Az Ember, 1964 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1964-09-12 / 37. szám
U AW AW A WA WA WA WA WA W A WA WA W THE MAN Hungarian Weekly 100 WEST 80th STREET NEW YORK 24,, N. Y. ^lefizetés egy érre TIZENKÉT DOLLAR és 50 CENT 39. évfolyam 37. sz. FŐSZERKESZTŐ* Dü KLÁn ZOLTÁN NINCS KÜLÖNBSÉG VÖRÖS KOMMUNISTA és FEKETE NÁCI, vagy FASCISTA között! __mondta AZ EMBER.nek 19$7 Augusztus }-i számában megjelent nyilatkozatában: VAVAVAVAVAV Tel: SU 7-7771 SU 7-1353 sziM WA 5-7160 Vol : 39. No.: 37. 25 C 1964 Szeptember 12__________ HUBERT HUMPHREY a Demokrata Párt Alelnök jelöltje, aki most JO HNSON Elnökkel a Szabad Világ reménysége Irta: DR. KLÄR ZOLTÁN “ To dr. Zoltán Klar with best wishes and sincere appreciation for your GOOD WORK -Hubert Humphrey, US Senator 1957 ” “ dr. Kiár Zoltánnak, a legjobb kívánságokkal és őszinte köszönettel a JÓ MUNKÁJÁÉRT, -Hubert HUMPHREY, US Senator, 1957 ” felírással küldte hozzánk e fényképet az USA mai Alelnökjelöltje. Ha némely túlságosan bizalmatlankodóknak még kétségük lett volna aziránt, hogy Lyndon B. JOHNSON elnök valóban a F. D. ICo:).eveit által kezdett és Trum at és Kennedy által követett népjó'éti politikának őszinte, lelkes továbbépítője, folytatója, úgy maga az a tény, hogy Hubert HUMPHREY minnesotai szenátort választotta jelölttárs, “ runnig, mate ”-jéű*, alelnökéűl, a kétség utolsó parányát is el KELL oszlassa. HUMPHREY a közel két, évtizedes közéleti működése alatt mindenkor bebizonyította, hogy a sza. bad amerikai életrendet mindennél inkább biztosítani, konzerválni képes szociális, haladó reform irányzatnak és az emberi jogok egyenlőségi ügyének meggyőződéses, ih>etett, kemény harcosa. A New York Times A New York Times Augusztus í!7-i számának a Johnson-Humphrty tiekettet indorzaló vezércikke fölötte htlyesen s frappánsan állapítja meg, hogy: “in choosing him, President Johnson has honored himself and his high office” , tehát: ‘‘ Johnson elnök, amikor reá esett a választása, önmagát és magas hivatalát tisztelte meg ”! — írja a modern amerikai nagytőkés politika vezető világlapja, amely tisztában van azzal, hogy NEM GOLDWATER és társai á*tal viszszahozni kívánt száz év előtti Ó- kapitalista rövidlátás és szűkmarkúság, hanem az “ élni s élni hagy r:i ” e'v követése, MINDENKI emberi jogának és méltóságának tisztelete, tisztességes életviszonyainak, boldogulásának lehetővé tétele a legjobb garancia az egyén szellemi és gazdasági szabadsága rendjének fennmaradása számára, a KOMMUNISTA osztá*yharcos izgatás, a baloldali extremizmus legsikeresebb ellenszere, egyensúlyozója, hatá'ytalanitója. Az Ember programja így még nem indorzáltak Alelnököt a New York Times-ben, több, mint 110 éves fennállása óta! Nem szoktuk vakon követni a New York Times állásfoglalásait, — AZ EMBER programjának első és legfőbb pontja az emberi jogoknak, az emberi méltóságnak és az ember SZELLEMI és FIZIKAI jólétének, haladásának odaadó szolgálta, — de ezúttal magunkénak valljuk száz százalékig... Johnson választása Johnson elnök kétségtelenül választhatott volna ntás alelnök jelöltet is, aki népszerűbb az amerikai gazdasági élet ókapitalista része és a négerek egyenjogúsításával nehezen megbarátkozni tudó azon déliek előtt, akik a nég,erkér-J ' X p 11, I ,, ___ egyes államok belső ügyének, nem pedig országos nagy erkö*csi kér. désnek tekintik. De NEM tette, inkább vállalta a nehezebb harcot, azt a Humphreyt, aki kezdettől a kűzködő kisemberek jogainak és jobb életének harcosa volt és a Demokrata Párt 1947-es konvencióján, mint Minneapolis fiatal “ reformpolgármestere ’’ vágta oda a délieknek: Emberi jogok harcosa — Vannak itt, akik azt állítják, hogy a négerek ügye országos, federális megoldásának szándéka sérti az államok belső jogait. De itt az idő, hogy a Demokrata Párt kilépjen az államok négerjogi mód szereinek árnyékából, az EMBERI JOGOK széles napfényébe..! Akkor nagy riadalmat keltett a Pártban ez a bátor beszéd, de 1 évvel később Humphreyt Minnesota negyedmilliós többséggel válasz tóttá meg szenátorául és azóta is lankadatlanul kitart eszméi mellett Elveiből hajszálnyit sem adva fel, a kongresszusi gyakorlati taktika fortélyait is elsajátította és sikerrel alkalmazta, mint helyettes demokrata szenátusi vezető. A " néger ” törvény A mostani civiljogi ( néger ) törvények létrejöttében igen nagy része van áPamférfiui ügyességének, amellyel sikerült Dirksen re. publikánus szenátusi vezetőt és a republikánusok nagyrészét megnyernie egy, számottevő előrehaladást jelentő kompromisszum szá mára, amely ellen csak Goldwater és más megcsontosodott antifede-
