Az Ember, 1955 (30. évfolyam, 1-14. szám)
1955-01-15 / 3. szám
2-lk oldal AZ EMBER JANUARY 15, 1955 JÁVOR LÁSZLÓ Párisi Panoptikuma Sport, politika, sportpolitika, vita. cáfolat, igazság és szóhalmaz egy “banális’* beszélgetés körül A következő levelet kaptam: Kedves Jávor Ur! Olvastam cikkét “Az Ember”ben, amikor “banális” beszélgetést folytat két magyar vivóval Párisban. Cikkének hangjával és bírálatával nem értek egyet. Természetesen azt is megmondom miért. Magam is újságíró vagyok, sőt egyidőben — ha emlékszik nevemre —• “Az Ember”ben is jelentek meg cikkeim és kitartó olvasója vagyok ma is a lapnak. Inkább a sportujságirás a kenyerem, mivel a “Nemzeti Sport” volt munkatársa vagyok. Sportbeli tapasztalataim alapján érzem magam indíttatva, hogy említett cikkét megkritizáljam. Egy újságírónak kettőzötten kell ügyelnie, amikor olyan embereket szólaltat meg, akik sporton keresztül szolgálják hazájukat. Sokan már arra is hajlamosak, hogy az Írókat is a függetlenség kalitkájába zárják, sőt bűneiket sem szabad felróni, a sportemberek még inkább más elbírálás alá esnek. A kommunizmus hamarosan felismerte, hogy a magyar egy virtusos faj, mely rátermettségével különböző adottságait párosítva, nagyszerű eredményeket' képes elérni. Ezt bizonyítják a magyar sport múlt és jelen sikerei, az olimpiai játékokon és nemzetközi viadalokon elért kivételes jó eredményei. Természeteden hajlandó vagyok vitatkozni e téren ,hogy meddig fejleszthető egy nemzet teljesítőképessége, egy azonban biztos: a magyar nagyszerűen megállja helyét a .sportban. A múlt rengeteg hibát és mulasztást követett el e téren. Ma csak ezeket pótolták és a sportot propagandájuk íbolgálatába állították. Ha kell, az éhező nép szájából veszik el még a legkisebb falatot is, hogy a magyar sport még jobb lehessen a külföld előtt. Mivel az élet törvényei erősebbek minden szentimentálizmusnál, talán nem lehet a sportolóra azért követ dobni, hogy ezt a támogatást elfogadja. Eredményeiben igyekszik azt “megszolgálni.” De — és ezt 100 százalékos bizonyossággal állítom önnek — csak páran közöttük kommunisták; meggyőződésből azonban egy sem az. Némelyeket a segítés méive tett azzá, némelyik azt hiszi, hogy ő valóban az, de elejtett szavaiból éppen az ellenkezője derül ki. A valódi kommunisták nem szólnak egy szót sem, vagy hazudnak. Ön zavarba hozta Elek Ilonát— mondja — de elfelejti, hogy az igyekezett közhelyeket mondani Önnek, annak ellenére, hogy Ön kényes témákba igyekezett őt belevinni. Mit gondol, ha egy párisi kiskocsmában, a meghittség és a bizalom jellege mellett válthattak volna pár szót, ugyancsak a párisi autóforgalomról beszélt volna Elek Ilona? Nem hiszem, de Ön sem hiheti. Ne várja, hogy egy megfélemlített ember őszinte legyen, még akkor is, ha Ön ironikusan humorizálja vele az “anyagot.” Mivel a magyar sportemberek 90 százalékát sportkapcsolataim folytán személyesen ismerem és még régi klubtársamként üdvözöltem cikkében Kárpáti Rudolfot, engedje meg, hogy az ő nevében visszautasítsam a róla alkotott megállapításait. Ha Ön kedves Jávor ur, nem talál témát és ha témáját nem tudja másképen feldolgozni, kár oly formában ezeket a becsületes embereket beállítani, hogy a kevésbé