Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1926-01-01 / 5. szám
126 AZ EßÖ 1926. január hó. 6. sz. VÉGJÁTÉK. Merényi Lajostól. Világos : Kd4; Fa6 ; b4 és fő gy. (4) Sötét: Kc6 ; b5, e7 és h3 gy. (4) Világos indul és remist ér el. (Egyik fél sem tud mattot adni.) Beküldési határidő 1 hónap. Megfejtések: 1. sz. végállás. V: Ke7 ; Fh4; g6 és h6 gy. S: Kg8; Bhl. 1. h6—h7+ Kg8—g7. 2. n7—h8V+! Kg7Xh8. 3. Ke7—f7 ! Bili — fl+ 4. Fh4—f6+ BflXf6+ 5. Kf7X f6 Kh8—g8. 6. g6—g7 és 4 lépésre matt. A befészkelt sötét király tehetetlensége felett győzedelmeskedő összekötött gyalogok túlerejének példája. (B. J.) 1. sz. f. (Tündérsakk) V: Ka4; Hd2 és f2. 2. Kd4 ; Hf5 és f6. Az intendált megfejtés 1. Hf6 —d5 Hd2—f3+ 2. K4—c4 Hf2—e4 3. Hf5—d4 Hf3—e5 matt. Kár, hogy mellékmegfejtéses 1. Hf6—d5 Hd2 —e4 2. Kd4—c4 Hf2—dl (vagy: Hf2—d3 v. Hf2—g4) 3. Hf5—d4 3. Hdl—b2 matt. A felállítás illetve a befejezés tetszetős, úgyszintén érdekes a huszárok táncolása is. A mellékmegfejtést is elküldötte Szíjártó Szabó Ferenc és Brúzer József. (IX.,Üllői-út 11/13.11.27.) A sorshúzás az utóbbinak kedvezett, kinek a címére Torma testvérek a beígért könyvet elküldik. 2. sz. végállás. Kh8; c6. S: Ka6 : h6. 1—h 6—hő. 2. Kg7 h4 3. Kf6 Kb6 (3—h3-ra 4. Ke7 h2 5. c7 s a játék döntetlen) 4. Keő ! h3 (Kc6-ra 5. Kf4 után remis). 5. Kd6 s2 6. c7 hlV 7. c8V remis. Gyakorlati játékban is alkalmazható mesteri lépések. Helyes megfejtők: Szíjártó Szabó Ferenc (Szentes), Szász Lajos, Brúzer József, Páll András, Szüle László (Budapest), Kiszely János (Békéscsaba), Vécsey János (Miskolc) és Csutorás István (Szolnok). Tóth László, a Magyar Sakkvilág (Kecskemét, Kisfaludy-u. 32.) szerkesztője érdekes sakkfüzeteket ajánlott fel a helyes megfejtőknek. Legközelebbi számunkban 3—4 füzetet kisorsolunk. 1. Bogoljubow 2. Lasker 3. Capablanca. Ez a moszkvai sakkverseny eredménye. Csak annyiban meglepetés, hogy sem Lasker, sem Capablanca nem szerezte meg a győzelmet. Az elsőséghez mindig szerencse kell, Bogoljubownak nem hiányzott. Sőt szerencséje volt az is, hogy hazájában játszott s ismerte ellenfeleit. A legjobbnak azért mégis Capablancát tartjuk, ki versenytársait könnyelműen kezelte s hamar megelégedett a remis-vei. Mikor már az ötödik helyen állt, csak akkor kezdte finishét. Ekkor került össze Bogoljubowval, ki már 3 pont előnnyel s egy függő játszmával volt előtte. Itt mutatta meg, mily tehetséggel van megáldva s a játék minden mozzanatát uralva, világmesterre valló mély elgondolással, felülmúlhatatlan játékvezetéssel legyőzte. E ritka szép partiét kívánjuk olvasóinknak újévi meglepetésül bemutatni, 7. JÁTSZMA. Capablanca Bogoljubow Moszkva, 1925. XIX. forduló 1. d2—d4 d7—dő 2. c2—c4 e7—e6 3. Hgl—f3 d5Xc4 4. e2—e41 c7—cő 5. Ffl+c4 cő+d4 6. Hf3+d4 Hg8-f6 7. Hbl—c3 Ff8—cő (7. —Fe7-re 8. eő Hd7 9. Fe6 folytatás szintén nyerésre vezet.) 