Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1925-06-01 / 10. szám
230 AZ ERŐ 1925 junius hó. József. Bevezetés a jog- és államtudományokba (2 óra): dr. Angyal Pál, ajánlatos fölvenni. Panier Ákostól Etikát vagy Logikát, de lehet Kornis Gyulától is fölvenni. Egyetemes történet: Angyal Dávid. Magyar történet vagy HómAn Bálint vagy Csuday Jenőtől, fölvehető még Államszámviteltan: Magyar Zoltántól. A jogkari professzorok a főkollégiumok mellett speciál kollégiumokat és szemináriumokat tartanak; tanulni vágyó szorgalmas jogásznak ajánlatos ezeket is fölvenni, ha nem ütközik a többi órákkal. Ezek délután vannak. 3. Felvilágosítás kapható: Bethlen Gábor-kör Vas-utca 16., I. em.), B. E. K. De. (Hársfa-u. 59b), és más bajtársi egyesületekben. 4. Jogásznak semmi előkészület nem kell. 5. Könyvek kaphatók. 6. Lehet jogtudományi doktori diplomával: ügyvéd, bíró, ügyész, közigazgatási bármily tisztviselő, közjegyző, újságíró, hadbíró, rendőrtisztviselő, pénzügyi tisztviselő, banktisztviselő; az államtudori oklevél az állami (minisztérium, rendőrség, közigazgatás stb.) hivatalokra ad képesítést, Bölcsész Útmutató. Gombóc» Zoltán, a magyar nyelvészet tanára: Legalább aúnyira tudjanak valamelyik modern nyelven, hogy az idegen nyelvű szakmunkákat is megértsék. Egyébként teljesen elég a leíró nyelvtan terminológiájának ismerete. A tulajdonképeni tudományos képzés már az egyetem feladata, de addig is haszonnal olvashatják a nyelvemlékeket, Horváth János, a magyar irodalomtörténet tanára: Járjanak a gyakorlati órákra. Császár Elemér, a magyar irodalomtörténet tanára: Mit várunk azoktól a fiatalemberektől, akik érettségi után — mint elsőéves hallgatók — az egyetemre kerülnek, mi, az irodalomtörténet tanárai? Igen keveset és igen sokat. Nem követelünk tőlük mást, mint hogy ismerjék és szeressék az irodalmat. Legyen olvasottságuk. Minél többet ismerjenek a magyar irodalomból, kivált a remekírókat, de ismerjék a külföld legnagyobb költőit is, elsősorban Homerost és a görögöket, meg Shakespearet. Azonkívül legyenek eltelve az irodalom alkotásai iránt, az írókkal való foglalkozást ne tekintsék kötelességnek, hanem gyönyörűségnek. Mást igazán nem várunk tőlük; amire szükségük van az irodalmi jelenségek és az irodalmi élet megértésére és méltányolására, azt megadjuk nekik mi itt az egyetemen. Ök csak—mint mondtam — lehetőleg sok ismeretet és még több szeretetet hozzanak magukkal. Dr. Bleyer Jakab őexcellenciája, a budapesti egyetemén a német nyelv és irodalom, nyilv. r. tanára: A középiskolákban elért eredmény nyelvtudás tekintetében siralmasnak mondható. Hogy manapság még rosszabb e téren a helyzet, annak az az oka, hogy a német nyelvet és irodalmat törölték az érettségi tárgyak közül. Ennek következtében a legtöbb tanár és tanuló elhanyagolja a németet, mert azt melléktantárgynak tekintik. Súlyos hiba ezenfelül, hogy a középiskolai német nyelvtanításban a németnyelvtant elhanyagolják. Még azok is, akik német nyelvtudást hoztak hazulról magukkal, nem képesek arra, hogy helyes és pontos nyelvtani alapot szerezzenek. Már pedig enélkül sem a jövendőbeli középiskolai tanár, sem az, aki nyelvtudománnyal akar foglalkozni, nem rendelkezik biztos alappal jövendő stúdiumaiban. A jövőre nézve kívánatos, hogy ez megváltozzék, még pedig egyrészt kormányzati intézkedéssel, másrészt pedig azáltal, ha a középiskolában a tanár nem csak az egyébként igen helyes közvetlen beszélgetést gyakoroltatja növendékeivel, hanem a nyelvtanra nagyobb súlyt helyez és azt el nem hanyagolja. Amit a középiskolai tanítás, vagy a növendék hanyagsága elmulaszt, azt az egyetem nem pótolhatja, mert az egyetem nem nyelvtanítással és nyelvhelyességgel foglalkozik, hanem tudományos munkára készít elő. A középiskolából kikerült azon fiatalember tehát, aki német nyelvi és irodalmi tanulmányokat akar folytatni az egyetemen, használja elsősorban arra a szünidőt, hogy valamely jobb német nyelvtant (pld. Otto Lyon: Deutsche Gramatik, Sammlung Göschen Nr. 20) alaposan tanuljon át. A német nyelv volt nálunk évszázadok óta az az instrumentum, amely a magyar kultúrának a nyugatot megnyitotta. Földrajzi helyzetünknél és egész múltunknál fogva a jövőben sem lesz máskép. Azért a német nyelv tudása a múltban is, ma is szinte fokmérője a műveltségnek. A német nyelv ismerete nélkül semmiesetre sem lehet tudományt művelni. A kultúrális kapcsolatok Magyarország és a nagy német nyelvterületek között mélyen járók voltak és ezek felderítése belevilágít a magyar kultúra fejlődésébe. Mi a nyugateurópai mozgató eszméket többnyire német nyelvterületről kaptuk s a magyar genius ereje abban mutatkozott, hogy a kapott indítékok alapján önállót és saját lényének meg-felelőt teremtett. A magyarországi germanisztika elsősorban ezeknek a kapcsolatoknak a felderítésével foglalkozik s a m'agyar kultúrát történeti kialakulásában csak akkor fogjuk igazán megérteni, ha e kapcsolatok tudományosan megállapittattak, mert akkor lesz nyilvánvalóvá a magyar szellem sajátos alkata, az idegen hatásokat átalakító és nemzetivé egyénítő képessége. A magyar germanisztika nemzedékek óta igazi nemzeti tudomány és azt kívánjuk, hogy a germanisztika jövendő munkássága is ilyen irányban haladjon. Ilyen perspektíva áll tehát a kezdő előtt, akinek a nyelvtan tanulmányozása mellett természetesen foglalkoznia kell a klasszikái és új német irodalommal is, olvasni kell a német irodalom jeleseit és olvasmányairól igen ajánlatos, ha jegyzeteket, kivonatokat készít, mert ezek mindig hasznára válhatnak. Dr. Eckhardt Sándor egyetemi ny. r. tanár, a francia nyelvészet és irodalom, tanára: Annak a középiskolából kikerült fiatalembernek, aki az egyetemi tanulmányai során a francia nyelvészettel és irodalommal óhajt foglalkozni, feltétlenül szüksége van arra, hogy a francia nyelv elemeivel tisztában legyen. Az egyetem nem nyújt praktikus, grammatikai kiképzést, hanem magasabb követelményeket támaszt. Az előadások és a szemináriumi gyakorlatok e magasabb követelmények szolgálatában állanak, az elemeket nem itt szerzi meg a hallgató, hanem azokkal már rendelkeznie kell, ha lépést akar tartani. Nyelvtani tudás és bizonyos beszélési készség fel
