Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1925-06-01 / 10. szám
244 AZ ERŐ 192o junius hó. Emellett egy kb. 650 darabból álló mintaszerű terrakotta gyűjtemény várja a felállítását, melyet egyelőre raktárig kell kezelnünk. A középkort szobor gyűjtemény Par nagyszerű XIV—XV. századi fából való színezett szobrot, számos oltárt mutat be a látogatóknak, mig a renaissance kori szoborgyűjtemény elsősorban Ferenczy István nagynevű szobrász művésznek hagyatékából vásárolt bronzokból álló kisplasztikái gyűjteményből áll, közöttük a Lionardo da Vincinek tulajdonított lovasszobor a leghíresebb. A gyűjtemény többi része Pulszky Károly vásárlásai alkalmával szerzett terrakotta, fa, fajansz és márvány szobrokból áll. A modern plasztikai gyűjtemény ezidő szerint rendezés alatt áll. Anyagában a modern magyar plasztika történeti fejlődését fogjuk kapni legjelesebb reprezentánsainak műveiben, míg az idegen művészek szobrai közül főleg Rodin és Meunier művei fognak sok érdeklődőt vonzani. Az eredeti szoborgyűjteményeket egy nagy antik gipszgyűjteméy s a rendezés alatt álló román és gótikus, valamint renaissance gipszekből álló kisebb gyűjtemény egészíti ki. Ez utóbbiak főleg tanulmányi célokat szolgálnak s különösen művészettörténeti vagy művészeti pályákra lépőknek fontos az ismeretük ; áttanulmányozásuk rengeteg tanulsággal szolgál még laikusoknak is. Mint bevezetőleg említettük, a Szépművészeti Múzeumnak két külünálló depandance is van. Az egyik az Akadémia épületében felállított történelmi arcképcsarnok. Régi magyar múltúnk Pantheonja ez a gyűjtemény, mely képben metszetben, szoborban jeles államférfiainkat, hadvezéreinket, tudósainkat, költőinket mutatja be, de egyszersmind városképeivel, vár ábrázolásaival, egykorű csataképeivel a régi történeti Magyarország ezernyi, kegyeletes szívvel őrzött történeti helyének és eseményének is megőrzője és felújítója A Hopp féle múzeum pedig a keleti művészettörténetnek főleg a indiai, kínai, japán művészeteknek számos érdekes és jelentős emlékét őrzi és kitűnő rendezésben főleg az említtet népek kisplasztikájával és iparművészeiének számos fajával ismertet meg bennünket. ' Amint ez a beszámoló is mutatja, rengeteg anyag várja itt a művelődni és tanulni akaró magyar ifjúságot. De a múzeum a leggazdagabb kincsekkel is holt tőke, ha a nemzet fiai és lányai nem teszik magukévá, nem viszik be életükbe, gondolkozásukba ennek a kincsnek szeretetét, a vele való foglalkozást, a bennük való elmélyedést. Croizet szerint a művészetek jobbá, nemesebbé teszik az emberiséget. A lehetőség ime megvan, csak minél nagyobb számban várjuk a magyar ifjúságot. Dr.. Oroszlán Zoltán, Tanulmányút Angliába. Még a háború előtti esztendőkben egy jól ismert diáklap érdekes cikksorozatot közölt, amelynek címe „Nyugat országain keresztül“ volt. Ennek az útleírásnak közlésére az adott alkalmat, hogy egy jelesen érettségizett ifjút atyja vagy nagybátyja, pontosan már nem emlékezem, a kiváló eredménnyel megszerzett érettségi bizonyítvány jutalmául a nyári vakáció két hónapján végig vezette Nyugateurópa legszebb és meglátogatásra leginkább érdemes helyein. Az ilyen tanulmányút manapság az elérnetetlen utópiák sorába tartozik csaknem kivétel nélkül minden diákemberre nézve, akármilyen praeclare lett légyen is az érettségi bizonyítványa. A megapadt, ha egészen el nem apadt pénzügyi forrásokkal rendelkező magyar diák elé még mindig lekiizdhetetlennek tetsző akadályok merednek, ha latolgatni kezdi egy hosszabb vagy rövidebb külföldi tanulmányút tervét. Pedig semmi könnyebb nincs, mint az érvek végeláthatatlan légióját felsorakoztatni annak bizonyításához, hogy mennyi megbecsülhetetlen haszonnal és tanulsággal jár, ha valaki felsőbbfokú diákpályája bevégzése előtt legalább egy esztendőt külföldön tölthet el. Nem is akarok sok szót vesztegetni erre a jól ismert igazságra, hanem egész egyszerűen felteszem a meglehetősen valószínűtlen lehetőséget, hogy Neked, kedves Olvasóm, aki most a legjobb reményekben ringatod magadat igy június elején, hogy a hónap vége felé „szinjeles“ érettségi bizonyítvánnyal fogsz odahaza diadalmasan megjelenni, egyszerre, mint varázsszóra duzzadásig meg fog telni a pénztárcád a sárkányölő Szent György és a szelidarcú György király képét ábrázoló szép angol font sterlinges bankjegyekkel, és, ha megengeded, ellátlak nehány gyakorlati jó tanáccsal, hogy okosan és minél több haszonnal használd fel idődet, amelynek valóban soha máskor életedben annyira nem drága minden perce mint akkor, mikor a külföldet — vagy ahogy a Mária Terézia korabeli magyar diák annak idején szokta volt mondani: külországokat — járod tanulmányúton. Legelőször is ne siess. Ha a jó sorsod valóban úgy intézné, pogy anyagi körülményeid megengednék mindjárt az érettségi vizsga után, hogy külföldi útra menj, okosabban teszed, ha vársz. Elvégzed nyugodtan idehaza felső tanulmányaidat — ha ez a szándékod — és csak azután, mikor a vizsgákra, szigorlatokra való készülés gondja nem zavar többé, gondolsz arra, hogy azt a bizonyos „szélesebb látókör“-t, amiről már bizonyosan volt alkalmad eddig is okos szavakat bőven hallani, megszerezd magadnak, mielőtt felöveznéd magad véglegesen arra, hogy a magad lábára állj és neki vágj bizakodó erővel az Életnél^. Minthogy most különlegesen angliai tanulmányút lehetőségeiről, céljairól és hasznáról van szó, kétszeresen jónak látom hangsúlyozni azt, hogy ne azért menjen valaki ki külföldi tanulmányútra, hogy felső tanulmányainak egy részét ott végezze el. Ennek csak kárát fogja vallani, akárhol és akármikor szakítja is meg itthoni egyetemi tanulmányainak kontinuitását. Ennek két oka van. Az egyik az, hogy a nyelvi nehézségek (ami német egyetemek kivételével szinte kivétel nélkül minden esetben be fog következni, akármilyen alaposan készült is el előre valaki külföldi útjaira) nem. fogják megengedni, hogy azonnal teljes „tempó“-ban haladhasson: a másik pedig az, hogy nemcsak propaganda-frázis, hanem való igaz, hogy a mi egyetemeink és főiskoláink tudományos színvonal tekintetében még csak egy árnyalattal sem maradnak el a nyugati országok egyetemei mögött, sőt Angliáról lévén szó, ha másban nem is, de az orvosképzés tekintetében mi előbbre vagyunk. Angliába két dolog kedvéért érdemes elmenni és ezt a két dolgot csak hosszabb, de legalább is egy egyetemi iskolai évre terjedő tanulmányút képes megadni: az egyik az angol élet és az angol jellem megismerése, a másik pedig az angol nyelvnek olyan mértékben való elsajátítása, amit a legvaskosabb, német ember által szerkesztett angol nyelvkönyvnek a legkétségbeejtőbb német szorgalommal való megtanulása sem lesz képes soha megadni. Az angol élet és az angol jellem ismeretét nem szabad valami semmitmondó közhelynek tekinteni. Mert ugyebár mindnyájan vágyva vágyunk, hogy lerójuk előbb vagy utóbb a magunk zarándokúját ahhoz a sok történelmileg nagyszerű emlékhez és mérhetetlen művészeti gazdagsághoz, aminek Olaszország van birtokában, de nagyon kevés azoknak a száma, akiket valami különös varázzsal vonna az olasz élettel és az olasz jelemmel való köze