Az Ember, 1960 (35. évfolyam, 1-50. szám)

1960-01-09 / 2. szám

1959. szeptember 27 SZABAD MAGYARSÁG 5. oldal Vérforraló jómodor Irta: BERNÁTH FERENC 1956. december 9.-én, Au­­gustában elhangzott nyilatko­zatában, Eisenhower elnök szószerint idézve a következő­ket mondotta: "The terror imposed upon Hun­gary repudiates and negates al­most every article in the Declar­ation of Human Rights. "It denies that men are born free and equal in dignity and rights, and that all should act in the spirit of brotherhood. It denies the right of life, liberty, and se­curity of person. It denies the principle that no one shall be subjected to cruel, inhuman, or degrading treatment. It denies that no person shall be arbitrarily arrested, detained, or exiled. It denies that all are equal before the law and entitled to its equal protection. It denies the right to fair and public hearings by an independent and impartial tri­bunal. It denies the right to free­dom of thought, conscience, and religion. It denies the right of freedom of opinion and expres­sion. It denies the right of peace­ful assembly. It denies that the individual may not be held in slavery or servitude. It denies that the will of the people shall be the basis of the authority of govern­ment. "That these human rights have been so flagrantly repudiated is cause for worldwide mourning. "But the human spirit knows, as Thomas Jefferson said, that the God who gave us life, gave us liberty at the same time. The courage and sacrifices of the — brave—Hungarian— people - have consecrated that spirit anew." Az Emberi Jogok Deklará­ciójának minden szakaszát lábbal tipró ázsiai szörny, Nikita S. Kruscsev, ma, 1959. szeptemberében, ugyanennek az Eisenhower elnöknek a vendége. Alig három évvel a magyar szabadságharc után, a vendéglátó elnök nyilatkoza­ta már eként hangzott: tyúknál kezdődne és nem a tojásnál. Akinek orra egszséges, az enyhe “egykéz” szagot érez. A nép “jómodora, szokása, szívbéli tulajdonsága” ennek ellenére sem nőhet az erkölcs, a jóizlés és a Konstitucióban lefektetett elvek fölé. A po­litika, — különösen a külpoli­tika túlléphet a hétköznapi moralitáson, de nem léphet túl a nemzet jellemén. Ha mégis megteszi, megtagadja a “demost” és megtagadja a saját létét is, mely ennék a népnek az akaratából szüle­tett. A nép jómodoráról, már Mi­­koyan és Kozlov vendégeske­dése idején is sok szó esett. Az istenadta nép igy mezíte­len maradt. Valódi akaratából kivetköztetve, csupán “jómo­dorára” utalva. Kruscsev a “jómodort” ott­hon szuronnyal kényszeríti ki, — az ötlet azonban, — a jelek szerint, — nem hiányzik a nyugati emberből sem. Ilyen ötletnek tekinthető, mikor a népi akaratra, jogra és intéz­ményre úgy hivatkoznak, mintha az a polgárok úgyne­vezett “jómodorának” függ­vénye lenne. Az amerikai pionírok, a vadnyugati telepesek törté­nelmében kevés szó esik a jó­modorról. A Konstitució, — melynek Kruscsev a halálos ellensége, — az ő akaratuk­ból, emberségükből született. Mi velük tartunk és nem a­­zokkal, akik félreértett kül­földi megállapításokra hivat­kozva, — barátságos fogadta­tást követelnek a gyilkos, a terrorista számára. "In this connection, I know Ihat neither America nor her al­lies will mistake good manners and candor for weakness, no prin­ciple or fundamental interest will be placed upon any auction block." "Incidentally, I have every will greet Mr. Kruscsev and his wife and family with traditional American courtesy and dignity. We cannot fail to accord him the same consideration which the So­viet public gave to Vice President and Mrs. Nixon. Having just re­turned from France, it might be appropriate to recall a comment made about our nation over a century ago by that remarkable observer, Tocqueville. He said: The great sustaining force of America is not simply to be found in its laws or institutions, but in the manners of her people, her habits of heart." Vájjon van-e olyan mér­­földes csizmában járó jómo­dor a világon, mely a két nyi­latkozat közötti szakadékot átlépheti. Eisenhower elnök a népet Nixon alelnök moszkvai utjá­nak és Kruscsev meghívásá­nak bevégzett ténye elé állí­totta, ehhez követelve és ido­mítva a “demos” jómodorát, szokását, szívbéli tulajdonsá­gait. •— Mintha a biológia a Az itteni újságokban lapoz­va különösen vonatkozik ez a “The New York Times”-re, melyben a következők olvas­hatók: Kruscsev a legjobb utón ha­lad, hogy a Szovjetben a ter­rort megszüntesse. A halál- és munkatáborokat feloszlat­ták, a politikai rendőrség sze­repe mind lényegtelenebbé vá­lik. A Szovjet polgár szaba­don nyilatkozhat, cselekedhet. A “jómodor” tehát gyűrű­zik, mint a tengerbe taszított szikla nyomán növő hullámok. A Szovjet haláltáborokban senyvedő magyar százezrek “sem léteznek”, mert azokat a “jómodor” örve alatt Szovjet propagandát kezdő Salisburyk elsikkasztják. Elnyomás sincs, rabszolgák sincsenek, csak jo­viális “miniszterelnökké” át­festett kommunista diktáto­rok és azoknak “anyás tekin­tetű”, “finom mosolyu” bor­zalmas madame-jei. A “jómodor” kezd kinőni a gyermekcipőkből. Az álcázott kommunisták és szimpatizán­sok, az elnöki liberalizmus kö­tényébe kapaszkodva, fejlesz­­(Folytatás a 6. oldalon) Helyszíni tudósítás Washingtonból Harangzúgás, templomi zsolozsmák, füstkereszt az égen, gyász­ruhás sorfal, halálfejes zászló, fagyos közönség Az egész világ szeme Ame­rika felé fordul. Kruscsev megérkezett az Egyesült Ál­lamokba. Mi ez, az utolsó le­hetőség a nyugati világ részé­ről, hogy minden lehetőt meg­kíséreljenek, vagy pedig a fe­nyegető pusztulástól való der­medt félelem? Kruscsev érkezése előtti napon Eisenhower elnök Her­­ter külügyminiszterrel hosz­­szan tanácskozott a felmerülő külpolitikai kérdésekről. Az egyik washingtoni lap Krus­csev érkezése előtti órákban a várható halálos rakétával kapcsolatosan a következőket írta: “Mr. Eisenhower goes into the Kruscsev talks with knowledge that U. S. scien­tists consider the successful moon shot proof that Russia could aim intercontinental ballistic missiles at American cities with deadly accuracy. Henry Cabot Lodge az UN- hez beosztott amerikai követ (annak idején a magyar ügy lelkes pártfogója) Washing­tonba érkezett, hogy Krus­csev hivatalos kísérője le­gyen a 13 napos amerikai u­­tazása idején. Szerinte a Kruscsev látogatás és tárgya­lás nem sok enyhülést fog hozni az eddigi hideg háború­ban és a nemzetközi megol­datlan kérdésekben. Száz orosz újságíró Több mint száz orosz új­ságíró érkezett repülőn a Szovjetből, köztük az Izvesz­­tija, kommunista pártlap fő­­szerkesztője, aki egyúttal Kruscsev ve je. Két kommu­nista író is jött Kruscsev kí­séretében, az egyik Mikhail Solochov, a magyar fordítás­ban is ismert Csendes Don szerzője és Tvardovszky kom­munista költő az Uj Világ cí­mű magazin szerkesztője. Az egyik moszkvai újság­író, Javad Sharif, a Moszkvai Hírek tudósítója, kiábrándul­tán nyilatkozott, hogy a szov­jet újságírókat túlságosan “hidegen” fogadták Washing­tonban. “Amikor megtudták, hpgy orosz újságíró vagyok az emberek hátat fordítottak, udvariatlanul.” Az amerikai újságírók meg­kérdezték a szovjet sajtó és propagandafőnököt, hogy mi van azzal a bizonyos “we will bury you” (eltemetlek) kije­lentéssel. Tagadásuk és a rájuk-olvasott tények A sajtófőnök azzal védeke­zett, hogy az igaz, hogy Sztá­lin és Lenin beszélt a nyugati világ elpusztításáról, de az nem vonatkozik Amerikára. (Hát kire?) Cáfolatukban úgy hazudnak a kolléga urak, akár csak legfőbb főnökük, íme: “That does not mean Amer­ica, I havé read every line that Lenin, Stalin and Krus­csev have written or spoken and in no place is there any threat against the United States.” A sajtófőnök egyenesen cá­folta, hogy Kruscsev valaha is megfenyegette volna az E- gyesült Államokat vagy vala- Jia is mondta volna, hogy “elfogunk temetni titeket”. Erre aztán a State Depart­ment hivatalos adataiból pon­tosan megállapították azt: 1956 november 19-én, a ma-JOE’S Magyar Import Üzlete 148 MARKET STREET PASSAIC, N. J. Telefon: PRescott 9-1390 New Jersey legrégibb és legnagyobb importáru üzlete! Magyar édes nemes Szitálva és darálva Csabai Kolbász Liptói túró Paprika Házilag készült tarhonya Hazai Mák Kész rétes tészta lapok Hazai zománcos edények. * Palacsinta és Tarkedli sütők. Zománcos bögrék, magyar hanglemezek, Piatnik kártyák, vető kártyák. — Keményfa gyúrótáblák Mandula, Mogyoró, új dió, lekvár, rudas vanilia, majoránna, sáf­rány, bors és az összes fűszerek kaphatók. Főzó1<anál, hurkatöltő, tökgyalu, derelyemetszó, tésztaszaggató formák és más konyhacikkek. — Megjelent uj képes nagy árjegyzékünk ! ! ! — Ingyen küldjük mindenhova! — Vigyázzon a címre!- VIDÉKRE BÁRHOVA PONTOSAN SZÁLLÍTUNK! -gyár szabadságharc leverése után a Kremlben, Gomulka lengyel kommunista főnök üd­vözlésére Kruscsev, vodkás pohárköszöntőt mondott. Szóról-szóra a következőket mondotta a jelenlévő nyugati diplomatákhoz fordulva: — “Whether you like it or not, History is on our side. We will bury you.” Ekkor a nyu­gati diplomaták kimentek a teremből. 1959 május 31-én, Albáni­ában, Kruscsev ugyanezt a fenyegetést megismételte. Bár hivatalos rekord van, a vörö­sök mégis letagadták. (A tö­meggyilkos is New Yorkban.) Tüntetések; fegyveres megszállás Kruscsev érkezése előtti es­te Washingtonban, a Monu­ment mellett a keresztény egyházak vezetői többezernyi tüntető előtt demonstráltak a Kruscsev látogatás miatt. A Kossuth Házban a magyar protestánsok részére volt gyászistentisztelet a Szent Patrick templomban pedig a magyar piaristák tartottak gyász-istentiszteletet, és a vendég áldozataira emlékez­tek. A biztonsági előkészületek mindenre kiterjedtek. 15,000 rendőrt hoztak a fővárosba. Civil ruhás rendőrök, katona­ság, detektívek biztosították az útvonalat a reptértől a Blair House-ig. Az útvonallal párhuzamo­san m'ndakét oldalon két ut­cát kiürítettek. Sem közleked­ni, sem parkolni ott nem le­hetett. A házakat is ellen­őrizték és a gyalogjárókat a- Iaposan szemügyre vették. A szél miatt a szovjet gép két órát késett. 125 láb hosz­­szu piros szőnyeget terítettek Kruscsev elé és 21 ágyulövés fogadta. Nyolc katonazenekar játszott a reptéren és az el­nök kiment fogadására. Szovjetrendőrök vizsgálták felül... Az oroszok nem elégedtek meg a biztonsági intézkedé­sekkel, hanem száz NKVD szovjet rendőr mindent felül vizsgált mégegyszer. Motorke­rékpáros szovjet titkos rend­őrök ingben, szvetterben, nap­szítta kifakult ruhában, szá­guldoztak fel és alá az utón. A szovjet biztonsági rendőr közvetlenül Kruscsev autója után akarta vitetni a pod­­gyászt,, hogy legyen azonnal “ing és zokni, ha megérke­zik”. Némi vita és keresés után előre küldték a ládákat. Az útvonalon álltak az em­berek és nem volt merénylet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom