Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1925-11-01 / 3. szám

70 AZ ERŐ 1925. november hó. nek kerületi ülésén Széchenyi István gr. egyévi jöve­delmének íelajánlásával a Magyar Tudományos Akadé­miának megvetette az alapját. Az Akadémia ezt a nevezetes évfordulót az alapitó nagyságához és az Akadémia nemzeti jelentőségéhez mél­tóan óhajtja megünnepelni. Ezt a nevezetes ünnepséget november hó 3-án tartják. Az ünnep igazi nemzeti ünnep lesz. Meghívták az alapitó családjának nagykorú tagjait, az egyházi, polgári és katonai hatóságokat; az első akadémiai tagok leszár­mazol és ott lesznek a nemzet különböző rétegeinek a a magyar-falunak, munkásságnak, valamint a magyar ifjúságnak képviselői is. De részt vesznek az ünnepségen a külföldi akadé­miák ; a londoni, párisi, berlini, a lengyel és finn aka­démiák képviselőikkel osztoznak a magyar nemzet örö­mében. Lesz végre egy magasztos óra, mikor a mi nemze­tünk is megbecsülést fog tapasztalni és elismerő szava­kat fog hallani ama nemzetek fiaitól is, akiknek köszön­hetjük mai meggyalázottságunkat. Vajha az az ünnepség ami igazságunknak utat nyitna Nyugat felé és Akadémi­ánk jelmondata szerint Borúra derű következnék ! (dr. N.) A százéves vasút. Kevés olyan jelentős találmány­nyal dicsekedhetik az emberiség, mint amilyen a vasút. Talán az egy könyvnyomtatás fogható hozzá. Mindakettő nyomán az emberi haladás, a művelődés tört elő. Ahová a nyomtatott betű eljut, vagy ahol végigszáguld egy tüsz­­szögő vonat, ott az emberi élet színvonala emelkedik, a kultúra színes világú, nemes termésű fájának magva szóródik el. De amennyire természetesnek tartjuk ezt ma s ameny­­nyire nem tudjuk elképzelni az életet vasút nélkül, éppen olyan nehezen fogták fel a vasút jelentőségét száz évvel ezelőtt, első megjelenésekor. Csak feltalálójának Stephen­son Györgynek szívós kitartása, rendíthetetlen bizodalma bírta áttörni szürke kartársainak minden akadékoskodását. Stephenson György (született 1781-ben) egyszerű csa­ládból származott. Atyja egy szénbánya szivattyú-gépei­nek munkása volt. Eleinte ő is ott kereste kenyerét. De a benne rejlő hatalmas tehetség kitört és minden mos­toha sorsa ellenére tanult, fáradozott, kísérletezett. Sza­bad idejének egy részét tandíjának megkeresésére fordí­totta, másik felét az önképzésre. Ilyen erős küzdelemben edződött meg akarata annyira, hogy le tudta küzdeni nemcsak az életnehézségeket, hanem, mikor találmányát a kishitűség el akarta gáncsolni, leküzdötte az emberi közönyt és tudatlanságot is. Szinte el sem lehetne hinni, ha egykorú hiteles fel­jegyzések nem igazolnák, mennyi nevetséges okot hoz­tak fel akkor Stephenson terve ellen. Tudósok bebizo­nyították, hogy a lokomotív kerekei csak helyben fognak mozogni. Egy orvos-kollégium szakvéleménye szerint a vasút a gyors mozgással az utasoknál agybetegséget fog okozni. A hiszékeny népet pedig azzal riasztották, hogy a vasút mentén a lovak nem fognak futni, a tehenek nem adnak tejet, a tyúkok nem tojnak s a madarak, vadak elpusztulnak stb. Stephenson azonban, vasakaratával áttört minden nehézséget s úgy történhetett, hogy 1825 szeptember 27-én elindult az első vonat Angliában Stockton és Dar­lington között. Már az első útja elcsitította ellenzőinek nagy táborát s igy a vasút a legrövidebb idő alatt meghódította a vi­lágot. Minai.:nk nem kisebb ember, mint Széchenyi Ist­ván lelkesít mellette, fárad érette és sikerrel, mert 1846 július 15-én Budapest és Vác között elindult az első magyar vonat. Visszatekintve a vasút százéves múltjára, elmondhat­juk Buckle-vel, a híres angol művelődéstörténésszel, hogy „a lokomotív az emberiség egyesítésén többet tett, mint előtte valamennyi filozófus, költő és próféta a világ te­remtése óta“. (dr. N.) Mi újság ? Néhány elkésett cserkésztábori beszámoló szerzője ne haragudjék, de híradása már idejét múlta s nem adhatjuk közre. A bpesti II. kér. egyetemi rg. harmadik emeleté­nek egyrésze leszakadt a nyáron s a kényszervakációuak csak szept. 19-én szakadt vége. Tudósítónk maturandus létére külön megjegyzi, hogy kissé ünnepélyes hangzású megszólítás első hallásra az „Önök“. Érdekes téma volna megkérdezni a diákok összességét felőle : mi esik jobban : legezés vagy magázás ? Az esetleges változás melyik osz­tályban kezdődjék ? A kunszentmiklósi rg. egyszerű keretek közt ülte meg oki. 6-át. Zenekari számok, szavalatok között Antal Dénes tanár úr tartott emlékbeszédet. A múlt sok szen­vedésében látja a boldogabb jövendő biztosítékát. A békéscsabai gimn. eserkészei svájci táborozá­sukról számoltak be vetített képek kíséretében nagykö­zönség előtt ismételten. Keretében Gajda Béla parancs­nok úr Svájc népéről s a svájci diákéletről beszélt igen tanulságosan. Oki. 6-át az egész intézet-ifjúsága megün­nepelte. Rell igazgató szavaiból különösen kiemeljük a következőket : „amint Zrínyi, Szondi hős példái Rákóczit és társait buzdították, Rákóczi példája a tizenhárom vér­tanút buzdította, úgy buzdítson titeket a tizenhárom vér­tanú ártatlan halála“. I. Betűrejtvény. MANDROMÉDÁM. (Aki Tejút c. cikkünknek fig3'elmes olvasója, bizo­nyára emlékszik az Andromeda csillagzatra, mely olyan messzire van földünktől, hogy ide csak halvány köd­fátyolnak látszik.) II. Irodalomtörténeti kérdés. Mit csináltak nagyjaink a szabadsagharc idején? (Legjobb megfejtést az küldi be, aki legtöbb egykorú híres magyarról meg tudja mondani, hol volt és mit csinált azalatt, míg honvédeink, hadvezéreink és politi­kusaink a nagy küzdelemben ismert szerepüket végig­­küzdötték ?) Megfejtés az 5. számban. Megfejtési határidő a 4. szám megjelenési napja (dec. 1.) Az 1. sz. rejtvény megfejtői közt mi sorsolunk ki kél könyvet, a 2. sz. rejtvény három aránylag legjobb megoldója részesül juta­lomban. E kérdés megfejtői tehát írják meg azt is, nyerés esetén melyik könyvet szeretnék megkapni ? III. Szeptemberi rejtvényeink megfejtése és megfejtői. Szeptemberi képrejtvényünk megfejtése : „Képte­lenség.“ Senki sem fejtette meg, de jó és elfogadható Máthé Béla (Szolnok), és Bagyinka János megoldása is : „Ahol nincs, ott ne keress.“ A latin szófejtés megoldása: „No bis sub ponté“ = Kétszer úszom el a hid alatt. Helyesen fejtették meg Bagyinka János és Glatz Lajos (Szombathely). «

Next

/
Oldalképek
Tartalom