Az Ember, 1964 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1964-06-20 / 25. szám

1964, Junius 20 ^AZ^jMBER 3. oldal A Párisi FOLIES BERGERE /ilághirü igazgatója, a Revüszinpad Max REINHARDT ja CTARMATHY MIHÁLY aki büszkén hangoztatja Balassagyarmati magyar zsidó származását, beszél csodás karrierjéről, Gábor Zsázsáról, a kommünröl és a párisi magyarok szabadjegyéröl Nem tartozik az ezer látványos­ságával, modern csodáival a ‘‘ha­ladás Olympiásza ’’-ként aposzt­rofált newyorki Világkiállítás ke­retébe, mégis Newyork világkiállí­tási, nagy szezonjának a külföldet és a vidéket, sőt magát Newyorkot is artisztikus, mondén szórakozás szempontjából talán leginkább von zó látványossága a Folies Bergere a párisi, nagyhírű Kevü-Világszin­­ház vendégszereplése a Broadway egyik nagy színházában, Gyarmathy revüi Egy amerikai színházi producer csoport ideája volt, hogy a Kiállí­tás alkalmából áthozat egy teljes Folies Bergere Revüt, minden pár­ját ritkító, pompázatos fényével és ragyogásával, — nem-tulságosan felöltözött francia női szépségek légiójával, a hatásosabbnál hatá­sosabb művészi képek, scenáriu­­mok, szkeccsek, táncok, dalok, Pá­­ris könnyed, életélvező szellemisé­gének ezerszínü tűzijátékával e­­gyütt, —teljesen abban az utolér­hetetlen, merész, de feltét*en ÍZ­LÉSES formában, ahogy e színház nak közel HARMINC év óta mű­vészeti igazgatója: GYARMATHY Mihály összeállította, megszer­kesztette, rendezte, díszleteit és kosztümjeit a legfényűzőbben és elragadóan finom érzékkel meg­tervezte,.. Káprázatos előadás Az ötlet,— az eddigiek szerint— szenzációsan bevált, naponta utol. só helyig zsúfolt nézőtér, a kiállí­tási szezon nemzetközi közönsége gyönyörködik az életörömnek ab­ban a tüneményes, csillogó apothe­­ozisában, amelyet köztudomás sze­rint egy közel háromórás Folies Bergere előadás, a régen világ, márkává lett “ GYARMATHY. REVÜ v jelent, A newyorki színházi kritikusok is forró elismeréssel fogadták a bemutatót és kiemelik, hogy az e­­gész “ káprázatos extravaganza ” alkotója, mestere, lelke, géniusza a mindig finom ízlésű, mindig mű­vészi és frappáns: Gyarmathy Mi­hály,.! “ It is wonderfully lavish and in spite of its accent on nudity it isn’t dirty ”, azaz: Csodálatosan pazar kiállítású és dacára, hogy hangsúly van a meztelenségen, NEM SZENNYES írja a New York Daily News több, mint 3 millió példányban megjelenő, Ju­nius 7-i, vasárnapi száma! S valóban így van! A Revük Reinhardtja Gyarmathy díszletei, jelmezei oly káprázatosak és művésziek, hogy a meztelenség sem hat a jó­­ízlés rovására, hanem tartozéka a rendkívüli produkciónak... A régi, kizárólag erotikus cé­lokra beállított revü-műfajt Gyar­mathy Mihály valósággal megne­GYARMATHY, a Revük Max Reinhardtja mesítette és mondhatni: magasabb színvonalra emelte, A nemzetközi színházi szakértők közül mind töb­ben méltán nevezik a Revüszin­pad legkiválóbb megujitójának ,: MAX REINHARDT-jának..! Gyarmathy Mihály kétségkívül az utóbbi évtizedek legnagyobb magyar külföldi színházi karrierje, nevének nagy nemzetközi súlya van a “ SHOW BUSINESS ” vi­lágában és amikor kerestük a szín­háznál, arra gondoltunk, hogy: családja mily sokat szenvedett a náciktól, a nyilas gonosztevőktö1, többi közt egyik fivére Auschwitz­ban pusztult el és talán nincs is nagyon innyére, hogy magyar lap munkatársa akar beszélgetést foly tatni vele,.. Az Ember Parisban Nem találtuk a színháznál és ü­­zenetet hagytunk vissza a portás­nál, de alighogy visszaérkeztünk, máris csengett a telefonunk és Gyarmathy maga jelentkezett: —Megkaptam üzenetét és bol­dog leszek, ha láthatom,—mondja leplezetlen örömmel, —sajnálom-, hogy nem voltam a színházban, szívem és ajtóm mindig nyitva áll minden magyarnak, de kiváltkép­pen AZ EMBER munkatársának részére... A párisi Nagy Bouleward árusainál évek óta rendszeresen megveszem AZ EMBER-t és olva­som dr. Kiár harcos cikkeit, ame­lyekbe'n a nyilasok vakmerő ameri. kai újrakezdési kísérleteit támad­ja és püföli őket..! —AZ EMBER a legnagyobb szeretettel üdvözli önt, kedves Gyarmathy Mester, Amerika föld­jén,—mondjuk,— és örülnénk, ha ezt személyesen is megtehetnénk. Mikor felelne meg? —Kérem, amikor ön ráér, én teljesen önhöz alkalmazkodok, Na­gyon örülnék: bármikor!,— mond­ja színházi nagyságoktól teljesen szokatlan szerénységgel, de hang­jából kiérződő meleg, őszinte ba­rátsággal... Gyarmatról indult el! Amikor felkerestük a Hotel A- mericana 39.-ik emeletén lévő lak­osztályában, olyan szeretetremél­tó szívélyességgel fogad, amely szinte megbabonáz. A harmincas évek elején ment ki Pestről Párisba, de azon csodál­kozunk legjobban, hogy makulá­­nyit sem franciásodott el, beszéde ma is az a tőgyökeres nógrádi, ízes, zamatos magyarság, amelyet szűkebb pátriájából: Balassagyar­matról hozott magával, ifjúkori napjaiban... Ma 53 éves, elegáns, “ érdeke, sen szürkülő intellektuális meg­jelenésű, első pillanatra rokonszen­vesen ható férfiú és amikor meg­mondjuk, hogy először nem vol­tunk biztosak benne, szívesen fog-e látni bennünket, nevetve mondja: Párisi magyar koszt... —Az én párisi házamban most is ki-be járnak a magyarok és e­­gyik sem megy el anélkül, hogy meg ne ízlelte volna szakácsom főztjét... Valamikor én is jártam a Rue Cadet-ban, Zsigá”-hoz, há­tul az udvarban, Zsiga azóta meg­halt és most özvegye vezeti a ki­tűnő magyar vendéglőt,... magam pedig régóta magyar konyhát tar­tok: szakácsom számára Pestről hozattam Szakácskönyvet, még pe­dig franciát, mert Pesten kiadtak egy francia nyelvű magyar sza­kácskönyvet... Nagyon örülök, ha i francia vendégeim és magyar ba­rátaim meg vannak e*égedve a ná­lam kapott magyaros koszttal —Sok magyar vendége van? Régi pesti művészek —Igen sok a párisi magyarok közül és többhöz, mint Auer Pál volt követhez és dr. Lenért Iván­hoz, a Free Europe munkatársához és másokhoz, régi ismeretség fűz. A pesti színházi emberek, régi új­ságírók közül, akik Párisba jönnek legtöbben eljönnek hozzám ven­dégségbe, hirtelen csak Honthy Hanna, Feleki Kamid, Ráday Imre Kellér Dezső, a konferanszié jut eszembe... Amerikából nálam járt Hargittay Miklós is a feleségével: Jayne Mansfielddel, aki azonban nem az a típus, ame*ynek méretei Páris ízlésére a legnagyobb vonz­erőt gyakorolnák.,, Gábor Zsazsa —Ellenben: nagyon komolyan szerettem volna szerződtetni Gá­bor Zsázsát, akinek többi közt, sa­ját egyéni charme-ján felül, mint Conrad Hilton, a hotelkirály egy­kori feleségének kitűnő hire, mond hatnám: j)resztizse van Párisban! De nálunk egy revü többnyire 3 é­­vig megy, ő pedig legfeljebb 3 hó­napra tudott volna távolmaradni Amerikától... A Foliesben örömmel léptetek fel magyar művészeket. Gyakran szerepel revüinkben egy “ Kis Focker ” nevű magyar ko­mikus artista a partnernőjével és a táncosnőink között is több ma­gyar leány van... —A harminc évi távoliét, Páris fénye