Az Ember, 1960 (35. évfolyam, 1-50. szám)

1960-06-11 / 24. szám

1960. June 11. 7o£mbea 3. oldal töríéndini jclent<kéi<ü ^ásznapja Toranton (Folytatás a 2-ik oldalról) továbbit. Érezzük a halál jegyét, ami itt van a mi arcunkon. Itt áll közöttünk fakó arcával a múlt, s eggyéfoly a távolság és az idő. így válik Tegnappá a Ma. A szenvedők szivében az évek nem feledtetik el a múltat, a bánatot, a fájdalmas szakadékok örökké visszhangozzák a gyászt . . .! Nagy ünnep tanúja a Henry Street-i zsinagóga. Ősrégi nagy­­múltú templom, a padsorok az ősök emlékét őrzik; zsúfolt ölében most megszorul a bánat, a gyász, ko­mor pompája az emberi telkeknek, akik most eljöttek ide, hogy imá'd­­kozzanak s az irgalmasságos Isten kegyelméből könnyítsenek valamit szivük-lelkük terhén. Mert nyomasztó a fájdalom! — Egy porig alázott nép szenvedése tör ma fel . . . Nem felejtünk! Dr. Reich Imre a szószékről kon­ferálja be, hogy itt vannak a Kor­mány és a Parlament küldöttei, azok az emberek, akik kezükben tartják Toronto társadalmi és po­litikai .életét. M.D. Morton, a nagytekintélyű szenátor, Allan Grossmann képvi­selő, a zsidó Kongress és a JIAS kiküldöttei, a különböző felekeze­tek papjai, akiknek megköszönte a megjelenésüket, majd megrendül­tén, halkan mondotta: A mi vallásunk a szeretet val­lása. Mindenkinek békejobbot nyúj­tunk és megbocsátunk. De hangoz­tatnom keik hogy a megbocsátás és a feledés két különböző foga­lom. Emlékezünk a gettóra, a Du­­napartra, a bevagonirozásra, Uk­rajna borzalmaira, a koncentrációs táborok vesztóTielyeire és a gáz­kamrákra. . Emlékezünk az édes­anyákra, a gyermekekre és a hit­vesekre, emlékezünk, mert szeret­teinket feledni nem lehet soha! Mécsesgyujtás Felhívására az egyesület hölgy­tagjai s a nagytiszteletű vendég­asszonyok meggyujtották az em­lékmécseket és a tragédiára emlé­keztető gyertyákét. Az oltár előtt rövid:n pár szóban beszéltek Czin­­ner Jánosné, aki angolul üdvözölte a magasrangu vendégeket, majd Morton szenátor, Grossmann kép­viselő méltatták a mai nap jelen­tőségét. A JiIAS nevében Mr. Fleisch­mann beszélt a zsidóság legtragi­kusabb korszakáról, 1944-ről s ki­jelentette, hogy nem tudjuk, nem akarjuk és nem fogjuk elfelejteni a múltat! Dr. Klein Ernő Ezután Dr. Klein Ernő a “Reth Yitshak” egyházközség főrabbija üdvözölte a mártír emlékünnepély nagynevű szónokát: Dr. Kiár Zol­tánt. •— Dr. Kiár Zoltán — mondotta — ennek a mai kornak egyik leg­nagyobb zsidó szellemi vezére, aki aranybetűkkel írta be nevét a kor történetébe. Áldott legyen ez a mai gyászünnepély, hogy eljött ez a nagy ember a mi körünkbe! Kérte az Istent, hogy hosszú és boldog élettel áldja meg hitve­sével együtt. Dr. Reich Imre lépett újból az oltár elé s felkérte Dr. Kiár Zol­tánt, hogy tartsa meg ünnepi be­szédét. Ünnepi beszéd Feszült csend és várakozás ült I ki az arcokra, majd megszólalt Kiár. Szava, mint a vészharang kon- J gása zúgott végig a templomon! ] Lélekköltözéskor, vagy nagy ve­szélyek idején kondult meg ilyen komor méltósággal a templomok tornyában az öreg harang szava. Hogy vigyázzatok, legyetek résen, könnyen feliz'zhat s lángra kaphat a hamuban lappangó parázs! — Régen-hajdan a harcra hívó véres karénak volt ilyen lélekbemarkoló ereje. A megszállottak fanatizmu­sával izzva, lobogva, lángolva min­denki szivét gyújtogatva törtek fel belőle a szavak. — Drága testvéreim — mondot­ta többek között — a jó Isten kü­lönös kegyelme számomra, Hogy a mai napon eljöhettem ide közétek. Minden képzeletet felüLmúuó bol­dogság remeg végig bennem, hogy élve jöhettem el hozzátok s legyen az első szavam köszönet azoknak akik lehetővé tették, akik megren dezték ezt a csodálatos szép ün népét! Áldja meg őket a minden ható! Reich Imrét, Felkai Istvánt Czinner Jánosnét és Révész Zoltán nét illeti elsősorban a hála és az elismerés. Itt vagyunk, hogy hitet tegyünk a mellett, hogy a múlt soha, de soha meg ne ismétlődjék. Az egész vüág szétszórt zsidóságának a sze­me figyel most reánk, mert a la­pomon, “AZ EMBER”-en keresz­tül vetítődik szét, hogy mi törté­nik itt, miként írjuk tovább a ma­gyar zsidóság történetét. Hiszen itt vannak azok is., akik eddig szemben álltak egymással, törté­nelmi nap és történelmi cselek­mény ez; a szeretet, a béke és az egvüvétartozás diadala, ami győze­delmeskedett a ti szivetekben . . .! Az OMZSA Zágon Zoltán főrabbi beszél A2 ősszel fényképeket a Kárpáti Foto Studio készítette j a mozdony fűtője rakja a szenet a kazánba. Huszonhétezer ember — sikojtott fel a hangja — mind a mi testvérünk, apáink, anyáink, hitveseink, akiket megöltek a ban­diták ! Náci lapok zsidó hirdetése — S ezután jött a májsodik zsar­nokság, a kommunizmus. Az áldott emlékű Hevesi Ferenc főrabbival összeszedtük a zsidó anyákat, akik hiába várták vissza a gyereküket, vagy az unokájukat s amikor lát­tam, hogy nem tudok tovább segí­teni, kijöttem ide, hogy az új ha­zában folytassam harcomat. Nálam nem hasznot hozó vállalkozás a lapszerkesztés, s egy kicsit nagyon fáj, amikor azt látom, itt a szabad világban, Kanadában is, hogy a náci lapok tele vannak zsidó hir­detésekkel, a n-i pénzünk táplálja ezeket a gazfickókat, akik egy új náci leszámolásra készülnek. Kemény hang S még egyesek kifogásolják, hogy kemény a hangom, kemény a szó, a mondat, amivel írom a lapomat. Igazuk van ezeknek: ke­mény az én hangom, mert amikor egy vesszőt, pontot, gondolat, vagy felkiáltójelt teszek, akkor mindig azokra gondolok, azokra az anyák­ra, .testvéreinkre .s „leányainkra, akiket véresre korbácsoltak, az ő sikolyukat hallom s ezért kemé­­nyedik meg kezemben a toll s nem tehetek róla, ha ebben a lelki ál­lapotomban simogatni nem tudok. Nálam vannak a bizonyítékok, a gyilkosok ellen s ezeknek a doku­mentumoknak az alapján fogdossák össze őket, mielőtt keresztülvinné­nek valami uj gaztettet! —És most a dörgés megváltozott. Egészen halkszavuvá lett a hang­ja. Tizenöt napon át feküdtem oxi­génsátorban; éreztem a halál ve­rejtékét az arcomon, miközben Goethe szavaira gondoltam: “Akt ágyában még nem szenvedte át az éjszakát, az nem is ismeri az Is­ten erejét.’’ Hát én megismertem, tudom, hogy van, tudom azt is, hogy nagyon erős,” MAGYAR ZSIDÓ VILÁG KÖZPONT Elmondotta Dr. Kiár Zoltán, hogy az OMZ9A országjárása so­­| rán 740 hitközség 740 templomá­­; ban és szószékén szerepelt már, I soksázezren hallották szavát, azt a j vészkiáltást, amit a legborzalma- I sabb időkben mondott el a templo, ; mok oltára előtt. Utoljára 1944 március 15-én Székesfehérváron beszélt. Citrom Zoltán volt a rabbi, Kálmán Sándor az elnök s Kovács Jenő az alelnök, miként a 740 tem­­nlomlátogatása során irt és ere­detiben most is birtokában lévő jegyzet bizonyítja. A magyar szabadságharc emlé­kezetére tartottak akkor istentisz­teletet és ünnepélyt. Ez volt az utolsó szereplése, mert már pár nap múlva megbilincselve ült a Gestappo budai börtönében. Történelmi okmány Arcán fájdalmas vonaglás szán­tott -végig, amikor bejelentette, hogy olyan bizonyítékot hozott el e történelmi napra, amilyen nin­csen meg senki másnak. Egy szürke borítékú füzetet és jegyzetet mutatott fel, ezt Maut­­hauseubeu készítette Pollatschek Elemér professzor segédletével és 27,000 magyar mártír név van benne, akiket a barakkjukból a sze­mük láttára vittek a gázkamrák­ba. Halál várt azokra, kik jegyzetet mertek készíteni, de ő mert, s el­ásták a jegyzeteket, hogy aki élet­ben marad közülük, az legyen a hírmondó, az mondja el, hogy hova tűnt el 27,000 magyar zsidó már­tír. — Kétszázötvenen voltunk ott or­vosok, de csak ketten vészeltük at Mauthausen poklát és ma egye­dül vagyok életben közülök . . , Úgy tüzelték el őket, mint ahogy — Az oxygén sátor megérlelte bennem az elhatározást, hogy si­etve kell cselekedni és egy az egész világ magyar zsidóságát összefogó szervet kell életre hívni, amely fel­léphet mindenütt és mindenkivel szemben a több-szenvedés jogán és amely képviseli mindazokat a ma­gyar zsidó szervezeteket, amelyek­kel AZ EMBER útján megterem­tettük öt év óta a kapcsolatot az egész világon. E történelmi napon bejelentem tehát, hogy meg kell alapítani a MAGYAR ZSIDÓK VILÁG KÖZPONTJÁT! Ez a Köz­pont védelmi, segítő és szociális ereje lesz a magyar zsidóságnak, de egyúttal fegyver, acélos ököl, amely hatásosan tud fellépni a nyilas gyilkosok ujraébredése ellen a világ minden részén! Ez a Központ hivatva lesz to­vábbvinni harcunkat a MUSZ-osok iogajnak kivívá’sára, az 1953 után érkezettek német kártalanítására, a német kártérítésből való arányos részvételre, a magyar zsidóság megsegítésére Israel szent földjén, valamint a kommunista iga alatt nyögő Magyarországon. — Ezt a hatalmas tervet óhaj­tom még a jó Isten segítségével megvalósítani és szeretném az én fanatikus hitemnek egy töredékét átültetni lelkitekbe a mai törté­nelmi napon. — Az az erő, amelyet AZ EM­BER jelent a világ minden részén, biztos záloga annak, hogy a gyil­kosok még egyszer visszatérni nem fognak és méltók vagyunk 600,000 mártírhalált halt testvérünk emlé­kéhez . . ., akiknek lelki nyugal­máért hangosan, öntudatosan, ma­­gabízóan mondjuk el most az év­ezredes halotti imánkat, a KAD­­DI.SCHT . . .! Drámai hatás A mondanivaló súlyossága, a ha­talmas drámai erő teljesen hatal­mába kerített mindenkit. Szinte hallani lehetett a zcko­­<^á~t, férfiak, asszonyok szeme előtt ott volt a zsebkendő; a meg­­hidultság, a lelkűk gyökeréig rázta neg a Henry Street-i templomot ziiifolásig megtöltő ünneplő közön­séget. Dr. Zcgon Zoltán Utoljára dr. Zá.gon Zoltán, a ma­gyar zsidó egyházközség rabbija lépett az oltár elé s kezdte meg beszédét. Zágonnál hangszer a nyelv, muzsika a beszéd: sokszínű félek-zene. Többek között ezeket mondta: — Szeretném felvilágosítani az ellenségeinket, hogy a temploma­inkra felrajzolt horogkereszttel ön­magukat gvalázzák fel és méltatla­nok az egy igaz Isten szeretetére! — Eszméljetek fel. emberek, irt­sátok ki szivetekből a gyűlölet dud­­váját s kíséreljétek meg gondol­kodni az édesanyák szivével, vea­! sétek ki magatokból a gyűlölet vad­­; hajtásait s fohászkodjatok az em­beriség lelkét betöltő nagy-nagy j szeretetért! A Mártíriinnepély a “Ivadish" imával ért véget, amelyet a hail­­gatóság felállva mondott el. * Ilyen impozáns, ilyen fénye­sen szép, ilyen minden igényt kielégítő, ilyen felejthetetlen volt az ünnepély, amely igt*­­zán méltó volt a hősök, tírok emlékéhez, amelyhez ha­sonló még nem volt TORON­­TOban! A templom előtt a kivonul* sokaság sorfalat állott s azok között indult le a lépcsőn Dr. KLÁR Zoltán a feleségével. — Úgy ünnepelték, ahogy meg­érdemelte: KÖNNYESEN, SZÍVBŐL, SZERETETTEL és IGAZÁN. Ezért a szeretetért, ezért az elismerő ünneplésért valóban érdemes ÉLNI . . .! A NEW YORKI KOSSUTH EGYLET 56-ik évi tradicionális NAGYSZABÁSÚ PIKNIKJE I960 JUNIUS 12-ÉN vasárnap egész nap lesz délelőtt 10 órától késő estig a 814 EAST 225th STREET ALATTI BRONXI INTERNATIONAL PARKBAN Elsőrangú magyar konyha a szabadban. Valódi magyar gulyás. Kitűnő Herbst féle magyar rétesek és cukrász sütemények. — Pompás üdítő italok, frissen csapolt sör áll a közönség rendelke­zésére. — Társas játékok a szabadban. — Ajtódíj, értékes nagy bazár és más attrakciók. Jegy előreváltva 75 cent, a helyszíni pénztárnál 85 cent Útirány: White Plains feliratú Subway weendő a 225th Street állomásig, ahonnan két blocknyira van a Park ammentes GRIPS HOLM Híres Svéd Hors-D’oeuvre Air Conditioned Lunch-Cocktail-Dintier 324 EAST 57th STREET NYC. PLaza 9-6260 KÁVÉ, KAKAÓ, TEA, SZÖVET, VÁSZON. GYAPJUFONÁL, CIPŐ, ÉPÍTŐANYAG,! KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI s IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TUZEX csomagok teljesen különböznek a magyar IKKA csomagoktól. MINDENFÉLE Gy 0C|y SZSTCli ,S rendelhetök Árjegyzéket kívánatra küldünk. U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Phone: LEhígh 5-3535. Uj cím: 245 East 80th St. NEW YORK 21, N.Y. BRACK MIKLÓS igazgató BEJÁRAT A 2nd AVE.-r«L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom