Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1925-11-01 / 3. szám
70 AZ ERŐ 1925. november hó. nek kerületi ülésén Széchenyi István gr. egyévi jövedelmének íelajánlásával a Magyar Tudományos Akadémiának megvetette az alapját. Az Akadémia ezt a nevezetes évfordulót az alapitó nagyságához és az Akadémia nemzeti jelentőségéhez méltóan óhajtja megünnepelni. Ezt a nevezetes ünnepséget november hó 3-án tartják. Az ünnep igazi nemzeti ünnep lesz. Meghívták az alapitó családjának nagykorú tagjait, az egyházi, polgári és katonai hatóságokat; az első akadémiai tagok leszármazol és ott lesznek a nemzet különböző rétegeinek a a magyar-falunak, munkásságnak, valamint a magyar ifjúságnak képviselői is. De részt vesznek az ünnepségen a külföldi akadémiák ; a londoni, párisi, berlini, a lengyel és finn akadémiák képviselőikkel osztoznak a magyar nemzet örömében. Lesz végre egy magasztos óra, mikor a mi nemzetünk is megbecsülést fog tapasztalni és elismerő szavakat fog hallani ama nemzetek fiaitól is, akiknek köszönhetjük mai meggyalázottságunkat. Vajha az az ünnepség ami igazságunknak utat nyitna Nyugat felé és Akadémiánk jelmondata szerint Borúra derű következnék ! (dr. N.) A százéves vasút. Kevés olyan jelentős találmánynyal dicsekedhetik az emberiség, mint amilyen a vasút. Talán az egy könyvnyomtatás fogható hozzá. Mindakettő nyomán az emberi haladás, a művelődés tört elő. Ahová a nyomtatott betű eljut, vagy ahol végigszáguld egy tüszszögő vonat, ott az emberi élet színvonala emelkedik, a kultúra színes világú, nemes termésű fájának magva szóródik el. De amennyire természetesnek tartjuk ezt ma s amenynyire nem tudjuk elképzelni az életet vasút nélkül, éppen olyan nehezen fogták fel a vasút jelentőségét száz évvel ezelőtt, első megjelenésekor. Csak feltalálójának Stephenson Györgynek szívós kitartása, rendíthetetlen bizodalma bírta áttörni szürke kartársainak minden akadékoskodását. Stephenson György (született 1781-ben) egyszerű családból származott. Atyja egy szénbánya szivattyú-gépeinek munkása volt. Eleinte ő is ott kereste kenyerét. De a benne rejlő hatalmas tehetség kitört és minden mostoha sorsa ellenére tanult, fáradozott, kísérletezett. Szabad idejének egy részét tandíjának megkeresésére fordította, másik felét az önképzésre. Ilyen erős küzdelemben edződött meg akarata annyira, hogy le tudta küzdeni nemcsak az életnehézségeket, hanem, mikor találmányát a kishitűség el akarta gáncsolni, leküzdötte az emberi közönyt és tudatlanságot is. Szinte el sem lehetne hinni, ha egykorú hiteles feljegyzések nem igazolnák, mennyi nevetséges okot hoztak fel akkor Stephenson terve ellen. Tudósok bebizonyították, hogy a lokomotív kerekei csak helyben fognak mozogni. Egy orvos-kollégium szakvéleménye szerint a vasút a gyors mozgással az utasoknál agybetegséget fog okozni. A hiszékeny népet pedig azzal riasztották, hogy a vasút mentén a lovak nem fognak futni, a tehenek nem adnak tejet, a tyúkok nem tojnak s a madarak, vadak elpusztulnak stb. Stephenson azonban, vasakaratával áttört minden nehézséget s úgy történhetett, hogy 1825 szeptember 27-én elindult az első vonat Angliában Stockton és Darlington között. Már az első útja elcsitította ellenzőinek nagy táborát s igy a vasút a legrövidebb idő alatt meghódította a világot. Minai.:nk nem kisebb ember, mint Széchenyi István lelkesít mellette, fárad érette és sikerrel, mert 1846 július 15-én Budapest és Vác között elindult az első magyar vonat. Visszatekintve a vasút százéves múltjára, elmondhatjuk Buckle-vel, a híres angol művelődéstörténésszel, hogy „a lokomotív az emberiség egyesítésén többet tett, mint előtte valamennyi filozófus, költő és próféta a világ teremtése óta“. (dr. N.) Mi újság ? Néhány elkésett cserkésztábori beszámoló szerzője ne haragudjék, de híradása már idejét múlta s nem adhatjuk közre. A bpesti II. kér. egyetemi rg. harmadik emeletének egyrésze leszakadt a nyáron s a kényszervakációuak csak szept. 19-én szakadt vége. Tudósítónk maturandus létére külön megjegyzi, hogy kissé ünnepélyes hangzású megszólítás első hallásra az „Önök“. Érdekes téma volna megkérdezni a diákok összességét felőle : mi esik jobban : legezés vagy magázás ? Az esetleges változás melyik osztályban kezdődjék ? A kunszentmiklósi rg. egyszerű keretek közt ülte meg oki. 6-át. Zenekari számok, szavalatok között Antal Dénes tanár úr tartott emlékbeszédet. A múlt sok szenvedésében látja a boldogabb jövendő biztosítékát. A békéscsabai gimn. eserkészei svájci táborozásukról számoltak be vetített képek kíséretében nagyközönség előtt ismételten. Keretében Gajda Béla parancsnok úr Svájc népéről s a svájci diákéletről beszélt igen tanulságosan. Oki. 6-át az egész intézet-ifjúsága megünnepelte. Rell igazgató szavaiból különösen kiemeljük a következőket : „amint Zrínyi, Szondi hős példái Rákóczit és társait buzdították, Rákóczi példája a tizenhárom vértanút buzdította, úgy buzdítson titeket a tizenhárom vértanú ártatlan halála“. I. Betűrejtvény. MANDROMÉDÁM. (Aki Tejút c. cikkünknek fig3'elmes olvasója, bizonyára emlékszik az Andromeda csillagzatra, mely olyan messzire van földünktől, hogy ide csak halvány ködfátyolnak látszik.) II. Irodalomtörténeti kérdés. Mit csináltak nagyjaink a szabadsagharc idején? (Legjobb megfejtést az küldi be, aki legtöbb egykorú híres magyarról meg tudja mondani, hol volt és mit csinált azalatt, míg honvédeink, hadvezéreink és politikusaink a nagy küzdelemben ismert szerepüket végigküzdötték ?) Megfejtés az 5. számban. Megfejtési határidő a 4. szám megjelenési napja (dec. 1.) Az 1. sz. rejtvény megfejtői közt mi sorsolunk ki kél könyvet, a 2. sz. rejtvény három aránylag legjobb megoldója részesül jutalomban. E kérdés megfejtői tehát írják meg azt is, nyerés esetén melyik könyvet szeretnék megkapni ? III. Szeptemberi rejtvényeink megfejtése és megfejtői. Szeptemberi képrejtvényünk megfejtése : „Képtelenség.“ Senki sem fejtette meg, de jó és elfogadható Máthé Béla (Szolnok), és Bagyinka János megoldása is : „Ahol nincs, ott ne keress.“ A latin szófejtés megoldása: „No bis sub ponté“ = Kétszer úszom el a hid alatt. Helyesen fejtették meg Bagyinka János és Glatz Lajos (Szombathely). «
