Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1926-05-01 / 9. szám

212 AZ ERŐ 1926. május hó ben New-Castleben mozdonygyárat alapított, mely rövid idő alatt világhírre tett szert. Az életben kevesen vannak olyanok, kik alkotá­suk vagy találmányuk eredményét és diadalát még életükben élvezhetik. Stephenson ezt is megérte. Találmánya révén oly vagyonra tett szert, hogy életének utolsó korszakát nyugalomban és kénye­lemben tölthette, mint ahogy azt meg is érdemelte. Hatvankét éves korában hunyta le örökre szemét s megérte azt, amit csak igen kevés ember, hogy az angolok még életében szobrot emeltek emlékének. A már említett Stoekton—Darlington-i vasút ugyan már bebizonyította a gőzmozdony jövőjét, mégis szükségesnek mutatkozott egy mozdonyver­seny kitűzése, mivel a vasúttársaságok még mindig szívesebben vették a lóvasút alkalmazását. Ste­phenson Györgyé az érdem, hogy a Liverpool—­­Manchester-i vasúttársaság igazgatósága gőzmoz­donyra hirdetett pályázatot, melyen Stephenson Rocket-je nyerte el a pályadíjat. Ezen rainhaillei mozdonyverseny a leghitetle­nebbeket is meggyőzte a mozdony használhatóságá­ról. Többé nem csúfolják ki a mozdonnyal foglalko­zókat, ellenben a városok versenyeznek egymással, hogy vasútjuk legyen. Ekkor alapította meg Anglia az ő nagyiparát s uralja a világot jóformán min­denben mind a mai napig. Az a rohamos fejlődés, mely ekkor a vasútat, illetve a gőzmozdonyt érte, csakis avval magyaráz­ható, hogy. felismerték a vasút nagy jövőjét és ál­dását s tudván ezt, nemzeti érdekké tették annak megépítését. Akiket pedig azelőtt eddig bolondok­nak, eszelősöknek tartottak, egyszerre lángeszek lettek. Úgy voltak ők is, mint mi voltunk a repülő­géppel. Még ezelőtt húsz évvel aligha mertek gon­dolni arra, hogy az ember a levegőnél nehezebb súlyú testtel is fel lesz képes emelkedni, aki pedig ezt merte állítani, a Lipótmezőre akarták, mint bolondot szállítani. Most pedig, hogy nemrég lát­tuk azt, hogy igenis lehetséges a levegőnél nehe­zebb testtel is repülni, a bolondokból egyszerre lángeszek lettek s akkor, amikor a Rákosmezőn lát­tuk a repülőgépet a földről fölemelkedni, minket is elfogott egy nagy érzés, hogy a levegőt is meg­hódítottuk. Az első gőzvasútat Magyarországon 1846. julius 15-én nyitják meg. E napon adatott át a forgalom­nak az akkori Magyar központi vasút pest—váci vonala. Ez időtől kezdve a vasútak óriási mérték­ben épülnek, mely természetesen maga után vonta a mozdony, illetve a vasútipar fellendülését is. A forgalom és az igények növekedése a mozdony teljesítőképességének a növekedését vonta maga után s így kénytelenek voltai-: mindig erősebb és erősebb loko­­motivokat építeni- Míg -Stephenson Rocketje 4-5 tonna, szerkocsival 7 9 tonna súlyú volt, addig je­lenleg Európában a lokomotivok 120—140 tonnásak, Amerikában pedig a 300—360 tonna súlyú lokomo­tív igen gyakori. A fentiekből azt következtethet­­nők, hogy a gözmozdony Stephenson óta nagy szerkezeti fejlődést mutat. Ha ezt vizsgáljuk, úgy azt találjuk, hogy a Stephenson Rocketje csupán csak méreteiben különbözik egy. modern lokomotívtól, különben teljesen azonos. Csak újabb időben gondoltak a gőzmozdony tökéletesítésére, mikor a gőz­mozdonynak hatalmas versenytársa akadt a villamos lokomotívban. A villamosmoz­dony üzeme kétségtelen olcsóbb, tisztább, mint a gözmozdonyé, éppen ezért az újabb gőzmozdonynál mindent elkövet­nek arra nézve, hogy üzeme minél gazda­ságosabb legyen. A képünkön feltüntetett gőzlokomotiv a gőzgépeknél eddig fel­használt összes technikai fíjításssal fel vanjszerelve, így pl. a mozdonyt a sokkal gazdaság­­talanabbul dolgozó gözhengerek helyett gőzturbinák hajtják, melyek igen magas túlhevítővel dolgoznak. Azonkívül a mozdonynak kondenzátorja is van, úgy hogy ez a lokomotív ezideig a világ leggazdaságosabb mozdo­nyainak egyike, azonban még így is messze van a villamosmozdonytól, éppen ezért még igen sok tennivaló van ezen a téren. Hazánk úgy a gőz-, mint a villamosmozdony fejlesztésében derekasan kivette részét. Képünkön a M. A. V. egyik legújabb mozdonyát mutatjuk be, amint 12 Pulmann^kocsival szalad. Ez a mozdony sok oly újítást tartalmaz, mely méltán felkeltette az egész műszaki világ érdeklődését. A mozdony­nak vízcsöves kazánja, tájtvízelőmelegítője, tápvíz-A M. Á. V. egyik legújabb és legérdekesebb gyorsvonaté mozdonya, amint 12 Pullmann kocsival a pályán szalad 80 km. 1 ó. sebességgel. Építette a M. Á. V. gépgyár Budapesten. tisztóberendezése, túlhevítője, stb. van, mind olyan szerkezetek, melyek a gőzmozdony gazdaságosabb működését segíti elő. Annak a nemzetnek, mely a leg­nehezebb óráiban is így tud dolgozni, annak nem kell félnie a jövőtől, azt erőszak nem győzheti le, mert annak még felvirrad a napja. Modern amerikai mozdonyozás. A mozdony súlya 342 tonna s a mozdony hegyipályán 5 — 6000 tonna súlyú nehéz tehervonatot képes 20—30 km. 1 ó. sebességgel továbbítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom