Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1926-02-01 / 6. szám
140 AZ ERG 1926. február hó. Gyepü. Amióta Magyarországot íöldarabolták, azóta a menetrendbeli vasúti térképen csak a Mátra vidéken, a Bakonynál és a Mecseknél tudjuk mutogatni, milyen messze elkerülik a közlekedés fővonalai az erdős-hegyes vidékeket. A bákevilágbeli menetrendek térképein sokkal nagyobb fehérségeket is láttunk, t. i. a Bihar és különösen a határhegységek helyén. Ezek a fehér foltok elárulják, milyen nagy akadályozói az ilyen vidékek még a modern forgalomnak is. Még nagyobb akadályok voltak ezek 10C0 évvel ezelőtt, amikor senki a ledőlt fákat el nem hordta, azok maguktól is elállották az utat. Télen semmi táplálékot sem nyújtottak nagy erdőségeik a hátas és az igavonó, állatnak, nyáron is szegényeset. Nagy Lajos egyik lengyelországi hadjáratából hazatéive a Kárpátok erdőségeiben a legnagyobb szükséget szenvedte kíséretével együtt, nem csoda* ha jól megjegyezték azokat a helyeket, ahol legkönnyebb kijutni a fák birodalmából, s elnevezték Erdőszádának, Bikszádnak stb. az ilyeneket. Amikor a magyarok a mai hazában köröskörül ?rdőktől övezett vidéken települtek le, kitünően biztosították magukat: nem is ért minket nagyobb támadás keletről Salamon király idejéig, tehát 150 éven át! Az igaz, hogy nemcsak erdő védte a magyar szállásokat, hanem mocsáröv is. Ma is tanulunk a Fertőről, Hanságról, Ecsedi lápról, de a lecsapolások miatt manapság már csak a régi földrajzi név őrzi a bodrogközi Sárrét, a Szernye' mocsár emlékét, sok térképen be sem írják már a Kőrös vidéki hatalmas Sárrétek nevét, pedig ezeken kívül derekas mocsárvilág terült el az Al-Dunánál, a Dráva mentén és nyugaton a Rába és Marcal vonalán, s kitűnő határt adott a Vág—Dudvág is. Ezeken a természetes határokon belül biztonságban élhetett a kalandozók háznépe. Ha nem volt elég széles az erdő, vagy nem volt mocsár, tölduzzasztották a vizeket, aminek nagy sejtéseket ébresztő emléke a Drávatorok közelében Csabagát (ma Csibogát puszta) neve. ...............................................i__________...» .-.-v Másutt bevágták az erdőket, amint Dénes nádor tette a mongolok közeledtének hírére, tüskés-bozátos élősövényt ültettek, aminek a győrmegyei Sövényháza község neve őrzi az emlékét, vagy árkot ástak a Csörszárka hasonlatosságára. Minden régebbi nép igy* biztosította hazáját. Ilyenféle lehetett az avar ring, ilyen határok voltak a nagy orosz síkságon élő népek közt, de ilyen akadályokat készítettek védelmül a nyugati népek is. Ha egy nép sokáig élt egy helyen és valamely oldalról állandó veszély fenyegette, akkor állandóan tökéletesítette a védővonalat, igy keletkezett a sok „római sánc“ és igy keletkezett az egyik legnagyszerűbb emberi alkotás : a kínai fal. A régi magyar gyepüket megmutatni már nem tudjuk, de helyüket elárulják a földrajzi elnevezések. Van több „Gyepü“ elnevezésű helységünk,'pl. Gyepüfüzes Nyugat- Magyarországon, egy hegytetőt „Gyepüfejé“-nek hívnak Székelyföldön. Régebben még több Gyepü, Gyepély (Gyepüelve = Gyepei) nevű hely volt hazánkban. Szinten a gyepűre emlékeztet Sövényháza neve Győrtől nyugatra, épen igy az idegen eredetű (latin clusa, német klauseból eredő) Kolos, Kolozs név. A gyepükön tűljáró kereskedők céljaira, vagy egyéb okokból hagyott átjárók emlékét őrzik a „kapu“ helynevek, mint pl. a krónikákban szereplő „meszesi kapu“, a máig élő Kapuvár, Vaskapu, Kapus név stb. Lehet, hogy valóban „kapu“ is volt ezeken a helyeken, de a „vas“ szó valószínűleg csak a kapu erősségét jelezte, amint pl. Vasvár sem vasból épült. Szintén kaput jelent Baranya (borona) verőce, verecke, vaskaput jelent „demirkapu“ (Baranyában) helység neve. Ezt a honvédelmi rendszert buktatta meg a tatárfutás. A krónika szerint 40.000 fejszést küldtek előre a tatárok az erdők átvágására, de akárhányat is küldtek a tatároktól erdő és mocsár meg nem védte az országot, csak a várak nyújtottak menedéket. Török Pál. .......................... Repülőgép modellek készítése, Tapasztaltam, hogy mindazok, akik repülőgép modellek készítésével foglalkoznak, teljesen egyenlő hibákon esnek keresztül. Ez vitt rá arra, hogy egy pár sorban foglalkozzam a modellek legfontosabb alkatrészeivel. Az első tévedés az anyag megválasztásánál történik. Az anyag könnyűségét egyáltalán ne vegyük tekintetbe, mert egy jól megszerkesztett modellnél a könnyűség esetleg ronthat is a repülésben, mert a legkisebb szellő úgy játszik vele, ahogy neki jól esik. A modellek készítéséhez a hársfa a legalkalmasabb, tekintve szívósságát és a legkönnyebben megmunkálható voltát. Ne használjunk holmi fenyőfalécet (hurkapálcát stb.) Sokkal többe kerül, mert törik s míg a hársfából egyet használunk, addig a fenyőből esetleg tízet összetörünk. Nem felelnek meg a célnak a keményfák sem, mert ezeknek meg a megmunkálása nehézkes s felesleges velük bajlódnunk, mikor a könnyen megmunkálható hársfa ugyanezt a célt szolgálja. A második tévedés a szárny felületeket bevonó anyagok megválasztásában áll a látszólagos olcsóság miatt. Legtöbben selyempapirt használnak bevonásra, némelyek pergament papírral vonják be szárnyfelületeiket. A selyempapir igaz hogy olcsó, de minden fűszálban megakad, hamar elszakad, folytonosan ragasztgatni kell, vagy