8. Fel—e3 Hb’8 — d7 9. Fc4-fe61! f7+e6 10Hd4+e6 Vd8 —aő 11. 0-0! Fc5+e3 12. f2+e3 Ke8—f7 13. Vdl — b3 Kf7—g6 14. Bfl—fő (Bf3 rövidesen nyer. Bfő lépéssel C. kissé túlbecsülte állását.) Vaő —b6 15. He6 —f4+ Kg6—h6 16. g2—g4 ! g7—gő 17. Vb3+b6 a7-fb6 18. Bal—dl!! Bh8—g8 (18. gő+f4-re. 19. gő+Kg7. 20. gf+Hf6. 21. Bgő+Kf7. 22. ef Bg8. 23. Bg8 nyer.) 19. Hf4—dő Hf6-fg4 20. Hdő—e7 Bg8— g7 21. Bdl-d6+ Kh6 —hő 22. Bfő —f3 ! Hg4—f6. (Hg4—eő-re 23. Bh64- 24. Bg3 vagy h3 matt.) 23. Bf3—h3-h Khő —g4 24. Bh3—g3+ Kg4—hő 25. He7 —fő Bg7—g6 26. Hfő —e7 gő—g4. (Bástyalépésre 29. Hfő Bg6 30. Bh3+ Kg4 31. Kg2 He4 32. Hh6+Bh6 33. Bd6+h6 nyer.) 27. He7+g6 Kh5-j-g6 28. Bg3+ g44- Kg6-f7 29. Bg4—f4 Kf7—g7 30. e4-eő Hf6— e8 31. Bd6—e6 ! B. feladta. (Hc7 re Bd7+Kg6 eő —e6 tisztet nyer). A hódmezővásárhelyi ref. főgimnázium Maróczysakkörének versenye a következő eredményt mutatja : 1. Szabó J. I6V2. Hulla G. 14Vs. 3. Papp L. 13. ROVATVEZETŐI ÜZENETEK. Sz. Sz. F. Jó nyomon jár. Csak kitartás és akaraterő ! — Sz. L. Elküldöttem. — Többeknek. Jókivánataikat hálásan köszönöm. Rovatvezető : dr. KARÁCSONY MIHÁLY. A bélyeg története. 1840-ig, a bélyeg feltalálása előtt, a levelek elküldése világszerte a legnagyobb nehézségekkel járt. Az az óriási levelezés, amely napjainkban folyik, ismeretlen volt, de kereskedők, esetleg államok vezetői kénytelenek voltak levelezés folytatására. Tudjuk, hogy már a rómaiaknak is volt a postához hasonló primitiv intézményök, melyet futárok bonyolítottak le. Egész a 17. század közepéig a posta nem nagyon fejlődött. Szerencsére, az akkori emberek nem voltak nagyon járatosak az írás tudományában, így nem igen terhelték a postát. Franciaországban — mint Európa akkori legműveltebb országában — 1653-ban XIY. Lajos engedélyt adott egy Yalayer nevű párisi polgárnak, hogy a postaintézményt reformálja. Akkoriban már Franciaországban elég nagy lehetett a postai forgalom, mert hiszen Párisban magában három postahivatal működött. De a nehézség abban nyilvánult, hogy a leveleket személyesen kellett a postára vinni, ahol azt megmérték s a súly és a távolság szerint kiszámították annak díját s ezt készpénzzel kellett kiegyenlíteni. Az akkori bonyolult súly- és pénzrendszer (mely semmi esetre sem alapult tizes rendszeren) követ
