Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1926-02-01 / 6. szám
1926. február hó AZ ERŐ 133 — Mindig az erősebb szabta a törvényt. Milyen ikönuven hivatkoznak arra, hogy rendkívüli körűimé<nyek között történt a vásár, ezek a körülmények megszűntek, tehát a vásár is semmis. Nekünk meg kell mutatnunk, hogy fegyverrel is meg tudjuk védeni .azt, ami a mienk. — Fegyverrel? -— és a mérnök elgondolkozott. — Hát készíthetünk hungaritból kitűnő puskákat és ágyukat. Én már régen akartam, de nagyságos asszony volt az, aki akkor nem engedte. — Nem! Nem! — kiáltott föl Zóra. — A világért sem akarok újabb háborút! Megint emberölés? Dehogy! Én olyan fegyvereikre gondolok, amik lehetetlenné teszik a háborút. É*s tudom, hogy mérnök úrra ebben is számíthatok. Gondolja meg, hogy meg kell védenünk azt, amit szereztünk! Nagyszerű munkánkat meg kell szilárdítani. Ki kell találni valamit, hogy az emberi kapzsiság, önzés, rosszindulat ellen meg legyűrnie védve! A mérnök elmosolyodott és amikor ezt látták a többiek, sejtették, hogy a kitűnő feltaláló nem hagyja cseriben most sem a vállalkozást. Laub mérnök megsodorva bajuszát, így felelt: — Majd töröm az eszemet és megpróbálom, hogy kitaláljak valamit. Nem mondom, hogy nincsenek már terveim és vázlataim. Hiszen a világháború alatt ki ne foglalkozott volna ilyesmivel? De én akkor Amerikában voltam és nem is akartam egyik találmányomat se befejezni, mert akkor hazám ellen használták volna föl. De majd megnézem ezeket a terveket. Most azonban őnagysága mondja el már a tervét, mert készen van vele. Majd én is elmondom, ha készen leszek. — Jól van, —• mondta Zóra, — hát elmondom. Nem tudom, jó-e, de én így gondoltam, hogy a magyar erdőket elküldjük erről a havas csatatérről. Azt tudják és mondták is már, hogy a fák kivágása és élkor - dása képtelenség. Ezt én is tudom. De mit szólnak ahhoz, hogyha felégetjük az erdőket? — Éljen! — tört ki Dani, aki állandóan figyelte Zórát. — Ezeket a nedves, havas erdőket? — kételkedett ■& geológus.-— Látott már erdőt égni télen, tanár ur? — felelt neki Zóra. — Az első nedves kis ág nehezen gyullad meg, de aztán, ha akkorára nő a tűzvész, hogy kilométeres távolságon ég, akkor hömpölyög már, mint valami tenger és nincs, aki megállítsa. Igen, én kísérleteztem is. A gyártelepünkből szurokló folyik ki, amióta ezt a hajóépítésnél nem használják. Ha ezzel ken be az ember egy fát, ég' az, mint a máglya. Nos, be kell kenni kétszázat kedvező széllel és bárom nap alatt ötven kilométeren letaroltuk az erdőt. Azon nem kell gondolkozni, hogyan gyújtsuk föl az erdőt, inkább arra nézve kell intézkedni, hogy tovább ne terjedjen mint amennyire mi akarjuk. Csend lett a szobában. Most már mindenki előtt egyszerűnek és könnyűnek látszott az egész és mintha valami varázslat fogta is volna el valamennyit, napfényes tájék tárult föl előttük, zöld, virágos mezők, bólogató falombok, szálló madarak, csillogó patakok, mind csupa régi szépség, amit nem láttak már régen és ami után úgy sóvárogtak valamennyien! — így hát, — fejezte be a társalgást Zóra, — március végére megkezdjük a régi Európa visszaállítását. Egy hónap alatt kiirtjuk az erdőket, ezalatt elolvad a hó Közép-Európában, hire megy a dolognak az egész világon, az emberek elkezdenek visszaözönleni, a kiürült államok újra megtelnek és ezzel megkísérlik, hogy visszavegyék azt, amit a nagy havazás idején elkótyavetyéltek. Akkorra, mérnök úr, meg kell lenni az ötezer repülőgépnek, de meg kell lenni a találmánynak is, amely visszaver minden támadást. — Igen, — bólintott rá a mérnök, — visszaver minden támadást szárazon, vizen és a levegőben, — A többiek ránéztek, tudták, hogy már elmerült gondolataiba és mérlegeli terveit. Az újévi megbeszélés után erős munka indult meg a telepeken. Minden épkézláb embert munkába fogtak ős az egy közös vezetés alatt dolgozó kétmillió magyar munkás, érezte, hogy valami nagy dolog készül. Hire ment annak, hogy a hungarit telepeken enynyi repülőgépet gyártanak és különböző hatalmak egyremásra jelentették be tiltakozásukat a magyar kormánynál. A kormány kijelentette, hogy nem ő készítteti a repülőgépeket és egyébként is meg fogja vizsgálni a dolgot. Ezzel aztán abban is maradt az egész. Március elején már komollyá lettek ezek a felszólamlások és ekkor a hungarit művek vezetőinek tanácsára azt felelte a magyar kormány a követelődző hatalmaknak, hogy tiltakozik mindennemű beavatkozás ellen. Erre negyvennyolcéra! ultimátumot adtak Magyarországnak és mikor ez lejárt, három hatalmas repülőraj indult meg Budapest felé. Az egyik Angliából, a másik Franciaországból, a harmadik Spanyolországból. Közép-európai számítás szerint reggel pont nyolc órakor emelkedett a levegőbe a bárom repülöraj és megállapodásuk szerint Regensburg fölött kellett találkoznak, innen egyenes vonalban indulniok Budipest felé. Olvasható volt ez minden újságban, a rádiójelentések is hirüladták az egész világnak. A megállapodott időben meg is indult a három repülőflotta. Mindenik külön ad-ta le a rádiójelentéseket Regensbuirgig. Itt találkoztak is, még ezt is hirüladta a világnak a rádió. Hanem aztán semmi hir sem érkezett többé róluk. Három államnak mintegy ötszáz repülőgépe, több mint kétezer emberrel, nyomtalanul eltűnt. Huszonnégy óra hosszat izgatott csöndben leste a viliág a híreket. Aztán az angol kormány felvilágosításért fordult a magyar kormányhoz. A magyar kormány nem adhatott feleletet, mert ö semmit sem tett az érkező repülőgépek ellen. Ha valami szerencsétlenség történt velük, azt is igen nehéz kideríteni ebben a ködben és uttalan hósivatagokon. De az angol kormány ebbe nem nyugodott bele és egy öt repülőből álló légi flottát küldött ki az eltűntek nyomozására. Ez a flotta titokban indult, azzal a megállapodással, hogy még rádió-értesítést is csak akkor küld, ha biztos nyomra akad. Ez az öt repülőgép is elindult, de nyomaveszett, egyetlen értesítést sem tudott Angliába küldeni. Most már világszenzációvá lett a dolog és harmadnapra csak növekedett a szenzáció, mikor a nagy világlapokban a hungarit-műveknek következő nyilatkozata jelent meg: ,,A nemzetek között uralkodó lelketlenül igazságtalan eljárásnak ezennel véget vetünk. Az nem mehet tovább, hogy egyes nemzetek önkényesen cselekedjenek minden jog ellenére, másoknak meg minden jogtalanságot el kell tűrni. A Magyarország ellen küldött repülőgépeket mi fogtuik el és legénységükkel együtt fogságban tartjuk. Kijelentjük, hogy Közép- Európába sem szárazon, sem vízen, sem a levegőben
