Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1925-05-01 / 9. szám
210 ' AZ EBÖ 1925 május hó. Magyar történelmi bibliográfia. in. Ez a bibliograpliiai áttekintés a kézügybe esők közül azokat a munkákat sorolja elő, amelyek összefoglaló képét adják egy korszaknak, vagy egy uralkodó uralkodási epochájának. Egyelőre az Árpádok orszgálásának idejére terjed s a legközelebbi számokban fog folytatódni: Horváth Mihály: A kereszténység első százada Magyarországon. Budapest, 1878. Pauler Gyula: A magyar nemzet története Szent Istvánig. Budapest, 1900. Szabó Károly: A magyar vezérek kora Árpádtól Szent Istvánig. Történetünk első korának rajza a honfoglalástól Szent Istvánig. (887—1000). Az öt vezér történetét adja. Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádok alatt. Budapest, 2 kötet. 1893—94. II. kiadás 1899. Katona István História critica-ja óta (1779—1782.) az első munka, mely a magyar históriaírás egész anyagát teljes átdolgozás, szigorú kritika alá vette. Előtte az összes munkák, amelyek e kort tárgyalták, nagyrészben Katona megállapításaiból éltek. Lánczy Gyula: Magyarország az Árpádok korában. Budapest, 1897. Olcsó könyvtár 1019—20. sz. Kőváry László: Magyarország története nemzetközi helyzetünk szempontjából. I. A magyar monarchia megalakulása. Álmos, Árpád, Szent István alatt, II. Fenmaradása az Árpád-utódok alatt. Kolozsvár, 1906. Sebestyén Gúla: Az Árpádok története. II. kiadás. Budapest, 1905. 272. lap. Szerző e munkát a monumentális müvek (Horváth Mihály, Szalay László) és az iskolakönyvek közt közbülső fokon álló olvasmánynak szánta a nagyközönség céljai számára. Első kiadása 1895-ben jelent meg. Csánki Dezső: Árpád és az Árpádok. Történelmi emlékmű. Szerkesztette: Csánki Dezső, 1907. A szerkesztőn kívül még 18 munkatárs dolgozata teszi a gazdagon kiállított díszmüvet Árpádra és az Árpádok korszakára vonatkozó sokféle értekezéssel. Wertner Mór: Az Árpádok családi története. Kagybecskerek, 1892. 8°. VIII., 629. 1 és 5 számozatlan tábla. (Történeti nép- és földrajzi könyvtár). Gazdag genealógiai anyag. Részleteiben azonban a munka nincs tárgyi tévedések nélkül. Huber Alfons: Studien über die Geschichte Ungarns in Zeitalter der Arpaden. Wien, 1883. 8°. 78 1. Egy századévnyi történetet tárgyal, öt epizódot Árpádkori történetünkből: Imre és Endre harca, Gertrud megöletése, 1213. — IY. Béla küzdelme fiával; Kún László és III. Endre történetei. Wertner Mór: Die Allianzen der Arpaden. Wien, 1887. 2°. Ormós Zsigmond: Árpádkori művelődésünk. 1881. Budapest. 1886. 8". 558 lap. II. kiadás, 1883. A közügybe eső művelődéstörténeti anyag összefoglalása 25 különböző fejezetben. Hajnik Imre: Alkotmány és jog az Árpádok alatt. 1872. Hajnik Imre: Magyarország és a hűbéri Európa. 1867. Illés József: Az Árpádkori társadalom és az adózás. Budapest, 1900. Békési Emil: Magyar írók az Árpádok korában. Kath. Szemle 1896. 364, 529, 722. II. Az Árpádkorban élt írók összefoglaló életrajzi adatait sorolja fel a dolgozat, encyclopaedicus előadásban. Pelcz Johannes : Hungária sub Geisa, sive historica de rebus Geisae, ultimi ducis et I. regis Hungarorum domi, militiaequie gestis, commentatio, Sopronii, 1769. 108 lap. Géza fejedelem korát mutatja be e rövid kis munka, benne a patrimoniális berendezkedésű államot. Stilting G.: Vita S. Stephani Regis Hungáriáé etc. commentariis et obscrvationibiis illustrata, in qua G. Schwartzii calumniae refutantur Jaurini. 1747. 198+index. 8°. Alapos vitairat, melyben a szerző Schwartz Godofred felfogásával szemben bizonyítja, hogy a magyarokat nem görög-keleti szerzetesek térítették át a keresztyén vallásra Gyula vezér idejében, hanem csak Géza fejedelem alatt kezdődött a térítés (egy félszázad múlva) a római egyház részéről. Fessler Ignác Aurél: Die drey grossen Koenige de Hungarn. Karlsruhe, 1808., 1809., 8°. 542 lap. A terjedelmes könyv I. István, I. László és Kálmán királyok korát adja. Pór Antal: Sz. István Élete. Budapest, 1871. Kisfaludi Z. Lajos: Szent István. Budapest, Stephaneum, 1900. 8°. 91 lap. A keresztyénség 900 éves évfordulójára készült népies tartalmú füzet. Podhraczky Jós.: Vita S. iStephani hung, protoregis. Buda. 1836. 8°. 96 lap. A könyv Hartvik püspök legendáját adja a szerzőnek a codexre vonatkozó ismertető előszavával. Gaál Mózes: Szent István. II. kiadás. 1900. Franklin. Tört, könyvtár, 31. füzet. 8°. 109 1. Az első király vonzóan megírt életrajza. Karácsonyi János: Szent István király élete. Budapest, 1904. 8°. 125 lap. Szent István Társ. A Szent István Társaság megbízásából készült dolgozat. Könnyed, vonzó tollal írt, de több szempontból fogyatékos életrajz. Karácsonyi János: Halavány vonások hazánk Szent István-korabeli határairól. Századok 1901. évf. 1039 1. Hazánk Szent István korabeli földrajzi kiterjedését tudományos apparátussal adja az értekezés, röviden és világosan. Horn E.: Saint Etienne roi apostolique de Hongrie. II. kiad. Páris, 1899. 197 lap. Nem elsőrendű források és feldolgozások után készült munka s így a tudományos színvonalat nem éri el. Szabó Károly: Péter és Aba. Értekezések a tört, tud. köréből. II. 1872. 8°. 48 lap. A Szent István halálával bekövetkezett zavarokat adja elő; Péter és Aiba királyok küzdelmét az uralomért. Gombos F. Albin: Történetünk első századaiból. Századok, 1911. 497, 569. (Folyt, köv.)
