Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1925-03-01 / 7. szám
1925. március hó. AZ ERŐ 163 bibliából, midőn a megváltó Krisztusnak egyik oldalán Mária csókolgatja az Üdvözítő lábait s hajával törli azt, másik oldalon pedig Martba serénykedik cs szolgál fel neki.“ A harmadik Kincs István apátplébános kijelentése, aki a különböző felekezetek munkáját vállt vúllnak vetve, kéz a kézben tudja csak elképzelni úgy, hogy az igazán jövőt jelentő legyen az egy haza számára. — A kőszegi leánygimnáziumból egyébként azt az örvendetes hirt is kaptuk, hogy rádió fölállítására kórt és kapott engedélyt. Addig is. míg az állomás megnyílik. Arató István igazgató úr előadásokat tart a rádió elméletéről, úgy, hogy a készülék már hozzáértők számára fog megszólalni a közel jövőben. — Hódmezővásárhelyen a R. I. E. január 25-én tartotta Jókai-ünnepélyét a városháza közgyűlési termében igen gazdag műsor keretében. Január 18-án szülői értekezlet volt a főgimnáziumban. Ezen az értekezleten a szülők és a tanári kar közös akarattal kimondották, hogy a diákoknak szorgalmi időben színházba, moziba, tánciskolába járni, footballozni nem szabad, szünidőben ellenben kiki a szülők tetszése szerint jár vagy nem jár ilyen alkalmakra. — A II. kér. egyetemi gimn. önképzőkörében egyik VlII-ikos négy előadást tartott az autóról. Nagyon érdekelt mindenkit s sokan tisztába jöttek egy olyan kérdéssel, amellyel éppen azért vannak olyan kevesen tisztában, mert mindenki szégyelli, hogy csak általánosságokat tud róla. Vivant sequentes! — A sárospataki diákok erejét a helybeli „Erdély“ és „Rákóezy“ önképzőkörök pályázatai veszik igénybe, „országos“ ügyekkel azért nem törődhetnek úgy, mint illenék, —- írja ottani tudósítónk. — A kecskeméti fiúkereskedelmi Baross Gábor-önképzőköre február 18-án Jókai-ünnepélyt tartott, melyen két felolvasásban is méltatták a nagy költőt; mindkettő növendék tollából való volt s az egyik felolvasás éppenséggel helyi vonatkozású. — A pécsi ciszterci reálgimnázium ifjúságának dioséretes búzgóságáról tanúskodik, hogy Jókai ünnepe mellett még egy tréfás farsangi ünnepélyt is rendezett, a Jókai-ünnepen pedig „Dalmá“-t is előadta. — A békéscsabai lludolf-fögimnázium Gyóni Géza önképzőköre február 18-iki Jókai-ünnepélyón kívül sorozatos előadásokban is hódolt a nagy mesemondó emlékének s hétröl-hétre következtek „Jókai élete és irodalmi munkássága“, „Jókai jellemzökészsége“, „Jókai férfi- és nőalakjai“, „Jókai és a természet.“ Február 15-én megvolt a hagyományos diákbál is, műsoros-esttel egybekötve. A „Csaba“ cserkészcsapat pedig szépen fejlődő cipész- és asztalostanfolyama mellé takács-tanfolyamot is állított. A. szövőszéket Wenckheim gróf úrtól kapták. Mindahárom tanfolyamot városi iparosok vezetik. —- A II. kér. egyetemi kath. reálgimnázium Jókai-ünnepélye február 17-én este volt. Többek között a Szigetvári Vértanukból is előadták azt a részletet, midőn Szelim csábítja Zrínyit, hogy lépjen a szultán oldalára s akkor kétszeres úr lehet, de hiába. Guelinino tanár úr beszédéből tudósítónk különösen e pár mondatot emelte ki: „Jókai lényege az, hogy abban a rossz világban, melyben ő élt s melyben a magyar nemzet annyira el volt nyomva, ö táplálta honfitársait .műveivel. Ha a hazaszeretet fogyatkozását látta, hazaszeretete szólalt meg. Ahol bánatot látott, ott jókedvét csillogtatta. Ahol öröm volt hazánk kétségbeejtő helyzete közepette is, oda bánatát s ostorosapásait osztogatta. Más müvei megint gúnyosak voltak. Egyszóval ,ismerte a nemzet lelkiállapotát s mindenkinek a szívéhez oda tudott férkőzni. Ifjak! A példa megvan. Induljatok! Az irány Nagy-Magyarország!“ — Nyíregyházán az ev. reálgimnázium hősi halottainak emléket emelt. A felsőkor, isk. önképzőköre Jókaiünnepén előadta „Az aranyembert.“ — A budapesti Zrínyi Miklós-reálgimn. önképzőköre szintén gazdag Programm keretében ünnepelte Jókait. Különös érdekessége volt az ünnepélynek, hogy az egyik diák dramatizálta a „Nagyenyedi két fűzfát“ s korhű jelmezekben, nagyon ügyesen adták elő a többiek. Papirszalag-tejút-végtelen. A közönséges, mindennapi életben gyakran használjuk e szót: „végtelen.“ Sokan azt hiszik, hogy helyes képzetük van róla, podig messze járnak e súlyos fogalom igazi tartalmától. Nem állítjuk, hogy azt e pár sorban megközelítjük, csak egy példát akarunk mutatni arra, hogy a mathematikai meggondolás sok fogalom megvilágításában segítségünkre lehet. Képzeljük el, hogy a törteknek a következő végtelen sorozatát: 11111 Ü’ 4’ ö’ 6........................ •összegeznünk kellene. Első pillanatra nem is tudnék, hogy mit értsünk végtelen sok szám összegén, mert hiszen az összeadás műveletét csak véges számú összeadandóra nézve tudjuk végrehajtani. Viszont valaki így is okoskodhatnék: a valódi törtek folyton kisebbedé sorozatot alkotnak, lia tehát őket összegezni akarjuk, úgy minnél több tagot adtunk már össze, annál inkább elhanyagolhatók a következők, most azok folytonosan kisebbednek. Ha pedig kisebbednek, úgy a végtelen sok valódi tört összege éppen úgy véges szám, mint az összetartó geometriai haladványé. A'dolog távolról sincs így! Dacára annak, hogy a valódi törtek sorozata csökken, bebizonyítjuk, hogy összegük végtelen nagy. Ugyanis végezzük az összeadásukat oly módon, hogy a sorelső tagjához hozzáadjuk a következő kettő összegét: "t-! az így kapott összeghez hozzáadjuk a következő négy összegét: Jl ehhez isv-d o 7 o/ mét hozzáadjuk a következő nyolc összegét: