Az Ember, 1963 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1963-10-19 / 42. szám
THE MAN HUNGARIAN WEEKLY 100 WEST 80th STREET NEW , YORK 24„ N. Y. Előfizetés egy évre TIZENKÉT DOLLAR és 50 CENT 38.évfolyam 42 sz. FŐSZERKESZTŐ z>ß KLAR ZOLTAjv EGYES SZÁM ARAi 25 c .4771 * /-1353 . 5-7160 Oktober 19. jL:38.NO:42. A NEMET JÓVÁTÉTEL LEGÚJABB HÍREI Beszámoló a bonni tárgyalásokról A német Szövetségi Pénzügy miniszteriunm az 1953-ban életbe lépett, u. n. BUNDESENTSCHAEDIGUNGS GESETZ ( BEG ) módosítását célzó törvényjavaslat előkészítése során, Szeptember hó 25. és 26. napjain, -az érdekelt szervezetek bevonásával értekezletet tartott BONN-ban, amelyre a MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE vezetőségét is meghívta. Az értekezleten elhangzott javaslatok figyelembe vételével át dolgozandó törvényjavaslat kerül majd a német Parlament, a Bundestag elé. * A Világszövetség küldöttségében a központi elnök, ROTH Siegfried dr., az európai tagozat elnöke, egyben a World Jewish Congress európai főtitkára és CSENGERI Imre, az izraeli tagozat ügyvezető elnöke foglaltak helyet. Megfigyelőként részt vett az üléseken FÖLDI Márton dr., a Világszövetség telavivi csoportjának elnöke is. Az értekezleten 36 különböző szervezet delegációja vett részt, ezeknek körülbelül fele volt zsidó érdekeltségű. A megbeszélések során ROTH Siegfried dr. a németi kulturirta dr. görög frigyes a Magyar Zsidók Világszövetségének központi Elnöke közösséghez tartozó személyek igényeivel kapcsolatosan szólalt fel, valamint több, módosító javaslatot terjesztett elő, melyek egyes igénylő csoportok jo gi helyzetének biztosítására és javítására irányultak. * Reám hárult a feladat, hogy Világszövetségünk hivatalos álláspontjának hangot adjak és azt a felfogásunkat nyomatékosan hangsúlyozzam, amely szerint a német kártérítési törvény módosításának az 1953 UTÁN KIÉRKEZETTEK IGÉNYEI képezik főproblémáját és központi jelentőségű kérdését. A Pénzügy Minisztériumnak, valamint a többi érdekelteknek írásban is átnyújtott Memorandumunk lényegileg a következőket tartalmazza: A Magyar Zsidók Világszövetségének képviseletében, dr. GÖRÖG Frigyes elnök (New- York ) hangsúlyozta, hogy azon személyek igényeinek kielégítése, akik 1953. Október 1. után váltak politikai menekültekké, ELENGEDHETETLEN KÖVETELMÉNYE a jóvátétel JOGOS és IGAZSÁGOS záróintézkedésénejc. Jogi s ERKÖLCSI elvek egyaránt amellett szólnak, hogy a NEMZETI - SZOCIALIZMUS és a KOMMUNIZMUS e kettős üldözöttéi legalábbis a korábbi menekültekével egyendr. Görög Frigyes rangú kártérítésben részesüljenek. A most előterjesztett törvényjavaslatban ez a kategorikus imperativus sajnálatosan nem került megvalósításra. Ennek a hiánynak kiküszöbölése a német törvényhozásnak mindennél fontosabb kötelessége s ezért ennek az összes többi követelés és javaslattal szemben elsőbbség adandó. * 1. ) Az 1953 utániak igényeinek kielégítése leghelyesebben a BEG-ben foglalt IDŐPONT megfelelő megváltoztatásával volna megvalósitható. Ez, az AZONOS esetek AZONOS elbírálásának kötelező erkölcsi elvéből folyik. Ez a megoldás igazságos és egyszerű lenne. 2. ) Az említett megoldás helyett a javaslat Külön Alap létesítését irányozza elő. Ennek megvalósítását célzó részletrendelkezések azonban ELFOGADHATATLANOK. * s Amennyiben a Szövetségi Kormány,- a kifogások ellenére , ezt a kérdést mégis Külön Alap utján kívánná megoldani, úgy annak a következő elvekre kellene épülnie: a. ) A Külön Alap-bol nem KEGYELMI utón, hanem JOGILAG elismerendő igények nyerjenek kielégítést. b. ) Az igényjogosultak köre AZONOS legyen a BÉG által elismert személyekével. c. ) Nyomatékosan TILTAKOZUNK a Javaslat azon rendelkezése ellen, amely az igényjogosultságot legalább 12 havi SZABADSÁGELVONÁS feltételétől teszi függővé. Ez az önkényes és IGAZSÁGTALAN korlátozás a magyar zsidók NAGY részét kizárná a kártérítésből, mivel a nemzeti szocializmus tragikus célkitűzéseinek megvalósitására Magyarországon — rövidebb időköz is elegendő voltl... d. ) Az özvegyek igényeinek korlátozása a BÉG rendelkezéseihez viszonyítva, szintén ELFOGADHATATLAN és tarthatatlan. e. ) A részletes rendelkezések megalkotása kapcsán az üldözöttek szervezeteinek javaslatai messzemenően figyelembe veendők. A Külön Alap összegének megállapítása folytán német Állam a rangsor s összeg szerűség kérdésében, az egyes igények vonatkozásában, pénzügyileg már érdektelen. Magátol értetődő, hogy a kifizetésre kerülő átalányösszegek az elszenvedett üldöztetési károk súlyosságának megfelelően állapitandók meg. Ezen túlmenően, szociális és demokratikus követelmény, hogy a kifizetendő összeg minél szélesebb kategóriákra terjedjen ki és semmiképpen sem a “ keveseknek többet és a többségnek semmit” elve érvényesüljön. f.) A Külön Alap összege a jelenlegi, aránytalanul szűkkeblű megállapítással szemben lényegesen FELEMELENDŐ, különös tekintettel arra is, hogy a tervezet szerint ebből az Alap bol az 1953 utániakon kívül más csoportok is részesülnének. * Az értekezleten természetesen érdemi döntés NEM születhetett, viszont megvan a remény, hogy javaslatainkat a Német Parlament Kártérítési Bizottsága,- amely elé fog a törvényjavaslat rövidesen kerülni-, megfelelő formában figyelembe fogja venni. A CLAIMS CONFERENCE képviselője az értekezleten felolvasott és a törvényjavaslat elégtelenségét hangsúlyozó nyilatkozatban szintén magáévá tette az 1953 után kiérkezettek
