Az Ujság, 1950 (30. évfolyam, 33-51. szám)
1950-08-17 / 33. szám
VOL. XXX. NO. 33. THURSDAY AUGUST 17, 1950 A Petrásh bizottság gyűlése szept. 7. A Judge Petrásh október 29-iki banketjének bizottsága szeptember 7-ikén, csütörtök este gyülésezik az Első Magyar Evangélikus Egyház iskola termében, East Boulevard és Buckeye Road sarok Nt. Dr. Leffler Andor elnök, Szabó Istbánné társelnök és Fábián Antal jegyző nagyon kérik a bizottsági tagokat, hogy e harmadik gyűlésen is jelenjenek meg éppen olyan teljes számban, mint az első két gyűlésen. A gyűlés pont 8 órakor kezdődik és pont 10 órakor végződik. Matowitz rendőrfőnök figyelmeztetése George J. Matowitz, Cleveland város rendőrfőnöke mindazokat, akik autót hajtanak, arra kéri, hogy "az élet jelzéseit vegyék figyelembe.'’ Arra kér mindenkit, hogy éppen úgy tartsa be a forgalmi jelzéseket, mintha azok húsból és vérből való forgalmi tisztek szóbeli intései lennének. ... Minden forgalmi jelzésnek határozott rendeltetése van és bizonyos okkal van a helyén. Nagyon sok ucca keresztezésnél STOP jelzés van, amelyek ugyan biztonságosnak látszaak, de véres történet húzódik meg annak a szüksége mögött, amely ezeket a forgalmi szabályozókat felállittatta. Éppen igy a gyorshajtás határát jelző jelzés vaby a utmentén való munkára való figyelmeztető jelzés hallgatag bizonysága napokon s heleken át végzett vizsgálatnak, amely a forgalomnak szakértőkkel való elbírálása alapján megállapította, hogy az ucca vagy országút sajátos viszonyainak milyen gyorsaságú hajtás felel meg a biztonság mértékével. Egyetlen egy forgalmi jelzést sem tettek fel találomra — mondotta Matowitz rendőrfőnök, hanem azért, hogy Önt a hatáskban védje és oltalmazza, éppen úgy a gyalogjárót is. A forgalmi jelzések és hirdető táblák, valamint a kövezet megmarkolásai az Élei Jelzései — engedelmeskedjünk azoknak! — Fodor Pál, a Fisher Body kiváló die maker je és kedves neje, szül. Éva Julianna * minden előkészületet megtettek, hogy régi Ígéretüket beválthassák legjobb barátjukaki a Califorpiába költözött de Clevelandban minden héten emlegetett Bora Jánossal és kedves nejével, szül. Kish Terézzel szemben. Két év előtt, amikor .Boráók Clevelandban voltak, visszavonhatatlanul megígérték, hogy lehajtanak Calif orniába. Megvették uj gépüket, gyönyörül Pontiacot a vendégfogadást is letudták. Nagyon kedves vendégeik voltak: Szabó Gyula és neje Los Angelesből, Calif, és Demeter József és neje Daytonból, Ohio, akikhez nagyon szoros régi barátság fűzi őket. Minden attól függ, hogy Fodor Pál kap-e szabadságot, nem-e követelik meg tőle, hogy a szabadsága alatt is dolgozzék. j Harc a nagy profitok ellen Joseph C. O’Mahoney, Wyo. állam demokrata szenátora, a szenátusban olyan kijelentést tett minapi beszédében, amelyet millió és millió amerikai visszhangoz: —"Amikor fiainkat sorozzuk a háborúra, nem szabad le mondanunk a korporációk rendkívüli hasznának a "besorozásáról sem." így folytatta Joseph C. O’Mahoney szenátor: — "A korporációk profilja minden idők legmagasabb fokán vannak és még rohamosan növekedik." A vizsgálat azt mutatja, hogy 321 cég profitja az 1950-es esztendő második felében 46.5 százalékkal nagyobb volt, mint az 1949 év ugyanezen időszakában. — "Minden forrásból hasonló jelentés érkezik." — "Ezekből az adatokból csak egy következtetést vonhatok le — mondotta a nép érdekeiért harcoló Joseph C. O'Mahoney szenátor —« — Amikor háboruura sorozzuk fiainkat, nem szabad elengednünk a rendkívüli profit sorozását sem." Ezek a szavak visszhangra kelnek minden munkásember és minden kis üzletember szivében, akik máris érzik a háborúval egyidőben megkezdett nagyarányú drágitást, amelyet egész nyugodtan tolvaj lásnak is nevezhetünk. A háború első napjaiban megdrágították a cukrot, megdrágították a kávét megdrágították a kenyeret, megdrágítottak jóformán mindent, amire a dolgozó népnek mindennapi létfentarlásában szüksége van. ..„Ez nem egyszerű drágilás, amelyet üzemköltség emelés jogossá tett, ez közönséges tolvaj lás. mert spekuláción alapszik és semmi más alapja sincs, mint a haszonhajhászat, a meggazdagodásra vagy a tulgazdagodásra , való törekvés. Ünnepi Önvizsgálat A drágítással elkövetett tolvaj lás ellen két orvosság van, az egyik az, hogy Truman elnök, ahogy megkapja a felhatalmazást, állíttassa vissza a junius 25-iki árakat, hadd bűnhődjenek a harácsolok, a haszonhajhászok és a halmozók, a másik pedig Joseph C. O’Mahoney szenátor javaslata, vegyék el a háború költségeinek fedezésére a korporációk rendkívüli profilját. Amikor az ország fiai véreznek messze idegenben, nem szabad megtűrni, hogy bárki is hasznot csináljon a háborún. így volna rendjén!! E zlenne helyes! Ki van legjobban ellene, hogy a nagy profitokat elvegyék vagy megadéztassák: Szenátor Robert A. Taft. Ohio Állam idősebb szenátora, a kapitalisták legfőbb védelmezője, a naay profitosok hü támogatója, a gazdagok apostola, a szakszerveztek jogainak megnyirbáló ja és a munkásság érvényesülésének legerősebb ellenfele. Taft szenátor biztonságot jelent a milliomosok és egyre növekedő jövedelmük részére, elszegényedést a kevésbbé jólétü polgárok, főleg a munkássá gszempontjából. Habár váratlanul jött a háború de mivel benne vagyunk, nem vonhaljuuk ki magunkat belőle és minden áldozatot meg kell hoznunk, hogy az Egyesült Nemzetek és vele az Egyesült Államok győzelmesen kerülhesen ki belőle. U- gyanakkor, amikor minden fentartás nélkül készek vagyunk harcolni a külső ellen| ség ellen, teljes védelmet követelünk a nép belső ellenségei, az árdrágítók, a népfosztogatók, a háborús profithajhászok ellen. Győzelmet az országnak és védelmet az ország népének — a fosztogatói ellen! Augusztus 20-án, Szent István király emlékünnepén a magyarság mindig és mindenütt kegyelettel hódolt az első keresztyén magyar király emlékének. A magyar nemzeti ünnepek legnagyobbika ez az ünnep, amit úgy külső nemzeti pompában, mint belső egyházi áhítatban felekezeti különbség nélkül, ünnepelt meg. Az A- merikában szétszórt magyar ság is kiveszi ebből az iinpelésből a részét, Cleveland magyarsága ‘magyar napot’ rendez ez ünnepi alkalommal. A magyar nép ünnepelni mindig tudott, még ha sírva kellett is vigadnia. De a magyar nemzeti ünnepek nem tudlak a magyarságért kitartással s önzetlenül dolgozó hétköznapok állandó erőforrásaivá válni. Tényleg úgy volt, hogy” nagy ünnepeknek fényes hajnalán, nagyokat kurjantottunk,, hajrá, húzd cigány” — de lelkesedésünk sokszor szalmaláng volt, amely önhamvába roskadt s utánna még nagyobb közöny lett úrrá a sziveken. A magyarság mai sorsában, a hálaadó istentiszteletek mellett, hozzánk legméltóbb ünneplés az ÖNVIZSGÁLAT. Tartsunk ünnepi I önvizsgálatot magyarságunk és keresztyénségünk felett, mert augusztus 20-nak minden eszménye 'is jelentősége benne van ebben a két szóban: magyar és keresztyén. Már egy 'évi amerikai tartózkodásom alatt s szomorúan tapasztaltam, hogy vannak, akik titkolják, sőt szégyenük magyar származásukat, nyelvüket, még a nevöket is megváltoztatták, mert igy több érvényesülési lehetőséget remélnek s mert elhitték, amit ellenségeink terjesztenek, hogy a magyar egy alsóbbrendű faj a népek tengerében. Szeretiiém ezeknek részletesen felsorolni, hogy mit adott a magyarság a világnak és benne Amerikának, de egy cikk keretében csak sejtethetem azt. Hivatkozom a franciaországi Deák-Bercsén yi-Rátkai Dessewffy-Esterházy huszárokra, Halász Zsigmondra, aki az első porosz huszárezredet alapította, Zágonyi magyar huszár őrnagy sirring fieldi halálrohamára, melynek képe a Fehér Ház falát díszíti, a cubai szabadságharc legnagyobb hősére Práday őrnagyra, az argentin hadsereg magyar megszervezőjére Czecz János tábornokra, Vagy Orbán mesterre, akinek köszönhetik a törökök Bizancz efoglalását, mert száz lóval vontatható ágyút öntött nekik. ■ De magyar építette a Dardanellák érődéit és készítette a szuezi csatornának első terveit is: egy Tóth Ferenc nevű menekült kuruc, aki később francia tüzértábornok lett és báróságot is kapott. Vagy kérdezzük meg Pierre Delattre történészt, igaze, hogy 1931 aug. 21-én egy jibeszédében ezeket mondotta: ‘A ngliának, Franciaországnak, Magyarországnak a középkorban egyenlő számú lakossága volt és hogy ma olyan óriási a különbség a lakosság aránya között, annak oka az, hogy a magyarság négyszáz éven át vérzett Európáért”. H. Doumerge francia tudós pedig egyik munkájában azt irta, hogy Európát a magyar Hunyadi János mentette meg a töröktől.” Johnson angol tudós szerint Magyarország egymaga többet tett a török veszedelem elhárítására, mint a többi államok együtt”. Nincs szégyelni valónk magyarságunkért, mert ez a kis nemzet az emberiség kultúrájáért többett tett, mint sok más nagy állam. Az angol üvegipart magyar üvegesek vetették meg 1556-ban. A 16. század közepén Erzsébet angol királynő hívására Angliában magyar bányászok vezették be a kereken járó bányakocsikat, a bányák ujrendszerü gerendázását és a foncsorozott kohót. Rettenetes Iván is magyar bányászokkal vetette meg alapját az orosz bányászatnak. A fülkés - folyosós vasúti kocsit Kossuth Lajos fia, Tivadar találta fel aki akkor olasz vasúti igazgató volt. Tiirr István építette meg a görög korinthusi tengercsatornát s ő vetette fel azt a tervet is, hogy meg kell csinálni a Panama csatornát. A magyar Jedlik Ányos 18 évvel Siemens előtt fedezte fel a dinamót és Kempelen Farkas már több mint 150 évvel ezelőtt csinált beszélő gépet és gőzturbinát. A magyar faj a festő-zene és szobrász művészetben is nagy értékeket ajándékozott a világnak. Tudósaink közül a nagy tudósok nagy világversenyében három magyar tudós kapta meg a legnagyobb dijat, (a Nobel dijat.) Lénárt-Bárány Szentgyórgyi. Németországnak több mint százötven egyetemi tanárt adtunk és Amerikában is nagyszámmal dolgoznak magyar egyetemi tanárok, tudósok, orvosok, mérnökök s a magyar munkásnak mindenütt becsülete van. Nem csoda hát, hogy Johnson szenátor a kvóta törvény 1940-es előadója azt mondotta, hogy a bevándorolt magyarság úgy erkölcsi, mint takarékossági, hyg'éniai és munkaérték szempontjából a legkívánatosabb elemek közé tartozik”. A másik dolog, ami elszomorítja a faját szerető embert, hogy magyar nyelvünk, nemzeti szokásaink es kultúránk ápolása egyre elhanyagoltabbá lesz Amerikában. Legtöbször ünnepi alkalmakra szorítkozik. A még meglevő magyar munka is inkább kiszolgálja, mint neveli a magyarságot. A magyar lélek sorsa a Hamupipőke sorsa lett. Pedig nemzeti lélek nélkül a nemzet belső erőit kifejleszteni, a nemzeti öntudatot megerősítem, hivatás-tudatot felkelteni s a nemzeti újjászületést előkészíteni nem lehet. A MAGYAR NAP PROGRAMMJA 1. Amerikai és a Magyar Himnusz .... Dalolja a közönség az énekesek vezetésével 2. Üdvp?.!ő beszéd ................................. Pokorny J. Ferenc, Egyesült Egyletek elnöke 3. Magyar Dalok ..... ••...................,,................... Rabb Jóska 4. Angol ünnepi beszéd............... Hon. Frank J. Lausche, Ohio Állam kormányzója 5. Magyar dalok .................................................... Lizák Ica 6 Alkalmi angol beszéd.............. Hon. Thomas A. Burke, Cleveland város polgármestere 7. Magyar dalok......... Első Magy. Gk. Egyház Énekkara 8. Magyar ünnepi beszéd ................... Nt. Daróczy Mátyás, W. S. Református Egyház lelkésze 9. Alkalmi beszéd.................. Kováchy M. Gyula, m. biró Magyar Kulturkert elnöke 10. Magyar dalok.............................................Szarvas Barna 11. Alkalmi beszéd ..................... Petrásh Lajos, városi biró az Egy Egyletek segély bizottsága elnöke 12. Magyar dalok...................................iSzt. István Dalárda 13. Egyesült Egyletek east oldali alelnökének beszéde ............................ Kovács Gusztáv 14. Magyar dalok .......................................Szemaka Julianna 15. Vendégek és a sajtó képviselőinek a bemutatása Dunasky József né, Egy. Egyletek west oldali alelnöke Donó András, az Egyesült Egyletek titkára 16. Paraszt lakodalom-jelenet ................... Andaházy Ilona, tánctanár vezetésével A dal számok Király Ernő és zenekara, valamint Halmos Margit zongora tanárnő kíséretével lesznek előadva. Az East Sidei Református Egyház valamint a West Sidei Református Egyháznak a Baseball csapatai közt verseny játék lesz a Puritas 6pring Park pályáién délután egy órai kezdettel. A győztes csapat serleggel lesz jutalmazva. I Vannak, akik kétéégbeesve I uemzetük jövője felett, min-j dent lehetetlennek tartanak I« máris húzzák a halotti ha- I rangot nemzetök Ezek \nek idézem Kos;,jtix Lajost: Szentségtörést követ el, aki (ehetetlenúéget hirdet. A nemzet pedig öngyilkosságot követ el, ka azt elhiszi. Minden nemzetnek lehet jövendője, csuk annak nem, amely azt lehetetlennek tartja.” J Van olyan is, aki azt hirdeti, hogy a most következő munkástestvéri közösség megalakulását nem szabad a nemzeti korlátok megerősítésével hátráltatni. Mi erre azt feleljük: ha majd minden angol, amerikai, francia vagy német először ember lesz 'és csak azután angol, amerikai, francia, vagy ríémet, akkor mi magyarok is azt valljuk, de addig nem akarunk sem gyávák, sem bitangok, sem árulók lenni, hanem maradunk mindhalálig amerikai magyaroknak. Szent István ünnepén keresztyénységünk is önvizsgálatra szorul. A kérdések özöne tódul a toliamra, de csak párat emelek ki belőlük. ' Minek tartjuk mi a keresztyénséget, vájjon csak világnézetnek s ezzel besorozzuk a többi világnézetek (-izmusok) közzé? Tudatában vagyunk-e annak, hogy ha beszélünk is. kér. világnézetről Ide a keresztyénségünk feletié áll a világrészeteknek, megméri és megítéli őket? j Megszenteli-e magyar éle- I tünket keresztyénségünk, ! vagy keresztifénségünket csúfolja meg életünk? Meglátszik-e rajtunk a kérész tyémjég, úgy, hogy a nem-keresztyének megkívánják tölünk, vagy éppen miatlunk távolodnak el mindinkább tőle? Akár kereszténynek nevezem magamat a keresztről, akár keresztyénnek Krisztusról: az Ur keresztje ‘megmentő fa” számunkra, vagy bunkónak használjuk s egyszer a nem keresztyéneket, ! másszor egymást ütve fejbe vele? I Krisztus keresztfája alatt j meglátva saját büneinketiudunk-e testvérré édesedni, 1 vagy csak vitatkozni tudunk! e ott is dogmák felett ? I Valljuk-e a költővel, hogy nemzeti sorr'jnkban: nem a I mi dolgunk igazságot tenni, 1a mi dolgunk csak igazabbá lenni?” | Ha ezekre a Kér lésekre. Isten előtt megadjuk a feleletet, akkor látjuk mennyi baj van keresztyénségünk körül. Ne verjük tehát büszkén mellünket, hogy én magyar keresztyén vagyok, ha- 1 nem alázatos bünvallomás 'után, igyekezzünk azzá lenni. j E szent fogadalom illik Szent István népéhez s ez az I ünneplés. A kkor énekelhet! jiik csak reménységgel az évszázados éneket: ‘Hol vagy István király? Téged magyar kíván! Gyászos öltözetben í Teelőtted sírván”. Magyar Nap TEL. GA. 1-5658 1950-ben IRTA: DR. LEFFLER ANDOR AZ ÚJSÁG TELEFONJA: IRODA GA 1-5658 LAKÁS TELEFON: RA. 1-5699 Régi szokás ez a Magyar Nap. Mondhatnánk, tradíció itt a clevelandi magyar kolónián. Ilyenkor, István király ünnepe idején, évről évre megrendezi a clevelandi magyarság köz-intézménye, az EgycaÜlt Egyletek, ezt a népies nagy év találkozót. Mert népünnep ez a Magyar Nap. Itt találkoznak a sógorok és a komák, akik talán csak múlt év augusztusában találkoztak utolszor egymással. Akkor is a Magyar Napon. Elhozzák a, fiatalokat is az ‘öregek” boldogan mutogatják az uj vöt, vagy az uj menyecskét. Az se’baj ha ájris, vagy német, vagy cseh, vagy olasz. Annál boldogabbak rajta, hogy megbecsülte őket és velük jött a Magyar Napra. Büszkék rá, ha megtanult magyarul köszönni. Produkálják. Nemcsak a nyelvtudását, de a gyomrát is lacipecsenyével. Felvonulnak az unokák is. Ezek már a harmadik vagy éppen a negyedik nemzedék. De az nem baj. Népünnep ez és a gyerekek helye is itt van a Magyar Napon. Igaz, ezeknek a legkisebbeknek már a gyomra se magyar. Ezek már ‘hot dog’-ot majszolnak lacipecsenye helyett és a vásári lemonádé helyett ‘pop’-ot isznak. Ezek már a csákós és fakardos katonásdi helyett atom bombát játszanak. Berregő zajjal kis szájukon végigrohannak .az öregek lábai közt. ők most a mérges atom bombavető repülőgépek. S a mint a fürgelábu gyerek-repülőgpek beleütköznek egyegy amúgy is gyöngelábu, reumás öreg anyókába, halljuk a bánatos sóhajt ‘Jaj, hogy megváltozót a világ, még a gyerek is más.’ Hát igaz. Bizony megváltozott a világ. Igaz, minden Magyar Napon volt valami különös téma, ami összefo gott bennünket és ami beleült érdeklődésünk központjába. Akár akartuk, akár nem. De ilyen még nem volt. Ilyen félelmetes és sötét gondolat még nem ijesztett bennünket össze egy nyájjá. Azt szokják mondani, hogy a gyerek kimondja az igazat. Most a gyerekek haragos berregéssel atombombás repülőgépet játszanak. Nekünk pedig ijedten jut eszünkbe az ős-keresztyén litániának a refrénje: ‘Irgalmazz nékünk, Oh Jézus, oh Jézus!’ Volt idő amikor sárga Dávid -csillagot tűztünk a Magyar Nap díszhelyére, mert fájt a szivünk a magyar zsidókért, akiket a náci fenevadak nyilai kerestek halálra. Volt idő, amikor államunk kormányzója Lausche Fe- Irenc, a magyar ‘Jánost’ dicsérte, mert ezért az uj hazáért bátor katona volt mész jsze földeken. Majd képeket néztünk. Halálsápadt, csonttá aszott magyar csecsemők képeit, akiknek nyomorkiáltása mint rettentő lidércfény nehezedett a Magyar Napra. Volt idő amikor boldogan hurráztuk meg az uj életre kelt kossuthi eszméket a Magyar Köztársaság megszületésében. Aztán jött a vörös számum és megtanultunk a Magyar Napon irfiádkozni. Imádkozni papokért. Lutheránusokért, meg katholikusokprt egy aránt. Papokért, akik végigmerték csinálni a Szent Gellértek szöges-hordó útját a pogányság ellen és a Lutherek útját a lelkiismereti szabadság megvédéséért. így borult lassan szülőhazánk világára a Vasfüggöny. Szorítása, mint a présbe tett élő emberi kéz újain a vér, kipréselte repedésein a drága magyar államtest vérreseppeit, a szenvedő menekülteket. Ezek a D. P.-k, az uj kényszervándorok, akik a régi komák és sógorok mellett szintén ott lesznek a Magyar Napon, 19'50-ben. Megint borongós gondolat fog ráfeküdni a Magyar Napra. Nem csak azért, mert magyar nap, de azért is mert ember-nap. És ugy-e az em. bernapok néma sok félelmes árnnyal vannak tele. Moszkvában túlórázik a rádió. Békéről beszél.Ilja Ehrenburg; mesteri szónoklatában békeszózatot közvetít. Könnyeket facsaró beszéd ártatlan gyermekről, aki álmában mosolyog édesanyja felé. Béke. béke, de Moszkva mondja, a vasfüggöny és a vörös számum rettenő ura. És félejlem ölti el szivünket, mert tudjuk, hogy trójai faló ez ‘csupán, melyen ártatlan bé- Ikeköntösben a háború üvöltő farkasa tanyázik. De azért a Magyar Napon ott lesz újra a sógor meg a koma. A cseh vő, meg a bőm bavetőt játszó gyerek. Meg ott lesznek a DP-k is, hogy jtudjuk mit jelent Moszkva I ‘béke’ szózata. H ALGASSA MEG VASÁRNAPI Magyar Programainkai 12 órakor a WJMO, 1540 diai 12:30-ig 1 órakor a WDOK, 1260 diai 1:45-ig Hirdetések ügyében hivja: TY 1-2746 SZAPPANOS FERI IGAZGATÓ HALLGASSA MEG MINDEN VASÁRNAP DÉLELŐTT 11 órakor a WERE — 1300 DIAL rádióállomásról Kocsány Johnny MAGYAR PROGRAMJÁT Ha hirdetni óhajt e nívós programon, hivja fel a program managerét: KOCSÁNY MIHÁLYNÉT, Johnny édes anyját: SK 1-2048
