Az Ember, 1957 (32. évfolyam, 22-48. szám)
1957-10-19 / 41. szám
4. oldat OCTOBER 19, 1957 ^zQmbmjr r&tzxttxrs rri JM> KtAn ZOLTÁN TOi HAM aVHOAAlA* WlfXLV -íThe Man, American-Hungarian Independent Weekly Published by The Man Publishing Co., Inc. Editor-in-Chief: DR. ZOLTÁN KLAR, főszerkesztő General Counsel: ADLER & ADLER, jogügyi tanácsadó, 1775 B'dway Telephone: Cl 7-2545 I Editorial and Publishing Office—Szerkesztőség és kiadóhivatal: 100 West 80th Street, New York 24, N. Y., U.S.A, Telephone: SUsquehanna 7-7771 Yearly Subscription $10; Single Copy 20 cents R«*r.tered as second class matter August 4, 1952, at the post ofifce at New York under the act of March 3, 1879 Voi. XXXI New York, N. Y., October 19, 1957 No. 41 Atlas Miklós A Republikánus Párt Atlas Miklós magyar ügyvédet és h. főállamügyészt jelölte Supreme Court-birónak! Időközi választások vannak az Egyesült Államokban; főleg a városok polgármestereit, a közigazgatás főtisztviselőit, és a megüresedett bírói állásokat töltik be a november 5-én, kedden történő választáson. Megszereztük New Yorkban a választásra kerülő összes jelöltek névsorát és ott tűnt fel nekünk ez az angolosan irt de mégis magyar név: ATLAS MIKLÓS neve, az elsők, a nagyok és a reprezentánsok között! Nicholas Atlast, az ismert newyorki magyar ügyvédet, •— aki kb. 30 évvel ezelőtt, mint “a szegény magyarok jogtanácsosa és ingyenes ügyvédje” kezdte meg karrierjét Amerikában, az Országos Republikánus Párt New York állami Supreme Court-i bírónak jelölte a Manhattan-i és Bronx-i kerületben. & Az amerikai - magyar élet egyik kiváló tényezője: a sáros-megyei ATLAS MIKLÓS főállamügyészhelyettes és most Supreme Court-i birójelölt, remek “hajdúsági bajuszpedrős” debreceni cívis bajuszát most is büszkén viseli. A valódi, igazi ‘self-made-man’ek mintaképe Nicholas Atlas, aki a sajátmaga erejével, becsületességével, ragyogó tudásával és tehetségével, főleg pedig igaz emberi humanitásával küzdötte fel magát a legmagasabb amerikai polgári polcra: a legfelsőbb bírói állás jelölésére New York államban . . . ! Humanitás! főbirójelölt maga jött elénk és magyarul szólított fel: — Jöjjön azonnal be Szerényi ur, “Az Ember” munkatársát szívesen fogadom, egy percig sem várakoztatom. És mielőtt Ön kérdéseket intéz hozzám, ki kell jelentenem : Alkalmam volt néhány magyar barátomnál “A* Ember” egyes példányait olvasnom. Én teljesen azonosítom magamat az irányával és aláírom policy-ját! Jó magyar vagyok! Ezeket mondta emelt hangon, majd folytatta: — Ugyebár csodálkozik, hogy magyarul beszélek. Jó magyar vagyok én most is és büszke magyar származásomra. A bajuszomat úgy viselem, mint valami debreceni cívis. Édesapám is igy viselte, aki Eperjesen mezőgazdasági főiskolát végzett uradalmi gazdatiszt, édesanyám pedig polgári iskolai tani-Amikor megkérdeztük, hogy magasan ívelő és páratlan karrierjének, valamint rendkívüli sikereinek mi volt a titka?, csak annyit mondott: ' — Nyil egyenesség, igazságosság, felebaráti szeretet és humanitás! — és ezt TÖKÉLETES magyarsággal mondotta! “AZ EMBER” hive Amikor, mint AZ EMBER munkatársa jelentkeztünk a dán