és a tündöklő siker és dicső­ség nem felejttette el Önnel a Ma­gyarországon töltött ifjúságát, a múlt különböző emlékeit ? Büszke zsidó vagyok! —SEMMITSEM felejtettem el és ma is büszke vagyok ba!assa­­gyarmati magyar ZSIDÓ szárma­zásomra. Sohasem szoktam ezt vé­ka alá rejteni, sőt inkább dicsek­szem vele! Mint az egyik israeli héber nyelvű napilap is megírta: egyik dédnagyapám Rabbi Ehren­feld, Pozsonyban híres talmud-tu­­dós, “ Hasem Szajfer ” volt és ő­­seim közül többen is rabbik voRak. Semmi ok sincs a zsidó származást eltitkolni: jóravaló, jószívű embe­rek vagyunk s tele vagyunk tehet­séggel, tudással, invencióval és szorgalommal... Talizmánul is min­denütt magammal hordom ezt az ezüst “ MEZÜZET ” és nem szé­gyellem mutogatni..! Kis ezüst MEZÜZE... Ezzel tényleg ki is vette zsebé­ből az ezüstből készült kis szerke­zetet, amely minden vallásos zsi­dó házának ajtaját díszíti és büsz­kén mutogatta nekünk... —Ezt régóta hordom magam­mal, éjjel és nappal és nem mond­hatnám, hogy nem hozott szeren­csét.. ! Gyarmathy ezután elmondta, hogy Párisban évekig nyomorgott, mikor elhatározta, hogy ajánlko­zik a Folies Bergere-hez, de nem engedték be Paul Darval igazgató­hoz. Erre a bejárat előtti széles járdára festett egy teljes díszlet szcenáriumot, amelyet amikor az i­­gazgató meglátott, magához ké­rette és leszerződtette... —Most is még,— teszi hozzá mosolyogva,— minden nap, amikor kijövök a Foliesböl és rálépek a járdára, ahova festettem, eszemb« jut az egykori párisi bohém nyo­mor időszaka, a keserves elindu­lás és önkéntelenül megtapogatom a Mezüzét a zsebemben, — hálát adok Istennek..! Gyarmathy elmondta még, hogy minden évben Newyorkon át Las Vegasba repül, ahol a Föliesnek “ leányintézeti ” revü - vállalko. zása van. Ez a “ legitim ’’gyer­mek, mondotta és a Broadwayen most olyan nagy a siker, hogy ki­látás van a vendégszereplés éven­­kinti állandósítására, vagyis: New York “fogadott” gyermekünk lesz! Párisi szabadjegy! Megkérdeztük: mikor volt legu­toljára Magyarországon ?! —Háború vége után pár napra, de azóta sem.,. Azonban minden RENDES magyart örömmel várok Párisba, amely akármit is mond valaki: níégiscsak Páris, az egyet­len, a Világ fővárosa,.! Minél töb­ben keresnek fel, annál jobban fo­gok örülni! Kérem: írja meg, hogy minden RENDES magyarnak sza­badjeggyel állok rendelkezésre a most folyó párisi revüelőadásra..! Utolsó kérdésünk: A kommunizmusról —Odaát, Európában, Párisban, milyennek látják a kommunizmus jövőjét, meddig fog még uralkodni Magyarországon és másutt ?! Gyarmathy Mihály arca elko­morul, aztán felderül: —BIZTOSAK vagyunk benne, hogy nem tudjuk még mikor, de egyszer csak elenyészik, e'mulik, mint egy lidércnyomás, mint egy rossz álom.,! —Ebben maradjunk!— mondtuk felvillanyozottan és búcsúzóul éa melegen megszorítottuk Gyarma­thy Mihá'y kezét... ■í Az ajtóban még utánunk szólt: —Aztán ne felejtse el megírni, hogy: minden RENDES magyart szeretettel és — szabadjeggyel vá­rok el Parisban..! KENEDI MIKLÓS KÖLTÖZKÖDÉS ÉS KERESKEDELMI SZÁLLÍTÁ­SOK A LEGJUTÁNYOSABBAN MEGELÉGEDÉSÉT MAGYAR! CÉGEM BIZTOSÍTJA. ZOLE’S TRUCKING JE 6-4743 \00 0 0 0 0 0 0 00 00.0 0P0T0J * Embroidery -Needle Point- Imported. Linens- Rug Yarns and Materials SELMA’S ART SHOP Inc. THE HOUSE of a THOUSEND COLORS 1661 2nd Ave. New York. Near 86th Str. SA 2-6469. Hans and Inge KALLWEIT C00 0 00 000 00~0*0~.

Next

/
Oldalképek
Tartalom