Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-07-10 / 28. szám

H-\k oldal AZ EMBER JULY JA 1954 levő olasz őrségnek fogalma sem volt, hogy a háború kitört és az egyik altiszt a partról kiabálta: ehe cosa volete? mi a fenét akar­tok?—de Horthy lövette őket. Tő­lünk már akkor megkapta volna a “ravennai hős” cimet. Lehet, hogy az otrantoit jobban megér­demelte. Mikor csapatai élén 1919 no­vemberében bevonul Budapestre, a polgármester üdvözlő beszédére olyan választ ad, amilyennel ér­telmes uralkodó még soha nem támadt országa fővárosára. Ez nem volt “falsch”, ez minden inch Horthy Miklós volt, aki a­­nélkül hogy valaha is hallott vol­na Rabelais-ről, úgy öntötte a fővárosra utszéli gorombaságait, mint Rabelais hőse — enyhén szólva—a maga árvizét. Ez ő volt igazán és Siófok volt és a huszas évek elejének fehér tiszti szelle­me. Megemlítjük ezt, de hajlan­dók vagyunk neki elnézni, ha a rákövetkező esztendőkben kor­mányzásának szelleme megcáfol­ja ezt. (Elvégre Ferenc Józsefnek is megbocsájtoltuk Aradot.) Az bizonyos, hogy bemutatkozása semmi jót nem igért s kormányzói jelöltségét az ország többsége vagy közönnyel, vagy ellenérzés­sel fogadta. Az lett volna magától értetődő, hogy az ország élére olyan hatalmas erkölcsi s szellemi erőt állítsanak, mint amilyen Ap­­ponyi Albert volt. Még Horthy is értett annyit a politikához — ha ugyan nem könyve Írása közben jutott ez eszébe —, hogy Apponyi alkalmasabb nála; állítólag egyéb aggodalmai is voltak; királyának tett esküje is eszébe jutott s a küldöttségnek, mely őt felkereste, hogy felajánlja a kormányzósá­got, azt válaszolta, hogy nincs módjában elfogadni, de okairól maga akar beszélni a nemzetgyű­lés előtt. Mikor azonban minden jogot megadtak neki, ami a ki­rályt illeti meg, kivéve a főkegy­úri és nemesitési jogot, akkor el kellett fogadnia, er war in. die Enge getrieben, sarokba lett szo­rítva. Ez az előadás is “falsch”. Horthynak semmi aggálya nem volt a kormányzói szék elfoglalá­sa ellen, mint hogy keveselte a jogkört, mit neki felajánlottak s e körül kezdett alkudozásokba. Melyeknek kimeneteléről semmi kétsége nem volt, mert darutollas tisztjei a parlamentet megszállva tartották. A kormányzói széket erőhatalommal foglalta el, — ilyen is volt már a történelemben s a jobb magyaroknak az volt az érzésük, hogy a nemzet az, ki sa­rokba lett szorítva. Amit politikai látókörnek ne­veznek, annak nyomát hiába ke­ressük a memoárokban,—az nem igen terjedt túl Siófokon vagy Szegeden s ha később némi ta­pasztalatokra tett is szert, egyet­len alkalommal sem adta tanu­­jelét annak, hogy a nemzet sorsát egy okos ember tartja kezében, amennyire persze a sors általá­ban ember kezében lehet. Azt mondja, hogy be kellett lépnünk a Népszövetségbe, hogy megkap­juk a 250 millió aranykorona köl­csönt. Hát ez nem igaz; belép­tünk, mert be kellett lépnünk, semmi okunk vagy módunk nem volt arra, hogy ezt elutasítsuk. Mi értelme van ilyen állításnak? A Népszövetség nagy nemzetközi fórum volt s erkölcsi lefokozás volt nem tagjának lenni. Arról, hogy a népszövetségi kölcsön pszichológiai hatása alatt hogy épült fel a csonka ország, hogy alakult gazdasága, kik voltak építőmesterei, he^jf alakult ipara, kereskedelme, erről semmit sem tud. A földről is keveset; legfel­jebb, hogy a földbirtokreformról közöl néhány gyér adatot s ezzel végzett is a gazdasági kérdések­kel. Bethlen István miniszterelnök­sége idején úgy a bel- mint a kül­politikában annyi szerepe volt, a­­mennyit Bethlen neki juttatott. Ezt javára kell Írnunk. Egyrészt alkotmányos fejlődését bizonyít­ja; másrészt bármilyen fogyaté­kos is volt ítélőképessége s külö­nösen emberismerete, annyit mégis megérzett, hogy egy nálá­nál magasabb intelligencia s erő­sebb akarat áll oldalán, — minek zavarná munkájában. Egyetlen egyszer próbált meg — kétségte­lenül becsületes szándékkal — egy extra-tourt, amikor a mohá­csi vész ötszázéves évfordulóján baráti gesztust mutatott Jugoszlá­via felé. Bethlen tudta nélkül tet­te, aki tudta, mennyire le volt kö­telezve Magyarország Itáliának a burgenlandi kérdésben s már ak­kor előkészítette a barátsági szer­ződést, melyet Magyarország és Itália 1927-ben aláírtak. Jugo­szlávia nem felelt a gesztusra és ezzel Horthy külpolitikai szerep­lése Bethlen rezsim je idején be­fejezettnek is tekinthető. Ha érezte is Bethlen fölényét, nyilván súlyosnak érezte azt, mert emlékezéseiben kevés helyet szentel rezsimje ez egyetlen ál­lamférfiénak. Nehéz volna ezek­ből Bethlen egyéniségét rekon­struálni. Akiket Bethlen távozása után miniszterelnököknek neve­zett ki — Károlyi Gyula, Gömbös Gyula, Darányi Kálmán — gyön­ge legények voltak és igen káro­sak, de meg kell állapítanunk — Horthy mentségére — hogy ezek­nél a kinevezéseknél alkotmányos­ságot tanúsított. Károlyi és Göm­bös kinevezése Bethlen tanácsára történt s Darányi kinevezése is a helyzetből szükségszerűen adó­dott. De hát mindez csak előjátéka volt a drámának, ami bekövetke­zett, amikor Hitler Ausztria be­csatolásával hozzálátott a náci­német uralmi tervek megvalósitá­­sához. Hogy egy helyzetben, mellyel szemben egész Európa za­varban volt, Horthy a politikai előrelátás minden tehetsége nél­kül és nádszál-gyönge akarattal nem tudott formát mutatni, azon ne csodálkozzunk. Kormányai be­­leszoritották nem is a Németor­szággal való szövetségbe, hanem a Hungarian Garden Restaurantban LOVÁSZ PALI és híres zenekara muzsikál Kondor Mariska és Emődy Margit énekel M 1528 Second Avenue New York City Telefon: RE 4-9670 Kiváló konyha! ZETTL LACI tulajdonos náci-szolgaságba. — mire észre­vette s menekült volna, már nem j tudott, annál kevésbé, mert erre a nehéz feladatra nem is készült fel. Már Gömbös idején, amikor még a magyar politikai élet szá­mottevő emberei nem álltak a ná­cipolitika vonalán s amikor még bizonyos tartózkodás lehetséges volt, tűrte hogy Gömbös saját fe­lelősségére csináljon tengely-po­litikát, dacára, hogy állitása sze­rint nem igen bizott Gömbösben. Mikor aztán Gömbös halála után Darányit nevezi ki, tűrte hogy ez a gyönge ember a náci-ideáknak hódolva, megindítsa a zsidóelle­nes törvények sorozatát, melyek során végzetszerűen jutottak a náci intézmények legborzasztóbb­­jához: a gázkamrákhoz. Amit ezekről az időkről ír, infantilis dolgok. Ahelyett, hogy őszintén megírná, hogy München módot adott revíziós reményeink megva­lósítására, azt írja, hogy a csehek katonai rendszabályokat fogana­tosítottak- a magyar határ men-: tén, cseh repülőgépek jelentek meg a magyar terület fölött s kényszerültek itt leszállásra stb., ahogy ilyen dolgokról nácik és bolsik szoktak nyüatkozni. Nem való ez. 1928 novemberében meg­történik a bécsi döntés; egy szó nincs írásában arról, hogy nyug­talanul gondol a döntés esetleges következményeire, ellenben nagy élvezettel írja meg a bevonulás ceremóniális részét. Horthy az or­­szággyarapitó. Most már Kárpát­­aljára gondol és igen meg van sértve, hogy Hitler nem siet az odaajándékozással s csak akkor ad erre engedélyt, amikor ő ma­ga is elszánja magát “Szlovákia felszabadítására.” Horthy hálás köszönő sürgönyt küld és meg­nyugtatja a Führert, hogy “ha­­tárincidensről gondoskodva van.” Emlékezéseiben aztán jön a fals beállítás: hogy Kárpátalján mi­lyen nyugtalanságok voltak, hogy készültek ott fel Magyarország megtámadására; neki cselekednie kellett. Ahelyett, hogy mint bú­csúzó öreg ember őszinte vallo­másokkal állna hazája elé, me­gint fölöslegesen gyermekmesék­kel szolgál. Itt álljunk meg egy pillanatra. Tegyük fel, hogy a magyar kor­mány élén akkor nem Darányi vagy Imrédy áll, hanem egy ren­des ember, államférfi, mondjuk Bethlen, kiről tudjuk, hogy ellen­zéki korában azt az álláspontot foglalta el, hogy a nácik kezéből egy falut sem fogadna el. Vajon neki lett volna-e bátorsága vagy ereje az ölbehulló zsákmányt el­utasítani? Olyan parlament mel­lett, melynek többsége Gömbös szellemének . letéteményese volt? Olyan hadsereggel, mely vezér­karának és tisztjeinek túlnyomó részében, megint csak Gömbös szellemében, esküdött a náci fel­sőbbrendűségre, legalább is kato­nai vonalon s Horthy legfőbb haduri voltát csak úgy volt haj­landó elfogadni, ha száz száza­lékig hódol ennek a szellemnek? Nem tudjuk; ép oly kevéssé vá­laszolhatunk erre, mint arra, hogy milyen lett volna a világ­­történelem alakulása, ha Cleopat­ra orra rövidebb lett volna. Tény az, hogy akik ebben az időben a kormány élén álltak, nem ter­mettek ilyen próbálkozásra. Im­rédy Béla kinevezése tisztességes cselekedet volt; amit erről Hor­thy emlékezéseiben elmond, őszintének látszik. Humánus szel­lemű, angolbarát politikus veszi át az ügyek intézését, ki kívül tartja az országot a náci-szférán, anélkül, hogy Németországgal konfliktusba keveredne. így vélte a tisztességes magyar közvélemény s így magyarázta meg nekünk Bajcsy - Zsilinszky Endre, mikor | Imrédy kinevezése idején lejött I egy gyűlésre városunkba s mi ag­gódó kérdéseket intéztünk hozzá. j Hogy miért változott meg ez az I ember, miért meredt ránk néhány hónap múlva egy egészen más és ijesztő arc, arról talán egy lélek- I búvár tudna érdekes dolgot irni. | vagy valaki, aki nálunknál job­ban ismerte ezt az enigmatikus egyéniséget. Mi ennek boncolásá- I ra nem érezzük magunkat hiva­tottnak. Tény az, hogy Horthy kinevezte s hogy egy ideig tűrte | kormányzását s mikor ezt tűrhe­tetlennek érezte, lemondatta, | “Wegen seines antisemitischen ^ Kurses” mondja emlékiratában. Ha ez nem is százszázalékos igaz­ság, de lehet benne valami. Mert Horthy ha nem is volt zsidóbarát —úgy tudjuk soha nem is állította ezt —, a nácik által diktált becs­telen antiszemitizmus ellentétben állt nevelésével. Helyeselte a nu­merus clausust; szívesen vett oly intézkedéseket, melyek őket a gazdasági életben valamennyire ^háttérbe szorítják, talán a föld­reform kimélyitését is helyeselte a zsidó birtok rovására, de nürn­bergi törvényekkel őket polgári és emberi rangjukban lefokozni, ez Ízlése ellen volt. Erről később be­szélnünk kell. . A Teleki-rezsimről már szó lőt­tünk, Teleki öngyilkosságának kö­rülményeiről is és pedig súlyos vádat emelve Horthy ellen. Amit erről emlékezéseiben megír, sötét árnyékot vet rá. “Vezérkarunk a kormány háta mögött, megálla­podott a német vezérkarral” a Jugoszláviába való átvonulás dol­gában, írja emlékezéseiben. De arról egy szót sem, hogy hogyan merte ezt a vezérkar megtenni az ő tudta nélkül; sem arról, hogy erre ő elcsapta Werthet, a vezér­kari főnököt, állásából. Most az­tán következett a gonosztett átka: újabb és újabb baljós lépésekre kényszerültünk s mentünk szük­ségszerűen a tragikus vég felé. A- mit a kassai bombázás dolgáról elmond, az vagy hamisítás, vagy az értelmesség teljes hiánya. Nem volt az országban egy ember, aki ne tudta volna már az első pilla­natban, hogy náci-gazság volt,— Horthy nem tudta s tűrte, hogy miniszterelnöke Bárdossy László, ki még néhány nap előtt egy ko­ronatanácson a háborúban való részvétel ellen szavazott, hadat üzenjen Oroszországnak. De ha valóban nem tudta s valóban úgy volt, hogy csak évek múlva érte­sült arról, hogy Kassát a nácik bombázták, akkor még szomorúbb a dolog. Szomorú dolog, hogy a magyarság élén ilyen válságos időkben oly ember állt, kinek íté­lőképessége ilyen gyengének bizo­nyult. Bárdossy kormánya idején tör­tént az újvidéki szörnyűség, melyről “Az Ember” hasábjain érdekes és megbízható adatok alapján irt közleményt olvastunk. Hogy Horthynak ebben semmi része nem volt, az nem kétséges. De az sem kétséges, hogy mikor a derék és talpig-férfi Bajcsy-Zsi­­linszky Endre erről neki felhábo­rodva jelentést tett, nem adott hitelt jelentésének miért hogy aa ő katonái ilyet nem követhetnek el. Fogalma sem volt arról, hogy az “ő katonái” már nem az ő ka­tonái. Kállay érdeme, hogy kor­mányra jutván — Bajcsy- Zsi­linszky Endre és Peyer Károly nyomozásai és felszólalásai után, melyek az ország közvéleményé­ben felháborodást váltottak ki — az aljas kis náci csoport elnémult és vizsgálat indult meg ez ügyben s a bűnösök szigorú büntetésben részesültek, mely elől a náciérzel­­mü tisztek és Albrecht főhe-ceg segítségével azonban Németor­szágba sikerült szökniök. Kállay Miklós rezsimjérő] ét könyvéről a jövő számiban. POÓR IMRE Ruhacsomagjait elhozatjuk szükséges iratokkal ellát juk S három napon belül továbbítjuk. U.S.A. - MAGYARORSZÁG­­CSEH SZLOVÁK IA- póstacsomag service! Eastern Parcel Co. Központi iroda: 4124 Ave. D Brooklyn 3, N. Y. (BU 7-3678) Yorkvillei iroda tel: TR 9-5339 EGÉSZÍTSE ki a ruhacsomagját: Bőrtalp, sarok, gyapjufonal, plasz­tik, cigaretta, kakaó, csokoládé, gyógyszerek stb. $5- és S10-tipus­­csomagunkkal — költségmentesen hozzácsomagoljuk az elszállítandó ruhákhoz. Kérje ismertetőnket. Kérelem a buenos­­airesi előfizetőkhöz! t’zleti elfoglaltságom miatt évidén csak később tudok Ar­gentínába behajózni. Kérem ba­rátaimat és jóismerőseimet, hogy hátralékos előfizetéseiket feleségemnél rendezzék. Hálás köszönettel: JÁNOS ANDOR n LÁTÓHATÁR" New Yorkban is megrendelhető az itteni megbízott, Molnár József utján: 504 W. 110 St,9 New York City — Ugyanott mutatványszám is kapható — Nyári hajviselet Az ITALIAN HAIRCUT a “GAMIN” és a “PETAL CUT”. Nevezzük, aminek akarjuk ezt a kedves, hízelgő hajviseletet, amit korra való tekintet nélkül minden nő viselhet. Egy puha, természe­tesnek ható Permanent a hajnak olyan alapot ad, hogy ez a ‘divatos hajvágás’ minden hölgy személyi­ségéhez megfelelően idomítható. Miért ne próbálhatnánk meg önön is? Telefonáljon: RH 4-1980 MOLNAR’c Beauty Specialists 1360 Third Ave. New York City

Next

/
Oldalképek
Tartalom