Az Ember, 1960 (35. évfolyam, 1-50. szám)

1960-12-03 / 49. szám

2. oldal UMBER 1960 December 3 (Folytatás az 1. oldalról) melyhez a felszólalók egész sora szólt hozzá, többnyire figyelemre­méltó, magvas észrevételekkel. — így többi közt Rabbi Krausz Hugó (Cleveland), Rotman Helen, Fáy Erzsébet, Sunshine Oszkár, Klein Martin, G. Gross, Nyíri, Dennis Willinger, Jakobovits Szidónia, Mrs. Worth, Mr. Czimet és töb­ben mások. Az israeli segélypro­gramra kérdésében érdekes eszme­­cae-e fejlődött ki, amelynek az új vezetőség jó hasznát fogja látni. Dr. Kiár Zoltán az éj elnök közfefkiá tássaÜ Neufield Elsie értékes javasla­tokat tett különböző egyesületi akciókra, amelyeket egyhangúlag fogadtak el. Majd a kiküldött je­lölő bizottság tette meg jelenté­sét, amely szerint elnökül első he­lyen Dr. Kiér Zoltánt. Az Ember főszerkesztőjét, továbbá Brownfield Józsefet és Worth Imrét ajánlot­ták. ügyvezető alelnökül Rottman Helén, alelnökökül pedig Adler Alfréd, Brownfield József, Demény Benő, Rabbi Klein Hugó, Kórnitzer Béla, Bruce B. Teichoíz és Wert­heimer Elemér szerepeltek a je­lölőlistán. Brownfield és Worth nem fogadták' el az -újabb elnök­jelöltséget, mire a jelenlévő tag­egyleti delegátusok egyhangú köz­­felkiáltással választották meg el­nökül dr. Klar Zoltánt, úgyszintén a rendkívül érdemes munkásságu Rotman Helént és a többi alelnö­­köt, akiknek galériáját több rend­kívül értékes új név díszíti. Pénztáros Sam Grüner, pénz­ügyi titkár Alex Brunner levelező titkár Eugene Oestreicher és el­lenőr Steindler Frigyes lett. Trust eek lettek szintén egyhan­gúim; Elizabeth Fay, Szendrődy Ernő, Ehrenfeld Aladár, Kalmár Miklós, Ernest Pollák, Steindler Frigyes, Szerény! Simon, Kathie ■Thomas és Willinp/er Dennis. A közönség lelkes tapsviharral fogadta az eredmény kihirdetését, majd Worth konvenció-elnök átad­ta az elnöklést az újonnan meg­választott elnöknek, dr. Kiár Zol­tánnak, akit hosszantartó tapssal ünnepe’tek, amikor elfoglalta he­lyét.. Elfogadó beszédében többi trözt a következőket mondotta nagy Itatással: Dr. Kiár Zoltán első elnöki beszéde — Néhány szóval szeretném el­mondani, amit ez alkalomból 'ér­zek. Az UHJA nevével 194ö-ban Budapesten, találkoztam először, amikor Magyarország akkori fő­rabbijával, boldog emlékű dr. He-1 vési Ferenccel megalapítottuk a Magyar Zsidók Szövetségét és a B’Nai B’Rith magyar tagozatát. Öl venötezer szerencsétlen testvé­• rünk segítésének feladata állt e­­' lőttünk, akik mindenüket elvesz­tették, Gettóból vagy koncentrációs táborból szabadultak. Teljesen le voltak rongyolódva, nem volt be­tevő falatjuk, tüzelőjük, köztük rengeteg zsidó anya, aki a legked­vesebbjeit vesztette el és akit é­­ietre ítélt a sors, de nem volt sen­kijük. Ekkor, a legnagyobb nyo­morúság napja:ban jelent meg Bu­dapesten az UH(TA képviselője, Sunshine Oszkár, az amerikai ma­gyar zsidóság nagy szolidáris se­gítségével. — Az UHJA nagylelkűségéből tudtunk akkor kenyeret, élelmet, ruhát, tüzelőt és az új életre re­ményt adni a nácjk és háború­juk legtragikusabb zsidó áldozatai­nak. Szivemben akkor forrtam ösz­­sze ezzel az egyesülettel és boldog vagyok, hogy most első embere­ként szolgálhatom azt az eszmét, aiuelv Sunshine Oszkárban köve­tét küldte Budapestre. Méltó a­karok lenni azokhoz, akik akkor ezt cselekedtek 1946‘ban. Köszönet a régi adminisztrációnak — Végighallgattam a lelépő ad­minisztráció működéséről itt el­hangzott tanulságos megjegyzése­ket. Örömmel fogadtam a beszéde­ket, amelyek meleg elismerést fe­jeztek ki az elnök és a főtitkár munkája iránt és én is szeretettel szorítom meg a kezüket, amiért hat esztendő nehéz küzdelmein ke­­tésztül oly sikeresen vezették át az egyesületet Akik pedig' keves­lik ez eredményeket, azoknak azt mondom; valóságos isteni csoda, hogy annyi ármány, gyűlölködés közepette ennyi eredményt tudtak elérni. Első feladatom, hogy Lend­­vay Ernő előtt, aki annyi éven át minden intrika dacára oly eredmé­nyesen vezette az ügyvitelt, “meg­hajtsam a zászlót és arra kérjem, legyen nagy hozzáértésével to­vábbra is az adminisztráció segít­ségére, hogy az egyesület műkö­dését minél kiválóbbá tudjuk tenni. World Federation — Azon hangokra, melyek itt az egységet sürgették, megértés­sel közölhetem, meg fogjuk kísé­relni, hogy a legszivélyesebb test­véri barátsággal közeledjünk min­den egyes szervezethez, amely az amerikai magyar zsidó életben nésztvesz. Tisztelegni fogunk a Hungarian Jewish World Federa­­tionnál és elmondjuk, (mit aka­runk cselekedni, fel fogjuk aján­lani a testvéri együttműködést. Refugee Aid Society — El fogunk menni a Refugee Aid, Societyhez ég mind a többi egyletbe is, amelyek az UHJA tagegyletei, kivált a kisemberek egyleteibe, hiszen nem annyira a ! tőkések, hanem leginkább a kis­emberek azok, akik szivünkhöz legközelebb állnak s akikért szív­­vel-lélekel dolgoztunk és a jövő­ben is dolgozni áhítunk. — Olyanná akarom fejleszteni az UHJAnak a múltban is érdem­­teljes működését, hogy ramt két hét előtt ft, Schönfeld főrabbi ur­nák mondottam, széles e világon minden magyar zsidó egyén és egylet büszke legyen arra, hogy a legszebb célok szolgálatában e­­gyüttmüködik az UHJÁval. Ezt a munkát akarom már holnap, no­vember 28-án reggel megkezdeni. % emberbarát harcok­ban eltelt élet és "Az Ember" — Egy emberbaráti és más köz­érdekű munkában eltelt hosszú "let makulátlan tisztaságát és harcosságát, 45 évi közéleti te­vékenységem önzetlenségét és in­­taktságát hozom betéti tőkémül az UHJA élére és vele együtt azt a pénzzel fel sem mélhető erőt, amelyet'Az Ember világpublicitása jelent s amelyet életemmel együtt az UHJA nagy és nemes céljai szolgálatára bocsájtok. Magyar rabbi-kongresszus — Egyik első feladatom lesz, hogy az Amerika területén műkö­dő zsidó rabbikat összehívjuk ide egy országos konferenciára, hogy Amerikában megszülessék a ma­gyar zsidó vallási és kulturális é- Iet renaissances. Meg akarjuk e­­í’ősíteni a vallásos életet úgy is, mint a zsidó élet egyik összetartó kapcsát, de többi közt azért is, hogy a magyar zsidó rabbik misz­szióját és hitközségük fenntartá­sát, gondját megkönnyítsük. Fel akarjuk rázni a magyar zsidó tár­sadalmat az egymásközti és a vi­lág minden zsidójával való szoli­daritásra, segítő testvériességre­­de hitünk és hagyományaink mi­nél behatóbb ápolására is'. Országos körút —. Szent ügy ez és szolgálatá­val áldozatot hozok, nyugtalan é­­letem még nyugtalanabb lesz. De be akarom járni az amerikai ma­gyar zsidóság telepeit, fel akarom keresni hitközségeit az egész or­szágban, miként a 40-es évek ele­jén bejártam Magyarországr/t, fel­kerestem a hitközségek százait és hirdettem az összetartást, testvé­riességet a sátáni vésszel szemben. Mindenütt megértésre és áldozat­­készségre találtam, mert látták, hogy becsületes emberek becsüle­tes segítő szándékaival jövünk. Ezt akarom megismételni itt is es hiszem, hogy egyaránt nagy segítségére lehetünk úgy az ame­rikai zsidóság vallási életének, mint az itteni vagy israeli és ma­gyarországi segítségre szorulók­nak, lelkeket emelhetünk fel és könnyeket törölhetünk le. Kulturális részesedés a jóvátételben — Minden zsidó lelket fel kell emelni, minden zsidó könnyét le kell törölni és ezért kell beszélnem arról is, hogy a németek által jóvátételi célra teljesített fizeté­sekből a magyar zsidóság kultu­rális céljai ki vannak rekeszt ve. Évente 10—12 millió, öt év alatt hatvan millió dollár német kár­térítésből részesülnek mindenféle román, bolgár, litván stb. nemzeti­ség olyan egyesületei, amelyek úgyszólván semmi érdemleges mű­ködést, amely a kulturális segély­re feljogosítaná őket, nem fejte­nek ki, éppen csak hogy léteztek e segély felvételére, Meg kell szűn­ni annak, hogy mindenki része­sül benne, csak az annyira rászo­rult magyar zsidóság nem, csak bennünket vesznek semmibe! — Amikor 1940-ben a magyar kommunisták börtöne elől meg­szöktem Magyarországról, Becs­ben hasonló helyzetre találtam az IRO Rescue Committee-nál a me­nekültek segélyintézmónyénél. A román, a cseh és más nemzetiség elől tolongott, ónig a magyar zsi­dót hátraszorítottik, kisemmizték, mígcsak ennek láttán a sarkamra nem álltam, az amerikai hatóság­nak erélyesen fel nem hívtam a figyelmét és ki nem vívtam, hogy kellő megértést mutassanak a ma­gyarok iránt, az utolsókból elsők legyenek. Akik kím«rn»!t^k a jóvátételből — A számos feladat közül, ame­lyek a németek jóvátételi fizeté­seivel összefüggnek, egyike a leg­fontosabbaknak, amely igen sok The Man, American-Hungarian Independent Weekly Published by The Man Publishing Co., Inc. Editor-in-Chief: Dr. Zoltán Klar főszerkeszté General Counsel: Adler & Adler, jogOgy1 tanácsadó, 1775 B'dway — Tel.: Cl 7-2545 Editorial and Publishing Office — Szerkeszti ség és kiadóhivatal: 100 West 80th Street, New York 24, N.Y., U.S.A Telephone: SUsquehanna 7-7771 Yearly Subscription $10; Single Copy 20 centi Published every Saturday Ree*nered as second class matter August 4, 1952, at the post office at New York under the act of March 3, 1879. Second class postage paid at the Main Posf Office 8th Avenue Bet.: 32-33rd Street, New York City. Vol.s XXXIV. - New York, N.Y. December 3, 1960 — No. 49 magyar zsidót érint, megszüntetni azt, hogy az 1953 után kijött Hit­­ler-áldozatok abban nem részesed­nek, mert nem voltak idekint éfl nem tudták igényüket beadni. — Azon németországi kapcso­latok alapján, amelyeket a neo­nácik és nyilasok elleni küzdel­münk során adatszolgáltatásaink­kal és az American Jewish Com­mittee utján megteremtettünk, re. mélünk számunkra is eredményt kiharcolni. Tovább akarjuk kiépí­teni ezt az összeköttetést az Is­­raelben működő Munkaszolgálatos Egyesület és érdemes elnöke, dr. POLGAR Miklós bevonásával, hogy az 1953-ban kijött igényjogosult magyar zsidók is részesülhessenek a német jóvátételben. Fokozott segítség Israel magyar szegényeinek — Az israeli magyar zsidóság szegényeinek megsegitésére elkez­dett akciókat nemcsak folytatni, de újakkal kiterjeszteni akarjuk. Lehet, nem ismerjük eléggé, hogy israeli terveink kivitele mekkora költséget igényel ottan, de e­­rősen hiszem, hogy ha belefek­szünk a munkába, elő tudjuk te­remteni, ami kell az israeli sze­gény öregjeink és beteg gyerme­keink helyzetének megkönnyí­tését szolgáló intézményekre. Ha sok pénz kell, még többet fogunk dolgozni, elmegyünk mindenhová és ahová nem tudunk azonnal el­menni, oda elmegy “Az Ember” a maga nagy testvéri szellemű fel­hívásával és megmarkolja a lel­keket a világ minden részében. — Ezzel a lehetőséggel és tiszta jó­szándékkal, tiszta adminisztráció­val és odaadással nincs az a cél, amitől visszariadnánk. “Nem mese, ha — akarjátok!” Fokozott segítség a magyarországiaknak--— És mi akarni fogjuk! _ Nem­csak az amerikai és az israeli programmunkat, de