Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1926-02-01 / 6. szám

140 AZ ERG 1926. február hó. Gyepü. Amióta Magyarországot íöldarabolták, azóta a menet­rendbeli vasúti térképen csak a Mátra vidéken, a Ba­­konynál és a Mecseknél tudjuk mutogatni, milyen messze elkerülik a közlekedés fővonalai az erdős-hegyes vidé­keket. A bákevilágbeli menetrendek térképein sokkal nagyobb fehérségeket is láttunk, t. i. a Bihar és különö­sen a határhegységek helyén. Ezek a fehér foltok elárul­ják, milyen nagy akadályozói az ilyen vidékek még a modern forgalomnak is. Még nagyobb akadályok voltak ezek 10C0 évvel ezelőtt, amikor senki a ledőlt fákat el nem hordta, azok maguktól is elállották az utat. Télen semmi táplálékot sem nyújtottak nagy erdőségeik a hátas és az igavonó, állatnak, nyáron is szegényeset. Nagy Lajos egyik lengyelországi hadjáratából hazatéive a Kár­pátok erdőségeiben a legnagyobb szükséget szenvedte kíséretével együtt, nem csoda* ha jól megjegyezték azokat a helyeket, ahol legkönnyebb kijutni a fák birodalmából, s elnevezték Erdőszádának, Bikszádnak stb. az ilyeneket. Amikor a magyarok a mai hazában köröskörül ?rdők­­től övezett vidéken települtek le, kitünően biztosították magukat: nem is ért minket nagyobb támadás keletről Salamon király idejéig, tehát 150 éven át! Az igaz, hogy nemcsak erdő védte a magyar szállá­sokat, hanem mocsáröv is. Ma is tanulunk a Fertőről, Hanságról, Ecsedi lápról, de a lecsapolások miatt ma­napság már csak a régi földrajzi név őrzi a bodrogközi Sárrét, a Szernye' mocsár emlékét, sok térképen be sem írják már a Kőrös vidéki hatalmas Sárrétek nevét, pedig ezeken kívül derekas mocsárvilág terült el az Al-Dunánál, a Dráva mentén és nyugaton a Rába és Marcal vonalán, s kitűnő határt adott a Vág—Dudvág is. Ezeken a természetes határokon belül biztonságban élhetett a kalandozók háznépe. Ha nem volt elég széles az erdő, vagy nem volt mocsár, tölduzzasztották a vize­ket, aminek nagy sejtéseket ébresztő emléke a Dráva­­torok közelében Csabagát (ma Csibogát puszta) neve. ...............................................i__________...» .-.-v Másutt bevágták az erdőket, amint Dénes nádor tette a mongolok közeledtének hírére, tüskés-bozátos élősövényt ültettek, aminek a győrmegyei Sövényháza község neve őrzi az emlékét, vagy árkot ástak a Csörszárka hason­latosságára. Minden régebbi nép igy* biztosította hazáját. Ilyenféle lehetett az avar ring, ilyen határok voltak a nagy orosz síkságon élő népek közt, de ilyen akadályokat készítettek védelmül a nyugati népek is. Ha egy nép sokáig élt egy helyen és valamely oldalról állandó veszély fenyegette, akkor állandóan tökéletesítette a védővonalat, igy kelet­kezett a sok „római sánc“ és igy keletkezett az egyik legnagyszerűbb emberi alkotás : a kínai fal. A régi magyar gyepüket megmutatni már nem tudjuk, de helyüket elárulják a földrajzi elnevezések. Van több „Gyepü“ elnevezésű helységünk,'pl. Gyepüfüzes Nyugat- Magyarországon, egy hegytetőt „Gyepüfejé“-nek hívnak Székelyföldön. Régebben még több Gyepü, Gyepély (Gyepüelve = Gyepei) nevű hely volt hazánkban. Szinten a gyepűre emlékeztet Sövényháza neve Győrtől nyugatra, épen igy az idegen eredetű (latin clusa, német klause­­ból eredő) Kolos, Kolozs név. A gyepükön tűljáró keres­kedők céljaira, vagy egyéb okokból hagyott átjárók em­lékét őrzik a „kapu“ helynevek, mint pl. a krónikákban szereplő „meszesi kapu“, a máig élő Kapuvár, Vaskapu, Kapus név stb. Lehet, hogy valóban „kapu“ is volt eze­ken a helyeken, de a „vas“ szó valószínűleg csak a kapu erősségét jelezte, amint pl. Vasvár sem vasból épült. Szintén kaput jelent Baranya (borona) verőce, verecke, vaskaput jelent „demirkapu“ (Baranyában) helység neve. Ezt a honvédelmi rendszert buktatta meg a tatárfutás. A krónika szerint 40.000 fejszést küldtek előre a tatárok az erdők átvágására, de akárhányat is küldtek a tatárok­tól erdő és mocsár meg nem védte az országot, csak a várak nyújtottak menedéket. Török Pál. .......................... Repülőgép modellek készítése, Tapasztaltam, hogy mindazok, akik repülőgép model­lek készítésével foglalkoznak, teljesen egyenlő hibákon esnek keresztül. Ez vitt rá arra, hogy egy pár sorban foglalkozzam a modellek legfontosabb alkatrészeivel. Az első tévedés az anyag megválasztásánál történik. Az anyag könnyűségét egyáltalán ne vegyük tekintetbe, mert egy jól megszerkesztett modellnél a könnyűség esetleg ronthat is a repülésben, mert a legkisebb szellő úgy játszik vele, ahogy neki jól esik. A modellek készítéséhez a hársfa a legalkalmasabb, tekintve szívósságát és a legkönnyebben megmunkálható voltát. Ne használjunk holmi fenyőfalécet (hurkapálcát stb.) Sokkal többe kerül, mert törik s míg a hársfából egyet használunk, addig a fenyőből esetleg tízet össze­törünk. Nem felelnek meg a célnak a keményfák sem, mert ezeknek meg a megmunkálása nehézkes s felesle­ges velük bajlódnunk, mikor a könnyen megmunkálható hársfa ugyanezt a célt szolgálja. A második tévedés a szárny felületeket bevonó anya­gok megválasztásában áll a látszólagos olcsóság miatt. Legtöbben selyempapirt használnak bevonásra, némelyek pergament papírral vonják be szárnyfelületeiket. A selyempapir igaz hogy olcsó, de minden fűszálban meg­akad, hamar elszakad, folytonosan ragasztgatni kell, vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom