Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1925-04-01 / 8. szám
Vili. ÉVFOLYAM. 1925. ÁPRILIS HO 8. SZÁM MAGYAR IFJÚSÁGI UAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : FŐSZERKESZTŐ: RAVASZ ÁRPÁD. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Félévenként .... 17.000 BUDAPEST, VII., HÁRSFA-UTCA 59 b. FELELŐS SZERKESZTŐ : KARÁCSONY SÁNDOR. E SZÁM ÁRA 3500 KOR. K. Katholíkus, lutheránus, református, zsidó most ez a rubrika következik a „nationalédban“ kedves kisdiákom. Épen jó, hogy a kalendáriumban meg husvét következik és húsvéti vakáció. Mert különben olyan jó, olyan magyaros, olyan divatos mindenekfelett pedig olyan kényelmes lenne ezen a témán összemarakodni. Vallásod? Kérdezi a hivatalos írás komor-komolyán, és te érzed, hogy ezt még sokan megfogják tőled az életben kérdezni és sokszor latra fogják tenni a válaszodat, hogy eleget nyom-é? S talán homályos sejtelmek ködfátyolán már azt is észrevetted, hogy sohasem az életed eddigi folyásától kérdezik majd, munkád napjaitól, eredményeid kilométerköveitől, hanem csak a szádtól vagy az írásaidtól, amelyekről nem is nagyon tehetsz, hogy épen olyanok, amilyenek Próbának meg, mint a nemes fémből készült ékszereket, sohasem fogják alávetni az írásaid meg a szád őszinte szólását, hanem leolvassák egy hivatalos tabelláról, hogy a vallásod szerint mennyire becsülik. Jó, jó, így szokta a világ, ez azonban a világ dolga. Hanem te, jó magad ! Te gondolkoztál-e már rajta valaha komolyan: mi a te vallásod? Vagy te is szakasztott úgy szoktad, mint a világ? Vallásod —• út az Isten felé — ahány lélek, annyiféle. Az Isten nekünk szánt ajándékai közül a legeslegnagyobb, hogy minden ember eltalálhat hozzá. Lehet keresni s lehet megtalálni fűben-fában, csillagokban, kövekben. Szabad elképzelni végső megnyugovásnak egy fájdalmas küzdelemnek a végén. Meg van engedve őt magát harcos és a végén győztes szellem képében képzelnünk. Sőt perbeszállnunk is lehet vele. Megtagadnunk is lehet s dacos életünk eredményeiből emléket állítanunk mégis csak az ő dicsőségére. Szabad megállnunk olyan ponton, ahol még bizonyos volt, hogy itt járt közöttünk, diktálta a törvényt és megparancsolta azok végrehajtását mindaddig, míg megérdemeljük, hogy elküldje hozzánk szabadító egyszülött Fiát. Haragszol azokra, akik még mindig várnak? Hát tudsz még haragudni, mondd ? És ha haragszol, nagyon csudálatosnak tartod, ha a sóhajtás, könny, betegségek, bűnök ■és vér tengerében sokan nem hiszik, hogy a szeretet már 1925 esztendeje megérkezett a földre? És szabad, hálaistennek már tudjuk hinni, hogy az Isten emberré lett a kedvünkért és feláldozta magát értünk. Megmutatta, hogy lehet emberi formában is meggyőzni a bűnt, lehet meghalni az örökkévalóságért és akkor az embert senki többé meg nem ölheti, mert megölni csak a testet lehet, amellyel ő már képes nem törődni, . . Szabad hinnünk az egyszer való áldozat megváltó erejében. Oh milyen nagy áldás, hogy ezt érezheti az is, akinek az ostya átlényegül áldozás közben, az is aki az ubiquitás iidvötadó erejét érzi Úrvacsora közben, az is, aki „ez egyszerű vendégségben Jézussal egyesül“. Hiszen ha igazán hiszed a magadét, akkor azt is tudod, hogy erős, igaz és szeretet. Fondorlatok, emberi ügyeskedések jdeig-óráig sem árthatnak neki. A te erőszakod és haragod pedig semmit sem használhat. A szeretet hatalmát csak a szeretet prédikálhatja lenyűgöző erővel. Igenis vannak hittérítők azért mégis. Akiknek a hitéből bizonyságtevő erővel árad a szeretet. Nem közönyösséget és megalkuvást hirdet a Husvét neked, hanem a magad hitének a bizonyosságban horgonyzó isteni nyugalmát . . .
