Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1925-06-01 / 10. szám

1925 junus hó. AZ ERŐ 237 pályára lép. Odaadás, szeretet, amely mindig a célra függeszti szemét és kemény akarat, amely nem fárad, nem csügged, százszor újra kezd. Aki ezt a szent oda­adást, elszántságot, szívós akaratot nem érzi magában, az nem való művésznek. Hogy mivel töltse az ifjú a még rendelkezésre álló nyarat ? Rajzoljon természet után, hogy a felvételi pró­bán megállja helyét. Nézzen sok jó képet, régi s uj mesterek műveit és erősítse meg lelkét a nehéz és szép életmunkához. Nagyon tisztelt Szerkesztő úr.' Becses kérdésére, hogy mit kívánok én a mai művész ifjúságtól, — a következőkben válaszolok. Mint művész ifjaktól: nagy lelki elmélyedést — hogy fogékonnyá váljanak a szív mélységes érzelmeiben élő, örök művészi igazságok befogadására. Ez igazságokkal szembeni alázatosságot — s erős akaratot a manifesztál­ható cél eléréséhez — egyszerű eszközökkel nem a vi­lágnak, önmagának teremtve meg azt. Mint emberektől: Hitet. — Feddhetlen jellemet. Lán­goló hazaszeretetet. Kelt Budapest, 1925 máj. 6. Legteljesebb tisztelettel: Rudnay Gyula tőisk. tanár, festőművész. Vaszary János : Mit kívánok leendő növendékeimtől? Tehetséget, semmi mást, csak tehetséget. Magától ér­tetődőnek tartom a magyar érzést és kultúrát annál, aki élére a pályára lép. Bory Jenő: Azok jöjjenek ide, akik hajlamot éreznek magukban arra, hogy a művészet szent berkeiben hajlandók lesznek koplalni. — Az általános tanfolyam két éve alatt rajzolni kötelesek. A szobrászát is csak térben való rajzolás, igy tehát ez nagyszerű előkészület. A szobrász mesterségnek sok segédtudománya közt legfőbb a rajzolás. — Mert míg a festő csak egy rajzot ábrázol egy műről, a szob­rász számtalant. A nyarat töltsék figurális rajzolással s álljanak be valami jó cserepes mellé, gyakornoknak, hogy az agyag­gal jól megismerkedjenek. Fontos ez különösen ma, mi­kor az égetett agyag úgyszólván az egyetlen megfizethető szobrászati anyag. Kisfalnál Stróbl Zsigmond: Akik még nem tanultak rendszeresen, azok lehetőleg rajzoljanak sokat természet után. Járjanak múzeumokba, hogy Ízlésük fejlődjön s olvassanak. Keveset beszélni, főleg nem politizálni, hanem dolgozni, dolgozni és dol­gozni. Nemzetünk jövő nagyságát csak szorgalmas, tehet­séges és kitartó munkától várom. Csak azok jöjjenek ide, akik visszatarthatatlan vágyat éreznek magukban alkotni, lelki szükségük a szép és fizikumuk is elég erős a mun­kára. A rajz minden művészetnek az alapja. Aki nem tud rajzolni, nem tud mintázni sem. Ezért foglalkoznak a két előkészítő évben rajzolással. Olgyai Viktor: A grafikai szak a főiskola autonóm osztálya. Külön műfajt képvisel s a múltban külön iskolákon tanitották. Az jön ide, akinek speciális grafikai tehetsége van. Mert ehez külön tehetség kell. A fehér fekete ideg pál­cák külön vannak a színesektől, s fejlettségük többnyire óvására van a szinességnek. — Az általános tanfolyam agy a rajztanári szak elvégzése után jönnek ide felvé­telizni a növendékek, ahol a vonalnak a kultusza, azaz magasabb nivójú rajzképzés folyik. A vonal a természet­nek életépitő esztétikája — azonban csak a hivatottak láthatják. A szakosztályon rajzban és művészi sokszoro­sítások utján tanulmányozzák, mely utóbbiak közül leg­lényegesebb a rézkarc. A tavalyi zürichi kiállítás alkal­mával a külföldi sajtó az elismerésnek szokatlanul magas hangján emlékezett meg róla. Egy felsőbb éves növendéket is megkérdeztünk, aki a következő választ adta: A dolog lényegét érintő dolgokat bizonyára elmondták a mesterek. Nehány gyakorlati tanács az, amit én adha­tok. — A főiskola fő anyagai az olaj festék és a szén. — Különösen ez utóbbinak jut eleinte nagy szerep s a fel­vételi vizsgán is szénnel készült munkákra vannak első­sorban tekintettel. — A felvételiző ne törekedjék aprólé­kos részletrajzra, a szerkezeti helyesség, az egésznek jó megjelenése képezzék gondját. — Igyekezzen megismer­kedni a mesterek művészetével, hogy egyéniségének meg­felelőt választhasson. A műzeumok s a „Művészet“ év­folyamai szolgálnak többek közt ezirányban felvilágosí­tással. — Budapesten számos előkészítő szabadiskola van, ahol a szén technikát s az akt rajzolás elemeit még a nyáron elsajátíthatják. A felvételi vizsgára hozzon magá­val korábbi munkáiból s juttassa el azokat leendő mes­teréhez. Tájékoztató az országos magyar királyi iparművészeti iskola rendes (nappali) tan­folyamáról. Az iskola célja női és férfi tanítványaiból rendszeres elméleti és gyakorlati oktatás utján a díszítőművészet és a művész ipar különféle ágai számára képzett erőket nevelni, az iparosokat művészi irányban tovább képezni és az oktatás számára iparművészeti szaktanítókat képezni. Az iskola nappali tanfolyama hat évig tart és két részre tagozódik : u. m. egy hároméves alsóbb fokú- és egy ugyancsak hároméves felsőbb fokú főiskolai tan­folyamra. Az alsóbb fokú tanfolyamot sikerrel végzett rendes tanítvány önkéntességre jogosító Végbizonyitványt kap kézhez. Ez a Végbizonyítvány jogot ad azonkívül munkakönyv váltása mellett lefolytatott hat havi műhely­gyakorlat igazolása után a tanult szakmával rokon ipar­ágnak önálló üzésére, — iparengedély váltására. (L. 1922. évi XII. t.-c. Függelékének I. részét.) A felsőbb fokú művészi kiképzésre csak az erre alkalmas s az alsóbb fokú tanfolyamot sikeres eredménnyel végzett tanítványok lesznek felvéve. A nappali tanfolyam az alábbi szakosztályokat fog­lalja magában: Díszítő festés, Grafika, Textilművesség, Díszítő szobrászat, Ötvösség- és ékszerművesség, Belső építészet (bútortervezés), Keramika. Az egyes szakosztályok a következő képesítést nyújtják: I. Díszítő festő szakosztály. Az ezen szakosztályt elvégző tanítványok mint deko­rativ falfestők, színházi diszletflzetók, templomfestők nyerhetnek az életben elhelyezést. Nagyobb műhelyekben mint falminta tervezők és művészi falfestők is elhelyez­kedhetnek. II. Grafikai szakosztály. Az itt végzett tanítványok mint kereskedelmi grafi­kusok, plakáttervezők, rajzolók és nyomdavállalatoknál mint tervezők, illusztrátorok és esetleg műhelyvezetők nyerhetnek alkalmazást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom