Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1925-06-01 / 10. szám
1925 junius hó. AZ ERŐ 233 zeteket csinálni, amelyeket később többször is forgatni kell. Ha valami részletkérdés tüzetesebben érdekli s annak megoldását lelki szükségletének érzi, iparkodjék a könyv által jelzett fonálon tovább olvasgatni. Ezek a filozófiai olvasmányok arra valók, hogy mintegy megtanulják az ifjak a választandó szaktudományuk és jövendő pályájuk terén az elvszerű látást, a részleteknek mindjárt elvi jelentőségükben való felfogását, az egészben látást. Mauritz Béla, az ásványion tanára: Rendelkezzenek a modern nyelvek ismeretével. A német, angol, francia szakmunkák olvasására állandóan szükségük van, ha igazán tanulni akarnak. Ugyancsak evégböl szükséges a kémia és felsőbb mathematika is. Eleintén csak általánosságban foglal-’ kozzanak az ásványtannal, sok ága közül egyet tüzetesebb tanulmányozásra később válasszanak. Juha Adolf, az iskolaegészségtan tanára: Az egyetemre készülő ifjúságnak testileg is elő kell készülnie a reá várakozó munkára. Ezért edzzék magukat állandóan, tanulmányaik köztien se feledkezzenek meg róla. Sétáljanak sokat a friss levegőn, tornázzanak, sportoljanak. Használják fel a reggeli órákat a tanulásra. Napról-napra rendszeresen készüljenek, mert így munkabírásuk megnövekszik és állandó marad, a túlzott munkával járó megterhelés ártalmas hatását pedig elkerülhetik. Bugarszky István, a kémia tanára: Tulajdonképpen erre a kérdésre választ adni felesleges, sőt alig is lehet. Ha a kémiát hallgató bölcsészek és orvostanhallgatók rendesen járnak az előadásokra, és szorgalmasan jegyeznek, előbb-utóbb világosan megfogják látni, hogy mi fontos és szükséges számukra az előadott anyagból. Meg tudják majd különböztetni ezeket a részeket az anyag többi, a teljesség kedvéért előadott részeitől. Különben a tanárvizsgáló bizottság, valamint az orvoskari tanári testület által kiadott vizsgaszabályzatok is tájékozást nyújtanak erre nézve. Finárzy Ernő, a pedagógia tanára: A paedagog’iát csak harmad- és negyedéves korukban vegyék fel. Kvzsinszky Bálint, az archeológia tanára: Ajánlatos, ha történet és klasszikus nyelvi szakosok az archeológiái előadásokat is hallgatják, bár nem tartozik a kötelező tárgyak közé. Minden esetre nagy mértékben hozzájárul az ókori élet behatóbb megismeréséhez, részletesebben azonban csak az foglalkozzék vele, aki különösebb hajlandóságot érez hozzá. Áldássy Antal, a középkori történelem, Cholnoky Jenő, a földrajz, Négyesy László, az aesthctika. Rybár István, a fizika, Suták József, a mathematika, Tangl Károly, a fizika, Förster Gyula, a görög nyelv és Szinnyei József, a finn nyelv és finn-ugor összehasonlító nyelvészet tanára nagyarányú elfoglaltságuk miatt nem nyilatkozhattak. Buchböck Gusztáv, a kémia, Fehér Lipót, a mathematika, Műhely Lajos, az állattan. Pauler Ákos, a filozófia, és Tuzson János, a növénytan tanárai nem adtak nyilatkozatot, mert szerintük az egyetemi hallgatóknak maguknak kell ebben a kérdésben tájékozódniok. A tőlük várt útbaigazításokat részben a többi tanár urak nyilatkozataiban találhatjuk meg, részben pedig az alábbiakban igyekezünk megadni hallgatóik tapasztalatai alapján. A nyelvismeret áltlában mindenütt fontos és szükséges. A történelmi tanulmány-ágak körében, a latin és görög, valamint a modern nyelvek szükségesek, a természettudományi, mathematilíai szakoknál főként az utóbbiak. Növénytan: Fontos a növénygyüjtés, mert a morfológiát és rendszertant csak ennek a segítségével lehet megtanulni. A rendszer magúban csak eszköz, nem pedig cél. A növénytannak az a lényege, hogy a növényt természetes állapotában, lelőhelyén is felismerjük s ne csupán könyvből szerezzünk ismereteket felőle. Ezért ajánlatos a növénygyűjtéshez már a vakációban, kirándulásokkal kapcsolatosan hozzákezdeni. Állattan: Magyar nyelvű tankönyvünk nincs; jegyzetre és idegen nyelvű szakkönyvekre vagyunk utalva. Gyüjtsünk rovarokat s boncoljunk minél több kisebb állatot (béka, egér, stb.). Középkori történelmet az első évben nem ajánlatos hallgatni. A methematikából az ú. n. „gólya“-collégiumok az „Analitikus geometria“ (Suták), „Differenciál és integrál számítás“ (Fejér) és a „Számelmélet“ vagy pedig „Felsőbb algebra elemei“ (Rados). Ezek semmi, középiskolai kereteket túlhaladó, előképzettséget nem kívánnak, csupán a trigonometria és a sférikus trigonometria, továbbá az egyenletek és determinánsok alapos tudását és az ezekkel való számításokban való nagy jártasságot és végül, különösen a számelmélet tanulásánál kíván meg az anyag speciális volta rendszeres matematikát, tehát logikus .gondolkozást. Ezek azok a collégiumok, amelyekből minden évben hirdetnek előadást, mert az első évesek ezek nélkül mozdulni sem tudnának. A Rados professzor úr collégiumai, a „Számelmélet“ és a „Felsőbb algebra“ szoktak csupán váltakozni évenkint. Az 1925—192fi. tanévben felsőbb algebrát fog előadni. Suták professzor úr ad elő időnként „Ábrázoló geometriát“, tekintve, hogy az új szabályzat szerint alapvizsgáig föltétlenül le kell hallgatni, tanácsos hirdetés esetén okvetlenül felvenni. Fizikából Tangl professzor úr hirdet évenként „Kísérleti fizika“ címen előadást. Ebből a szaktárgyból egyetlen collegium, amit első éven fel lehet venni. A középiskolai képzettségen kívül semmi egyéb képzettséget nem kíván, sőt jobb, ha a jelölt a középiskolában szerzett fizikai t adását teljesen elfelejti. Ha mégis képezni akarja magát a jelölt, úgy ajánlom Tangl Károly: „Kísérleti fizika“ című müvének (Studium kiadás, 1924. Budapest, TV., Múzeum-körűt 21.) lelkiismeretes áttanulmányozását. A collégiumokra akarok még néhány tanácsot adni. Colloquálni csak alapos tudással és minél kevesebb drukkal menjünk. A colloquálás tanácsos, mert nem engedi másként a tanárvizsgáló bizottság vizsgázni a jelöltet. Leendő gyógyszerészek számára. 1. A gyógyszerészdiploma elnyerése végett a következő gyakorlati és egyetemi kiképzés szükséges. Érettségi után rögtön 2 évi gyógyszertári gyakorlat szükséges. Ezután jön (így 3 havi gyakornoki kurzus, melynek sikeres letétele jogosít az egyetemre való be
