Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1925-04-01 / 8. szám
1925. április hó. AZ ERŐ 187 sztaniolt is kilyukasztjuk és egy szorítócsavart dugunk keresztül rajta. Ezután két 5X6 cm.-es lapocskát vágnunk ki lombfürészdeszkáiból, az egyiket merőlegesen ráhelyezzük az összehajtott lemezekre, a másikat ez alá, a kettőt pedig vékony dróttal szorosan összefogjuk. (Az egész sűrítő képét ugyancsak a 4. ábránk szemlélteti). A rácslevezető ellenálláskészítése igen egyszerű. Veszünk egy parafinta kifőzött 7X2 cm. nagyságú lombfürész-deszkácskát, erre ráfektetünk egy vastagabb 6X1.5 cm. méretű papirost, a két végén kilyukasztjuk és a két lyukat körülbelül 2 mm. széles ceruzavonallal kötjük össze, majd ezen lyukak irányában a deszkát egy 4 mm.-es fúróval kifúrjuk és ezen keresztül egy-egy szorítócsavart erősítünk rá (5. ábra, a). Ezzel az ellenállás készen Is van. Megjegyzendő, hogy a ceruzavonal szélességét Így megadni nem lehet, hanem azt a működés közben kell kikisérletezni, még pedig úgy, hogy ha a készülékünk sípol, vastagítani, ha pedig- halkan szól és recseg, vékonyítani kell (radirozással). Nagyobb nehézségeket a lámpafoglalat elkészítése sem okoz. Erre a célra is parafinba kifőzött 5X5 cm. méretű lombfürészdeszkát használunk. Az 5/b. ábra szerint 6.5 mm-es fúróval kifúrjuk, majd lábak gyanánt két 5X3 cm. nagyságú deszkácskát szegezünk a két oldalára. Most négy darab belül lyukas, úgynevezett „konnektor csavart“ vásárolunk, ezt a 6.5 mm.-es lyukakba erősítjük és a foglalat készen van. Igen ajánlatos az ©gyes hüvelyeket az ábrán jelzett módon megszámozni. £ CL. 5. ábra Ezután az izzító ellenállást készítjük el. Erre a célra körülbelül méter hosszú, 0.5 mm.-es nickelindrótot vásárolunk. Midőn ez megvan, lombfürészfából (parafinozatlan) 6X10 cm.-es méretet fűrészelünk ki és erre egy 5, illetve' 3 cm. átmérőjű kört rajzolunk. •Ezen körök kerületét 0.5 mm.-es fúróval 25—25 helyen kifúrjuk. (6. ábra) és ezeken átfőzzük a niekelint. Most egy 80 mm. hosszú 2 mm.-es sárgarézdrótból az ábrán látható alakot hajlítjuk ki, egy kis fafogantyút erősítünk rá és az egészet egy körülbelül 20 mm. hosszú, 4 mm. vastag anyáscsavarral a két kör közös közepébe fúrt 4.5 mm.-es lyukon át felerősítjük. A fa és a rúd közé a csavarra igen ajánlatos egy 2 mm. vastag alátét-lemezt helyezünk. Ezután a tekercs egyik végét és a szabályzórud rögzítő csavarát a deszka alatt egy-egy szorítócsavarhoz visszük. Ha a szabályzóival- az ábra szerinti állásban van, úgy az egész ellenállás be van kapcsolva, tehát csak gyenge áram megy keresztüli rajta, meg az elforgatás segítségével mindig több és több áramot adhatunk a lámpánknak. Az izzításnál az a szabály, hogy addig csavarjuk ki az ellenállást, míg a hang erősödik. Ez, a határ ezen alul már szükségtelen, sőt káros erősebb áramot adni a lámpáknak. Legvégül a telefonkondenzátort készítjük el. Ez szerkezetileg tökéletesen megegyezik a rácskondenzátonral csak méretei nagyobbak. A 15 darab sztaniollap 8X12 méretű és a parafinozott szigetelő-szalag szélessége 0, hossza pedig 160 cm. Ezután az összekötésekre kerül a sor, amit a 7. ábra alapján könnyen elvégezhetünk. Leírásomban azért ajánlottam mindenhova a szorítócsavarokat, hi/gy sehol se kelljen forrasztani. A működtetés úgy történik, hogy a lámpát az ellenálláson keresztül a . kellő mértékig izzítjuk, halk suhogást hallunk ilyenkor, majd a forgókondenzátort forgatjuk a 0 foktól 180-ig. Ha közben a suhogás erősödik, akkor csak addig forgatjuk a kondenzátort, míg ez az erősödés fokozódik és annál a határnál, ahol csökkeni kezd, megállapodunk és az önindukciós tekercs csuszák on taktusát is a legerősebb hangra igazítjuk, az izzítást pedig végleg beszabályozzuk. Az itt leírt készülék a lámpás-vevők legegyszerűbb alakja. Hatástávolsága jó magas antenna esetén körülbelül 30 kilométer. Tudom, hogy lesznek sokan, akik, mikor ez.t kimondtam, csalódni fognak, hiszen a jó elektromos vevő is képes 15 kilométerről érthető beszédet fogni és ha még Budapesttől sincs 15 kilométernyire adóállomás, nincs bizony vidéken még 30-rá sem. Azonban ezeket megvigasztalhatom azzal, hogy ha elkészül tavaszra a csepeli nagy adóállomás, úgy ezzel a készülékkel négyen is hallgathatnak, (míg a detektorossal a legjobb esetben is csak kettőn), még pedig erősen. Amíg ez elkészül, külföldre vagyunk utalva és hogy az ifjú olvasóinknak ezt is lehetővé tegyem, a legközelebbi számban módot adok arra, hogy ugyanazon készüléket — egv jelentéktelen átalakítással — hússzor ennyi, vagyis körülbelül 600 kilométerről jövő beszéd érthető vételére tegyük alkalmassá. Vörös László. (Folyt, köv.)
