Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1925-12-01 / 4. szám
1925. december hó. AZ ERŐ 93 A magy kín posta székesfehérvári adóállomása. Arra való tekintettel, hogy eddigi cikksorozatomnak iskolaszerű jellege az általános, úgynevezett alapkapcsolások ismertetésével befejezést nyert, mielőtt ezen kapcsolások variációiról és különböző neutrodyn, superheterodyn, ultradyn stb. néven ismert javított formáiról írnék valamit, mintegy átmenetszerüleg, egyik legmodernebb középeurópai rádióállomást, a posta fehérvári adóját fogom ismertetni. Ezt annál is inkább megtehetem, mivel személyesen volt alkalmam végignézni ezt a csodás műszaki berendezést. A történeti rész megírásánál segítségül vettem a csepeli adóállomás 10 éves jubileumi emlékkönyvét. Amint tudjuk, a csepeli adóállomás közvetlen a háború kitörésekor lépett üzembe és az egész háború alatt diplomáciai és katonai táviratokat közvetített. Ez az állomás azonban a maga 75 kw.-os szikraadójával nem tudta a folyton fokozódó forgalmat lebonyolítani, ezért a posta 1918-ban elhatározta, hogy egy nagyobb és modernebb adóállomást fog felállítani. A közbejött gyászos idők azonban folyton késleltették a terv kivitelét, úgy, hogy az építkezések csak 1922 tavaszán vehették kezdetüket. Az 1923. év már szorgos munkában telt el, anynyira, hogy a következő évben a rendes forgalom is megindulhatott és jóval nagyobb teljesítőképességgel és hatástávolsággal továbbította az eddig Csepelen leadott magán-, üzleti- és ujságtáviratokat. Maga az állomás egy 4800 méteren működő 10 kw.-os lámpaadóból és egy 50 kw.-os 8600 méter hullámhosszú gépadóból áll. A lámpaadó működése a következő: Egy hatalmas, körülbelül fél méter magas kathodlámpa rácsa, .egy relais segítségével közvetlen összeköttetésben áll a budapesti főpostán (rádió üzemközpontban) elhelyezett morse-billentyűvel, esetleg géptáviróval. A billentyű révén eszközölt megszakítások következtében a hatalmas méretű, úgynevezett vezérlámpa anod árama szintén hol megszakad, hol pedig tovább folyik. Ezeket a morse ábécének megfelelő lüktetéseket rávezetik az adólámpa rácsára, mely viszont azokat rezgőrendszerei révén az antennán ke, resztül kisugározza. Az anodáram 19.000 Volt feszültségű egyenáram. Ily feszültségű egyenáram előállítása természetesen dinamógépekkel lehetetlenség volna, hanem ehelyett a szintén 10.000 Voltos váltóáramot két elektrodos (rácsnólküli) lámpákkal, úgynevezett „kenotronok“kal egyen irányítják és így adják át a lámpáknak. Az egyenként 13 kw.-os 12 darab adólámpa egy kapcsolótábla mögött van elhelyezve, melyen kívül a fűtő, anod és antenna áramerősséget és feszültséget, valamint a rezgésszámot mutató műszerek és különböző szabályozó berendezések nyertek elhelyezést. A gépadó a lámpaadótól teljesen eltérő berendezés és az amatőrök legnagyobb része előtt teljesen ismeretlen dolog. Itt nem szerepelnek sem lámpák, sem szikrasorok, itt minden folyamat indukciós és kapacitiv hatásokon alapul. Lelke az úgynevezett frekvencia-transzformátor, melynek az ismertetése azonban túllépi ezen cikk kereteit. Lényege az, hogy egy induktorban termelt nagy frekvenciájú áramot még egyszer oly nagy frekvenciájúvá alakít át. Ez az áramot is természetesen a Budapesten levő morsebillentyü vagy gyorstávíró befolyásolja. Az épületen kívül két, egyenként 152 méter magas és körülbelül 140 tonna súlyú vastorony van egymástól 300 méterre felállítva. Ezekre van kifeszítve a három antenna, melyek közül kettő félernyő, egy pedig tetőantenna. A két'gép ezen három antenna bármelyikére rákapcsolható. Az áramot jelenleg házilag állítják elő. Az elektromos centráléban két félstabil gőzgép nyert elhelyezést, melyek közül az égjük egy 40 K. V. A.-es, a másik pedig egy 120 K. V. A.-es háromfázisú generátort forgat. Az eredeti megállapodások értelmében azonban az áramot a közeljövőben meginduló uj székesfehérvári villanytelep fogja szolgáltatni, a fenti gépek pedig csak tartalékul szolgálnak. Az adót az egyik vast pr on nyal együtt a ,.Telefunken“ cég szállította, míg eC másik vastornyot már a Máv készítette a berlini cég rajzai alapján. A székesfehérvári adóállomás jelenleg Európa összes nagyobb városaival összeköttetésben áll. Az. Amerikával való érintkezést eddig még meg sem kísérelték, azonban tervbe van véve egy félkilowattosrövid hullámú adó felállítása, amely esetleg az amerikai összeköttetést fogja megteremteni. A vevőállomás Székesfehérvártól körülbelül 30 km.-nyire, Tárnokon van felállítva, ahol is hét keret és egy magas antenna-vevő nyert elhelyezést. Ezek szintén a budapesti főpostának adják közvetlenül a jeleket. Mindezeket összevetve, büszkén mondhatjuk, hogy a székesfehérvári transzkontinentális távíróállomás egyike Európa legmodernebbjeinek és így hazánk is méltó helyet foglal el ebből a szempontból a nemzetközi világforgalomban. Vörös László. Rádió posta. T. Rovatvezető Úr ! Az Erő rádió-rovatát már elejétől kezdve olvasom, de úgy látom : olyan készülék nem kerül sorra benne, amilyet én akarok csinálni magamnak, t. i. olyat, mellyel a hazai állomásokat és a külföldet, köztük a new-yorki Metropolitánt is lehet venni, tehát 400 m.-es hullámhossztól fölfelé. S ez a kés2ölék bele legyen szerelve egy ízléses dobozba s annak oldalán és tetején legyenek a lámpák és az igazítok íogői. Legyen hozzá továbbá egy táblázat, hogy a kondenzátor és más igazítórészek különféle állásakor mekkora hullámhosszra van hangolva. Fog-e ilyen készülék leírása az Erő-ben megjelenni vagy sem ? Ha nem jelenik meg ilyen, akkor tessék szíves lenni olyan könyv címét és kiadóját velem tudatni, amelyikből egy ilyen vevőkészülék elkészíthető. Szívességét előre köszönöm. Kunszentmiklós, 1925. nov. 15. Lálos Sándor. Kedves Vörös Úr ! , Levelét megkaptam, mely végtelen örömet szerzett. Ne vegye rossz néven, hogy esak most válaszolok, de az érettségi vizsgákkal el voltam foglalva. Nekem van most egy háromlámpás-készülékem ; kísérletezem régóta vele, de még eddig sehogyan sem sikerült zöldágra vergődni. Én azt hiszem, hogy a lámpáim nem keltenek