származású titkárnőjénél, hogy intervjura alkalmas időt kérjünk, N. Y. állam főügyészhelyettesétől, a tónő volt. Én pedig Pillér-Peklén születtem, Sáros-megyében, 1903 március 4-én. ötéves kisfiú voltam, amikor szüleimmel 1907 dec. 24-én New Yorkba érkeztem. Egy magyar család — Sőt, amerikai magyar leányt vettem itt feleségül: Jacobi Irmát, 1930 augusztus 4-én, akinek szülei Homonnán laktak. Két nagyfiam van: Anthony H. Atlas, aki a Columbia jogi fakultását végezte, nős s ezidöszerint Syracuse, N.Y.ban High School oktató; a másik fiam: Jefrey M. Atlas, aki a Syracuse Universityn, tanul. Ennyit mondott a családi körülményeiről. Amikor közéleti pályafutásáról érdeklődtem, ezeket mondotta: Ragyogó közpálya — A newyorki City College után a Fordham University jogi fakultását végeztem el. 1928-ban szereztem meg az ügyvédi oklevelemet és képesítést nyertem esztendők folyamán minden fajta bíróság előtti képviseletre. . — 1928-ban és 1929-ben a Pace College hivott meg, ahol jogi előadásokat tartottam. 1947-ben az “Encyclopedia of Criminology” című lexikonszerű hatalmas műben a “Criminal Law and Procedure” pimü 60-oldalas résznek én vagyok a szerzője. 1932-től 1948-ig George Z. Médiaié, Thomas E. Dewey és Frank S. Hogan főállamügyészek mellett, mint helyettes főállamügyész működtem. — És most 1957 májusában Louis J. Lefkowitz főállamügyész isméi helyettes főállamügyésznek nevezett ki speciális jogkörrel, a lapok, újságok és könyvek kiadásának szállítási és adminisztratív törvényeinek tanulmányozására. Magyar közélet Magyar vonatkozásaival kapcsolatban a következőket válaszolta: — Szerepeltem a magyar közéletben. Az Ugocsa és Vidéke Egyletnek voltam a tagja, amely beleolvadt a “Knights of Pythias of the State N. Y.” nagy amerikai szervezetbe s én voltam az első, aki a teljes integráció mellett foglaltam állást 1953-ban. Addig csak “fehér fajú” egyén lehetett e szervezet tagja. Az én elnökségem idején, indítványomra az alapszabálynak ezt a pontját megváltoztatta a N.Y. állami törvényhozás oly módon, hogy “bármilyen fajú” beléphetett a szervezetbe, amely később disztagjává választott meg. — Résztvettem 1945-ben egy “N. Y.-i Egyletközi Magyar Bizottság” alapításában, de mihelyt megtudtam, hogy kommunista is szerepel a beküldőitek között, rögtön bejelentettem kilépésemet és otthagytam a bizottságot . . . Magyar irodalom és könyvtár — Fiatalabb koromban magyar irodalmi müvek fordításával foglalkoztam. Lefordítottam Szenes Béla: “Buta ember” című vígjátékét a Schubert -színháznak, s egy amerikai kiadó számára Biró Lajos egyik regényét. — Könyvtáramban csaknem valamennyi magyar költő és iró müve megtalálható. Zilahy Lajos és Körmendi Ferenc munkáit szeretem. Kedvenc magyar költőm: Ady Endre. De Nicholas Atlas riportere és cikkírója volt a “World”-nek és a régi ”Sun"-nak is. A newyorki angolnyelvü lapok riporterei meghívták őt október 26-i bankettjükre a Hotel Biltmore-ban —ünnepi szónoknak. ★ Életünk egyik legszebb élménye, ilyen nagy amerikait és nagy karriert elért magyar jogászt, bírót és embert bemutatnunk AZ EMBER olvasóinak! SZERÉNYI SIMON E vers hója: KENDE Klára, szerzője a “felszabadulás” utáni egyik legnagyobb pesti könyvsikernek. A regény címe: “Éjszaka Kairóban.” Amikor a legnagyobb nyüas időkben egy amerikai pilótát lelőttek, ő mentette meg életét! Ezért Elsenhower elnök az egész amerikai nép háláját fejezte ki. Ez év májusában Kende Klára cikket irt “Az Ember”-be ACZÉL Tamás ellen. A cikk bejárta a világsajtót. Az alábbi versét e sorokkal küldte be most hozzánk: Kedves Főszerkesztő Ur! Itt küldöm az októberi szabadságharc évfordulójára versemet. Szivem vérévei írtam! Egy szál virág akar lenni azokon a távoli sírikon, ahol a világtörténelem legnagyobb hősei, a mi drága gyerekeink pihennek, ezek a rosszultáplált, vézna kisfiúk, akik gondolkozás nélkül, spontán odadobták az életüket a legszentebb eszméért, a SZABADSÁGÉRT! Sokszor üdvözli KENDE KLÁRI A verset leközöljük, hiszen azokról az iskolásokról szól, akik egy évvel ezelőtt bekiáltottak a konyhába: “ANYU, MOST TÜNTETNI MEGYEK!” Azután: MEGHALTAK . . . Megölték őket a----GYILKOSOK! (A Szerk.) Anyu, tüntetni megyek! Csak tizennégy éves voltál Vézna, kékszemü gyerek Bekiáltottál a konyhába: “ANYU, MOST TÜNTETNI MEGYEK!” Tegnap még selymes szőke hajad Simogatta szelíd anyai kéz: Ma fegyverrel a kezedben A barrikádra mész . . . Tegnap még féltél az iskolában, Hogy a leckét nem tudod jól Ma orosz túlerővel szemben A géppisztolyod szól . . . Olcsó mackóruhát viseltél, Megtalpalt iskolacipőt. Emléked azóta már Csodás legendává nőtt . . . Mert soha, soha a világon, Még nem harcolt ilyen sereg Haláltmegvető bátorsággal Ennyi gyerek, magyar gyerek! Szemben az orosz tankokkal, Mely mint a dübörgő halál Pillanatonként százakat Irgalmatlanul lekaszál! Drága kis testeteken gázol Páncélszörnyetegek hernyótalpa Szovjet tankokra vér tapad És ott feküsztök halva. Halva...! Megölték a gyerekeinket A hősöket, mert szembeszántak... Bolsevista bitangok hada Nemzetgyilkossá váltak! Ezt a vért nem mossa le Évezredek itélőszéke És egy napon fegyvert ragad A világnak minden népe! Példát vesz Rólad kisfiú Te vézna, iskolásgyerek, Aki beszóltál a konyhába: ANYU, MOST TÜNTETNI MEGYEK . . . ! KENDE KLÁRA (1957 október) Száz uj gyermekhős sir ja — akik bekiáltottak .a konyhába: “Anyu, én tüntetni megyek” — a budapesti Kerepesi-temetőben. Az első sir feliratán a következő olvasható: “Itt nyug. Scheuring Jakab élt 7 évet Megh. 1956 Nov. 3.” 1 Könyvelését = w i = 53 Ü szakszerűen elvégzi, okmányait lefordítja, hitelesíti — csomagok, g Ü pénz és élelmiszer küldését is vállalja Csehszlováklába, Lengyel- f§ és MAGYARORSZÁGBA. — Hirdetéseket felvesz DR. VÁMOS ERNŐNÉ .. | leiró és fordító irodája 1613 FIRST AVENUE New York, N. Y. § a Hungarian Book Service helyiségében Iroda telefon: LE 5-0331 Lakás telefon: CH 3-3470 g íiwimi iwi un i:U.M 111 íj i.i! 1111 iüi mii u 111 i 111 m i:i ti ui;i m.i iimiuii h mii i i i h i iii i i i m c Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy LESTER L. RÓNA 1957 október 14-én váratlanul itthagyott bennünket. Csütörtökön, d.e. 11 órakor temettük. Porig sújtott felesége: Lilly; gyermeke: Julie, fivére: Gustav és a gyászoló jóbarátai. \
