat s elszívod a szivarjaimat. Ezt igazán nem vártam volna tőled, Sanyi! — Bizony én sem vártam most haza Önt uram, hiszen.' azt irta, hogy egy hétig marad távol. PICI LEÁNYKA AZ ERDŐBEN Ahogy melegebbre fordul az idő, HELYEZZE SZŐRME KABÁTJÁT Storage-ba a biztosított összeg 2% t fizeti Euclid Model Fur SHOPPE 2038 East 105 St. A Carnegie és Euclid Ave közöli Telefon: CE 1-5270 NYITVA ESTE 8-ig JOHN HRENYO, tulajdonos J Temetés-rendezésünk Irányelve, hogy a gyászoló családdal való lofgbansőségesebb együttérzésünkkel ?. legkegyeletesebb formában kifejezésre hozzuk a család, a rokonok és a gyászoló közönség véglisztességadását- nem feledkezvén ,1 1 meg arról sem, hogy a legfájdalmasabb órákban, (minden kényelmet biztosítsunk. KÁPOLNÁNK A FELRAVATALAZÁSRA és í A GYÁSZOLÓ KÖZÖNSÉG FOGADÁSÁRA "T MINDENKÉPEN BE VAN RENDEZVE i GYÁSZ ESETÉN A LEGNAGYOBB BIZA-í LONMAL FORDULHAT HOZZÁNK, mert mi a p temetésrendezést nem üzletnek vesszük, hanem | HIVATÁSNAK, amelyet lelkiismeretesen és magyar testvéri megértéssel igyekszünk elvégezni. I F. TOTH & CO. j Funeral Chapel A VOLT LUKÁCS-FÉLE KÁPOLNA { 12014 Buckeye Rd. LO 1 -7524 AZ Ö PÉNZÉBE KERÜL \ Károly rendkívül csintalan gyermek volt. Napközben mindig újabb és ujabb csínyeken törte a fejét. Az érte járó büntetés — verés formájában — persze sohasem maradt el. Apjának azonban az volt a pedagógiai elve, hogy soha sem szégyenitette meg a fiát mások előtt és a napközben elkövetett apró gonosztságokért éjszaka titokban verte el a fiát. Károly egyszer megunta a kétes értékű dicsőséget és a diák társának, aki szintén náluk lakott, de akinek sejtelme sem volt az éjszakai drámákról’, két krajcárt ajánlott fel, ha egy éjszaka ágyat cserél vele. — Szeretném megtudni— mondotta — hogyan esik az alvás a te ágyadban. A diák a két krajcár ellenében örömmel áll rá a cserére. Éjféltájban, amikor már mind a ketten jóizüen horkoltak, belép a szobába Károly apja egy nagy bottal felfegyverkezve, odamegy a fia ágyához és elkezdi éktelenül verni a másik diákot. A diák, aki rémülten ébredt rá a valóságra, szörnyű ! orditozással tiltakozóit a ve'rés folytatása ellen. Az öreg ur, aki a sötétben is észrevette, hogy valami misztifikáció történt, egy pillanatra abbahagyta a verés ti,' mire Károly a szomszéd ágyból átkiáltja: — A verést nem abbahagyni! A veréht folytatni kell! Mert én már kifizettem ! A KIS ÜZLETEMBER A kis Károlyka nyaklevest kapott a tanítótól, pedig nem ő, hanem a szomszédja rendetlenkedett. Erre feláll és igy szól: — Tanító ur, nem én lár máztam, hanem a Lukács Pista. Most már tessék a kapott pofont a javamra írni! Irta: Bajusz Sándor. 1-j Pici lányka egy kis erdőn Ballagva ment keresztül, Én egy fa alatt .hevertem, £ S olvasgattam egyedül. Amint mellettem haladt e|j Meglepődve nézett rám, De én szelíden szólitám ’’Hová méssz te kis leány? AZ ÁLDOZATFÜST j — Varga, — fordul a kábái mester egyik tanítványához, — felelj nekem és mondd meg, mivel áldozott Kain és Ábel az istennek? — Búzával. — Jól van. Fölment-e a füstje az áldozatnak? — Ábelé fölment, de Káiné elterült. •— Miért terült el? — Mert nem jó búza volt olyan búza volt az is, mint a milyent édes apám szokott adni a tanító urnák. De ő nemszólt, csak nézett rám S haladt tovább az utján, Ijedten nézdegélt vissza Nem megyek-e o után. S mikor már messzebb volt tőlem Szaladásnak eredeti, Futás közben is még mindig I Vissza rám nézegetett. * lÉn istenem! Én Istenem! [Hát vadállat vagyok ép? ; Hogy tőlem ez a kisleány, Mint vadállattól úgy fél. I Nem szokásom bántalmazni Ártatlan gyermekeket, Akiket én olyan forró Szeretettel szeretek. j Ne félj Ne félj! Te piciny lány, Világért sem bántalak, Embernek érzem én magam Nem pedig vadállatnak. Muskegon, 1952. ápr. 30. TÚLSÁGOS ÓVATOSSÁG. I A. Miért nem megy ön soha bálba? B. Mert az ember ott köny nyen náthát kaphat., vagy pedig feleséget. GAZ FURNACE Moncrief - Sunbeam - Niagara Szívesen segítünk a G?s Companynál otthona gázfűtéséhez szükséges jóváhagyás megszerzésében TETŐ-CSATORNÁK TETŐZÉS és JAVÍTÁS LEVEZETŐ CSATORNÁK VIHARABLAKOK TELJESEN DÍJMENTES ÁRLEJTÉS COLONY HEATING & SHEET METAL Julius J. Refresh SW 1-5538 3021 East 116 St. SW 1-5539 ESTE: RA 1-1915 AZ IRIGYELT — iSzereti nagysád a kutyákat? — Igen, az ölebem az egyetlen lény, aki engem meg ért! — Oh nagysád mennyire sajnálom, hogy a természet nem kutyának teremtett! ROTSCHILD ÉS A LENGYEL HERCEG. Rotschild báró irodájába egyszer egy lengyel herceg ment valami üzleti ügyben. Rotschild éppen fontos levelet irt, felnézett Írásából és igy szólt: — Kérem legyen szives leülni. Egy kis sürgős dolgom vari még. Akad ott valahol egy szék. Ezzel tovább irt. A vendég vár nehány percig, azután türelmetlenii 1, liangsulyozva mondja: Ha nincs, aki főzzön és önmaga sem főzhet vagy pihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt kíván élvezetei és egészséggel elfe* gyasztani, amilyent otthon főznek akkor keresse fel a RICE RESTAURANT jókirii magyar vendéglőt 12528 Buckeye Road Finom töltött fejposzta minden nap HAZA VITELRE is KISII ERZSÉBET, tulaj. Ízlésesen és méltányos árban készít el minden virág rendelést GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Avenue ME 1-1938 • PAULA NÉNI • Szakácskönyve páratlanul értékes SZAKÁCS és ÁLMOSKÖNYVE megírva Amerikai mértékegységre 1. Szakácskönyv egy 2 Házitanácsadó fedél 3. Álmoskönyv alact Diszkiadás ________ <jjij qq RENDES KIADÁS <£3 75 Rendelje meg haladéktalanul MATHILD PAULA MISEK CLEVELAND 20, OHIO 2828 East 125th Street
