Az Ember, 1961 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1961-09-23 / 38. szám

AVAVAVAVAVAV The Man HUNGARIAN WEEKLY Vol. XXXV No, 38 Szeptember 23, 1961 FŐSZERÜL. Jffí KLÁR Zü^FÁN 100 WEST 80th STREET NEW YORK 24, N. Y. Phone SUsquehanna 7-7771 Előfizetés eo évre TÍZ doll&r EGYES SZAB ARA: 20« Vi Iá« tisztességes emberei egyesüljetek a nárizmns és kommunizmus ellen! hirdette Or. Klór leltén az amerikai-magyar zsidóság csucsszervezete, az United Hungarian Jews Of America-nak gyászünnepélyén — . - v>­­­Felvétel az UHJA Gyásziinnepségéről. A háttérben áll a hatalmas és gyönyörű mű­vészi bronz EMLÉKTÁBLA, amelyet ünnepélyesen lelepleztek és lcküldenek az Izráel-i Kamat Gan-ba, az LTH.1A Rehabilitációs Centerének falára. Az Emléktábla előtt állnak balról jobbra: Sam GRÜNER, az UHJA főpénztárosa; STEINDLER Fri­gyes elnöki tanácstag, az UHJA delegátusa a Claims Conference-hez, GOLDREICH Hoffmann György Photo Sándor a mindkét lábára leamputált volt MUSZ-os főkántor, dr. KLAR Zoltán, az UHJA elnöke, dr. Alexander SCHÜCK, a B’nai Jehuda Congregation főrabbija, LEND­­WAY Ernő, az UHJA főtitkára és Mrs. Mitzi SCHATZKIN, az UHJA Női Csoportjának elnökasszonya A zsidóság két legnagyobb ün­nepe, a lelki elmélyülésnek. Újév és az Engesztelés .Napja ...közti napjai egyikén, _mult .vasárnap délután rendezte meg az United Hungarian Jews of America a Hil­ler gázkamráiban és a Somodi- Klaszek Istvánok bestiális uszítá­sai nyomán bekövetkezett buda­pesti és vidéki tarkólövész pogro­mokban elpusztult mártírjaink emlék-gyászünnepélyét a new yorki Hotel Milburn nagytermé­ben.- A legfájdalmasabb emlékezés kegyeleti lángja lobogott a fehér­re terített asztalokon és az oly ártatlanul leölt kedveseink fragé­­diája feletti maró gyötrelem égett a szivekben Az idei gyászünnepségnek kü­lön aktuális jelentőséget adott a körülmény, hogy főszerkesztőnk, dr. KLÁR Zoltán harca az Ame­rikába beszökött és itt a gyilkos antiszemita irányzatot feltámasz­tani akaró egykori hírhedt buda­pesti nyilas izgatok ellen végső­kig kiéleződött és döntő stádium­ba jutott. A legközelebbi napokban dől el perünk a new yorki nyilas antiszemita uszító hetilap ellen, amelynek szerkesztője SOMODI­­KLASZEK, a legaljasabb hazugsá­gokkal és kommunistázó rágal­makkal akarja elterelni a figyel­met a lapunkban eredeti fénykép­másolatokban, száz százalékosan bizonyított bestiális uszításai és denunciálásai förtelmes bűnéről. A hallgatóság mélységesen át­­érezte dr. Kiár Zoltán megrázó, drámai erejű beszéde alatt, hogy a múlt véres kisértetei itt járnak körülöttünk. Nem volt elég-nekik HAT millió zsidó, köztük hatszáz­ezer magyar állampolgár kannibáli legyilkolása, — újra zsidó exisz­­tenciák és életek eltiprására, zsidó vérre szomjaznak ... A szörnyű veszedelem nem múlt el s ha ide­jében nem teszünk meg mindent, hogy ezúttal csírájában fojtsuk el, újból felüti sátáni fejét most már nemcsak európai, de amerikai vonatkozásban is új mártírok mil­lióit áhítozva! E döbbenetes felismerés hatása alatt, különösen erős átérzés je­gyében folyt le az idei gyászün­nepség, amely a könnyes fájda­lom megragadó ünnepe, de egyben annak eltökélt kifejezése is volt, hogy mártírjaink emlékéhez hívén, teljes erővel és odaadással kell küzdeniink azok ellen, akiknek lelkén pusztulásuk szárad és akik e vadállati barbárizmusuk meg­­rögzöttségével újra akarják kez­deni gyilkos garázdálkodásukat. Az arcokon kemény dac, az ajka­kon néma fogadalom tanúsította az elszántságot, hogy korunk e legborzalmasabb tömeggyalázatá­­nak nem szabad megismétlődnie és az igaz embereknek egy ember­ként kell felsorakozniok az embe­riség becsületéért folytatott nagy humanista harc mögé! Részletes tudósításunk a követ­kező: Állandóan résen kell lennünk! A gyűlést Lendway Ernő fő­titkár nyitotta meg, — Az UHJA, -i mondotta, — ez évben is megrendezte ezt a ha­gyományos gyászünnepélyt már­tírjainkért, akiknek legtöbbjének még sírjához sem mehetünk el a sírlátogatás e napjaiban, nemcsak mert egy tenger választ el, de mert úgy ölték meg őket, hogy még tisztességes sírhely sem ju­tott számukra, ahová szeretteik elzarándokolhatnának. — Nem szabad elfelejteni a bor-| zalmas mártiriumokat és nem szabad azt hinni, bogy itt Ameri- j kában ez -nem történhetik meg. Nem kevesebb, mint 750 szerve­zet van Amerikában, amely anti­szemita alapon dolgozik. Amerika szabad ország, de a szabadság áraként állandóan résen kell len­nünk! A Rámát Ganni emléktábla leleplezése Lendway ezután beszámolt az UHJA izraeli segítő munkájáról és leleplezték az UHJA által Iz­raelben, Kamat Gan-ban létesített átképző iskola gyönyörű bronz emléktábláját, amelyre rávésték Armand Rotman ex elnök, Válly Liszt, William Frieber, Max Gross és mások nevét, akik anyagilag hozzájárultak az Izraelbe beván­dorolt magyar zsidók boldogulá­sát elősegítő intézmény megvaló­sulásához. Dr. Schück főrabbi: Nem lehet helye a közönynek! Dr. Schück Sándor főrabbi len­dületes beszédében hangoztatta, hogy H múlt tapasztalataira em­lékezve kell felépítenünk a jövőt. Nem tudjuk, mit hoz számunkra, de a magunk részéről is mindent meg kell tennünk, hogy a múlt szörnyű barbárságai után boldo­gabb és zavartalanul szép legyen az emberiség jövője. Nem az a­­tomíbombák tömegében, hanem a lelki erőiben és tettkészségben van a sorsdöntő hatolom s Eichmann felett még nem ds ítéltek a bírák, de máris jelentkeznek az Isten a­­karatának, az emberi testvériség­nek i'égi és új ellenségei. Velük szemben nincs helye a közönynek! Fenn kell tartani a tanulságot és átadni gyermekeinknek is. A va­gyon, a jólét, a földi hatalom mú­landó, de a 9zei-etet-parancs örök és ha érte harcolunk, megváltás és megtisztulás lesz az egész em­beriség számára. Dr. Schück nagyhatású szónok­lata után Goldreich Sándor, a bu­dapesti Dohány utcai templom volt csodahangú baritonénekese, aki a mostani nagy ünnepekben a philadelphiai zsinagógában ra­­gyogtatja káprázatos hangját, é* nekelt megindító vallásos imát, majd dr. Kiár Zoltán, az UHJA elnöke nagy érdeklődéssel várt ünnepi beszédére került a sor. Dr. Kiár Zoltán elnöki szózata — Nagyon köszönjük dr. Schück főrabbi úrnak, hogy eljött és em­lékeztetett a múltra, — mondta többi közt dr. Kiár Zoltán, — de ehhez az kell, hogy sokan legye­nek- a: .nem közönyösek, az igazi harcosok, akik mindig készenlét­ben állnak az újra nyüzsgő náci­nyilas antiszemitizmus gonosztevő kreatúráival szemben és kevesen legyenek, akikjcsak a maguk ké­nyelmét nézik, de SOHASEM látni ott-őket a harc igazi meze­(Folytatás a 2-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom