Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1926-03-01 / 7. szám
1926. március hó. AZ ERŐ 165 hogy minden szeptember eleje minden iskolában mindig egyforma szokott lenni: ugyanaz a kép, ugyanazok a viccek — de többet mond: azt mondja, hogy az a derű, az a napfény, az a mozgalmasság, elevenség, amelyet elmesélt s amelyről azt állította, hogy az a pataki diákélet : az nem véletlen, nem erőszakkal kiszakított esetleges jelenete az életnek, amely így is történhetik, de másképpen is történhetik, hanem maga az élet, az örökké ugyanaz. Nem a nyavalygás tehát az élet igazi formája, hanem a ragyogó szemek, a piros arc, a nóta, a nevetés, a sürgés-forgás. „Örökké éltek, pataki diákok, amig a nótáitok élnek!“ Aki nem hiszi, járjon utána 1 Móra Ferenc: Georgicon. Ennek a kis könyvnek meg csak ennyi a „tartalmi kivonata“ : akinek akármi baja van menjen ki a szegedi tanyákra, jómesszire a várostól, majd meggyógyul. Mert ha eljátszogat a kis parasztgyerekekkel, meghallgatja az öreg csősz figurás beszédjét, észreveszi, hogy minden fa másforma, eszébe jut, hogy mit tud a méhekről, elpassziózik a darazsakkal, résztvesz egy vasárnapi tere terén, kezet fog a főerdésszel, elmegy egyik titokzatos éjszakán kincset ásni, egy másikon meg olyat álmodik meghalt édes szüleiről, amilyet soha azelőtt, csudálatosán ügyes faragását megbámulja egy kis surbankó fattyúnak s a végén csurom víz lesz, mikor a tanyai ember gúnyája szárazon marad: nem marad a lelkében, ami fájjon, semmi. Rájön, hogy ami az életünkben rossz, ami beteg és rothad, az csakugyan rossz, rothadjon meg és pusztuljon el, de: semmi köze a magyar élet életerejének a termő elvéhez. (Azért merem ezt ideírni, mert tudom, hogy ismeritek Arany János „Kies őszét“.) Értitek gyerekek? Azt meséli, hogy. nekünk magyaroknak nem kell azért meghalnunk, mert annyi a baj mostanában a portánkon. Képes beszéd segítségével azt mondja, hogy: ha tnindepkitiek olyan zsíros volna a kalapja, aki a tanyáról nyáron szekéren a város felé igyekszik, mint a Habié, és mindenki ingbe-galyába öltöznék ilyenkor, akkor nem kapna náthát senki sem. Értitek? Suum cuique. Vagy a tanyának van igaza, vagy a nagyvárosnak. Az a kérdés: a tanya-e Magyarország, vagy a város ? Mert ha a város, akkor vége mindennek. Ha a tanya, akkor is vége van mindennek. De ha a város lelke kimegy a tanyára és megifjodik tőle s úgy megy vissza a tanyai örök törvényeket várossá varázsolni, akkor nem baj, hogy jelenleg hiba van a kréta körül. Sőt! Egyre többen kénytelenek tanyára menni és gyógyultan jönni be a városba újra. Jaj, de szép!.hogy ezt meséli ez a könyv. Érdemes rajta eltöprengeni, hogy vájjon igaz is ? Mert a világ legszebb meséi ma már mind tudományos igazságok. Én, öreg bátyátok, már csak lelkendezni tudok az ilyesmin a gyönyörűségtől. Ti : olvassátok el s nagyon nagyot, nagyon komolyat gondoljatok rája! Kiadóhivatali közlemények. Az „Erő“ Leányrovatában közölt kézimunkatervezetek rajza megfelelő nagyságban megrendelhető 40.000 korona beküldése ellenében Az „Erő“ kiadóhivatalában. Két év magyar könyvtermése. (1924—J925.) « I. Történelem. Nem a teljes termése ez a néhány alább felsorolt történeti munka a magyar történettudománynak, inkább a jellemzése kíván lenni, vagy ha tetszik, képviselete; mert rajtuk keresztül a történettudomány egy évi termésének képe határozottan meglátható. Egy tény egészen határozottan kiütközik a címek elolvasása után : hogy a mi jelentékenyebb munka az utóbbi években megjelent, annak létrejöttében a legtöbbször ott szerepel a Magyar Történelmi Társulat. Napjainkban szinte a Tudományos Akadémia hivatását tölti be e tekintetben. A háború előtti idők megszokott terjedelmű forráskiadásai mind arról beszélnek, hogy a Tört. Társulatban megvan a lendület és készség a magyar történettudomány feladatainak betöltésére. Különösen ki kell emelnünk impozáns Széchenyi kiadványait és a Magyar Történettudomány Kézikönyve köteteinek folyton szaporodó füzeteit. Egyébiránt beszéljen maga a felsorolás. Magyarország törökkori történetének forrásai. Bpest, 1923. (Egyet. ny. bizom.) 8-r. Auer János Ferdinánd . . . . naplója. 1664. Közzéteszi Lukinich Imre. IX, (2), 271, (1)1. — Egy pozsonyi német származású, de magyar érzésű ember leírása a török fogságban átélt szenvedéseiről. Különösen a konstantinápolyi Héttorony rabéletébe ad elsőrangú betekintést. Áldásy Antal: Címertan. A Magyar Történettudomány kézikönyvének II. köt. 6. füzete. Bpest, 1923. 64 oldal, -f- VI tábla. — Nyáry Albert és Bárczay Oszkár nagy összefoglaló művei mellett Áldásy-é tömör összefoglalásban a kézikönyv hasznos szerepét tölti be, és ily célt szolgál. Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos és honvédi ezredes visszaemlékezései és jelentései az 1848 — 49 iki szabadságharcról és a tót mozgalomról. Életrajzát eredeti levéltári okmányok alapján irta, a visszaemlékezéseke. és jelentéseket sajtó alá rendezte Steier Lajos. Bpest. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat. 1924. IX. 786 lap— A Hurbán-féle tót fölkelés leküzdésére kirendelt kor mánybiztos emlékeit tartalmazza. A tót kérdés ismeretére elsőrangú forrásmunka úgy az anyag maga, mint a Steier által készített bevezetés. Kiss Géza (hegyaljai): Lórántfy Zsuzsánna, Rákóczi Györgyné fejedelemasszony. Élt 1600—1660-ig. Fület- és jellemrajz. Tahitótfalu, 1924. Kis 8-r. 177 1. —- Elegendő ismeretközléssel, nevelő és lelkesítő céllal megirt dolgozat. Eckhardt Sándor: A francia forradalom eszméi Magyarországon. Bpest. Franklin Társulat. 1924. 222 lap. — Hogyan hatottak a francia forradalmi gondolatok s kik voltak terjesztői Magyarországon. Ez a tárgya a könyvnek. Asztalos Miklós: A pozsonymegyei Rcte református egyházának feljegyzési és keresztelési könyve 1701—1717. A pécsi püspöki könyvtárban őrzött eredeti kéziratból kiadta és bevezetéssel ellátta Asztalos Miklós. Pécs, 1924. 8°. 55 lap. — A rétéi egyház, följegyzési és születési anyakönyvét tartalmazza a XVIII. század elejéről. Lukácsy Imre: A dunavecsei református egyház- és község története. 1924. 8°. 96 lap. Tisza István gróf összes munkái. 4. sorozat, II. köt. Levelek, táviratok, távbeszélőn küldött izenetek, előterjesztések 1914. júniustól december végéig. Bpest, 1924 8°. .VIII + 392 lap.