informált olvasó könnyen megalkothassa róluk rossz véleményét épen az Ön leírása alapján. Mi itt szabadon megmondhatjuk véleményünket, köszönjük ezt Nyugatnak, ök nem.. Csak néha, ha kiszabadulnak a Vasfüggöny I mögül és megtalálják barátaikat itt-ott a nagyvilágban, gyónják meg őszintén, mi is van otthon. Ne kívánja, hogy az Ön riportjának jobbátétele érdekében azt mondják, hogy minden pocsék odahaza és mi utáljuk őket stb., stb. . . . Hogy mit éreznek őszintén, azt tudom és Írásos bizonyítékaim vannak róla. Azt is tudom, kik a hajcsárok köreikben, kiktől félnek, kik az örökös spiclik, akik mint hivatalos sportkisérők mennek velük mindenhová. Persze, hogy nem szökik el ma már senki. Miért? Növelje a veszélyt és tegye ki családját a börtönéletnek? Ki tenné ezt meg, tudva azt, hegy az ő szabadságával máspk bebörtönzése jár? Azt hiszem senki, aki becsületesen gondolkozik. Ma már megszervezték ezt is körmönfontan. A nősek feleségükkel, gyermekeikkel, a nőtlenek szüleikkel és testvéreikkel felelősek. Rokon pedig mindig található, még egy hadiárvánál is. Én inkább a kollektiv összefogást, az együvétartozást látom abban, hogy ilyen fajta “disszidálás” ma már megszűnt, éppen a fentebb említett okoknál fogva. Nem hinném, hogy jóindulatú kritikám félreértésre adna okot épen Önnél, akinek írásait nagyrabecsülöm és értékelem. Fajtámat legalább annyira szeretem és féltem, mint Ön, tehát tulajdonképen csak arról írtam, hogy hogyan lehet jobban megérteni azokat akiket egy “Vasfüggöny” választ el ma tőlünk. Köszönöm, hogy végigolvasta levelem. Továbbra ,is szeretettel és őszinte megbecsüléssel vagyok a hive és kollegája: Ibstock, Anglia, 1954. dec. 26 RÉVFFY LÁSZLÓ íme a válaszom: Kedves Révffy Ur! “Banális beszélgetés Elek Ilona és Kárpáti világbajnokokkal” cimü párisi levelemben beszámoltam a két kommunista sportkiküldöttel folytatott beszélgetésemről. Nem Írtam fontoskodó sport-szakcikket, nem vagyok “szakember”, unom a sportot is, a politikát is, főleg ha profi. Jónéhány esztendő óta, amióta leveleim “Az Ember”-ben megjelennek, számtalan dicsérő és támadó megjegyzést kaptam. írtak barátok és ismeretlenek, sose válaszoltam; most megteszem, mert újságíró vádol alaptalanul azzal, hogy börtönben lévő embereket támadtam. “Cikkem hangjával és bírálatával nem ért egyet.” Bírálatot nem mondtam, ez az állítása légbőlkapott, a “hang”-omra tett megjegyzését osztom viszont. Én Karinthy Érigyes vagy Ady Endre hangját szeretném, de az ő hangjuk helyett az én gyenge hangomon vagyok kénytelen dalolni. Hosszú fejtegetéseire nem válaszolhatok helyszűke miatt. Figyelmeztett: “A magyar egy virtusos faj, mely rátermettségével különböző adottságait párosítva nagyszerű eredményeket képes elérni.” Ez a mondat hiányzott a cikkemből, elnézést kérek . . . “Egy újságírónak kettőzötten kell ügyelnie.” Egy újságíró — kettőzötten ügyeljen. Az újságíró elég, ha ügyel. Ügyelek is, nagyon ügyelek arra, hogy emberségesen, emberi hangon írjak elesett emberekről. Elek és Kárpáti bajnokokról részvéttel Írtam, nem “ironikusan humorizáltam” az “anyagot.” Elekkel, a nővel udvariasan beszéltem: igy is írtam szegényről. Kárpátiról azt mondtam, szimpatikus. Meg azt: a vivők úriemberek