Az Ember, 1955 (30. évfolyam, 1-14. szám)
1955-01-01 / 1. szám
*0*ö ‘NOIBNIHSV* sooi xoa*o*d NV3DVTIA V XNnaiH o a N01DNIH8VÄ AZ EMBER, GÖNDÖR FERENC POOZIKJUHETILAPJA “THE Ml\,” FERENC GONDOR’S POLITICAL WEEKLY Reentered as seeon,J class matter August 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879 • • SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 EAST 79th STREET, NEW YORK 21, N. Y. EDIT RIAL AND PUBLISHING OFFICE: 320 EAST 79th STREET, NEW YORK 21, N. Y. Telephone: BUtterfield 8-6168 — Yearly Subscription $10; Single Copy 20 cents — VOL XXIX — No. 1 401 NEW YORK, N. Y.t JANUARY 1, 1955 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT ( Szerezzen uj előfizetőket és erősítse az antibolsevista és antifasiszta tábor központi hetilapját: “AZ EMBER”-t Bort, búzát, békességet (Dr. D. Z.) Mit kívánhat az újév alkalmából az ember — és “Az Ember” — a barátainak, ismerőseinek s minden jószándéku embernek? A régi magyar jókívánság jut az eszébe, az alliterációval megszövegezett szép dallamos mondat. Bort, búzát, békességet. Ezt mondjuk az ujesztendő hajnalán, ezt kívánjuk Neked drága barátunk, kedves jóismerősünk; ezt kiáltjuk a tisztességes emberek testvéri közössége felé. Bort, aminek szimbolikus értelme van ebben a jókivánatban. A lélek borát kívánjuk, a lélek fényűző örömét, boldogságát, mámorát. Azt a magasrendü, selyemfényű és melengető érzést, amelyhez nem hatol fel az élet durva lármája és sara, amely el tudja szigetelni magát a tülekedő gonoszságtól és a bégető butaságtól. A jóság és a szépség a lélek itala. Ezt az italt, a léleknek ezt a felséges tokaji aszuborát kívánjuk minden jóravaló embernek, kicsinek és nagynak, szegénynek és gazdagnak, kereszténynek és zsidónak, európainak és amerikainak, magyarnak és nem-magyarnak. Jóságot, amely általunk születik és önmagáért van; szépséget, amely az előbbinek is értékmérője s amely az élet legfőbb igazolása. Mindkét kincs a lábunk előtt hever, csak le kell nyúlni érte, a jóság is, a szépség is. Gázol a lábunk a tengernyi rosszaságban: önzésben, irigységben, gyűlöletben, butításban, könyörtelenségben, hatalomvágyban, de úgy haladjunk mindeme dudva között, hogy ne vegyen erőt rajtunk a rontásuk. Vértezetten tapossunk keresztül rajtuk és a virágot lássuk, amely nekünk nyílik. Nyúljon érte a kezünk, ez legyen az életcélunk, a virág megtalálása, kézbevétele, szivünkbezárása. Legyünk jók és szeressük a szépet: ez a primitívnek ható mondat legyen az életbölcsességünk. Segítsünk jóakaratu embertársainkon, szolgáljuk az emberi szolidaritás magasztos eszméjét. S örvendjünk mindama szépségnek ,amit az élet nemcsak a kiválasztottaknak, de mindannyiunknak két kézzel kínál. Szellemi kincsek, a művészet halhatatlan remekei sorakoznak elénk. Vessük feléjük a nyers jelenben áhitatos és sóvár szemünket. Telítődjünk meg a szellemi gyönyör mámoritó óborával; ez választ el minket a profán tömegtől. Bort kívánunk az ujesztendő hajnalán mindazoknak, akik igazán emberek, a lélek felemelő, hatalmaserejü borát. És búzát kívánunk ezen az ujesztendőt köszöntő napon, aminek újra csak több a jelentése az egyszerű szónál. Búzát, kenyeret, jólétet, gondmentes életet: ez a hőn óhajtott jókivánatunk a mi emberi családunk tagjainak. Le-Teleki Géza Írása a keleteurópai tragédiáról Az USA kormánya visszautasította a magyar kommunista kormány tiltakozását a “szabadság-léggömbök” ügyében (FEP) Az Egyesült Államok kormánya visszautasította a magyar külügyminisztérium jegyzékét, melyben a kommunisták tiltakoznak a “Szabad Magyarország”-mozgalom röpcédulái ellen, amelyeket léggömbök visznek el a határokon túlra. Ez az akció anynyira megmozgatta az egész ország közvéleményét, hogy a rezsim nem folyamodhatott az agyonhallgatás módszeréhez. A magyar kommunista kormányhoz december 17-én eljuttatott amerikai válaszjegyzék leszögezi, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma nem vállalhat semmiféle felelősséget a léggömbökből lehullott röpcédulákért, mivel az akciót két magánszervezet: a Szabad Európa Rádiója és a “Kereszteshadjárat a szabadságért” támogatja, A válaszjegyzék tagadja , hogy a röplapok lázadásra izgattak volna, majd igy folytatja: “A röpiratok kizárólag azt sugalmazzák, hogy Magyarország népe törvényesen nyilváníthassa meggyőződését az alkotmány által és sok esetben a,békeszerződés által elméletileg biztosított jogainak gyakorlását illetően. Az USA kormánya ennélfogva képtelen megérteni a magyar kormány felháborodását s különösképen nem érti, hogy a magyar kormány milyen alapon minősiti visszataszítónak a röpcédulákban foglalt pontokat.” A válaszjegyzék leszögezi, hogy az Egyesült Államok kormányzata gondosan áttanulmányozta a röplapokat és kiemel annak tartalmából tiz pontot, köztük a vallás és lelkiismeret szabadságát, a szólásszabadságot és gyülekezési jogot, valamint annak a szükségességét, hogy Magyarország javait a magyar nép magának őrizze meg, mielőtt azok idegen nemzetek kezére kerülnének. Ezután következik az amerikai jegyzék valóban korszakos jelentőségű megállapítása: “Az Egyesült Államok kormányzata reméli, hogy elkövetkezik a nap, amikor nem lesz többé szükség ballonokra abból a célból, hogy egyik ország népe szabadon érintkezhessen más országok népeivel.” Rónai ,Lukács, Illyés nem kaptak francia vízumot (FEP) A magyarországi u. n. Országos Béketanács 3 tagja: Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Lukács György, Kossuthdijas akadémikus és Illyés Gyula Kossuth-dijas iró részt akart venni a Párisban december 11-én kezdődött békebizottsági ülésen, amely a német kérdés békés megoldását tűzte napirendre. A francia kormány megtagadta a vízumok kiadását. Gödöllőn tankokat is gyó rtanak (FEP) Az egykor hires Gödöllő tiz év óta nagy változáson ment át. A Grassalkovits-kastélyt a szovjet katonaság 1945-ben alaposan tönkretette drága bútorait, festményeit megsemmisítette. Jelenleg laktanya és katonai anyagszertár. A kastély egy részében szovjet parancsnokság székel. Ez a rész szögesdróttal van lezárva, ötvenméterenként őrtornyokkal, fényszórókai, kolompokkal és géppisztolyos őrséggel. Az egykori Erzsébet-parkban a Ganz Villamossági Gyár részlege kezdte meg 1950-ben működését, amely elektromos mérőkészülékeket és villanyórákat gyárt. Az egyik erdőben, a községtől kb. 2 km.-re, 1952-ben nyitották meg “Gépjárműjavító” néven az egyik nagy hadiüzemet, amely igen nagy munkáslétszámmal dolgozik, de az “uj kurzus” óta mezőgazdasági célra is gyárt traktorokat. Egyébként főleg tankokat szerelnek ott. Gyűjteményes munka jelent meg mostanában, amely a mi vidékünkkel, a szovjeti rabságban tengődő keleteurópai országok dolgaival foglalkozik. Cime: “Challenge in Eastern Europe”, (Próbatétel Keleteurópában), a gyűjtemény szerkesztője pedig C. E. Black, a történelem segédprofesszora a princetoni egyetemen, az amerikai szellemi élet e fellegvárában. A könyvre még majd vissza kell térnünk, egyelőre azonban ki kell emelnünk belőle egy magyar tudósnak áttekintő összefoglalását, amely, azt hiszszük, az egész munkának kimagasló teljesítménye. Ez Teleki Gézának, a Virginiaegyetem külpolitikai segédprofeszszorának, Teleki Pál fiának 17- oldalas értekezése a keleteurópai területről, annak népei sorsáról a két háború között. Ez Írásában Teleki Géza kifejti egyebek közt, hogy a Nyugat számára mennyire ismeretlen világ volt lényegében ez a vidék, mig a németek mily kitünően ismerték annak minden gazdasági, politikai, lélektani csinját-binját és baját és miként használták ki e fölényüket; azt kell mondanunk, e gyűjteményes munkában ismét megmutatkozik a Nyugatnak ez a hiányossága, mert ha a benne lévő angolnyelvü szerzők írását öszszehasonlitjuk Teleki Géza értekezésével, azt kell látnunk, azok bizony nem egy dologban mellébeszélés-félék, mig Teleki Géza a történelmien tragikus lényeget tárja fel. A tudós készültségével és elfogulatlanságával, bizonyító adataival, de a sokat próbált gondolkodó lelkiismeretével is mutatja meg, miként kerültek ezek az országok és népek mai sorsukra. Megírja a Nyugat hibáinak és hiányosságainak mily szerepük volt abban, hogy előbb német, majd orosz uralmi kézre kerültek, de nem túlozza egyoldalúan. Hanem kifejti, hogy e népek gazdasági állapotában, tudatlanságukban, kormányaik végzetes politikájában volt bukásuk magva. Még azt is megemlíti, hogy a zsidófalás, az antiszemitizmus egyik fontos emelője, eszköze volt a német hódításnak, mert ezekben a többnyire elmaradott országokban népszerű indulat volt. Egyik legnevezetesebb vonása Teleki Géza értekezésének, az elmélyült és fölényes elfogulatlanság. Ezt a néptömeget, Lengyelországtól Bulgáriáig és Romániáig, Csehszlovákiától Jugoszláviáig és Albániáig mint egy nagy egységet kezeli, benne Magyarországgal, hogy sokféleségük mellett is, milyen egy a sorsuk, végzetük; e visszatekintés egy előrenézés: a mi jövendőnkben ez az ország-tömeg mindegyütt, ez a mi hazánk. A könyvben egyébként 12 tanulmány olvasható, köztük Hubert Ripkának, a csehszlovák menekültek kiváló képviselőjének értekezése arról, miként élt a szabadelvű gondolat mégis végig e népek közt — Magyarországon is — és él még ma is, jövőnk reménységére; valamint Branko M. Peselj horvát politikus ismertetése a szovjeti uralomról Keleteurópában. NEM LESZ ADÓEMELÉS! New York City polgármestere. Robert F. Wagner nyilatkozatot adott ki, amelyben közölte, hogy a metropolis 1955-ös költségvetését adóemelés nélkül akarja megoldani. T.i. most már demokrata kormányzó ül Albanyban. Az elmúlt években ugyanis igen zavarólag hatott a nagyváros budgetjében az a körülmény, hogy az állami kormány republikánus volt és igen szívesen hozta zavarba a New York City-i demokrata vezetőséget. Az uj kormányzó és tisztikara (egy állás kivételével!) január 1-től demokratapárti, igy a helyzet feltétlenül javulni fog, ámbár nem lesz minden “sima ügy”, mivel Albany két törvényhozási házában a majoritás republikánus kezekben van. Meglehetősen fura dolog, hogy ez a metropolis — amelynek lakossága és adófizetése nagyobb, mint New York állam többi része együtt — ezideig alávetette magát az övével legtöbbször ellentétes gazdasági és politikai érdekeknek. Ez a nagyváros már régen elérte azt a színvonalat, hogy külön önkormányzata legyen s ne a kisvárosok polgárai meg a farmerek intézzék legfontosabb ügyeit. Minden jogunk megvan arra. hogy Wagner polgármester fontos kijelentéseit bizakodással fogadjuk. \EMBEU-t egyévi előfizetés ára Szerezzen uj előfizetőket és erősítse az antibolsevista és antifasiszta tábor központi hetilapját; “AZ EMBER”-t gyen ez az év mentes a mindennapok gondjaitól; múljék el a szegények feje felől a gondok fekete felhője. Lépjen rá a világ a szociális igazság útjára. A kapitalizmus telítődjék meg jobban, szilárdabban és határozott programmszerüséggel a szociális eszmékkel: ez, csakis ez a kivezető ut. És békességet kívánunk minden embernek. Pusztuljanak azok, akik a békesség megrontói, jöjjön el az igazságon és szabadságon alapuló béke. Béke, béke, béke — ahogy Babits zokogja abban a jajduló versében. El kell rendezni a világ sorát, nem maradhat igy, ebben a felemás állapotban a népek, nemzetek élete. Mi a béke alapja? A szabadság. A kettő elképzelhetetlen egymás nélkül, fogalmilag is szétválaszthatatlan. Jöjjön el a szabadság népeknek, nemzeteknek s bennük az embereknek. S ennek gyönyörű foly tatásaként jöjjön el a béke, immár tartósan, támadhatatlanui. Ezt kívánjuk, ezt akarjuk ezen a párás hajnalon, amikor köszöntjük az uj esztendőt, amely itt kopog az ajtónkon. Bort, búzát, békességet az ujesztendőben!