a rászoruló magyarországi zsidók nagyarányú megsegítését is az UHJA ezirányu eddigi széip munkájának megnöve­lését. A Magyarországon a kom­munizmus alatt szenvedők meg­segítése ugyanúgy szívügyünk volt mindig ég lesz most is, amikor az UHJA égisze alatt még többet remélünk és fogunk tenni 1 Társadalmi megbékélés — Mi meg akarjuk tisztítani az amerikai magyarságot a magyar­ság közt világpropagandát foly­tató gaztól; perünk ezekkel a sze­mét-elemekkel van, nem a magyar­sággal. Mi nem általánosítunk, nem hadakozunk a kollektiv bű­nösség barbár alapján. Nem tet­tük felelőssé Hitlerért és Göbbels­­ért a német katolikusokat, Szá­­lasiért és Kun Andrásért a ma­gyar katolikusokat, Göringért a német reformátusokat és Mar­­schalkóért a magyar reformátuso­kat, hanem 1945-ben mindjárt meg­alakítottuk . a Társadalmi Megbé­kélés Tanácsát, amelyben Mind­­szenty bíborost Folha János püs­pök, á reformátusokat báró Rad­vánszky Béla, az evangélikusokat OrdaSs püspök és a lutheránusokat Szentiványi püspök képviselte. Ezt a társadalmi megbékélést akarjuk munkálni a jövőben is, szorosabb­ra fűzni a felekezeti egyetértést és összeköttetéseink révén előmoz­dítani minden igaz magyar ügyet! A bujtogafó nyilasak­nak nem jár szabad sajtó — Legfőbb, mondhatnám histó­riai hivatásunknak pedig azt tar­tom, hogy ha lehet, még nagyobb erővel vigyük Az Emberben eddig folytatott nagy és dinamikus har­cot a náci-nyilas pestis ellen, azoknak a banditáknak antiszemita bujtogatásai elhallgattatására, a­­kik újra az oly iszonyú, óriási már­­tírságot szenvedett zsidók tömeg­­pusztulását akarják. Ez életkérdé­se a magyar zsidóságnak! — Az UHJA alapszabályai sze­rint a szervezet célja nemcsak a jótékonyság, de a magyar zsidó­ság jólétének szolgálata is. Ebbe beletartozik az életbiztonság is és az UHJA a jövőben még erőseb­ben fogja kivenni részét a magyar nyilas sajtó elleni harcból, hogy ezeket a bnjtogatókat Amerika kivesse magából és itt ne terjeszt­hessék gyilkos tanaikat! Gyilko­soknak és bujtogatóknak neip jár sajtószabadság! Együtt a közös nagy célokért! —• Eddigi összeköttetéseinket még jobban kiépítjük, kibővítjük és latba fogunk vetni minden mo­rális erőt céljaink sikere érdeké­ben. Nem hiszem, hogy akik most nincsenek velünk, látva erőfeszí­téseinket, ne jönnének velünk, ne akarnának együttműködni a ma­gyar zsidó programm magasztos pontjai, célkitűzései egységben va­ló megvalósítására! Halottainlk, mártírjaink emlékének tartozunk ezzel a világ minden részén élő testvéreink megsegitésére. — Fkmek a programmnak teljes szívvel és energiával való megvaló­sítása esküszerű fogadalmával fo­gadom. el az elnökséget és hiszem, hogy Isten kegyelmes segítségé­vel zárt sorokban fogjuk azt dia­dalra vinnil Az UHJA fáklyája mindig magasan fog lobogni a testvéri szeretet áldozatos szolgá­latában! * Dr. Kiár Zoltán drámai ere­jű, hatalmas beszédét helyen­ként mély meghatottsággal hallgatták a delegátusok és az egyes programmpontok ki­fejtését sokszor szakította meg dörgő taps. Végül egy megragadó, igaz élmény át­élésének forró érzetével áradt feléje a gratulálók tömege, hogv kezet szorítsanak új el­nökükkel, új vezérükkel. — Mindenki érezte: új, dicsősé­ges fejezet kezdődik az UH.TÄ, de az amerikai magvar zsidó­ság élete történelmében is! n || | 1 1)7/ y ti Halmi Béla BUDAPEST volt közismert FÉNYKÉPÉSZE, most NEW YORKBAN ajánlja művészi portréit Karácsonyi ajándékképek kedvezményes árakon 45 WEST 56th STREET Tel.: Cl 6-2487 és FL 3-4737 Hír. Kiár Kottán nagy reform! érvéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom