Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1924-09-01 / 1. szám
1924. szeptember hó. It AZ ERŐ jelent meg és az eseményeket 1823-ig beszéli el. Kiegészíti ezt a Huszonöt év Magyarország történelméből 1823—1848-ig című bárom kötetes, valamint Magyarország függetlenségi harcának története 1848- és 1849-ben című háromkötetes munkája (1865.). Ez a három munka 14 kötetben a honfoglalástól kezdve 1849-ig beszéli el az ország történetét. Az teszi kivételessé e munkát, hogy mai napig ez az egyetlen, mely tudományosan, magyar nyelven egy szerző útmutatása nyomán nyújtja a magyar nemzet történetét. Korszakok tanultak belőle. Szalag László: Magyarország története. 1852—57. öt teljes kötet van belőle, a VI. nincs befejezve. A csonka kötet 11. Rákóczi i'erenc koráig, 1707-ig viszi az események elbeszélését, Föprössége a jog- ós aikot.mánytörténeti anyag fölényes ismerete é*s előadása, továbbá a szereplő egyéniségek kiváló jellemzése. Történetírói erénye a lényeges kiválasztása és előadása a legegyszerűbb módon, nagy tárgyilagossággal. Kerékgyártó Árpád: Magyarország történetének kézikönyve 1867—74■ 7 rész. Három kötetben. Egészen a legapróbb részletekbe menő eseményes történőt. Nem annyira új kutatással, vagy éppen önálló fölfogással, mint inkább az előző földolgozások összeegyeztetésével; tankönyvszerű. Régebben tanárjelöltek készültek belőle vizsgára. Forrásait nem vizsgálja túlságos szigorral. Nyelve nem vonzó, szórendi botlásokkal tarkított. Fraknói Vilmos: A magyar nemzet története. 1—III. 1873. A Szent lstván-Társulat kiadásában jelent meg. Előadása élénk és világos. Szalag—Baráti: A Magyar nemzet története. 1879—83. A négykötetes munkát a fiatalon elhalt Szalay József írta huszonkét éves korában. A munka oly gondos, világos áttekintésü és önálló felfogású volt, hogy az Akadémia a Péezely-díjjal jutalmazta a szerzőt. Később, 1898-ban Baróti Lajos újra kiadta. Baróti majdnem kétszeresére bővítette az első kiadást, gazdag képanyaggal tette alkalmassá a közönség használatára. Ha is gyakran látható könyves boltokban. Csuday Jenő: A magyarok történelme. I—-II. 1 kiadás, 1891. 2. kiadás 1897. Az előtte megjelent nagyobb munkák felhasználása, könnyed, kellemes előadásban. Pártatlanságra való törekvése különös méltánylást érdemel. Varga Ottó: Magyarország története. 1895. Több mint 800 oldalas és harmadfélszáz képpel díszített kötet. A Kisfaludy-Társaság Lukács Krisztina pályázatára késziült, amely a nép és a gyermekek számára kívánta Magyarország történetét meginatni. Több apróbb tárgyi tévodése van. Előadása ötletekben gazdag, lebilincselő. Erős hazafias érzéssel megírt, gazdag tanulságot nyújtó könyv. Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. Kiadja az Athenaeum. 1895—1898. Az ezredéves emlékünnepet a történettudomány sem hagyta nyom nélkül elvonulni. A kiállításon impozáns históriai anyag számolt be az ezeréves múltról. A jövő számára pedig Szilágyi Sándor nyújtott emléket e 10 kötetes vállalatban, amelyet ez okból millenniumi történelemnek is szoktak nevezni. Az egyes köteteket más-más szakember írta és pedig az: I. Magyarország a királyság megalapításáig, (1038.) Fröhlich Róbert, Kuzsinszky Bálint, Nagy Géza és Marczali Henrik. A bevezetést Vászary Kolos. II. Magyarország története az Árpádok korában (1038—1301.). Marczali Henrik III. Az Anjotuj-ház és örökösei (1301—1439.). Pór Antal és ‘Sehönherr Gyula. IV. A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440—1526.) Fraknói Vilmos. V, Magyarország három részre oszlásának története (1626—1608.). Acsády Ignác, VI. Maigyiarország története II. Mátyástól III. Ferdinand haláláig. Angyal Dávid. A társadalmi és műveltségi állapotokról szóló függeléket: dr. Dézsi Lajos. VII. Magyarország története I. Lipót és I. József korában (1657—1711.) Acsády Ignác. Vili. Magyarország története III. Károly,tói a bécsi kongresszusig (1711—-1815.) Marczali Henrik. IX. A nemzeti államalkotás kora (1815—1847.) Ballagi Géza. X. A modern Magyarország (1848—1896.) Márki Sándor és Beksics Gusztáv. —- Ily sok szerzővel egységes felfogású müvet létrehozni természetesen nem lehetett. Nem is ebben keli találni e válla. lat értékét, hanem a kutatás és feldolgozás tudományos komolyságában. • Legázoltatásunk mostani helyzetében elérhetetlennek tűnik föl, hogy ily munkálatban újra együtt lehessen feldolgozni történetünket az újabb eredmények és elvek szemmeltartásával. Benedek Elek: A magyar nép múltja és jelene 1898. Speciális munka bizonyos tekintetben: a magyar köznép történetét tárgyalja. Behatóan foglalkozik a parasztlázadások történetével. Hangja mérsékelt, egyformán elítéli a nópszenvedély 'kitöréseit és azoknak embertelen visszatorlását. A paraszt életének rajza élénk. Kiválóan népszerűsítő. Beöthy Ákos: A magyar államiság fejlődése, küzdelmei. I—II. 1900—1902. A politikus látószögéből szemléli az eseményüket, adja Magyarország történetét. Bölcseleti elmélkedés, alkotmánytörténet inkább, mint szorosan vett oknyomozó előadás. Gróf Andrássy Gyula: A magyar állam fennmaradásának és alkotmányos szabadságának okai. 1901, 1905., 1914. A harmadik kötet a szathmári békéig jutott el a tárgyalásban. Történeti, történetbölcseleti és alkotmánytörténeti szempontok vannak erősen kidomborítva a műben. Gazdag, tán a szükségnél nagyobb mértékben van telítve az angol ée magyar alkotmánytörténet párhuzamba állításával. Az Akadémia magyjutalmával tüntette ki. Acsády Ignác: A magyar birodalom története. 1903—1904. I—II. Meglehetősen közkézen forgó munka. Hangsúlyozza a gazdasági, pénzügyi szempontok fontosságát. Élénken foglalkoztatja a jobbágyság ügye. Szubjektivitása néha irányzatosságba viszi. Marczali Henrik: Magyarország története. 1912. A Műveltség Könyvtára, tehát a nagyközönség számára készült. Egy vastag (két fél) kötetben beszéli el Magyarország történetét. Inkább fejteget, mint leír, állapotrajz inkább, mint eseményes történet. Szekfü Gyula: A magyar állam életrajza. 1917. A szerző Der Staat Ungarn című müvének fordítása. 240 oldal terjedelmű könyv. Nem történelem a szokott keretek közt, hanem leírása azoknak az okoknak, amelyek, a magyar államot az adott viszonyok közt fönntartották. Két fögondolata van: 1. A középeurópai kulturközösség szolgálatának hangsúlyozása és 2. az államfenntartó elem Magyarországon a sokféle nép közt szakadatlanul a magyar. Eckhart Ferenc: Bevezetés a magyar történelembe. Tudományos Gyűjtemény vállalat. Pécs—Budapest, 1924. 8°. 169 1. Ára 5 kor. A magyar történelem legfontosabb fényeinek, a társadalmi, gazdasági ée kulturális fejlődés szempontjából egységes és kerekded képben való bemutatása. Fáradságra érdemes feladat lenne, főleg vidékieknek utána nézni, vájjon városuk iskolai és nyilvános könyvtárában feltalálhat,ók-e mind e felsorolt müvek ? Zs. F.