voltak a tébolyuralmak idején, nem csatlakoztak a csőcselékhez és meggyőződésem: most is emberek. Miért hiszi, hogy Elek kocsmában másként beszélt volna? Nem tudom, hogy kocsmában hogyan beszélnek, én kávéházba járok, de ha Ön jósol, én cáfolok. Kárpáti nevében “visszautasítja” róla alkotott megállapításaimat. Kárpáti Rudolffal úgy fejeztem be a beszélgetést, hogy azt állítja önmagáról, ő bohém ember s Pest bohém város. Nem fűztem szavához kommentárt, “Az Ember” olvalílli tudó olvasóinak nem kell magyarázni . . . Most elmondom Önnek: a bolsi maszlag nem fogott Kárpátin, mert ő nemcsak ragyogó vivő, de művész is. Azt mondta, amit a “rothadt individualista, kozmopolita világpolgár” is mondhatna: “én nem ista, de bohém; vagyok.” Azért írtam róla, hogy szimpatikus. Kedves Révffy ur, bevallom, nem látom tisztán mi levelének indító oka?! Feltételezem, hogy csupán félreértett, szeret politizálni, vitázni és igazságokat óhajt kinyilatkoztatni. Én az összes fentjelzett műfajokat utálom. Az igazság statisztika, vagy stilisztika, ha a fogalmazás tetszetős — elfogadjuk. Az igazság inkább | lelkiállapot, mint tény és azért más egyén azt megosztani, magáévá tenni, átélni nem tudja. Még az abszolút igazságok is, mint a matematika vagy a geometria, csak zárt rendszerben érvényesek. Minden igazság — kis i-vel vagy nagy I-vel — személyes igazság és exisztencialista, divatos szemszögből: mi a vita felett állunk. Ennek alapján — mindenkinek igaza van — Önnek is igaza van. Ha Ön az Igazság — a maga igazsága — miatt és nem titkos, más okok miatt irta meg kioktató kedves levelét a bolseviki sportkiküldöttekről, elmondom még Önnek az “Igazság védelmében”: “Semmi, ami emberi, az nem idegen nekünk.” Ezt, mint Ön is jól tudja, először(?) Terentius mondta. Később Tertullianus egyházatya, mint saját gondolatát hangoztatta. Az igazság olyan, mint a keztyü. Visszájára fordítva is szép és jó. Sokszor még szebb s még jobb. A késő-római vigjátékiró szellemességét (honnan plagizálta, a jó isten vagy a mindent tudó Kéri Pál a megmondhatója ...) igy fordította vagy ferdítette Von Chaugal német regényíró: “Semmi sem embertelen az embernek, ami emberi.” Pontius Pilátus bölcs szavaival zárom le a vitát: “Vájjon mi az igazság?” Paris, 1955. jan. 1 JÁVOR LÁSZLÓ Helyreigazítás Tisztelt Szerkesztő Ur! Junius 8-i cikkemben egy sajtóhiba volt. Ehelyett “a reménybeli magyar Papanek”ez olvasandó: a reménybeli magyar Papének. A Papanek-névnek humoros mellékértelme van Magyarországon, Papén viszont a konzervatív német kancellár volt, aki azt hitte, kézben tarthatják Hitlert, ha beveszik a hatalom sáncai közé. Tisztelettel, TAKÁCS JÁNOS AZ UJ PIRI-BOLT A MADISON AVENUE LEGÚJABB LÁTVÁNYOSSÁGA A napokban uj helyre költözött a newyorki amerikai és magyar körök által egyaránt közkedvelt és nagyon frekventált Piri-ékszerüzlet. A 60-as utca és Madison Avenue sarkán levő épületét lebontják, hogy valami uj csodabuilding emelkedjék majd a helyén; az ottani üzleteknek el kellett hagyniok ezt a helyet és uj helyiségek után kellett nézniök. A Piri-ékszerüzlet ebbéli is szerencsés volt, mert az eddiginél is jobb és szebb üzlethelyiséget talált a 65-ös utca és Madison Ave. sarkán, ott, ahol a forrpontig hevülve lüktet New York igazán előkelő és egyben mondén élete. Itt, a Madison Avenue 721 sz. alatt nyilt meg az uj Piri-bolt, amely a magyar tehetségnek és a pesti Ízlésnek remekbesikerült bizonysága. Milyen legyen egy tökéletes ékszerüzlet? Ugyebár olyan, mint egy ékszerdoboz? Nos, ez az uj üzlet megvalósítja ezt a követelményt, olyan, mint egy fantasztikusan megkomponált csodálatos ékszertartó, az Ízlésnek és harmóniának ritka jelentkezéseként. A vevők és látogatók a legnagyobb örömmel és elismeréssel üdvözlik a régi, patinás céget az uj helyén és nem győzik tetszésüket kinyilvánítani sa uj helyiség művészi interieurjával kapcsolatban. Egyöntetű a vélemény: ha a csillogó - villogó Madison Avenue a metropolis diadémja, ez az uj Piri-üzlet a legszebb, legvakitóbb drágakő benne . . . ♦ Gyógyszereket küldünk Magyarországba, Csehszlovákiába, + T Izráelbe és a világ minden részébe ajánlott légipostával ^ FORINT ÁTUTALÁS — IKKA-csomagok t t ATLANTIC EXCHANGE ♦ t UTAZÁSI IRODA | X — László J. Miklós — ^ X i BEVÁNDORLÁSI OKMÁNYOK • FORDÍTÁSOK X REPÜLŐ- és HAJÓJEGYEK — tengeri üdülő utazások J REZERVÁCIÓK SZÁLLODÁKBAN és ÜDÜLŐHELYEKEN ♦ 1351 3rd AVENUE — NEW YORK 21, N. Y. ♦ ♦ ♦ ♦ i Telefon: BUtteríield 8-5700 és BUtterfield 8-9571 í A Magyar Zsidók Világszövetsége közleményei .....ii—....i.—I. ——I—.. “ALL STAR CONCERT” MÁRCIUS 12-ÉN szombaton este 8:30-kor a TOWN HALL-Ban 123 W. 43 St., N.Y.C. NICK KENNY, a “Daily Mirror” hirneves kolumnistája rendezésében. Koncertünk szereplői — .amint már jeleztük — világhírű művészek lesznek. Ezúttal örömmel mutatjuk be: BÍRÓ sári világhírű zongoraművésznőt. Bíró Sári 1940-ben jött Amerikába. Idejövetele előtt koncertjeivel Európa-szerte hatalmas karriert futott be s mint vendégszólista a legnagyobb szimfonikus zenekarokkal szerepelt Európa fővárosaiban. Brilliáns európai karrierje után newyorki első szereplésével itt is a leghíresebbek egyikének bizonyult. A “N. Y. Times”, a N. Y. World-Telegram” és más mérvadó lapok a legnagyobb elragadtatással Írtak róla, megállapítván, hogy kora leghíresebb zongoraművészeinek sorába tartozik. Amerikai karrierjével Biró Sári ráduplázott az európaira. Itt is a leghíresebb szimfonikus zenekarokkal — a philadelphiai, chicagói, cincinnati, denveri orkesztrákkal játszott, mint szólista. Jóleső örömmel jelentjük tehát be ennek a világhírű magyar művésznőnek március 12-i koncertünkön való szereplését. Hétrőí-hétre újabb világhirességek szereplését jelentjük majd be. Oly művészi programot adunk márc. 12-én a Town Hallban, amilyenre — magyar vonatkozásban —• még nem volt példa. Azonnali garantált szállítás! RIMOFIN—az uj T.B.C.-eileni gyógyszer; streptomicin, penicilin, insulin és minden más gyógyszer!—Szállítunk a világ bármely részébe, MAGYARORS'ZÁGBA is, ahová az orvosság mellé magyarnyelvű utasítást is küldünk. Nem kell várni export-engedélyre!' Telefonáljon, Írjon árajánlatért: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész magyar patikájának címére: 1519 first Ave. New York (79-80 St.) Tel: RE 4-9415 Hallgassa rádióműsorainkat: vas. d.u. 3-4-ig és 5-től 6.15-ig WLIB (1190 ke.); vas. 12.30-2- ig WBNX-en és szombat d.u. 2-kor Philadelphiában, WTEL.
